Hetek - II. évfolyam, 39. szám, 1998. szeptember 26

Akár az egész ország közlekedését is lebéníthatják azok a gabonatermelő gazdák, akik elégedetlenek az agrárminisztériumnak a búzaválság megoldására tett lépéseivel. Ugyanis - amint az ismeretes - a gazdák országos forgalomkorlátozó demonstrációra készülnek, ha nem fogadják el követeléseiket. A dolog érdekessége, hogy ugyanarra a kisgazdapártra „hullik most a hamu”, amely az előző ciklusban támogatta a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének (METÉSZ) hasonló demonstrációját. (Zsikla Győző, a Metész egyik prominens személyisége, kisgazda színekben jutott be a parlamentbe.) Az ügy a mai napig bizonyítja, hogy - minden ellenkező híreszteléssel szemben - igaz: aki amit vet, azt aratja.

Karsai József battonyai gazdajegyző már hetek óta vívja a harcát a gabonafronton. Ő volt az, aki a közelmúltban idei gabonát égetett a földjén, hogy a búza-ügyre felhívja a figyelmet. A Békéscsabán szeptember 18-án megrendezett gabonafórum egyik szervezője is ő volt, de mára mozgalma 16 megyére kiterjedt. Ennyi megyéből érkeztek ugyanis a fórumra. Az indulatoktól sem mentes, nagygyűléssé váló rendezvényre az őstermelők, a gazdálkodók, a társas vállalkozók, a szövetkezetek és az érdekvédelmi szervezetek képviselői mellett több országgyűlési képviselő és a parlament mezőgazdasági bizottságának tagjai is eljöttek. Az országos rendezvényre meghívták Torgyán Józsefet is, de a földművelésügyi miniszter nem jött el. Mindenesetre egy „gabona véd- és dacszövetség” kezd kirajzolódni, mivel eddig egymással is küzdő érdekvédelmi szervezetek találtak egymásra.

Mindenkinek fáj

A gazdák szerint a minisztérium leszerepelt, a búzaválság megoldására tett eddigi lépések elégtelenek és szakszerűtlenek. A problémák súlyossága miatt a gabonatermelők Orbán Viktor miniszterelnökkel akarnak tárgyalni. Céljuk az érdemi tárgyalások megkezdése és a gabonaválság megoldása. A tárgyalások eredménytelensége esetén a termelők készek az országos demonstrációra - mondta Szemenyei Sándor, a Békés Megyei Gabonaválasztmány elnöke, a gabonafórum levezető elnöke és az előkészítő bizottság elnöke. Karsai József battonyai gazdajegyző a minap Berettyóújfaluban megrendezett fórumon kilátásba helyezte, hogy ha az országos gabonafórumon elfogadott javaslatok akár egyetlen pontját is elutasítja a kormányzat, a gazdák két héten belül az ország nyolcvan pontját megszállják, és 19-20 ezer járművet vonultatnak fel az utakra. Karsai azt kifogásolta, hogy a magyarországi búzaminősítési szabványok szigorúbbak, mint az EU-ban.
Egy csongrádi gazda a saját példájával érvelt: búzájára annyiféle minősítést kapott, ahány helyen bevizsgáltatta. Dr. Zsíros Géza kunágotai gazdálkodó, volt FKgP-parlamenter szerint a vevő az érvényes szabványnál szigorúbb minősítési követelményeket is támaszthat, de akkor köteles a garantált árnál (ez jelenleg 16 ezer 500 Ft) többet fizetni a termékért. Ez az, ami rendszerint elmarad - tette hozzá.
Deák Ferenc, a Parasztszövetség főtitkára pedig azt hangsúlyozta, hogy a garantált áras felvásárlás azért bukott meg, mert valójában nem volt pénz a finanszírozására, ám ezt minőségi kifogásokkal próbálták elfedni (2 millió tonna búzából csak 130 ezer tonnát vettek át a raktárak és a malmok).
Barcsi termelők azt panaszolták: a csődközelben álló gazdálkodók sorra visszaviszik a lízingelt gépeket. A határban ügynökök járnak, arra biztatva a gazdákat, adják el termőföldjeiket. A termelők szerint a válságra a gabonafölösleg azonnali exportálása jelentene megoldást.

