Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke utolsó, szerdai
sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az alapot konszolidált állapotban, likviditási
problémáktól mentesen adták át a kormánynak, ugyanis mindössze 2,5 százalékos
bevételelmaradás várható.
Ez egyrészt a magánnyugdíjpénztárba történő átlépés miatti járulékkiesés év
végén várható időarányos teljesítéséből adódik, illetve a járulékbevételek
és hozzájárulások 13 milliárd forintos elmaradásából származik. A már
közszájon forgó óriási mértékű tb-hiányt - 70 milliárd forint - a
nyugdíjbiztosító oldaláról a pótlólagos nyugdíjemelés (több mint 16 milliárd
forint) okozza, illetve az, hogy a tervezettnél mintegy háromszor többen tértek át
magánnyugdíjpénztárakhoz. A magánpénztári tagság ilyen nagymértékű növekedése
a tervezett 20 milliárd forint helyett 30-40 milliárd forintra növeli a
járulékkiesést.
Szereminé hangsúlyozta, hogy az alap eleget tett annak a törvényi
kötelezettségének, amely szerint 12 milliárd összegű vagyont kell értékesítenie.
Az önkormányzat tulajdonában lévő OTP-részvények értékesítéséről az elnök
aszszony megjegyezte: „Nem arról van szó, hogy az OTP-részvényeket egy az egyben
eladtuk volna és újabb vagyonbefektetést végeztünk volna, csak annyit adtunk el,
amennyit a törvény számunkra kötelezővé tett, a befolyt összeget pedig a nyugdíjak
kifizetésére használtuk.”
A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat pénzügyi eredményeit Szeremi Lászlóné úgy
foglalta össze, hogy miközben 32 milliárd forintnyi vagyont kapott, és 39 milliárd
forint értékben tett eleget vagyonértékesítési kötelezettségének,
vagyongazdálkodásának eredményeképpen „a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat 74
milliárd forintnyi vagyont csinált”.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) záró sajtótájékoztatóján
megtudtuk, hogy a tb-deficit felhalmozódásának okát részben a Nyugdíjpénztárral
való keresztfinanszírozás megszűnésének tudják be. Ennek eredménye közel 50
milliárd forintos kiesés. Gerő Gábor, a finanszírozási bizottság (volt) elnöke
így mentegetőzött: „Nehéz működtetni egy rendszert, ha egy ilyen erős pénzügyi
akarat, mint a kormányé - gyakran ad hoc jelleggel - megzavarja a gazdálkodást.”
A sajtótájékoztatón szóba került az önkormányzat és a Postabank-részvények
kérdése is. A bank 8,11 százalékban van az OEP tulajdonában. A kérdésben Szabó
István alelnök úgy nyilatkozott, hogy „szabályszerűen nem adtak el részvényt”,
azaz a közgyűlés ilyen értelmű határozatot nem hozott, a részvények tulajdonosi
jogát mindeddig ők gyakorolták.
Az idei banki tőkeemelésre vonatkozó szerződés tervezett módosítására már nem
kerített sort az önkormányzat, mivel azzal vádolták meg őket, hogy az átvevők -
a Miniszterelnöki Hivatal - felé „barátságtalan lépéseket” tesznek, éppen
fennállásuk végóráiban. A döntés az ügyben a kormányon belül a Miniszterelnöki
Hivatal politikai államtitkára, Selmeczi Gabriella és a Pénzügyminisztérium között
fog megszületni, lévén a Postabank - közvetve - állami tulajdon.