MUNKATÁRSUNKTÓL
Munkásfront

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) ötpontos felhívást tett közzé annak érdekében, hogy helyreálljon a kormánnyal folytatott érdemi szociális párbeszéd - jelentette be a minap Főcze Lajos elnök, aki aggasztónak és súlyosnak tartja a kormánypolitika okozta helyzetet, veszélyben látja a társadalmi békét, ezért felhívással fordul minden munkavállalóhoz, minden szakszervezethez. A szakszervezeti konföderáció országos értekezletén az is elhangzott: az Orbán-kormány maga alá akarja gyűrni a szakszervezeteket. Minden olyan erő megtörésére törekszik, amely tőle független.

A szakszervezeti tömörülés - melynek többek között a erős érdekérvényesítő képességű Mozdonyvezetők Szakszervezete is tagja - a felhívásban kifejti: veszélyben látja a társadalmi békét, és azért fordul valamennyi munkavállalóhoz, szakszervezethez, hogy ne fogadják el a kormány bérdiktátumát. Követelik a felhívásban, hogy a munkavállalók hátrányára ne változzon meg a Munka Törvénykönyve. A szakszervezetek nem engedhetik meg, hogy a kormány megsemmisítse a háromoldalú országos érdekegyeztetést - figyelmeztetnek a dokumentumban. Tiltakoznak továbbá a nyugdíjasok, a közalkalmazottak és a köztisztviselők becsapása ellen is.
Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek ügyvezető alelnöke kérdésünkre elmondta: az ASZSZ felhívásának három pontjával egyetértenek. A Munka Törvénykönyve módosításának javaslatát inkább munkáltató-, mint munkavállaló-barát lépésnek látja a Liga is. A béreket és a nyugdíjakat illetően indokoltnak tartjuk a radikális fellépést - szögezte le az ügyvezető. „A többi kérdésben két hónap tapasztalata alapján nem tudunk ilyen végletes álláspontot kialakítani, hiszen a háromoldalú érdekegyeztető tárgyalások, ha döcögősen is, de működnek. Nem állíthatjuk azt, hogy a kormány határozottan meg akarná szüntetni a háromoldalú érdekegyeztetést, ezért korai még erre drasztikusan reagálni.” A fent említett kritikus pontokkal kapcsolatban a radikális beavatkozás esélyét a szakszervezetek közös fellépése során látná eredményesnek az ügyvezető alelnök.
Szöllősi Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára ellenben teljes mértekben egyetért a felhívásnak mind az öt pontjával. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke viszont a szakszervezetek eddigi tevékenységével magyarázza azt, hogy a kormány nem kéri ki fontos kérdésekben a véleményüket. Emellett nemzetközi szinten is ismert probléma, hogy a bővülő javakból - azaz a lényeges döntésekből - kiszorulnak a munkavállalók. Palkovics azoknak a kihívásoknak a számbavételére szólítja fel a szakszervezeti mozgalmat, amelyek képesek megfelelő célokat elérni ahhoz, hogy fékezzék a munkavállalók kiszolgáltatottságát eredményező folyamatokat. A szakszervezeti vezető elismerte, hogy ha „tovább feszül a húr” a kormány és a szakszervezetek között, akkor az radikális lépésekre készteti a szakszervezeteket.
Herczog László, a Szociális- és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára cáfolta a „bérdiktátum” létét. „Ez csupán a fantázia terméke”- tette hozzá. Utalt továbbá a Bér- és Munkaügyi Bizottság szerdai ülésére, amely a megszokott módon zajlott. A Munka Törvénykönyvének módosítását illetően a helyettes államtitkár óva intett bárkit is attól, hogy egy-két kormánytisztviselő helytelen nyilatkozata alapján általánosításokat vonjon le. Mint mondta: a Munka Törvénykönyve módosítási javaslatát a Munkajogi Bizottság és a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Fóruma (KIÉT) tárgyalta, a szakértői egyeztetések pedig folyamatban vannak, ezután kerül a javaslat az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) és a KIÉT elé. A legutóbbi ÉT- ülésen is érdekegyeztetés folyt, nem pedig tájékoztatás. A teljesen hagyományosan működő érdekegyeztetésről pedig - melynek rendszere nem változott - nem célszerű előre nyilatkozni - szögezte le Herczog.