Torgyán mellett a zöld-fehérek

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ellen és mellette is hangzottak el érvek. „Ne higgyetek Karsainak, ne higgyetek Győrfinek! Torgyán József jót akar nektek, ő az igaz ember.” Ilyen szövegű röplapok bukkantak fel. Kiderült: a „szóróanyagok” mögött az FTC Békés Megyei Baráti Köre húzódik meg. A baráti kör a beígért füttykoncertet és a bekiabálásokat cserélte fel röplapokra. Pallag László kisgazda képviselő Torgyánt védő szavaival ugyan nem, ám a tisztességtelen piaci és szakmai magatartás megszüntetésére tett javaslatával sikert aratott. Szabó Lukács, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja kérte, hogy a gazdák ne álljanak elő lehetetlen követelésekkel. Visszatetszést váltott ki Babák Mihály Fideszes parlamenti képviselő felszólalása, aki szó szerint azt mondta: „Olyan impotensek a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek, hogy nekik még a Viagra sem használna”. Ezt a hangnemet több felszólaló is kikérte magának.
Az országos búzafórum előkészítő bizottsága hat pontból álló javaslattervezetet terjesztett a 16 megye képviselői elé. Ezek szerint az intervenciós felvásárlást minden termelőre ki kell terjeszteni, felül kell vizsgálni a búzaminősítés eddigi rendszerét, a gazdák és szövetkezetek felvett hiteleire százszázalékos kormánygaranciát és százszázalékos kamattámogatást szükséges adni. Ugyanakkor a veszteségek enyhítése miatt kérik, hogy a kalászos földterületek minden hektárja után 15 ezer forintot fizessen a kormány, elengedhetetlennek tartják, hogy a kukoricánál az állami garantált áras felvásárlás költségeivel azonos nagyságrendű exporttámogatást adjon az agrártárca, s hogy a belvízkárokat gyorsan és méltányosan rendezze.
A „kéréssor” ellen viszont voltak, akik felléptek. Szabó Lukács debreceni városatya, MIÉP-es parlamenti képviselő szerint teljesíthetetlen az a követelés, hogy százszázalékos kormánygaranciát kérnek a termelők hiteleik visszafizetésére. Orosz Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke jelezte: a gabonafórum minden megnyilatkozása tömény politika, mégis reményének adott hangot: az érdekérvényesítés ennek ellenére helyes irányt vesz.
A nagygyűlés dr. Karsai Józsefet, Guba Mihályt, az Országos Gabonatanács elnökét, Bozó Józsefet, az újkígyósi gazdaszövetkezet elnökét és Tébi Julianna battonyai őstermelőt bízta meg, hogy tárgyaljanak a miniszterelnökkel. A METÉSZ, a MOSZ, a Parasztszövetség és a TÉSZE jelezte támogatását.

Egységfront alakul?

A követelésekhez mások is csatlakoztak. Köztudott, hogy a kistermelők körében a tsz-elnökök pártjának tartott Agrárszövetség és a magángazdák között szinte antagonisztikus ellentét alakult ki az elmúlt években. Ennek fényében érdekes, amit Mayer Bertalan, az Agrárszövetség - Nemzeti Agrárpárt ügyvezető alelnökének pártja VI. kongresszusán mondott: értékelendő ugyan a jó szándékú lépés a gabonaválság megoldása érdekében, ám az a diszkrimináció, amely a 20 hektár alatti, illetve az afölötti birtokkal rendelkező gazdák között különbséget tesz, elfogadhatatlan. Rámutatott, hogy hosszú távú stratégiát kell kidolgozni a válság megoldására.
A Békési Gabona Rt. szeptember hónapban küldte meg a nagyobb termelőknek az 1998. évi termésű takarmány- és őrlési célú kukorica minőségével kapcsolatos paramétereit, melyek az alábbiak: szállítási határidő: november-december; áfa nélküli ár: 9500 Ft/t; takarmánykukorica-hektolitersúly: 59; nedvességtartalom max. 14,5 százalék; idegen anyag: 2,5 százalék; a tört szem 4, a sérült szem pedig 5 százalék; a baktérium grammonként 4 milliónál, a gomba 50 ezernél legyen kevesebb; aflatoxin: negatív. A fentiekkel kapcsolatos megnyilatkozások: „Mint a búzánál, megint meccs közben módosítják a szabályokat”. „Erre a minőségre technológiailag nem vagyunk felkészülve”. „Ha ez így halad tovább, akkor tönkre fogunk menni”.

