SZOBOTA ZSUZSA
A nacionalisták nem felejtenek
Idén a Koszovóban folyó harcok során legalább 192 gyermek halt meg. „A gyerekek a konfliktus első áldozatai és a baj őket érinti a legérzékenyebben” - olvasható az ENSZ gyermekjogi konvenciója által kiadott írásban.
A Koszovói Felszabadítási Hadsereg katonái. Tavasszal újra kezdik Fotó: MTIAngol katonai szakértők véleménye szerint nincs remény a koszovói válság békés rendezésére. Úgy tűnik két választás áll a Nyugat előtt: vagy megengedi a szerbeknek, hogy elnyomják az albánokat (amely elfogadhatatlan lenne az egy évtizede szerbellenes retorikán nevelkedett nyugati közvélemény szemében), vagy megengedi a koszovói albánoknak, hogy kivívják függetlenségüket (amely egy szélesebb balkáni háborút robbanthatna ki, s Kínától Afrikáig példaként szolgálhatna sok hasonló politikai helyzetben).
Megfigyelők úgy vélik, hogy Slobodan Milosevics elnök ugyan elkerülte a szerb katonai célpontok elleni NATO-támadást, most azonban egy hatalmát fenyegető újabb veszéllyel kell szembe néznie: az elégedetlen szerb nacionalistákkal, akik opportunista árulónak tekintik őt. A hazai propaganda ellenére is érződik a levegőben, hogy a szerb civilizáció és kultúra bölcsőjeként emlegetett Koszovó tartomány jövője az elszakadás. A nacionalisták nem felejtették még el Milosevicsnek azt sem, hogy 1995-ben veszni hagyta a szerbek által lakott horvátországi területet, Krajinát is.
Ami a szerbek elégedetlenségét illeti, nem szabad megfeledkeznünk arról az 550 ezer szerb menekültről, akik a volt Jugoszlávia nem szerb területeiről érkeztek. Ráadásul számuk a jelenleg Koszovóban élők kivándorlásával újabb 100 ezer fővel gyarapodhat. A nem szívesen látott menekültek nagyobb veszélyt jelentenek Milosevics számára, mint az amúgy is féken tartott szerbiai politikai csoportosulások.
Milosevics a veszélyt felmérve már tett is lépéseket: átszervezte otthoni biztonsági szolgálatát, eltávolítva mindenkit, akinek lojalitása megkérdőjelezhető volt. A problémákhoz az is hozzájárul, hogy Koszovó elvesztése a piciny Montenegró függetlenségi törekvéseihez vezethet. Noha Montenegró lakossága mindössze 650 ezer, Szerbia számára átjáróul szolgál az Adriai-tengerhez. A koszovói helyzet azonban még korántsem rendezett. Egy európai diplomata szerint egyik fél sem hiszi, hogy valamit is elérhet több harc nélkül. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg újult erővel jelent meg Koszovóban. Jelentések szerint a csoport tavasszal teljes körű offenzívát tervez a szerb erők ellen, amennyiben nem sikerül addig egy mindenki számára megfelelő rendezést találni. De a legtöbb albán számára az egyedül elfogadható cél a teljes függetlenség, amely viszont a szomszédos Macedónia szétbomlásához vezethet. Ezért a közeljövő kérdése alighanem az lehet, hogy Koszovó és Montenegró elvesztésével hatalmon tud-e maradni az eddig minden politikai vihart túlélt Milosevics?
