EPERJESI ILDIKÓ
Hajsza határok nélkül

Augusto Pinochet tábornok októberi londoni letartóztatása egy születőfélben lévő szuperhatalom, az Egyesült Európa törekvését is tükrözi, amellyel Brüsszel új jogrendet kíván bevezetni a nemzetközi életbe - írja elemzésében a moszkvai Kommerszant című hetilap, amely szerint az új rend motorjává egy megnyerő és ellenállhatatlannak tűnő spanyol vizsgálóbíró, az igazság bajnoka, Baltasar Garzón kezd válni. Garzón a volt chilei diktátor elleni eljárás sikerén felbuzdulva újabb politikai nagyágyúk után eredt: Silvio Berlusconi, volt olasz és Felipe Gondzales, egykori spanyol miniszterelnök ellen készül vádat emelni.

Baltasar Garzón, a rettenthetetlen bíró

Pinochet letartóztatásával új korszak kezdődött a nemzetközi kapcsolatok terén - állítják a szakértők. Az El Mundo című spanyol hírlap szerint „a jogsértések miatti eljárásban nem léteznek államhatárok”. A mostani precedens azt eredményezheti, hogy bármilyen nemzetiségű ügyész vagy bíró börtönbe juttathatja egy másik állam vezetőjét amiatt, hogy a rend helyreállítása alatt külföldi állampolgárok vesztették életüket országában.
Baltasar Garzón madridi vizsgálóbíró az emberiség elleni bűntettel - népirtással, kínzással, terrorizmussal és több mint háromezer ember halálával, illetve eltűnésével vádolja Pinochet tábornokot, és kérte kiadatását. A spanyol jogász nem mindennapi bátorságról tesz bizonyságot, amikor dacolva az ellenállással, a Spanyol Nemzeti Bíróság tagjaként a jog védelmére tette fel az életét. Hazájában a bűnügyi, illetve a polgári peres eljárásokkal kapcsolatos beadványokat bírálja el, engedélyezheti vagy elutasíthatja a perek megindítását, irányítja a nyomozást. Az eljárás során joga van letartóztatási parancsot kiadni, telefonbeszélgetéseket lehallgatni, embereket elfogatni és peres eljárást indítani ellenük. Ezenfelül döntéseket is hoz polgári peres és bűnügyekben: például kiadatásról határoz.
Garzón Spanyolország déli részén, Andalúziában született. A szülei papi szemináriumba adták tanulni, ám onnan hamarosan eltanácsolták, mivel a helyi iskola ablaka alatt szerenádot adott a lányoknak. Garzón utóbb leszögezte: a szerenád kifejezetten leendő feleségének szólt. A szuperjogász karrierje egy sevillai benzinkútnál kezdődött: a jogi egyetemért fizetni kellett. A vidéki bíróságokon eltöltött évek után Garzónt vizsgaeredményei alapján a Nemzeti Bíróság tagjává nevezték ki. Ekkor 32 éves volt, ma 43 éves. Megfigyelők szerint az intrikákban bővölködő spanyol politikai közéletben is csak keveseknek sikerült annyi ellenséget gyűjteni, mint Garzónnak tizenegy éves pályafutása alatt.
Először az úgynevezett GAL-ügy kapcsán vált ismertté a neve. A jogász figyelmét megragadták azok a hírek, melyek szerint a spanyol kormány támogatta az úgynevezett Antiterrorista Felszabadító Csoportot, a GAL-t. Ez a szervezet vállalta a felelősséget huszonhét ember haláláért Franciaország dél-nyugati részén. Az áldozatok többsége a baszk elszakadást támogatta. Ez a per évekig tartott, és azzal végződött, hogy Garzón rács mögé küldte a spanyol belügyminisztert és még jó néhány vezetőt.

