Vissza a tartalomjegyzékhez


A HÉTEN TÖRTÉNT
Csernobili sugártérkép

Az 1986. áprilisi csernobili atomreaktor-robbanás következtében Európa háromnegyede, mintegy 7,5 millió négyzetkilométernyi terület szennyeződött radioaktív céziummal. Ezt az ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának illetékese szerdán Kijevben abból az alkalomból mondta, hogy bemutatták Európa új céziumszennyezettségi atlaszát, amely fehérorosz, ukrán, orosz és EU-szakértők közös munkájának eredménye. A vizsgálatok szerint a reaktorrobbanás következtében húsz térség vált különösen szenynyezetté Európában, ahol a cézium-137-es aktivitása meghaladja az egy curie-t négyzetkilométerenként. A legszennyezettebb pontok Csernobil környékén vannak, s Ukrajnában ezeken a területeken ma is 2,3 millióan élnek. A robbanás 2 millió curie céziummal permetezte be a kontinenst. Ennek 30 százaléka jutott Oroszországra, 23 százaléka Fehéroroszországra, 18 százaléka Ukrajnára, 4,8 százalékát kapta Finnország, 4,6 százalékát Svédország, 3 százalékát Norvégia, 2,4 százalékát Ausztria és 1,8 százalékát Németország. A szakértő szerint Európa többi államára, köztük Magyarországra 1 százaléknál kevesebb cézium esett. (MTI)


Tömeggyilkos ápolónő

A 28 éves Christine Malevre mintegy 30 beteget segített a halálba egy Párizs melletti település közkórházában, majd - miután tetteire fény derült - öngyilkosságot kísérelt meg. Az ápolónő ellen a versailles-i bíróság vizsgálatot indított szándékos és többrendbeli gyilkosság miatt, mivel feltehetően 1997 óta gyilkolta a szerinte gyógyíthatatlan betegeket. Az eset akkor derült ki, amikor a kórház belső vizsgálatot indított a rejtélyes halálesetek miatt. A tüdőgyógyászati osztályon az elmúlt 18 hónapban körülbelül 30 olyan hetven-nyolcvan éves beteg halt meg, akiket ez a nővér „ápolt”. Az üggyel kapcsolatban Jacques Hossaert helyettes ügyész hangsúlyozta, hogy a büntető törvénykönyv nem tartalmazza a „kegyes halál”, az eutanázia fogalmát. Az eset után több orvos is bevallotta, hogy segített már utolsó stádiumban levő betegeknek meghalni. A nővér és ügyvédje azzal védekeznek, hogy az ápolónőnek egyedül kellett szembenéznie minden problémával, s véget akart vetni betegei szenvedésének. „Mára már sajnálja tetteit, még ha úgy gondolja is, hogy a betegek kérését teljesítette” - nyilatkozta ügyvédje. A hölgyet jelenleg pszichiátriai klinikán ápolják, bírósági felügyelet alatt áll. (MTI)


Holocausttagadók börtönben

Egy svájci bíróság börtönbüntetésre ítélt egy írót és egy kiadót, amiért a holocaustot tagadó téziseket terjesztettek. A 47 éves Jürgen Graf írót 15 havi, a 78 éves Gerhard Forster kiadót és egykori Wehrmacht-tisztet pedig 12 havi börtönbüntetéssel sújtotta kedden Baden körzet bírósága, amely 8 ezer frankos (110 ezer forintos) pénzbírságot is kirótt rájuk, továbbá kötelezte őket a kifogásolt könyvek eladásából származó 55 ezer frankos (800 ezer forintos) haszon befizetésére. Ez a legsúlyosabb ítélet, amelyet az 1995-ös rasszizmusellenes törvény alapján kimondtak, és az eddigi gyakorlattal ellentétben a bírák ezúttal nem engedélyezték a büntetés-végrehajtás felfüggesztését sem. Andrea Staubli tanácselnök azzal indokolta ezt a szigort, hogy az elkövetők „bűnös buzgalommal” iparkodtak kétségbe vonni a zsidók második világháború alatti módszeres irtását, s az író még az egy hete lezajlott tárgyaláson is elzárkózott teóriáinak viszavonásától. A könyvek kiadása mellett a bírák jogsértésnek minősítették a zsidóellenes szövegek interneten való terjesztését is, noha a honlap szolgáltatója nem Svájcban volt. (MTI)


Választások Kambodzsában

Az ENSZ megbízásából jelen levő nemzetközi megfigyelőcsoport jelentése szerint a kambodzsai választások viszonylag békésen zajlottak le. Ezáltal az ország előtt megnyílt az út a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségébe (ASEAN) való felvételre, és felcsillant a remény, hogy az ENSZ-ben is visszanyeri elvesztett pozícióját. A választáson a szavazásra jogosultak közel 90 százaléka járult az urnák elé, mégis sokan kétségbevonják, hogy az eredmények a valós helyzetet tükröznék. Az eddig közzétett eredmények szerint a jelenlegi miniszterelnök, Hun Sen vezette Kambodzsai Néppárt (CPP) vezet, ám így is koalíciós tárgyalásokra lesz szükség, amihez partnernek a tavaly épp Hun Sen által elűzött Ranariddh herceg monarchista pártja jöhet számításba. A herceg azonban erről hallani sem akar, s más ellenzéki politikusokkal együtt nem hajlandó elfogadni az eredményt, mivel szerintük a szavazatok öszszeszámlálásánál súlyos visszaélések történtek. (CNN)


Földrengés Indonéziában

Erőteljes földrengés rázta meg az Indonézia keleti részén fekvő Irian Jaya tartományt csütörtök hajnalban. Indonéziai adatok szerint a földmozgás elérte a Richter-skála szerinti 6-os fokozatot, epicentruma Jayapura tartományi fővárostól 200 kilométerre nyugatra volt. A rengésnek nem voltak halálos áldozatai és az anyagi kár sem jelentős, mivel az a tengerparthoz közeli hegyvidéki, szinte lakatlan térségben pusztított - jelentette a Dzsakartai Meteorológiai és Geofizikai Intézet. Világszerte több földrengésmérő intézet érzékelte a földmozgást. Az indonéziai földrengés 320 kilométerre nyugatra volt a szomszédos Pápua Új-Guinea természeti csapástól sújtott területétől, ahol július 17-én egy Richter-skála szerinti 7,1 erősségű tengerrengést követően hatalmas szökőár pusztított. (CNN)


Újabb harcok Angolában

Több mint 150 ember veszítette életét az Angolában kiújult fegyveres harcokban. Az állami rádió az UNITA ellenzéki szervezetet hibáztatta a harcok fellobbanásáért - írta az AFP. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa júniusban gazdasági büntetőintézkedéseket foganatosított az UNITA ellen, azzal az indoklással, hogy az szabotálja a békefolyamatot. Angolában 1994-ben kötötték meg a csaknem 20 évig tartó polgárháborút lezáró békemegállapodást. Az UNITA azóta hivatalosan ellenzéki politikai pártként szerepel, azonban változatlanul nem oszlatta fel minden harci alakulatát. A luandai kormány becslése szerint a bármikor mozgósítható UNITA-harcosok száma eléri a 30 ezret. (MTI)