A világ legdrágább gyémántjait olyan nagy becsben tartják, hogy külön nevekkel
látják el őket. A listaveztő Kohinoor a maga húsz gramm súlyával több mint
kétszázmillió forintot ér, eszmei értéke pedig felbecsülhetetlen. A címben
említett Vörös Kereszt és az SZKP XXVI. kongresszusa szintén egy-egy drágakő, az
előbbi Oroszországból, az utóbbi Dél-Afrikából, a két vezető gyémánttermelő
országból származik.
Magyarországon úgyszólván nincs kultúrája a drágaköveknek, aminek az az oka,
hogy a szocializmus idején úri huncutságnak számított az ékszerviselés. Ennek
következtében az ékszergyártás és a kereskedelem is elsorvadt - tudtuk meg Takács
Józseftől, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetsége elnökétől. 1968-ig kisiparos
legfeljebb rézből készíthetett ékszert, aranyhoz, ezüsthöz nem jutott. Még
1980-ban is csak egy tábla aranyat bocsátottak a szakma rendelkezésére, azt is
exportcélú felhasználásra, drágakőről szó sem lehetett. Az ékszergyártás és
kereskedelem állami monopóliuma a rendszerváltáskor szűnt meg. Fizetőképes kereslet
viszont nem alakult ki, így a magánékszerészek sem dicsekedhettek számottevő
fellendüléssel. A utóbbi egy évben tapasztalható erőteljesebb mozgás a piacon -
mondja Takács József. Különösen a nyártól tartó tőzsdei árzuhanás óta fektetik
mind többen ékszerbe a pénzüket. Az árversenyben továbbra is a gyémánt, valamint
egyik speciálisan csiszolt változata, a brilliáns vezet. Egy 0,2 gramm (1karát)
súlyú, Top Wesselton minőségű gyémánt hatezerötszáz dollárba kerül, ez
nagyjából egymillió-négyszázezer forint. A gyémánt egy speciális szénvegyület,
legfőbb jellemzője, hogy nincs nála keményebb anyag a világon. Megmunkálása éppen
ezért önmagával történik: a nyers gyémántot gyémánt szerszámokkal alakítják a
kívánt formára.
A gyémánt értékét már a bányákban is érzékeltetik. A bányászokat felügyelők
vigyázzák munka közben, távozás előtt pedig minden testrészükre kiterjedő
vizsgálaton kell átesniük. Egyes helyeken a műszak végén röntgenfelvételt is
készítenek róluk.
Hazánkban az európai átlagnál jóval magasabbak az ékszerárak, aminek legfőbb oka a
páratlanul magas adó. Az ékszer nettó árát kulturális járulékkal terhelik, erre
jön a harmincöt százalék fogyasztási adó, majd az így kialakult összeget huszonöt
százalék általános forgalmi adó sújtja. Nyugat-Európában ezzel szemben a nettó
árat összesen tizenöt százalékos áfa terheli.
Egy nemrégiben készült felmérés szerint a hazai ékszerpiac jellemzője, hogy a
legtöbben húszezer forint alatti tárgyakat vásárolnak, az igazán értékes
drágakövek viszont negyvenezernél kezdődnek. A magas árak serkentően hatnak a
feketekereskedelemre, amely nagyjából negyven százaléka a hivatalos adásvételnek. A
feketepiaci árak természetesen mindig alacsonyabbak a hivatalos tarifánál, az
átverés veszélye viszont nagy. Adott esetben a hamisított fémjelzés beütése is
megoldható, ami a gyakorlatlan ékszervásárlót könynyen „erdőbe viszi”. (Egyéb
csalási módszerekről lásd keretes írásunkat!)
Magyarországon az utóbbi évek legnagyobb fogására került sor a múlt héten, amikor
tizenhat és fél millió forint értékű brilliánsgyűjteményt találtak egy
csempésznél. A hegyeshalmi vámosok több mint nyolcszáz darab kisebb-nagyobb,
különböző karátszámú és csiszolású drágakőre leltek egy Mercedes ülés
háttámlájának zsebében és hamutartójában. A csempésznél további tizenegy
csiszolatlan ipari gyémánt is volt. A magas darabszám ellenére is csekély
összérték azt jelzi, hogy gyenge minőségű és silányan kidolgozott kövekről van
szó. Fábián Károly őrnagy, a Győr-Moson-Sopron megyei vámőrség illetékese
szerint 1971 óta nem lepleztek le hasonló értékű drágakőszállítmányt. Szinte
csak az „irányított keresés” - a besúgáson alapuló vizsgálat - járhat
sikerrel, mivel a drágakövek mérete sokszor a borsószem nagyságát sem éri el. Az
eddigi vizsgálatból nem derült ki, honnan szerezte és hova akarta vinni a csempész a
kollekciót, azonban valószínű, hogy a származási hely Oroszország. Ez ugyanis a
hazánkhoz legközelebb eső gyémánttermelő vidék. Bár Dél-Afrika és Zaire is
jelentős termelő, nem valószínű, hogy az onnan csempészett drágakövek útja
hazánkon keresztül vezetne.
Vigyázat, csalók!
A karácsonyi ünnepek közeledtével a csalók is fokozzák munkatempójukat, ezért
fontosnak tartjuk néhány alaptrükk ismertetését.
1, Észrevesszük, hogy egy illető néhány méterre tőlünk lehajol, és felvesz
valamit a járdáról, majd egyenesen hozzánk lép. Nagyméretű aranygyűrűt vagy drágakövet
mutat, és buta arccal magyarázza, hogy ebben a percben találta az út mellett. Mielőtt
továbbmenne, szinte mellékesen megjegyzi, nincs szüksége az ékszerre, kétezer forintért
a miénk lehet. Ne vegyük meg, garantáltan bizsu!
2, Benzinkannás illető stoppolja le autónkat, és előadja, hogy elfogyott az üzemanyaga,
és pénz sincs nála. Kéri, segítsük ki pár ezer forinttal, cserébe már veszi is le
a nyakán lógó vaskos láncot, vagy karkötőjét. Ne dőljünk be, a fedezet hamisítvány!
3, Az utcán kínálnak drágakővel ékesített gyűrűt, látszólag olcsón. A kő gyémánt
voltát úgy bizonyítják, hogy megkarcolnak vele egy kirakatot, hiszen köztudott, csak
a gyémánt képes nyomot hagyni az üvegen. Ilyen esetekben az a trükk, hogy az eladó
egy előre kiválasztott, láthatatlan műanyag fóliával borított kirakatot karcol meg,
amihez egy olcsó hamisítvány is megfelelő.