Vissza a tartalomjegyzékhez

MUNKATÁRSUNKTÓL
Különleges manőver okozhatta a tragédiát

A július 23-án Kecskemét mellett lezuhant MIG-29-es típusú vadászrepülő katasztrófájának okait a Légügyi Igazgatóság szakemberei továbbra is vizsgálják, Helembai László légügyi főigazgató vezetésével. Az ezredes a Hetek kérdésére elmondta: a bemutatórepülés során történt baleset okai közül kizárható a műszaki hiba. Lapunk úgy tudja, hogy a gép egy rendkívüli felkészültséget kívánó manőver után zuhant le. Elképzelhető, hogy a nehéz gyakorlat hatására a pilótánál egészségügyi zavar állt be, és ez okozhatta a halálos balesetet.


A baleset. Füst Fotó: MTI

A vizsgálat négy fő irányban folyik. Az biztosan állítható, hogy a repülőgép műszaki állapota megfelelő volt, ez tehát nem okozhatta a tragédiát - tájékoztatta lapunkat Helembai László. A fedélzeten elhelyezett úgynevezett fekete doboz minden műszaki adatot rögzített: a repülési magasságot, a gép sebességét, irányát és további húsz paramétert. A felszállástól a lezuhanásig 267,8 másodperc telt el, a gép berendezései megfelelően működtek. A MIG-29-es egyébként orosz gyártmány. Világszerte elismerten jó konstrukció, terhelhetősége megegyezik a nyugati gépekével. Légi célok megsemmisítésére használják, rakétákat lehet róla indítani. Magyarország vadászrepülőgép-parkja MIG-29-es és MIG-21-es gépekből áll. A 28 darab MIG-29-est 1993-ban kaptuk az oroszoktól, a szovjet államadósság törlesztéseként. A gépek akkori ára 2,2 milliárd forint volt darabonként.
A balesetet vizsgáló szakemberek azt is kutatják, lehet-e ütközés a lezuhanás oka? Az adott időben a szerencsétlenül járt gép körzetében más repülő nem repült, a helyszínen tartózkodó nézők, újságírók pedig semmilyen, a földről a levegőbe juttatott tárgyat nem észleltek. Úgy tűnik tehát, ütközés sem okozhatta a tragédiát. Két további nyomon is haladnak a szakértők: történt-e repülésvezetési hiba, és érte-e hirtelen egészségromlás a pilótát? A Helembai László vezette bizottság ebben a két kérdésben még folytatja a vizsgálatot.
Egy - a neve elhallgatását kérő - repülésbiztonsági szakember szerint az utóbbi két ok okozhatta a balesetet. A lezuhanás előtt 20-30 másodperccel Rácz Zsolt pilóta egy úgynevezett „háton kinyomást” végzett a géppel. Ez egy kuriózumszámba menő manőver, nem sok pilóta alkalmazza. Aki mégis, az egy esetleges kényes szituációban le tudja rázni az üldözőjét, és képes előnyös helyzetbe kerülni. A légi harcban a váratlanság az egyik legfontosabb elem. A „háton kinyomás” fő jellemzője éppen a meglepetésszerűség, ugyanakkor a gyakorlat alig elviselhető túlterhelést ró a pilótára: a normális vérnyomásnak a többszöröse jön létre az agyban. Szakértők szerint lehetséges, hogy a manőver károsan befolyásolta a pilótát a további repülésben. Ezt a feltevést támasztja alá az az értesülés is, miszerint a helyszínen tartózkodó kollégák észlelték, hogy a „háton kinyomás” után „valami nem a szokott módon ment”. Az ominózus figura után már csak egy „szűkített forduló” jött, és akkor következett be a katasztrófa. Összefoglalva tehát: elképzelhető, hogy a nehéz gyakorlat - bár sikerült végrehajtani - hirtelen egészségkárosodást okozott, aminek eredményeképp a pilóta a következő figurát elrontotta.
A MIG-29-es repülő gyakorló változata kétszemélyes, a harci változatot azonban egy pilóta vezeti. Ezenkívül navigál, kezeli a fegyverrendszert és kommunikál a földi irányítókkal. A kecskemétihez hasonló bemutatók tovább fokozzák a nehézségeket, hiszen az ilyen jellegű repülések földközelben zajlanak. Több ezer méteres magasságban feltehetőleg a szerencsétlenül járt pilóta is korrigálhatta volna a hibát. Egy ilyen, fokozott intenzitású műrepülés kis magasságban különleges felkészültséget igényel. A pilóták azonban átlagosan csak 30-60 órát repülhetnek évente. Ez annyira kevés, hogy még a korábban - több ezer óra alatt - megszerzett rutin fenntartására sem elegendő. Az okként megnevezett pénzhiány egyébként olyan súlyos, hogy a pilótaképzés 1996 óta szünetel hazánkban. A NATO ezt egyelőre a Magyar Hadsereg belső problémájának tekinti, az azonban biztos, hogy a csatlakozáskor nem ők fognak igazodni a magyar színvonalhoz.