HETEK-MTI INFORMÁCIÓ
Alakuló kormányzat

Bár az új kormány megalakulása rekordgyorsasággal folyik, a héten már az első akadályokkal is szembetalálta magát az új kormánykoalíció. A sajtóban cikkek jelentek meg a leendő igazságügy-, a családvédelmi és a belügyminiszter személyét érintően - nem éppen kedvező előjelekkel. Emellett az új ellenzék is harapósabbnak bizonyult a vártnál: Kovács László és Kuncze Gábor sziporkázott az új kormányzati struktúra bírálata okán. Mindezektől függetlenül úgy tűnik, töretlenül halad a kormányalakítás, bár némi bizonytalanság alakult ki a pénzügyminiszteri poszt körül: Urbán László helyett Járai Zsigmond lesz a tárca ura. Immáron azt is tudhatjuk: Torgyán József akár köztársasági elnök is lehet 2000-ben.

Körvonalazódik az Orbán-kabinet. Sokakat számba vett Fotó: Hetek-archív

Nem játszom tovább a miniszterjelöltséget - mondta Urbán László az egyik televízióműsorban, miután nyilvánosságra került az a hétvégi döntés, miszerint a Fidesz elnöke Járai Zsigmondot, a Tőzsdetanács elnökét jelöli a Pénzügyminisztéium élére. A szerepjátszás arra vonatkozott, hogy Urbán megállapodott Orbánnal: addig, amíg a kormányfőjelölt megtalálja a legalkalmasabb jelöltet a pénzügyminiszteri posztra, Urbán jelenik meg a nyilvánosság előtt e tárca várományosaként. Erre azért volt szükség, hogy a pénzpiacok megnyugodjanak - magyarázta Urbán László, aki saját visszalépéseként beszélt a történtekről.
Orbán a Hornnal való tárgyalást követően újságíróknak - többek között a Hetek tudósítójának - elmondta, hogy ő kezdeményezte Urbán jelölésének visszavonását. A Fidesz elnöke elhatározásával kapcsolatban nem említett konkrétumokat, de határozottan cáfolta, hogy megromlott volna a viszonya Urbán Lászlóval. Kiváló szakembernek nevezte, akinek - szerinte - helye van a monetáris gazdaság területén.
Feltételezések szerint könnyen elképzelhető, hogy Orbán döntésében végül is szerepet játszott az, ahogyan korábban a választási kampány ígéreteiről és ezek kormányzati megvalósíthatóságáról nyilatkozott - nem túl lelkesen - Urbán. Sőt azt is elismerte: a Fidesz - MPP gazdasági vonatkozású ígéreteinek legnagyobb hányada - legalábbis rövid távon - teljesíthetetlen. Urbán álláspontját a sajtóban is közzétette, s ez a lépése - a Fidesz frakcióüléséről kiszivárgott hírek szerint - a kijelölt miniszterelnök heves bírálatát váltotta ki. Ráadásul az is kiderült, hogy Urbán a Postabank helyzetének és jövőjének megítélésében más nézetet vall, mint a leendő miniszterelnök. Urbán László szerint ugyanis nem szerencsés a mainál nagyobb mértékben állami tulajdonba venni és ott tartani a Postabankot, Orbán ezzel szemben állami tulajdonú bankot szeretne faragni az elhíresült intézményből.

