Hetek - II. évfolyam, 40. szám, 1998. október 03

A héten vitanapot rendeztek a parlamentben a jövő évi nyugdíjak alakulásáról. Ennek keretében a kormány ismertette a nyugdíjtörvény módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet alapján a nyugdíjak - a jelenlegi, 19 százalékos emeléssel számoló nyugdíjtörvénnyel ellentétben - 11 százalékkal, de legalább 3500 forinttal emelkednének. Ez a módosítás azonban csak a nyugdíjasok mintegy 25 százalékának jelent többletbevételt. Miközben a kormány azt ígéri, hogy a módosítás kedvezőbb helyzetet teremt számukra, a törvény által biztosított keretből 50 milliárdot visszatart.

A kabinet által előterjesztett javaslat szerint jövőre 11 százaléknál nagyobb mértékben fog növekedni azoknak a nyugdíjasoknak a jövedelme, akik az idén havi 31 ezer 820 forint alatti nyugdíjjal rendelkeztek. Ebben a kategóriában ez átlagosan 14 százalékos ellátásnövekedést jelent. A 13 ezer 700 forintos minimálnyugdíj esetében ez az arány eléri a 26 százalékot. A tervezet 11 százalék fölötti növekedést ígér azoknak, akiknek a nyugdíja 31 ezer 820 forint, vagy afölötti, ami a jövő évre prognosztizált 11 százalékos infláció mellett biztosítaná a nyugdíjak értékállóságát.
A jelenlegi törvény szerint azonban az idei átlagkeresetek változásának megfelelően kellene növelni a nyugdíjakat, ami az idén 19-20 százalék körül várható. 19 százalékkal számolva azok számára kedvező a mostani módosítási javaslat, akiknek a nyugdíja nem éri el a 18 ezer 425 forintot - ami a nyugdíjastársadalom mintegy 25 százalékát érinti -, az ennél magasabb nyugdíjjal rendelkezők kevesebbet kapnak kézhez a módosítás után, mint kapnának a jelenlegi törvény megtartása mellett (lásd a táblázatunkat).
Az idén januártól érvényben lévő törvény szerinti emeléshez mintegy 180 milliárd forintra lenne szükség, míg a differenciált nyugdíjemelés csak várhatóan 130 milliárd forint többletkiadást jelent. A kormány módosítási javaslata tehát mintegy 50 milliárd forintot spórol meg a nyugdíjbiztosítónak, tehát ennyivel kevesebbet kapnak kézhez a nyugdíjasok.
A Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a januártól induló családtámogatási ellátások - a gyermekek után járó adókedvezményeket is figyelembe véve - várhatóan mintegy 90 milliárd forint többletkiadást jelentenek a költségvetésnek. Ebbe az összegbe a minimálnyugdíj 25 százalékos emelése nincs bekalkulálva, tehát nem biztos, hogy a büdzsé el tudja hordozni a szociális támogatások ehhez igazított emelkedését - nyilatkozta Harrach Péter miniszter.
Elmondása szerint jövőre a családi pótlék alanyi jogon járna, ami az egy gyermekes családok esetében havi 4200, a gyermeküket egyedül nevelők részére pedig havi 5000 forintot jelent. Két gyermek esetén ez az összeg gyermekenként havi 5200, illetve 6000, három vagy több gyermek esetén pedig 6550 és 7000 forint lenne. A tartósan fogyatékos gyermekek után havonta 8000 forintot javasol a tárca. Jelenleg 16 éves korig jár a családi pótlék. A tervezet alapján az iskolaköteles kortól 23 éves korig járna az úgynevezett iskoláztatási támogatás, melynek összege megegyezik a családi pótlékkal. Jövőre szintén alanyi jogon kapnák az édesanyák a gyest és a gyermekgondozási támogatást, amelynek összege a mindenkori minimálnyugdíjjal egyezne majd meg. A kormány tervezete szerint jövőre a személyi jövedelemadóból egy gyermek után 20 ezer 400, kettő után 40 ezer 800, három gyermek után pedig 82 ezer 800 forintot írhatnak majd le a polgárok. A kabinet döntött arról is, hogy felére csökkentik az első lakás vásárlásának illetékét, és arról, hogy a lakást építők 400 ezer forintig visszaigényelhessék az általános forgalmi adót.
Az élőmunkaterhek vonatkozásában a Pénzügyminisztérium javaslata szerint a munkáltatók által fizetett járulékok mintegy 7 százalékos csökkenése miatt a kormány mintegy százmilliárdos kieséssel számol. Ugyanakkor új elvonási formaként lép életbe a nem járulékköteles jövedelmek után fizetendő 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás, ami a fix öszszegű 3600 forintos egészségügyi hozzájárulással 20 milliárd forint bevételt jelent.