HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Világkonferencia a zsidó kártalanításról
A héten megrendezett washingtoni nemzetközi Holocaust-konferencia résztvevői a nácik által elrabolt műkincsek sorsának rendezésére közös irányelveket dolgoztak ki. A több tízezer műtárgyon kívül szó esett a vagyonuktól megfosztott hitközségek, zsinagógák és egyházi iskolák kártalanításáról is. Magyarország és Csehország már bejelentette csatlakozását a megállapodásokhoz.
Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a washingtoni konferencia megnyitóján. Egységes irányelveket sürget a kártalanításban Fotó: MTIA több mint negyven ország részvételével kidolgozott irányelvek az országok erkölcsi kötelességévé teszik az érintett műtárgyak azonosítását és a rájuk vonatkozó információk közzétételét. Az ajánlások jogilag nem kötelezőek, így minden ország saját jogrendjével összhangban oldhatja meg a kérdést. A tervek szerint az ez irányú kutatások eredményeiről létrejöhetne egy központi nyilvántartás is, amelyet akár az interneten is közzé lehetne tenni. A konferencia érintette a vallási közösségektől elrabolt javak, illetve a holocaust-áldozatok által korábban kötött biztosítások sorsát is, amelyekből az örökösök soha nem kaptak pénzt. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a konferencia megnyitóján sürgette a résztvevőket a történelem tévedéseinek kijavítására. “Nem adhatjuk vissza az életeket, és nem írhatjuk át a történelmet, de a mérleg nyelvét egy kicsit megigazíthatjuk” - mondta, majd felhívást intézett a világ országaihoz, hogy nyissák meg levéltáraikat a kutatások előtt.
A holocaust idején elrabolt képzőművészeti alkotások mintegy fele, vagyis 110 ezer darab még mindig hiányzik. Ezek összértékét 10 és 30 milliárd közöttire becsülték. Ronald Lauder - aki a Zsidó Világkongresszusban az eltűnt műtárgyak felkutatásával foglalkozó bizottságot vezeti - a konferencián bírálta Magyarországot, a Cseh Köztársaságot, Németországot és Svájcot a nácik által elrabolt műtárgyak ügyében tanúsított magatartásuk miatt. Valerij Kulisov, az orosz küldöttség vezetője hangoztatta, hogy fontos különbséget tenni a holocaust áldozataitól elrabolt és a hadizsákmányként lefoglalt műkincsek között. A nácik annak idején 9-14 milliárd dollár értékben raboltak össze műalkotásokat és egyéb értékeket.
A washingtoni konferencia nyitóestéjén a Habsburg család két tagja váratlan meglepetéssel szolgált - jelentette a Financial Times című brit napilap. Habsburg-Lotharingiai Félix és Károly (a korábbi Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának, Károly császárnak két fia) saját „Holocaust-sztorijával” előhozakodva bejelentette: a náci terror áldozataiként kompenzációs igényt nyújtottak be az osztrák kormánynál.
A két főherceg különös igényét arra hivatkozva adta be, hogy a nácik az 1930-as években elkobozták a család ingatlanjait. A két Habsburg azt akarja, hogy ne csak a zsidókra és a Holocaust más túlélőire, hanem a náci Németország valamennyi üldözöttjére terjesszék ki a kárpótlási terveket. „Azok az emberek elveszítették a vagyonukat, és ezért kárpótolni kell őket. Úgy érezzük, nekünk is jogunk van kompenzációra, hiszen tőlünk is ugyanaz az ellenség vette el a vagyonunkat” - nyilatkozta a Mexikóban élő Félix főherceg. Biztosította azonban a hallgatóságot arról is, hogy nem tartanak igényt csillogó palotáikra és egyedülálló képzőművészeti gyűjteményükre, ám szeretnék visszakapni azokat a több ezer hektáros erdőket és területeket, amelyek az 1930-as évek árfolyamán 3 millió dollárt értek.
