Az egyes nyugat-európai országokban jelenlevő, de Magyarországon is megfigyelhető
negatív tendenciákból tanulva oktatási rendszerünket a munkaerőpiaci igényeknek
megfelelően - akár 13-14 ezer forint havi tandíj - bevezetésével kell átalakítanunk
- jelentette ki Pokorni Zoltán oktatási miniszter egy konferencián, amelyet kedden
rendeztek a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatáról a Budapest Kongresszusi Központban.
Az európai és a hazai felsőoktatás évek óta küszködik, hogy ne munkanélkülieket
képezzenek. A miniszter ezért fontosnak tartja a nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát,
a tananyag mennyiségének radikális csökkentését és egy gyakorlatcentrikusabb oktatási
rendszer bevezetését. Mint mondotta: az akkreditációs bizottságok döntéseit ki kell
hogy egészítse bizonyos munkaerő-piaci tendenciák vizsgálata is. Egy felsőfokú
egyetem például hiába kíván bizonyos szakokat beindítani, ha végzett hallgatói nem
tudnak utána elhelyezkedni. Emiatt a tervek szerint megtörténik a felsőoktatási intézmények
rangsorolása abból a szempontból is, hogy az intézmény által nyújtott elméleti és
gyakorlati ismeretek piacképesek-e, vagyis a végzett hallgatók milyen arányban tudnak
a kapott diplomával elhelyezkedni. Ezt a rangsort figyelembevéve - amelyről a pályaválasztási
tanácsadó füzetekből lehet majd értesülni - dönthetnek a leendő hallgatók
melyik oktatási intézménybe jelentkezzenek.
Tolnai Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta, hogy az oktatásba
fektetett beruházás megtérül, hiszen ma Magyarországon európai szintű diplomásokat
képeznek, akik a megszerzett tudásukat kamatoztatva többszörösét keresik meg, mint
amennyit a képzésükre fordítottak. Az ellentmondás csak az - hangsúlyozta Besenyei
Lajos, a Miskolci Egyetem rektora -, hogy a világszínvonalú képzést nyújtó intézmények
rendkívül szerény keretekből teszik mindezt.