Garzón legújabb célpontjai: Leonardó Galtieri, Jorge Videla,
Silvio Berlusconi, Felipe Gondzales             Fotók: Kommerszant

A vizsgálóbírót azonban a baszkok iránti elfogultsággal sem lehet vádolni. Garzón több baszk terrorista letartóztatását rendelte el, betiltotta az Egin című újságot és az Egin Irratio rádióállomást, amelyek az ETA baszk szeparatista fegyveres csoportot irányították.
A kábítószerüzlet résztvevői legalább annyira gyűlölik, mint az ETA. Az elmúlt években sok dílert letartóztatott, beperelt, illetve küldött börtönbe. Garzón figyelmét nem kerülte el a korrupció sem: számos spanyol hivatalnok és rendőr ül ma börtönben a vizsgálóbíró által kezdeményezett perek eredményeként.
Garzón megpróbálkozott a politikával is: 1993-ban a szocialisták színeiben indult a választásokon, mindjárt a második helyen szerepelt a jelöltlistán Felipe Gonzalez akkori miniszterelnök és pártvezér mögött. A szocialisták nyertek, azonban a szuperjogász hamarosan kiábrándult a politikából. 1994 májusában lemondott képviselői mandátumáról, azzal vádolván a kormányt, hogy nem megfelelően harcol a korrupció ellen.
Miután visszatért a Nemzeti Bíróságra, azonnal hozzáfogott a GAL-ügyhöz, amellyel ezúttal pártjának tagjai ellen fordult. Az eljárás során kiderült, hogy a baloldali kormány halálosztagokat szervezett, amelyek baszk szeparatistákat likvidáltak mind Spanyolországban, mind külföldön. A kirobbant botrány Felipe Gonzaleznek miniszterelnöki székébe, a szocialistáknak pedig a kormánytöbbségükbe került.
Garzónról két dolgot lehet biztonsággal megállapítani: gyakorlatilag nem tud veszíteni, és ügyeiről minden újság ír, minden tévéállomás tudósít, a spanyol kormány pedig remegve várja az eredményeket. Mint ahogyan az az elmúlt hetekben kiderült, más országok vezetőinek is van félnivalójuk Garzóntól. Hatalma kezd országhatárokon is átnyúlni.
A spanyol bíró két évvel ezelőtt kezdett el más országok belügyeibe beavatkozni, amikor is az argentin katonai junta uralma idején elkövetett bűntettek nyomozásához fogott hozzá. Azoknak a spanyoloknak a rokonai, akik a hetvenes és a nyolcvanas években tűntek el nyomtalanul Chilében, Garzón bíróságához fordultak, s az ügyész nem maradt tétlen. A nyomozás alapjául egy 1985-ben meghozott spanyol törvény szolgált, amely szerint a népirtás és az állami terrorizmus a spanyol bíróságokat érinti, függetlenül attól, hogy ki a gyanúsított és hol történt a bűntett. Garzón a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki Leopoldo Galtieri egykori argentin elnök ellen, s az argentin katonai junta két tagjának, Jorge Videlának és Emilio Masserának a letartóztatását is követelte az emberi jogok súlyos megsértése miatt.
Miközben az Argentínában eltűnt spanyolok után nyomozott Garzón, megtudta, hogy sokukat a különleges osztagok Chilébe irányítottak át. Így szerzett tudomást az úgynevezett Condor-műveletről, amely a fő aduja lett a latin-amerikai diktatúrák elleni harcban. E művelet során emberek ezrei tűntek el nyomtalanul. Garzón megfogadta, hogy eljut a Condor-hálózat magjáig, amely szerinte a chilei fővárosban, Santiagoban van. Októberben kedvező alkalom kínálkozott arra, hogy Pinochet tábornokot Londonban letartóztassák a spanyol vizsgálóbíró által kiadott parancsnak megfelelően.
Amíg a világ azt találgatja, hogy mi lesz Pinochettel, Garzónnak újabb hal akadt a horgára. Silvio Berlusconi, egykori olasz miniszterelnököt azzal vádolja, hogy megsértette a spanyol törvényeket, amikor egy spanyol televíziós társaság részvényeinek több mint 25 százaléka volt a birtokában. 1995-ben a Berlusconi-birodalomhoz tartozó Fininvest a Telecinco spanyol magáncsatorna részvényeinek 80 százalékát tartotta kézben, és Berlusconi így nem fizetett Spanyolországnak öt milliárd pezeta adót.