A régi Egyiptomban ezerszer jobb dolga volt a lovaknak, mint sok embernek. Régészek
kimutatták, hogy a Nílus deltájában fekvő egykori Ramszesz-városban két éve
felfedezett óriási lóistállóban - egy valóságos palotában - kínos tisztaság
uralkodott.
II. Ramszesz fáraó és utódai lóistállójának méretei imponálóak: a 200 méter
hosszú és 100 méter széles „palotában” nem kevesebb mint félezer paripának volt
kényelmes lakosztálya. Mint azt Edgar Pusch, a hildesheimi Pelizaeus Múzeum régésze a
minap a bécsi egyetem egyiptológiai tanszékének tudományos konferenciáján elmondta,
még illemhelyet is létesítettek a négylábúak számára: a latrinákat úgy
helyezték el, hogy az állatok ürüléke egyenesen azokba hulljon, és ne szennyezze a
patikatisztaságú istállót.
A II. Ramszesz korában (i. e. 1279-1225) élő emberek már nyilvánvalóan ismerték a
higiénia és a tisztaság áldásait, így meg tudták védeni értékes lovaikat a
betegségektől - mondta Manfred Bietak, a Bécsi Egyetem Egyiptológiai Intézetének
kutatója. Így például az istálló padlóját gipszvakolat borította, amely hasonlít
napjaink nemes terrazzo-padlójához, s amelyet nagyon könnyű tisztán tartani.
A régi egyiptomiak törődése a lovakkal nem utolsó sorban azzal magyarázható, hogy
az állatokat háborúban is bevetették. Krónikákból és művészi ábrázolásokból
ismertek olyan csaták, amelyekben akár ötezer lóvontatású harci szekér ütközött
meg egymással - számolt be az osztrák hírügynökség a konferenciáról.
(MTI)