Tisztelt Előkészítő Bizottság!

A gabonatermelők 1998. szeptember 18-án Békéscsabán tartott gyűlésén megfogalmazott és Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz küldött javaslataikra a kormányfő megbízásából - illetékesség okából - az alábbiakban válaszolok.
1.) A hivatalba lépésem után hozott 3/1998. sz. FVM rendelet a hátrányos helyzetben lévő családi gazdaságok és őstermelők megsegítésének eszköze, melyek a mezőgazdasági válságot - méretük miatt - elviselni képtelenek. Nevezett rendelet hatálya a mezőgazdasági nagyüzemekre - az állam szűkös pénzügyi eszközei miatt - nem terjeszthető ki.
Úgy gondolom, Önök előtt is ismeretes, hogy a 20,8 hektárt meg nem haladó nagyságú családi gazdaságok forgóeszköz-hiányosak, tőketartalékkal nem rendelkeznek, ezért a megtermelt búzakészletük átvétele közérdeknek tekinthető.
A búzaválság megoldására számos intézkedést hoztunk, melyekből több a nagyüzemek helyzetét is javítja.
A világban kialakult túltermelési válság magyarországi következményeinek enyhítése érdekében kiterjedt agrárdiplomáciába kezdtünk, ennek eredményeként középtávú - öt évre szóló - megoldást nyújtó nemzetközi szerződések sorát készítettük elő, hogy a következő években biztonságosabban legyen a búza termelhető, és a piaca előre biztosított legyen. (…)
Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény csak az étkezési búza kötelező állami felvásárlását írja elő. A meghökkentő módon most különböző követelésekkel fellépő MOSZ készségesen asszisztált a Horn-kormánynak a törvény meghozatalában. Az FVM új vezetése magára vállalta intézkedéseinek esetleges következményeit. A törvény hatálya csak az étkezési búza kötelező állami felvásárlására vonatkozik, de kiterjesztettük a takarmánybúzára, a rozsra, az árpára és a tritikáléra is. A kiterjesztésnek jogszabályi alapja nincs, ezért a felelősséget közvetlenül magamra vállaltam. A kötelező állami felvásárlás további kiterjesztésére csak a törvény módosítása után nyílik lehetőség. (…)
2.) Hangsúlyozzuk, hogy a minőségvizsgálat rendszerének felülvizsgálatát olyannyira indokoltnak tartjuk, hogy azt mi magunk rendeltük el hivatalba lépésünket követően. Felhívom azonban a figyelmüket arra, hogy a kifogásolt rendelkezést a MOSZ tökéletes egyetértésével a Horn-kormány időszakában hozták. A minőségvizsgálat rendszerének megváltoztatásához a szabványügyi testület elhatározása szükséges. Az EU-szabvány azonnali alkalmazása nem jelenthet megoldást, mert a szabványügyi szakemberek álláspontja szerint az EU-szabvány szigorúbb a magyarnál, ugyanis az EU-szabvány fuzáriumtartalmat egyáltalán nem engedélyez az étkezési búzában.
Ugyanakkor tény, hogy a minősítési eljárást használják fel a legtöbb esetben a gazdák becsapására, ami az erőfölénnyel való visszaélés tipikus esete. A helyzetet bonyolítja, hogy a gazdák többsége nem ismeri a jogait: a leadott búzáról kontrollmintát vagy nem kérnek, vagy nem adnak a minősítők. A kijátszás megszüntetése érdekében elrendeltük az úgynevezett szupervizsgálatokat, amelyeket a földművelési hivatalok, állategészségügyi állomások és növényvédő állomások kötelesek elvégezni és a panaszos érdekében eljárni.
