Az Oktatási Minisztérium (OM) elképzelése szerint az erkölcstant kötelező tantárgyként
két évfolyamon vezetnék be a közoktatásba. Jelenits István piarista tanár üdvözölte
ugyan a kezdeményezést, de szerinte még ez is kevés az erkölcsös neveléshez. Horn Gábor
oktatáspolitikus viszont mindezt a pedagógus-, az iskola- és a tanszabadság elleni támadásnak
érzi. A bevezetés időpontjáról még nem döntött a minisztérium.
Az OM elképzelése szerint az erkölcstant kötelező tantárgyként először két évfolyamon
vezetnék be a közoktatásba: a 13-14 éves és 17 éves érettségi előtt álló
korosztály számára. A tárca egyébként nem szeretné, ha az erkölcstan tanítása a
hitoktatás alternatívájává válna, mert az utóbbira minden évfolyamban szükség
van. Szemkeő Judit, a tárca közigazgatási államtitkára szerint fontos, hogy a „hagyományos
magyar erkölcsnek megfelelő” tanításokat a diákok csoportbontásban sajátíthatják
majd el. Az amúgy világi tantárgyat az egyik csoportban világi oktató, a másikban
- más megközelítésben - hitoktató tanítaná, ugyanazon tananyag alapján.
Szemkeő Judit a tervekről a Heteknek az alábbi indoklást adta: „az erkölcstant elsősorban
nem önálló tantárgyként kivánjuk oktatni. Az erkölcs ugyanis összefoglalóan
mindazokat az évszázadok alatt kialakult együttélési szabályokat jelenti, amelyek
lehetővé teszik a harmonikus életet. Senki sem kérdőjelezi meg az útjelző táblák
fontosságát, véleményünk szerint ugyanilyen szabályokra szükségünk van a hétköznapi,
munkahelyi, gazdasági életben is.”
Jelenits István piarista tanár szerint nem az erkölcstan bevezetése a legfontosabb
feladat, hanem annak áttekintése, hogy az iskola milyen erkölcsi képet sugall. Arra
kell törekedni - hangsúlyozta -, hogy a keresztény értékek a jelenleginél erőteljesebben
megjelenjenek a társadalomban. Rédly Elemér, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos
Hitoktatási Bizottságának vezetője szerint az iskolai hitoktatás legnagyobb gondját
az azzal szemben megnyilvánuló ellenállás jelenti. Az erkölcs nélküli nevelést
gengszterképzésnek nevezte, s meggyőződése, hogy a keresztény értékrendnek
valamennyi tantárgy szemléletében érvényesülnie kell.
Horn Gábor szabaddemokrata oktatáspolitikus s egyben gyakorló pedagógus lapunknak
elmondta, hogy megdöbbenéssel vette tudomásul a hírt, mivel neki Pokorni Zoltán oktatási
miniszter az elmúlt héten kijelentette, hogy nem szándékoznak az erkölcstant kötelező
tantárggyá tenni. Egyébként ezt a tényt a miniszter az Országgyűlés nyilvánossága
előtt is kijelentette. Horn szerint legjobb esetben is kommunikációs zavarról van szó.
Mint mondta, az évtized elején Pokorni Zoltánnal együtt harcoltak - még a Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezetében - az erkölcstan és a hitoktatás kötelezővé tétele
ellen. Véleménye szerint az erkölcstan mint tantárgy szakmailag abszurd dolog, mivel
nem lehet tudni, hogy kinek milyen erkölcsét tanítanák. A „hagyományos magyar erkölcs”
kategóriába szerinte a középkori inkvizíció is belefér. Az erkölcstan tervezett kötelező
bevezetését támadásnak érzi a pedagógus-, az iskola- és a tanszabadság ellen. Mint
mondta a pedagógus minden tettével morális példát ad és a morális élétre készít
fel az iskolában. Ezért az erkölcstant mint tantárgyat üres beszédnek tartja, és
tervezett bevezetését egyfajta fügefalevélnek értékeli. Szerinte a minisztérium célja:
a hitoktatás kötelező tantárgyként való bevezetése.