Clinton támogatja az európai egység gondolatát

„Több mint ezer éven át, Nagy Károly idejétől az Európai Unió alapításáig, egy egységes Európa gondolata mozgatta a kontinens fantáziáját. Most először ez az álom elérhető közelségbe került, nem hódítás útján, hanem szabad emberek döntése által” - jelentette ki Bill Clinton Berlinben. Az európai körúton tartózkodó amerikai elnök ugyanakkor kifejezte aggodalmát, hogy a kelet-európai új demokráciákban a „gyűlölet, intolerancia és megosztás” erői kihívást jelentenek a reformok megerősítése előtt.
Clinton beszédében összefoglalta az euroatlanti együttműködésben az elmúlt évek során elért eredményeket: „1994-ben azért jöttem Európába, hogy támogassam az európai egység gondolatát, és elősegítsem az Egyesült Államok és egy új Európa közötti partneri viszony létrejöttét, amely a biztonsági együttműködésben, a szabad piac létében és az élő demokráciákban gyökerezik...”

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Bill Clinton és Helmuth Kohl. Ráfér a támasz Fotó: MTI

„Ma a NATO új célokkal és új tagokkal bővül, valamint gyakorlati alapon fejleszti kapcsolatait Oroszországgal és Ukrajnával.” Clinton kiemelte: az Európai Unió és az USA tőkebefektetései Közép-Kelet-Európában 1991 óta megnégyszereződtek.
Az elnök az együttműködés útjában álló akadálynak nevezte az újonnan felszabadult nemzetek folyamatos küzdelmét reformjaik megszilárdításáért. „Európa keleti felének a transzatlanti közösségbe való bekapcsolása még befejezetlen feladat” - folytatta Clinton, aki szerint az együttműködést hátráltatják „mindazok félelmei, akik képtelenek boldogulni a gyorsan változó világgazdaságban; a gyűlölet, intolerancia és megosztás megszólaltatói az Atlanti-óceán mindkét partján, legyenek azok akár hazafiasságnak vagy vallási buzgalomnak álcázva, és tetszelegjenek bár a nemzeti büszkeség pózában”. Clinton a kontinens súlyos gondjai közé sorolta Bosznia törékeny békéjét, Koszovó ingatagságát és a ciprusi patthelyzetet. „Álljunk ki együtt a biztonságunkat fenyegető jelenségek ellen, a nemzetközi normákat semmibe vevő országoktól kezdve a Koszovóban forrongó konfliktusig; a terroristák és szervezett bűnözők elrettentésétől az Ázsia gazdaságát fenyegető veszélyek elhárításáig; Afrikának a világgazdaságba való besegítésétől a globális felmelegedés elleni küzdelemig. Az egyre kisebbé váló világban mindaz, ami a határainkon kívül történik, otthoni, mindennapi életünket is érinti.”
A berlini légihíd ötvenedik évfordulójára emlékezve Clinton kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államok és Európa sorsa most, fél évszázad után is egymástól függ: „Ha Európa békében él, Amerika nagyobb biztonságban van. Ha Európa virágzik, Amerikának is jól megy a sora. Ezért üdvözöljük Európa haladását a nagyobb egység felé.”