A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves washingtoni közgyűlésén résztvevő
magyar illetékesek az eddig lebonyolított találkozókon a magyar gazdaságpolitikával
kapcsolatosan a nemzetközi pénzügyi szervezetek vezetőinek megnyugvását tapasztalták.
László Csaba pénzügyminisztériumi államtitkár nyilatkozata szerint a magyar inflációs
ráta, a fizetési mérleg jelenlegi számai és a jövő évi költségvetés tervszámai
az említett szervezetek köreiben bizalmat ébresztettek.
A közgyűlésen részt vett Járai Zsigmond pénzügyminiszter és Surányi György
jegybankelnök, akik több jövőben tervezett projekttel kapcsolatosan tárgyalásokat
folytattak az Európai Beruházási Bank vezetőivel. Járai találkozott a szlovén, a
cseh és a lengyel pénzügyminiszterrel is, és megállapodtak abban, hogy rendszeressé
teszik pénzügypolitikai eszme- és tapasztalatcseréjüket, főként az Európai Uniós
csatlakozási törekvésekkel kapcsolatosan.
László Csaba szerint a nemzetközi pénzügyi válság elcsendesülésével és a
helyzet stabilizálódásával párhuzamosan helyre állhat, és ennek nyomán megnövekedhet
a külföldi tőke érdeklődése Magyarország iránt. Az államtitkár elmondása
szerint, aki az alacsony kamathozamú amerikai piac helyett más befektetési lehetőség
után keres, könnyen megtalálja majd a közép-európai térséget.
A lebonyolított találkozók között szerepelt az Egyesült Államokban tartózkodó Orbán
Viktornak számos gazdasági, pénzügyi jellegű megbeszélése is. A magyar miniszterelnök
szerda reggel az amerikai kereskedelmi kamara épületében amerikai üzletemberekkel
reggelizett, majd Bill Clintonnal folytatott tanácskozást. Az amerikai elnökkel tartott
megbeszélésén a koszovói helyzet, a szervezett bűnözés és más témák között
Magyarországnak a nemzetközi pénzügyi válsággal kapcsolatos helyzete is szerepelt.
Clinton elnök egyetértett azzal az értékeléssel, hogy Magyarországot gazdasági értelemben
sem lehet egy kalap alá venni a súlyos nehézségekkel küszködő volt szovjet térség
országaival. A magyar kormányfőnek a tárgyalás után tett nyilatkozata szerint az
amerikaiak Magyarország és Lengyelország gazdasági állapotát jónak ítélik, és
- mint tréfásan hozzáteszik -, „csak a világ többi részével van baj”.
Clinton elnök a magyar gazdaságpolitikát nagyon progresszívnak, sőt jó értelemben véve
agresszívnak - erőteljesnek, határozottnak - minősítette.
A magyar miniszterelnök ezután James Wolfensohnnal, a Világbank elnökével folytatott
megbeszélést, amelynek során tárgyalópartnere is egyetértett azzal, hogy Magyarország
nem tartozik a rendkívül súlyos gazdasági gondokkal küszködő volt szovjet övezetbe.
A találkozó után tartott sajtótákékoztatón Orbán elmondta: a magyar gazdasági növekedés
idén 5 százalékos lesz, miközben a nyugat-európai átlag 3 százalék körül várható.
A The Wall Street Journal amerikai kiadása szerdán interjút közölt Orbán Viktor
magyar miniszterelnökkel, és az interjú mellett viszonylag terjedelmes ismertetőt közölt
Magyarországról.
Amerikai látogatásának céljait taglalva a magyar kormányfő elmondta, hogy az orosz
gazdasági válság közvetve sújtja Magyarországot, ugyanis a nyugati és elsősorban
az amerikai beruházók szerint Magyarország, Csehország és Lengyelország még mindig
a szovjet érdekszférához tartozik. Mint hangoztatta: Magyarország-nak meg kell győznie
az amerikai befektetőket, hogy nem tekinthető „felemelkedőben lévő”
- azaz rendkívül ingatag módón fejlődő - piacnak, még kevésbé az orosz piac részének.