Mindent a választókért

A választási matematika bonyolult számítgatásai közepette a politikai pártok olykor rendkívüli „társadalmi érzékenységről” és toleranciáról is képesek tanúságot tenni. Úgy tűnik, a választási küzdelmek finisében sincs ez másképp Németországban sem, ahol a kampány során szinte nem volt olyan párt, amely a homoszexuális választóknak ne tett volna valamilyen félre nem érthető gesztust. A kispolgári irtózást és finnyáskodást látszólag érdemes félretenni, hiszen a Der Spiegel információi szerint e szavazóréteg aránya mintegy 4-5 százalék, ám nagyvárosokban akár tíz százalék is lehet.

A homoszexuálisok jogaiért küzdő szervezeteknek az elmúlt években-évtizedekben egyre harsányabban folyó kampánya, úgy tűnik, Németországban is kezdi meghozni első gyümölcseit. A homoszexualitást nemcsak mint alternatív életformát sikerült elfogadtatniuk és népszerűsíteniük, hanem mára már szinte a nagypolitikát befolyásoló közéleti tényezővé kezdenek válni. A homoszexuálisok szokásos évi felvonulásán Hamburg szociáldemokrata polgármesterének távolmaradása szinte kisebbfajta botrányt kavart. Aligha véletlen az is, hogy számos - a homoszexuális párok törvény előtti egyenjogúságát sürgető - törvényjavaslat éppen most, a választási küzdelmek alatt érkezett.
A kisebb pártok - mint például a Zöldek és az FPD - tüsténkedése e szavazók körül még csak érthető lenne, ám a Bundesrathoz júniusban benyújtott javaslatával az SPD is kinyilvánította, hogy e nem jelentéktelen szavazóréteg számára sem érdektelen. Az utóbbi időben azonban már a kereszténydemokraták sem viszolyognak annyira. Egyes képviselőik kijelentése szerint a „CDU egykori erős meleg-ellenes szellemisége már régen oda van”, sőt néhány „felvilágosultabb” képviselő egyenesen a Németországi Meleg Kereszténydemokraták Szövetségének megalakítását tartaná kívánatosnak. Ez utóbbi persze alighanem még várat magára.
Egykori politikai-erkölcsi elveikkel azonban egyre kevésbé, ám szavazóbázisuk növelésével annál többet foglalkozó pártok - rózsaszín betűs - hirdetései egyre többet tűnnek fel utcai plakátokon, valamint e szubkultúra jeles magazinjaiban. A helyzetre jellemző egyébként, hogy a homoszexuális szervezetek kinyilvánították: a CDU-FDP koalíció tétova gesztusaitól nem hagyják megtéveszteni magukat. Néhány széltében-hosszában reklámozott szlogenjükkel - „Világosan, határozottan és büszkén: a változásért”, „Egy más politikát” - Bonn számára egyértelmű üzenetet kívántak adni. Alighanem a megváltozott idők megváltozott jeleit tükrözi a CDU félhivatalos reakciója is Wersich képviselő szájából, aki az esetet a következőképp kommentálta: „Ez kirekesztés, a homoszexuálisok és leszbikusok éppoly sokszínűen gondolkodnak, mint más emberek.”
(B. Z.)