December elseje az AIDS világnapja. Az első AIDS-es megbetegedéseket az 1980-as évek
elején regisztrálták, a betegség elsősorban homoszexuálisok köreiben jelentkezett.
Fő tünete a teljes immunhiányos állapot mellett a Kaposi-szarkóma addig ismeretlen és
gyors lefutású változata volt. A vírust először 1984-ben sikerült laboratóriumi körülmények
között elkülöníteni egy amerikai és egy francia csoportnak egymástól függetlenül.
Végül humán immundeficienciát okozó vírusnak (HIV) nevezték el. A vírus a fertőzés
utáni második, negyedik hét között kezd kimutathatóvá válni. A fertőzött ekkor még
nem tud betegségéről, a vérében azonban ilyenkor található a legtöbb szabad vírus.
A beteg ebben az időszakban a legfertőzőképesebb. Eztán jelennek meg a tünetek - láz,
hányás, fejfájás, kiütések -, ezek azonban átmenetileg elmúlnak. Az akut fertőzési
időszakot felváltja egy hosszú, akár tíz évig is tartó nyugalmi szakasz. Ebben a
lappangó időszakban a szabad vírusállomány alacsony, a vírusok a nyirokcsomókban időzített
bombákként koncentrálódnak. Ezután alakul ki az úgynevezett pre-AIDS-es állapot,
amikor a fertőzött immunrendszere folyamatosan gyengül.
A kifejlett AIDS állapotban a legjellemzőbb az opportunista fertőzések kialakulása,
melyek kiváltója lehet más vírus, baktérium, gomba vagy parazita. A beteg legyengült
immunrendszere általában nem tud ezekkel megbirkózni.
A fertőzés sokféleképpen terjedhet, homoszexuális vagy szexuális kapcsolat által,
fertőzött vér szervezetbe jutásával, közös injekcióstű használata esetén
(gondatlan orvosi ellátás esetén vagy például drogos társaságban), vagy anyáról
gyermekre. Az utóbbira példa Románia, ahol a több mint 3000 AIDS-beteg többsége
gyermek. Az AIDS-beteget gondozó személy is megfertőződhet, ám ez az óvó rendszabályok
betartásával elkerülhető.
A betegség kezelése még nem megoldott. 1996-ban elkezdődött egy olyan kezelési módszer
alkalmazása, amely a szabad vírusmennyiséget jelentősen tudja csökkenteni. Így a vírushordozók
állapota fenntartható, de a kezelés abbahagyása ismét a szabad vírusszám emelkedéséhez
vezet.
Az új kezelési kombinációkkal kapcsolatban aggályos, hogy a vírus rövid idő alatt
ellenállást fejleszthet ki, ez pedig újabb fertőzési hullámhoz vezethet. Ez a kezelés
nagyon drága, csak fejlett országokban elérhető.
A társadalom nagy részét pusztán a vírus nevének említése is félelemmel tölti
el. Talán megnyugtatóan hat az a tény, hogy Magyarországon az évtized eleje óta nem
regisztráltak fertőzött vérkészítmény okozta megbetegedést - tájékoztatta
lapunkat Dr. Újhelyi Eszter, a Nemzeti AIDS Bizottság titkára. Adataik szerint a fertőzöttek
nagy része a homoszexuálisok köréből kerül ki, de egyre nő a heteroszexuális
betegek száma is, aminek a gyakori és felelőtlen partnerváltás a fő oka. A szűrővizsgálatokra
és az egészségügyi ellátásra a múlt évben 150 millió forintot költött az állam,
s a tervek szerint 1999-ben 100 millió forintot fog szánni erre a területre.