SASS SZILVESZTER
Beteljesült álom

„Még járni sem tudtam, de már ott volt a kezemben a labda” Fotó: Somorjai László

- Mi ösztönzött téged arra, hogy komolyabb szinten is elkezdj focizni?
- Nekem már kisgyerekkorom óta a labda volt a mindenem. Még járni sem tudtam, de már ott volt a kezemben a labda. Innentől kezdve csakis egy célom volt, hogy NB I-es futballista legyek, aztán jött szép fokozatosan a többi, mint mondjuk a válogatottság.
Sárváron, a serdülőben kezdtem el focizni, az NB III-ban, és a felnőtt-csapatba vágyakoztam. Amikor 15 évesen bemutatkoztam, már arra vágyakoztam, hogy első osztályú játékos legyek. Ezzel azt akarom mondani, hogy én hatévesen nem úgy kezdtem, hogy na, most én válogatott játékos leszek, hanem fokozatosan tűztem ki magam elé egyre nagyobb célokat.
- Ki volt a gyermekkori példaképed? Milyen csapatoknak szurkoltál?
- Inkább külföldi csapatok, például a Real Madrid volt a kedvencem. Ez most is megmaradt bennem, ezzel a csapattal ma is szimpatizálok.
Úgy kimondott példaképem nem volt, de sok játékosnak tetszett a játéka. Itt elsősorban Diego Maradonára gondolok, őt látni nagyon nagy élmény.
- Idáig négy klubcsapatban szerepeltél. Sárvári Kinizsi, Szombathelyi Haladás, Kispest- Honvéd, MTK. Hol érezted a legjobban magad?
- Erre nehéz válaszolni, mivel mindenhol nagyon jól éreztem magam, sehol sem voltam úgy, hogy na, ez itt borzalmas. Mindenhol jó közösség volt.
A Sárvár és a Szombathely annyiban volt más, hogy családiasabb volt a légkör, éveket játszottunk együtt, míg mondjuk a nagy fővárosi csapatoknál, mint a Kispest, évente cserélődött a keret, elment hét-nyolc játékos, helyükre újak érkeztek. Tehát kell egy kis idő, amíg az ember összebarátkozik a többiekkel.
- Mit tartasz fő erősségednek a pályán?
- Elsősorban a góllövést. Pályafutásom alatt körülbelül száz gólt rúgtam, ami azért azt gondolom, hogy szép teljesítmény.
- Vannak barátaid a sportban?
- Természetesen vannak. A futballon belül Halmai Gabit említeném elsőként, aki a legjobb barátom. Vele jóformán éjjel-nappal együtt vagyunk, például az edzőtáborban is egy szobában vagyunk.
Más csapatoknál is vannak barátaim, például a Fradiban játszó Jagodics Zoli, még a szombathelyi évekből. A kispestiektől Hamar Pistával és Pisont Istvánnal is jóban vagyunk. Ők most külföldre kerültek (izraeli elsőosztály - a szerk.), így velük kevesebbet találkozom.
- Voltak-e olyan játékosok, akár ellenfeleid, akár csapattársaid közül, akik nagy benyomást tettek rád?
- Egyik legnagyobb élményem, amikor a Manchester United ellen játszottunk a Kispesttel a Bajnokok Ligája selejtezőjében, olyan világklasszisokkal, mint a francia Cantona, Bryan Robson, vagy Giggs. Szóval óriási élmény volt, főleg az angliai visszavágón. Az a hangulat, ami a szurkolókból áradt, ami körülvette az egész labdarúgást, fantasztikus volt.
- Sikereid közül melyikre vagy a legbüszkébb?
- A két bajnoki címemre, a két gólkirályságra, és arra, hogy kétszer engem választottak az év magyar labdarúgójának.
- Más téma. Sokak szerint kezd eldurvulni a magyar futball, sok az alattomos, durva szabálytalanság, amit a bírók nem büntetnek kellőképpen, sőt több mérkőzésen is bírói hiba döntött. Te osztod ezt a véleményt?
- Tény, hogy az utóbbi időben voltak kirívó esetek. Gondolok itt Véber Gyuri sajnálatos sérülésére. Azt gondolom, hogy a foci ahogy telik az idő, egyre keményebb, agresszívabb. Egy-két eset a játék hevében még belefér, de mint tendenciát, rossznak tartom.
- És a játékvezetők?
- Az eseményeket nem lehet mindig pontosan megítélni. Amikor az ember visszanézi a lassítást, akkor elgondolkodik, hogy ez most tényleg szabálytalanság? Az ő helyzetük nagyon nehéz. A tévedéseiket nem szánt szándékkal teszik, ebben biztos vagyok.
- Tavaly az MTK toronymagasan verte a mezőnyt, most azonban csak az ötödik helyen áll, és tizenegy pont a lemaradása a listavezető Újpesttel szemben. Mi az oka ennek?
- A tavalyi évünk nagyon sikeres volt, sorozatban nyertük a meccseket. Idén az ellenfeleink jobban készülnek ellenünk, hiszen egy bajnokot minden csapatnak nagyobb élmény megverni, mint mondjuk egy középcsapatot.
- Szerinted ki nyerheti meg a bajnokságot?
- A legnagyobb esélye egyértelműen az Újpestnek van, hiszen hét ponttal vezet, a második helyezett előtt. Én úgy érzem, hogy ez egy nagyon nagy előny, ezt a bajnokságot már csak elveszítheti az Újpest. A mögötte lévő csapatok közül bármelyik odakerülhet a dobogóra. A bajnoki címre azonban mindenképpen neki van a legnagyobb esélye.
- Milyen helyezést szetnétek elérni?
- Olyan helyezést, amivel a nemzetközi kupában indulhatunk. Erre van reális esély. A bajnokságban is, meg hát itt van az a kupameccs, ahol az elődöntőben vagyunk, és a döntőbe jutásért játszunk (azóta az MTK bejutott a döntőbe, ahol az Újpest lesz az ellenfele - a szerk.).
- A válogatottal kapcsolatban, szerinted mitől lehet ez az új válogatott jobb, mint a régi?
- Jobb lett-e, vagy nem? Az első mérkőzésen biztos, hogy jobb volt, de ez csak az első lépcsőfok ennek a fiatal válogatottnak. Ebből az egy meccsből messzemenő következtetést nem szabad levonni, mert még lesznek olyan mérkőzések, ahol biztos ki fogunk kapni. Az Ausztria elleni 3-2 mindenképpen arra jó, hogy nagy önbizalmat adhat ennek a fiatal, alakuló válogatottnak.
- Az Ausztria elleni győztes mérkőzés is bizonyítja, hogy Bicskei Bertalan, az új szövetségi kapitány komoly szerepet szán neked. Mi erről a véleményed?
- Nagyon örülök neki, hogy gondolt rám, hiszen ahogy nyilatkozta, az olimpiai válogatottra akarja építeni a csapatát, és mellé egy-két rutinos játékost hív meg. Jól esett, hogy ezek között a rutinos játékosok között rám is számít.
- Végül pedig egy személyes kérdés. Mit jelent számodra a húsvét?
- Megmondom őszintén, az elmúlt két-három évben nem nagyon volt húsvétom, mert mindig edzőtáborban voltam. De azért bízom benne, hogy otthon tudok lenni, és hozzájutok egy jó kis húsvéti sonkához.