Az unió várószobájában

Alig kezdődtek meg a tárgyalások az Európai Unióval és a csatlakozási folyamat első körében érintett hat állammal, máris vita tört ki az uniós tagországok között arról, hogy ki fizesse a bővítés számláját. A meghívott tíz közép-kelet-európai állam és Ciprus két kategóriában várja a belépés pillanatát, amelyre legkorábban 2002 táján kerülhet sor.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

A házigazda Robin Cook (jobbra) köszönti az EU-bővítési tárgyalásokra érkezett külügyminisztereket, köztük Kovács Lászlót (balra), a magyar küldöttség vezetőjét Fotó: MTI

Az ünnepélyes fotóalkalmak és udvarias méltatások napjai után megkezdődtek a részletes tárgyalások Magyarországgal, Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal és Szlovéniával. A 15 tagállamot tömörítő közösség miniszteri tanácsának Londonban ülésező képviselői eddig csupán egy dologban értettek egyet: az „Agenda 2000” dokumentumban lefektetett javaslatok, amelyek az ezredfordulóig rögzítik az új támogatási formákat, működésképtelenek - állítja a Daily Telegraph című brit napilap. Az EU-miniszterek utaltak rá: a bővítés sikeréhez arra is szükség van, hogy az unió rendbe tegye saját háza táját, lebonyolítsa az intézményes reformokat. Brüsszeli vélemények szerint a jelenlegihez képest „egészen más EU és más tagjelöltek” egyesülnek majd.
Az unió belső vitái ellenére Magyarország bízik abban, hogy 2002-re teljes jogú tagjává válhat a közösségnek. Kovács László külügyminiszter brüsszeli beszédében szorgalmazta: az unió folytassa a fejlettség szerinti különbségtételt a tagjelöltek között. Horváth Gábor külügyi szóvivő szerint „teljes az összhang és az egyensúly az unió és Magyarország között”.
A csatlakozási tárgyalássorozatot Robin Cook brit külügyminiszter nyitotta meg, aki az Európai Unió soros elnökeként hangsúlyozta: „Az Európai Unió nem egy csoporttal, hanem minden jelölt országgal külön-külön kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat. Ezek gyorsasága ezért elsősorban attól függ, hogy az illető ország milyen hamar lesz képes megvalósítani a szükséges reformokat és a korszerűsítést.”

Giorgio Napolitano olasz és Karl Schlögel osztrák belügyminiszter megnyitja a Brenner-hágón a schengeni normáknak megfelelő új határátkelőt. Az EU polgárok számára megszűnt az ellenőrzés Fotó:MTI

A bővítési folyamat most következő szakaszában kerül sor a mintegy 90 ezer oldalas uniós jogszabályrendszer kétoldalú áttekintésére. Ennek során dől el, hogy az adott ország hol tart a jogharmonizációban, s ezután kerülhet sor az érdemi csatlakozási tárgyalásokra, valamint az esetleges átmeneti könnyítésekről szóló megállapodásokra is. Az eddigi felmérések szerint Magyarországnak a mezőgazdaság, az infrastruktúra és a környezetvédelem területén van a legnagyobb elmaradása. Az olasz Giorgio Bonacci lesz annak az uniós bizottsági csoportnak a vezetője, amely Magyarországgal folytatja a tárgyalások első szakaszát.
A német Frankfurter Allgemeine Zeitung a csatlakozási tárgyalások kapcsán kiemelte, hogy a jelenlegi EU-tagállamok nem sietnek helyet csinálni az új tagoknak, és kormányaik nem beszélnek világosan a bővítéssel járó pénzügyi következményekről.
Az EU még soha nem állt ilyen nagy változás előtt, és még soha nem volt ilyen rosszul felkészülve - írja a General-Anzeiger című bonni lap. Az EU-államok passzivitása azért is meglepő, mert a közösség az új tagok csatlakozása nélkül is lényeges változtatásokra szorul - teszi hozzá a német lap.
A csatlakozási folyamat legérzékenyebb pontja a ciprusi válság. Ismail Cem török külügyminiszter szerint háborúhoz vezethet Cipruson, ha az EU továbbra is az egész sziget képviselőjének tekinti a görögök kormányát, és tárgyal vele a csatlakozásról.
Brit lapvélemények szerint a szigetország görög közösségével elkezdett tárgyalások konzerválják a sziget megosztottságát, s ennek veszélyes következményei lehetnek a Földközi-tenger keleti medencéjének stabilitására.
(Interjú: )