Magyar katonák Koszovóban

„Egy nagyon veszélyes konfliktus megoldása felé tett józan lépés” - így jellemezte Clinton Berlinben kiadott nyilatkozatában Milosevics jugoszláv és Ibrahim Rugova koszovói vezető megegyezését a belgrádi tárgyalásokról. Időközben a Londonban tárgyaló NATO-vezetők egy esetleges katonai beavatkozás lehetőségét is fontolóra vették.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Ibrahim Rugova, Robert Gelbard és Richard Holbooke amerikai közvetítők között Fotó: MTI

Folynak az előkészületek Koszovó ügyében az atlanti szövetségen belül, ez azonban egyelőre nem nyilvános - közölte Londonban a NATO európai fegyveres erőinek amerikai főparancsnoka, Wesley Clark, aki szerint a koszovói válság rendkívüli veszélyeket hordoz Európa és a világ egésze számára. A főparancsnok kijelentette: a szövetség reméli, hogy Magyarország - mint a NATO tagjelöltje - bármely jövőbeli NATO-műveletben együttműködik a szervezettel.
A szintén Nagy-Britanniában tartózkodó Javier Solana NATO-főtitkár oxfordi beszédében elmondta: a NATO az Albániának és Macedóniának nyújtott katonai tanácsadás mellett „tanulmányozza, hogy még mit tehet ebben a kérdésben”. Londoni megfigyelők ez utóbbi félmondatban utalást véltek felfedezni arra, hogy a NATO esetleg katonai fellépést is fontolóra vesz a térségben.
Richard Holbrooke amerikai diplomata figyelmeztetett arra, hogy a klánok uralta albán-koszovói határvidék szitaként engedi át a fegyvercsempészeket. Időközben. Törökország is igyekszik aktív szerepet vállalni a térségben, a délkelet-európai békefenntartó erő szervezése mellett jelentős támogatást nyújt a Koszovóval szomszédos Albániának: haditengerészeti támaszpontja újjáépítéséhez 7 millió dollárt ad. Bulgária, Macedónia, és Románia egy délkelet-európai békefenntartó erő felállítását fontolgatja.