PINTÉR ILDIKÓ
Törvényes lakásmaffia?

Kiterjedt bűnszövetkezetet leplezett le az elmúlt napokban a XIV. kerületi rendőrkapitányság. A maffiózók idősebb emberek lakásainak megszerzésére szakosodtak. A zuglói rendőrök kezdeményezésére a bíróság három személyt tartóztatott le.

A rendőrség adatai szerint eddig négy ember halt meg a lakásmaffia tevékenységének következtében, további öt személyt pedig keresnek, akik közvetlenül azután tűntek el, hogy lakásukat ügyvédi segédlettel értékesítették. Szakértők szerint a március 1-jével életbe lépett társasházi törvény sem orvosolja az akkut állapotot.
Információink szerint eddig legalább ötezerre tehető azon ingatlanügyletek száma, amelyekkel kapcsolatban felmerült a viszszaélés gyanúja. Ennél jóval nagyobb azoknak a sértetteknek a száma, akiknek a helyzetéről nincs adat. Az Országos Rendőr-főkapitányság célvizsgálata során kiderült, hogy a gyanús esetek mögött a szervezett alvilág húzódik meg, amely gyakran például állami hivatalnokok, ügyvédek, ingatlanközvetítők nevében fellépő ügynökök segítségével forgatja ki vagyonából az embereket. Iványi Gábor, a Fővárosi Szociális Központ igazgatója elmondta: tud olyan konkrét esetről, amikor kizártak egy hölgyet az ügyvédi kamarából, mert többeket fegyverrel kényszerített a szerződés aláírására. Ennek ellenére ma is ingatlanközvetítéssel foglalkozik egy főváros környéki településen.
Iványi szerint az országban nyolcszázezer olyan lakás található, amelynek a tulajdonosa nagyon magas díjhátralékkal tartozik. Ez a legveszélyeztettebb kör, hiszen ők nem tudják az adósságukat kifizetni, s ezért nehezen tudnak ellenállni annak a csábításnak, hogy ”valaki” majd kifizeti helyettük a számlákat, ha vele a lakásukat egy szerényebbre cserélik. Főként a könynyen mobilizálható kislakásokban élő egyedülálló, munkanélküli, vagy szenvedélybeteg emberek vannak kitéve a csalás veszélyének.
Magyarországon mintegy egymillió társasházi lakás található, amelyből 570 ezer a privatizáció során alakult társasházzá. Egyes felmérések szerint a társasházi lakóknak hatoda tartozik a közös költség címén befizetendő összeggel. Az adósságok nagysága átlagosan néhány ezer és több tízezer forint között ingadozik. Serfőző Róbert, a Társasház és Ingatlankezelő Vállalkozások Országos Szakmai Szövetségének az elnöke szerint a komoly hátralékot felhalmozók főként a külvárosokban, lakótelepeken, panellakásokban laknak. Vannak, akik nem akarnak, de a többség nem tudja fizetni a megemelkedett energiaszámlákat.
A március 1-jével életbe lépett új társasházi törvény nem adósbarát, mert nem azt helyezi előtérbe, hogy az átmenetileg eladósodott tulajdonosoknak időt vagy lehetőséget biztosítson a számlák rendezésére, hanem fokozza a kiszolgáltatottságukat. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a tartozást ezentúl ráterhelhetik az adós lakására, az úgynevezett jelzálog-bejegyzési jog címén. A múlt év decemberében megalkotott rendelkezéscsomag szerint a fizetés hat hónapon túli mulasztása már elegendő ahhoz, hogy a jelzálog, mint szankció, életbe lépjen. A társasház követelését - a nem fizető lakóval szemben - megvásárolhatja bármely gazdasági szervezet, mivel a jelzálog szabadon cserélhető, értékesíthető. Serfőző szerint ebben az esetben a törvény adja azt a lehetőséget, hogy ezeket a követeléseket tőkeerős szervezetek felvásárolják, illetve a maffia is rátelepedjen erre a területre. Több esetben például úgy vásárolják meg a lakásokat - potom áron -, hogy átmenetileg elhagyott szükséglakásokba szállásolják el a becsapott embereket, mivel a kapott pénzből nem tudtak volna új lakást vásárolni. Az áldozatoktól megvásárolt lakásokat - immár a valós piaci áron - értékesítik.
Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületének főtitkára szerint a törvényalkotók is hamarosan rádöbbennek arra, hogy nem tudták megoldani azt a problémát, amelyet a rossz állapotú, gyenge anyagi és vagyoni helyzetű társasházak együttesen jelentenek. A törvény alapvetően szervezeti kérdésekben jelent újat, az eddigiekből azonban kitűnik: a problémák gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak. Serfőző Róbert szerint a mostani áldatlan helyzetre igazából az lenne a megoldás, ha létrehoznának egy állami pénzalapot, amely felvásárolná a lakossági tartozásokat. Ez az intézmény garanciát és védelmet adhatna a maffia jellegű szervezetek ellen. Serfőző szerint ez a holland rendszerhez hasonlóan működhetne, ahol nem az az első lépés, hogy kidobják a fizetni nem tudó lakót az otthonából, hanem olyan körülményeket teremtenek számára, hogy ne veszítse el a lakását - és ezzel gyakran a munkáját -, illetve segítik a kisebb lakásba költözését.)