PAPP ISTVÁN
Az állam a polgároké

„Magyarországon ezidő szerint faji-nemzetiségi okokból egyik honfitársunkat sem üldözik, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik egyes hatóságok részéről diszkrimináció”- jelentette ki Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. A biztosok szokásos, az országgyűlés emberi jogi bizottsága előtt tartott évi beszámolóján szó esett arról is, hogy az ombudsmani hivatalok munkatársai lehetetlen körülmények között kénytelenek dolgozni. Az ombudsmanok a bizottsággal való együttműködésüket ígéretesnek ítélték.

„Ez az intézmény megerősítheti az állampolgárok hitét abban, hogy az állam az övék”- értékelte Kaltenbach Jenő az országgyűlési biztosok szerepét, hiszen céljuk az alkotmányos visszásságok feltárása és megelőzése. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a velük szembeni elvárás az, hogy gyors, olcsó és hatékony jogvédelmet nyújtsanak. Ezt a feladatukat azonban a lehetetlen munkakörülmények miatt képtelenek betölteni. „Legalább annyi hely kellene, hogy egy hokedli és egy kissámli elférjen”- érzékeltette helyzetüket a professzorasszony. Ennek ellenére a negyvennégy fős jogászstábnak sikerült az elhúzódó ügyek számát 4800-ról 2000-re csökkentenie. A feltételek javítására azonban nem kaptak határozott ígéretet az országgyűléstől.
Az állampolgári jogok biztosának felmérései alapján a hatóságok hivatásos állományú tagjainak emberi jogi helyzete különösen aggasztó. A jelentés szerint „a frontvonalon tevékenykedő rendőrök számára sem a közvetlen munkahelyi körülményeik, sem a munkájukat segítő szociális létesítmények - öltözők, fürdők, pihenők - állapota nem volt olyan, hogy a hatékony szolgálatteljesítést lehetővé tette volna. A szakmai készenléti állapothoz szükséges eszközök - gépjárművek, golyóálló mellények - állapota kifejezetten rossz volt, alkalmatlan arra, hogy a megnövekedett bűnözéssel szemben felvegyék a harcot”. Egy tavaly októberi vizsgálat pedig megállapította, hogy a rendőrség objektumai közül 19 (ebből 16 kapitányság) „teljesen alkalmatlan a szolgálati feladatok ellátására”. A felmérések szerint a honvédségnél sem jobb a helyzet.
Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa úgy fogalmazott, hogy tevékenységük hatékonyságán még van mit javítani, de jó úton haladnak. Az ombudsman jelentésében például kiemelte azt, hogy erőfeszítéseik eredményeként a megyei rendőr-főkapitányságok és az ORFK is lépéseket tett a cigány szervezetekkel való együttműködésre. Ennek következményeként nem mélyült a rendőrség és a cigányok közötti „bizalmi válság”.