A nagy találkozás

Szerdán már Járai jelent meg az új kabinet minisztereinek találkozóján, ahol a kisgazda jelöltek nem vettek részt. Ott volt viszont Pintér Sándor, az ORFK korábbi, a Horn-Kuncze kormány által elbocsátott vezetője, aki a találkozó után a Magyar Távirati Irodának kifejtette, legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy ne romoljon tovább a közbiztonság Budapesten. A személyi kérdésekről csak annyit szólt: „Nem tudom, hogy Forgács László országos és Berta Attila budapesti rendőrfőkapitány milyen körülmények között végezte munkáját. Ha megismerem azt, akkor tudom megítélni munkájukat.” Ezzel egy időben jelent meg a Magyar Hírlap hasábjain egy tavalyi tanulmány, amely - többek között - a Pintér országos parancsnoksága alatt történt vezetői mulasztásokról szól. Mások azt tartották aggályosnak, hogy Pintér Sándor ellen még mindig folyamatban van az a büntetőeljárás, amelyben az ügyészség azzal vádolja, hogy utasítására adtak hamis útlevelet Zemplényi György „pénzelúsztató” menedzser hazahozatalakor.
A megalakulás előtt álló új kabinet helyzetét nem könnyíti az sem, hogy a Blikk című bulvárlap Harrach Péter szociális és családvédelmi, illetve Dávid Ibolya igazságügyminiszter-jelölt családi életében vélt felfedezni olyan momentumokat, amelyek esetleg megnehezíthetik a kormány működését. Harrachról azt állította a lap, hogy fia egy katolikus konferencián megismerkedett egy lánnyal, a kapcsolatból később gyermek született. Bár a fiatalok összeházasodtak, a fiú három hónap után otthagyta az anyát. A Blikk úgy tudja, hogy Harrach nem is látta az unokáját. Ugyanez a lap arról szerzett tudomást, hogy Dávid Ibolya apját orvhorgászatért négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Harrach Péter a Heteknek elmondta: most azok, akik le akarják járatni az új kormányt, igyekeznek mindenkinél olyasmit találni, ami az ő területére vonatkozik. Személyes megtámadtatása kapcsán kifejtette: nem igaz, amit a napilap állított róla. A valótlan részletekről nem kívánt beszélni. Annyit mondott: latolgatja, hogy sajtópert indít.

Adóügyek

A miniszterek mellett nagy érdeklődéssel várja mind a szakma, mind a sajtó, hogy ki lesz az APEH elnöke. A leendő miniszterek találkozója után arra a kérdésre, hogy valóban Simicska Lajost nevezik-e ki erre a posztra, Orbán kitérően válaszolt: „Miniszteri szint alatt még semmilyen döntés sincs.”
Simicska nevét két nagy vihart kavart esemény tette emlékezetessé az elmúlt években: az MDF-Fidesz székházbotrányban és a Mahir Rt. megvásárlásában betöltött szerepe. Az első esetben Simicska még 1993 elején egyrészt jogászként „bábáskodott” a Fidesz számára 700 milliós hasznot hozó székházeladás lebonyolításában, másrészt a bevételből létrehozott cégek működtetésében is fontos szerepet töltött be.
Röviddel később Simicska Lajos annak a B-Reklám Kft.-nek lett egyharmad részben tulajdonosa, melyet kifejezetten a Mahir Rt. privatizációja céljából hoztak létre. Így került a Mahir Rt. és ezzel együtt a média egy jelentős szelete a Fidesz érdekkörébe. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a pénzügyi szakember nem az államigazgatásban szerzett tapasztalataira tekintettel kerülhet az adóhatóság élére. Figyelemre méltó az is, hogy mindkét tranzakció lebonyolításában jelentős része volt annak a Kollár K. Attilának, aki hosszú időn át az MDF gazdasági vezetőjeként tevékenykedett. Simicska tehát a később kibontakozó és mára koalíciós együttműködéssé érő MDF-Fidesz barátság egyik korai előfutárának is tekinthető.

---

Kormánylista

Miniszterelnök: Orbán Viktor.
A Miniszterelnöki Hivatal miniszteri rangú vezetője - hozzá tartoznak majd a privatizációs ügyek is -: Stumpf István.
Belügyminisztérium: Pintér Sándor;
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium: Katona Kálmán;
Egészségügyi Minisztérium: Gógl Árpád;
Családvédelmi és Szociális Minisztérium: Harrach Péter;
Oktatási Minisztérium: Pokorni Zoltán;
Külügyminisztérium: Martonyi János;
Gazdasági Minisztérium: Chikán Attila;
Pénzügyminisztérium: Járai Zsigmond;
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma: Hámori József;
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása: Kövér László;
Igazságügyminisztérium: Dávid Ibolya;
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Torgyán József;
Környezetvédelmi Minisztérium: Pepó Pál;
Honvédelmi Minisztérium: Szabó János,
PHARE-program kormányzati koordinációja: Boross Imre.