Ezrek csatlakoznak az albán gerillákhoz

„Az utóbbi ötven évben sohasem voltak olyan rosszak a jugoszláv-albán kapcsolatok, mint most, s a két ország közötti rossz viszony a háború kitöréséhez vezethet” - jelentette ki Paskal Milo albán külügyminiszter a Vradyni című athéni lapnak.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Belgrádban időközben megkezdték a tartalékosok mozgósítását, Albánia pedig riadókészültségbe helyezte a szerb határ mellett állomásozó csapatait. „A szerb vezetés durva fellépése annyira felbőszítette a helyi albánokat, hogy ezrével csatlakoznak a tartomány elszakadásáért fegyveres harcot folytató terrorcsoporthoz, a Koszovói Felszabadítási Hadsereghez - jelentette ki Robert Gelbard amerikai különmegbízott. Gelbard hozzátette: a koszovói gerillákkal keresik a kapcsolatot az iráni és csecsen radikális iszlám szervezetek is. Szerb vádak szerint fegyvercsempészek hatalmas mennyiségű katonai felszerelést juttattak át Albániából Koszovóba, s az albánok most is folytatják a koszovói terroristák felfegyverzését. Ugyanakkor a koszovói városokban ismét utcára vonultak a függetlenségpárti albánok. A csaknem egy hónapja tartó tüntetéssorozat mottója szerint „Koszovó a világ legnagyobb börtöne”.
Koszovói albán források szerint a szerb hatóságok újabb erősítéseket küldtek a Szerbiához tartozó, albán többségű Koszovó tartomány nyugati térségeibe. Meg nem erősített jelentések szerint a rendőrség célja, hogy egyfajta „tiltott zónát” hozzon létre az albán-jugoszláv határ jugoszláv oldalán, s ezzel hermetikusan elzárja a koszovói albánokat az Albániából érkező fegyver- és emberutánpótlástól. Belgrádi értesülések szerint április közepére behívót kapott több ezer olyan jugoszláv fiatal tartalékos, akik katonai szolgálatukat annak idején Koszovóban töltötték. A mozgósítás célja egy esetleges átfogó akció előkészítése lehet.
Albánia eközben riadókészültségben tartja a szerb határ mentén állomásozó erőit, átszervezi határőrségét és fokozza a nehezen ellenőrizhető határszakaszok őrzését is. Az albán hadsereg szóvivője bejelentette: Törökország fokozza Albániának nyújtott katonai támogatását.
„Albánia nem képes arra, hogy hermetikusan lezárja az albán-jugoszláv határt, s ezért előfordulhat, hogy sikerül átcsempészni kisebb mennyiségű fegyvert. Lehetetlen azonban olyan mértékű fegyvercsempészet, mint amilyenről a szerbek beszélnek” - mondta Daan Everts, az albániai EBESZ-miszszió vezetője. A koszovói albánok vezetője, Ibrahim Rugova véleménye szerint Belgrád tudatosan provokálja az erőszakot, hogy bizonyos vidékeken „etnikai tisztogatásokat” hajthasson végre.
Leni Fischer, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke aggodalmának adott hangot a koszovói helyzet alakulása miatt. Az NT Plus belgrádi napilapnak elmondta: nem is lehet tudni, hogy a Koszovóban összevont jugoszláv csapatok katonai vagy rendőri erők. Kijelentette, hogy Koszovóban nincs szervezett terrorizmus. „Hihetetlen ugyan, de a mai Jugoszláviában élők gondolkodásmódja legalább egy évtizeddel le van maradva Európa mögött”, ezért az Európa Tanács még nem tűzte napirendjére Jugoszlávia felvételét - fejtegette Fischer.