MUNKATÁRSUNKTÓL
A jelszó: www

A legtöbb internet-vállalkozás talán be sem vallott álma, hogy valamilyen eszköz révén az egyre jelentősebb méreteket öltő elektronikus kereskedelem vámszedőjévé válhasson. Ez az eszköz már létezik: hitelkártya a neve. A hitelkártya-kibocsátó cégek nemrég ébredtek rá arra, hogy a műanyag feltalálása után a legjobb dolog, ami üzletágukkal történhetett, az internet megszületése volt.

Az internet-felhasználók számát tekintve legfejlettebb észak-amerikai piacon ezért az idei karácsonyi vásárlási őrület már a kártyakibocsátó cégekkel szövetkezett kiskereskedelmi forgalmazók reklámözönének jegyében zajlik. Joseph Vause-nak, a világ egyik legnagyobb hitelkártya-kibocsátójának, a Visa elektronikus kereskedelmi alelnökének szavait idézve: „40 éve nem akadt olyan kaliberű üzleti lehetőség, amely most a szemünk előtt a készpénz
és csekk nélküli internet-kereskedelem formájában ölt testet”. Tény, hogy az elektronikus kiskereskedelem növekedésével párhuzamosan nő a hitelkártya-üzletág nyeresége szerte a világon. A hónap végi elszámolások alkalmával egy-egy jól menő elektronikus kereskedelmi honlap bevételeinek átlagosan 2,5 százalékát utalja át a vele szerződéses viszonyban álló hitelkártya-kibocsátóknak tranzakciós díjként. Az idei évre becsült 40 milliárd dolláros globális összforgalom mellett az új, csupán két- éves üzletág több százmillió dolláros többletbevételt eredményez a plasztikpénzt kezelő cégek számára.
Ez a nem elhanyagolható forgalom valószínűleg robbanásszerűen emelkedik majd, ahogyan világszerte egyre több vásárló választja a ma már majd minden komolyabb kereskedelmi cég csomagolóanyagain, rádió- és tv-reklámjaiban megjelenő „www” címeken keresztüli vásárlási lehetőséget. A Visa saját becslései szerint csupán az idei évben 13 milliárd internetes tranzakciót fog lebonyolítani, ami a teljes forgalmának máris egy százalékát teszi ki. 2003-ra azonban az internetes tranzakciók száma elérheti összforgalmuk 11 százalékát is. Szakértői elemzések szerint a nemzetközi átlagember ma vásárlásainak 80 százalékát még készpénzzel bonyolítja, de amennyiben a hitelkártyacégek az elektronikus kereskedelemre szakosodott internetes cégekkel karöltve részesedésüket fel tudják tornázni további öt százalékkal, óriási haszonra tehetnek szert. Elemzők szerint a hitelkártyacégek közül eleddig a Visa támogatta a legjobban az internetes kereskedelmet, aminek következtében az ő piaci részesedésük a legnagyobb. A Visa már 1997-ben is vezető internetes hirdető volt, de idén egy 10 millió dolláros televíziós reklámkampánnyal az amerikai kontinensen egy csapásra a főáramba emelte az elektronikus kereskedelmet. Az „eToys” nevű gyerekjátékokat forgalmazó céggel közös akciójukat kizárólag a Visa fizette, és az olyan sikeres volt, hogy a játékforgalmazó lemondta saját karácsonyi reklámkampányát. A Visa alelnöke szerint: „Ez volt az első alkalom, hogy olyan kereskedőt tudtunk ajánlani, akihez mindenki elmehet.”
A Visa mellett persze a rivális hitelkártyacégek is küzdenek az új piacért. A legfrissebb elemzések szerint az internetes vásárlók 55 százaléka Visá-val, 26 százaléka Mastercarddal, 11 százaléka pedig American Express kártyával fizet. A nem elektronikus piacon azonban az American Express részesedése 16,7 százalék, míg a Mastercardé 27,4 százalék és a Visáé 48 százalék. A web-kereskedők számára egy hitelkártyacég támogatása egyenlő a meggazdagodással. A nem a világhálón megjelenő hirdetések magát a médiumot, az online hirdetések pedig az adott honlapot reklámozzák, ahol persze a szponzoráló hitelkártya logójába ütközik a látogató minden egérkattintásnál.
A gazdag internetoldalak így egyre gazdagodhatnak, a tehetséges oldalak hamar sikeresek lehetnek, az induló oldalak pedig meg tudnak kapaszkodni a versenyben. Vannak azonban olyan komolyabb forgalmat lebonyolító web-kereskedők, akik saját hitelkártya kibocsátásán dolgoznak, mint ahogyan azt nagyobb multinacionális áruházláncok a hagyományos kereskedelemben már rég megtették. A most tapasztalható folyamatok lényege talán nem is az, hogy melyik hitelkártyacégen keresztül bonyolódnak majd a fizetések. Tanúi lehetünk viszont a világméretű számítógép-hálózatok és a plasztikpénz nagy egymásra találásának, melynek eredményeként a vásárlók egy újabb lépéssel közelebb kerülnek ahhoz a naphoz, amikor a készpénz már nem lesz többé úr az adásban-vevésben.