GYŐRI ZSOLT
A titkosszolgálat figyelné az egyházakat

Megdöbbenést váltott ki ellenzéki körökben Kövér Lászlónak, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek az elmúlt héten egy napilapban tett kijelentése. Miszerint Magyarországon a megdöntendő „jogállami politikai tabuk” közé tartozik az, hogy az egyházakat titkosszolgálati megfigyelésnek, ellenőrzésnek nem lehet kitenni, miközben Nyugat-Európában már több, a „pszichobusiness” kategóriájába tartozó csoportosulás embereit ítéltek el a bíróságok. Ellenzéki politikusok úgy vélik: ez a felvetés nem más, mint a vallásszabadság elleni nyílt támadás.

Demeter Ervin, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági politikai államtitkára titkárságán keresztül közölte lapunkkal: a miniszter nyilatkozatával mindenben egyetért, egyebekben pedig nem kíván arról nyilatkozni.
István József, az FKGP parlamenti képviselője, az Országgyűlés emberi jogi, vallásügyi és kisebbségi bizottságának tagja szerint ahhoz, hogy egy ilyen kérdést fel lehessen vetni, először azt kellene tisztázni, hogy mi az egyház. A mai jogi szabályozás ugyanis meglehetősen tágan határozza meg az egyházak, felekezetek kategóriáját, az azonban nyilvánvaló, hogy az egyházak jogi személyek, önállóak. Ebből viszont az következik - mutatott rá a kisgazda politikus -, hogy az ilyen ügyekben az érintett egyházak vezetőinek véleményét kellene először kikérni, velük együttműködve, konzultálva lehetne eljárni, tiszteletben tartva a felekezetek jogait. István József szerint ugyan előfordulnak visszásságok a felekezetek körül, de ilyenkor kellő tapintattal kell eljárni, nem szabad ezzel az egyházakat felzaklatni.
Bauer Tamás, az SZDSZ parlamenti képviselője „meglehetősen szerencsétlennek tartja”, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter tesz olyan kijelentéseket, amelyek nyilvánvalóan az egyházpolitika területére tartoznak. A probléma a képviselő szerint az, hogy a jelenlegi kormány magáévá tette azt a még Salamon László egykori MDF-es politikus nevéhez fűződő egyházpolitikai programot, amelynek célja az volt, hogy megnehezítsék az egyházalapítás szabályait és egyben államilag különbséget tegyenek a történelmi és más felekezetek között. Bauer Tamás úgy véli: Kövér László azon gondolata, miszerint az egyházakon keresztül külföldi szervezetek könnyedén tudják érdekeiket Magyarországon érvényesíteni, arra a húsz-harminc évvel ezelőtti retorikára emlékeztet, amikor ha valakire rosszat akartak mondani, akkor rögtön ráfogták: az külföldről származik.
Vancsik Zoltán, az országgyűlés MSZP-s képviselője, a nemzetbiztonsági bizottság tagja lapunknak elmondta: Magyarországon igazából nincsenek olyan kisegyházak, amelyek „tagjaikat romlásba viszik”, ezért a miniszter kijelentésének igazából nincs alapja. A politikus szerint nyilvánvaló, hogy ebben a kormányzati ciklusban nagyobb befolyással bírnak a történelmi egyházak, főleg a katolikus egyház, amely az „első perctől kezdve ki akarja irtani, el akarja taposni, le akarja radírozni a kisegyházakat, és eltűri a többi történelminek nevezhető egyházat”. A jelenlegi kormányzati kurzus ennek az elvárásnak akar megfelelni, azt azonban nem gondolja a szocialista politikus, hogy ezt a katolikus egyház valójában igényelné.