A tapasztalatok szerint a német kancellári vezetés modelljét nehéz, sőt
szinte lehetetlennek látszó feladat magyar viszonyok közé átültetni - hangzott el
azon a fórumon, melyet a kormányzati struktúra változásáról szervezett a
Pénzügykutató Rt. Sárközy Tamás egyetemi tanár jogos igénynek tartotta a
miniszterelnöki hivatal megerősítését - a német kancellári modell honosítását
-, mivel úgy látja, hogy szükség van a tárcák közötti koordinációra, a
kormányhatározatok szigorú ellenőrzésére és azok hatásának elemzésére. A
professzor szerint Magyarországon az erős miniszterelnöki kormányzás már a
rendszerváltás előtti időszakot is jellemezte, illetve az azt követő Antall-,
Boross-, Horn-kormány is ilyen jellegű volt. Azonban nem valósult meg az, ami
Németországban, hogy a kancellária, azaz a miniszterelnöki hivatal szakmai,
közigazgatási indokok alapján szerveződött. Sárközy szerint fennáll a veszélye,
hogy a most alakuló kormánykoalíció elképzeléseit is - hatalmi súlypontok
változásai miatt - ez a túlzott politikai dominancia fogja jellemezni. A professzor
úgy látta: továbbra sem szakértői, hanem „politikai” kormány várható az
elkövetkezendő ciklusban is.
Békesi László, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere hozzátette: a magyar
koalíciós kormányok működéséből az a tanulság, hogy mindig a politikai viszonyok
határozták meg a szerkezetet, és nem elsősorban funkcionális, szakmai kérdések.
Nemegyszer egymással harcoló hatalmi centrumok jöttek létre kormányon belül, s
szerinte ez most is így lesz. Magyarországon a megerősített miniszterelnöki hivatal
inkább az „oszd meg és uralkodj” elv működésének kedvez - derült ki a volt
pénzügyér szavaiból.