Budapest gazdagabb, mint az ország más részei, építse meg saját bevételeiből a
4-es metrót! - jelentette ki A Hét című televíziós műsorban Orbán Viktor a metró
építkezésben betöltött kormányzati szerepvállalás visszavonása miatt kirobbant
vitában. A főváros vízfej az ország gazdasági és társadalmi életében, annak előnyeivel
és hátrányaival együtt - hangzik gyakran a sztereotípia Budapest szerepével
kapcsolatban. Mennyire igazak ezek az állítások Budapest gazdaságára? Mik a fejlődés
irányai ebben az állandóan változó térségben?
Budapest a felemás közép-európai városfejlődés következtében valóban az ország
kiemelt gazdasági, igazgatási, kulturális és tudományos központja. A bruttó hazai
termék (GDP) előállításának több mint egyharmada (1996-ban 34,6 százaléka) kötődik
a lakosság egyötödét alkotó fővároshoz, s ez az arány ráadásul évről évre növekszik.
Az 1990-es rendszerváltás óta az országban lezajló mély változások Budapest és az
ország más területei közötti munkamegosztást is átalakították.
Az ipar fővárosi és országos szerkezete mindig is különbözött egymástól, de az
elmúlt évek során ezek a különbségek többnyire még tovább nőttek. A nagy gépipari
beruházások nem a fővárosban, hanem elsősorban Nyugat- és Észak-Dunántúlon és
- újabban - Északkelet-Magyarországon valósultak meg, így a gépipar aránya
Budapest iparában az országos tendencia ellenére alig változott. Ezt tovább erősíti
a „szuburbanizáció” folyamata, ami a lakosság középrétegeinek, az iparnak és
bizonyos szolgáltató létesítményeknek kitelepülését jelenti az agglomeráció
helységeibe.
Budapest gazdaságának az országos ütemet meghaladó fejlődését tehát nem az ipar
adja, hanem a szolgáltatások, a szállítás, a kereskedelem, az információs, a kutatás
és a fejlesztés jellegű tevékenységek, az oktatás-képzés, valamint a kulturális
és szabadidő jellegű tevékenységek további erősödése. A különböző prognózisok
a gazdaság szektorai közül az úgynevezett piaci szolgáltatásoknak jósolják a
legnagyobb mértékű fejlődést. Ezekre a területekre (így a kereskedelembe,
idegenforgalomba, vendéglátásba, szállításba, távközlésbe, pénzügyi tevékenységekbe)
áramlott a külföldi működőtőke közel fele, a Budapestre érkezett külföldi tőke
56 százaléka.
Igazi robbanás történt az elmúlt években a nagy területű kereskedelmi ingatlanok építése
terén. 1994 óta tizenöt nagyobb bevásárlóközpontot és több hipermarketet adtak át
csak Budapesten, ami a tervezett közel húsz hasonló létesítménnyel együtt
alapjaiban rendezi át a kereskedelem (elsősorban az élelmiszer- és vegyi áru
kiskereskedelem) szerkezetét. Magyarország a világ egyik legtöbb turistát fogadó
országa, a főváros pedig az ország leglátogatottabb idegenforgalmi célpontja - a látogatók
60 százaléka felkeresi. Budapest vonzó konferenciaközponttá is előlépett, 1996-ban
a nemzetközi konferenciákat rendező európai nagyvárosok között a hetedik helyen állt.
Több elemzés foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy Budapest a régió bank-, biztosítási
és pénzügyi szolgáltatási központjává válhat. Erre a reményt a térség többi
országánál korábban megszerzett pénzügyi tapasztalatok, a keleti piacok ismerete, a
stabil politikai, szabályozási környezet, a bankok privatizációja, több multinacionális
bank és biztosítótársaság jelenléte adhatja, de más vélemények szerint talán
csak alközponti vagy hídfő szerepre nyílik lehetőség ezen a területen.