3.) A mezőgazdasági termelők számára folyósított
hitelek visszafizetési határidejének átütemezése már korábban megtörtént. Az átütemezés jelenlegi határideje 1998. december 31-e. Az új költségvetés ismeretében lehet majd a hitelek további meghosszabbításáról nyilatkozni.
4.) A kalászos területek veszteségeinek enyhítésére előterjesztett indítvány - a hektáronkénti 15.000 forint - 17 milliárd 220 ezer forintjába kerülne az államnak. Ez a pénz azonban nem áll rendelkezésre. Emlékeztetem Önöket, hogy a szőlőtermelők éppúgy előterjesztik igényeiket, mint az almatermelők, a sertéshizlalók, illetve a baromfitenyésztők. (…)
5.) Önök követelték, hogy az állami garantált áras felvásárlás költségeivel azonos összegű exporttámogatást nyújtsunk a kukoricatermelőknek. Miután a kukorica garantált ára tonnánként 16.500 forint és a gazdák 1.889.670 tonna összmennyiségben jelentkeztek be garantált áras felvásárlásra, ez további 31.179.555.000 forint kifizethetőségét tételezi fel.
Ugyanakkor az állami tartalék ilyen lehetőségeket nem biztosít. Ugyanis a MOSZ által is támogatott 1998-as költségvetés tartaléka teljes egészében kimerült. A garantált ár biztosításával kapcsolatban szükséges megemlítenem, hogy az a jelenlegi rossz törvényi konstrukcióban egy évvel korábbi meghirdetési kötelezettséggel jelenik meg, ami konkrétan azt jelenti, hogy jelenleg több ezer forinttal a piaci ár fölötti áron kell az államnak a kukoricát felvásárolnia. Ennek további növelése teljességgel irreális.
Egyszerűsített pályázati rendszerben meghirdettük a kukorica 1.500 forint tonnánkénti exporttámogatását, valamint a fuvar támogatását, amely az azonnali indítás lehetőségét biztosítja. A tonnánkénti 1.000 forintos letéti díjat is megszüntettük, hogy a mezőgazdasági termékek exportját elősegítsük. (…)
6.) A belvízkárok azonnali sürgős és méltányos rendezését magam is indokoltnak tartom. Ennek érdekében a kormányüléseken több alkalommal is soron kívül vetettem fel a problémát. Súlyosbítja a mezőgazdasági tárca és a költségvetés helyzetét, hogy a Horn-kormány „elfeledkezett” a belvízkárok megtérítésének forrásáról gondoskodni.
Végül is a belvízkárokat úgy rendeztük, hogy a kormány az állami tartalékból 1,5 milliárd forint folyósításáról döntött. (…) A segélyek kiutalása már megkezdődött, a károkat folyamatosan rendezik.

* * *

Tájékoztatásul közlöm Önökkel, hogy az Országgyűlésben a mezőgazdaságról politikai vitanapot kezdeményeztem annak érdekében, hogy a képviselők az ország nyilvánossága előtt plenáris ülésen vitassák meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium középtávú stratégiáját. (…)
Természetesen az állandóság és a kiszámíthatóság a jövőben kizárja az olyan esetlegességeket, amelyeket Önök részben átgondolatlanul, másrészt pedig politikai megfontolások által vezérelten követeléseikben megfogalmaznak. (…)
Kérem ennek támogatását.

Budapest, 1998. szeptember 23.

Üdvözlettel: Torgyán József