EPERJESI ILDIKÓ
Készülünk a nyugati klubba

Magyarország megkezdte az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat. Az ország előtt álló feladatokkal kapcsolatban Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy a ,,klubba” való belépésünkhöz nekünk kell „megfelelően felöltözködnünk”. A külügyi szóvivőt az EU-integráció kilátásairól és a várható uniós fogadtatásról kérdeztük.

Az Európai Unió hívei ünneplik Varsóban a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Új csillagok Fotó: MTI

- Hogyan értékeli a rendszerváltozás óta lezajlott csatlakozási folyamatot? Mit kellett volna másképpen csinálni az elmúlt szűk évtizedben?
- A rendszerváltozás óta hivatalba lépett két kormány külpolitikájában az euroatlanti integráció egyértelmű, következetes és határozott külpolitikai prioritás volt. Ennek megvalósításában nagyon komoly eredményeket ért el mindkét kormány, hiszen Magyarországot a NATO-ba, majd pedig a luxemburgi döntések alapján az európai uniós csatlakozási tárgyalásokra meghívták. Úgy gondolom, hogy nem voltak mellékvágányok, nem voltak tévutak az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában. 1990 óta határozott eredmények születtek: a demokrácia politikai intézményrendszerének kiépítése, a piacgazdaság jogi kereteinek létrehozása. Mára fenntartható a gazdasági növekedés, csakúgy, mint a szomszédokkal való megfelelő viszony.
- Mikor lesz teljes jogú tagja Magyarország az uniónak?
- A teljes jogú tagságra reményeink szerint 2002-ben kerül sor. Az unió részéről ezt a magyar törekvést úgy fogadják, hogy az ambiciózus, de nem irreális. Magyarország a csatlakozásra való felkészülés során abban is élenjárt, hogy őszintén, önelemzően világította át magát. Ma már átláthatók azok a területek, ahol hazánknak átmeneti könnyítést kell majd igényelnie az Európai Uniótól.
A felkészülésben a legfontosabb teendő a gazdaság növekedési pályára állítása volt. Egy további fontos terület az igazgatási apparátus felkészítése. Mivel mi lépünk be a „klubba”, nekünk kell úgy felöltöznünk, hogy valóban teljes értékű tagok legyünk - ez elsősorban a jogharmonizációt jelenti. A közvélemény tájékoztatása is nagy szerepet játszik az ország felkészülésében.
- Lehet-e teljes jogú tagja Magyarország az EU-nak, ha könnyítéseket kér?
- Bár a könnyítések igénylése nem akadálya a teljes jogú tagságnak, a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdésekor mindkét részről egyhangúlag megfogalmazták, hogy csak teljes jogú tagság képzelhető el, így állandó mentesítést nem kérhetünk. Az átmeneti könnyítéseket is csak - tartalmát és időtartamát tekintve - korlátozott mértékben tartja célszerűnek az unió. Másodrendű tagság ezért nem képzelhető el.
- Mi várható az elkövetkező időszakban, rövid és hosszú távon?
- Most kezdődik el az úgynezezett „screening”, a joganyag átvilágítása kétoldalú tárgyalások keretében. Eddig mi magunk vizsgáltuk, hogy hol tartunk, most pedig az uniós szakértőkkel fogjuk áttekinteni a hatalmas mennyiségű közösségi joganyagot. Három kategóriát állítunk fel. Az első csoportot alkotják azok a jogszabályok, amelyeket már megalkottunk. A második kategóriába azok az ígéretek tartoznak, amelyeket Magyarország teljesíteni tud a tagságig. A harmadikba tartoznak azok a területek, amelyeken még átmeneti időszakra lesz szükség. Hogy miként megy tovább a folyamat ezután, még függőben van. Egyes uniós elképzelések szerint a már átvizsgált témakörökben megindulhatnának a csatlakozási tárgyalások, míg a másik lehetőség az, hogy csak az összes kérdés lezárása után kerül sor a tényleges csatlakozási tárgyalásokra.
- Előfordulhat-e hogy még tovább differenciálnak a hat országon belül?
- Igen. A tárgyalásokat kezdő öt plusz egy országon belül - mi ezt az álláspontot támogatjuk - egyik országnak sem kell a másikra várnia. Ez természetesen nem csak Magyarországra vonatkozik. Ugyanakkor azt gondoljuk, felkészültségünk feljogosít arra, hogy ne kelljen más országokra várnunk. Ez nem jelent semmiféle elszigetelődést. A magyar külpolitikának nagyon határozott célkitűzése, hogy a térségből minél több ország csatlakozzék. Készek vagyunk támogatni például Románia integrációját. A feltételeket persze nem tudjuk helyettük teljesíteni.
- Közvélemény-kutatások szerint az osztrákok és a németek többsége elsősorban vagy szinte kizárólag a magyarokat látná szívesen az Európai Unióban. Hogyan fogadja a nyugati közvéleménye a csatlakozást?
- A magyar-osztrák és a magyar-német kapcsolatok hosszú évek óta nagyon kiegyensúlyozottak. Magyarország ismert, elfogadott ezekben az országokban. A tágabb értelemben vett nyugat-európai közvélemény a bővítést illetően megosztott. Egyes országokban a farmerek tüntetnek a bővítés ellen, hiszen saját érdekeiket féltik. Érdekeik védelme érzékeny kérdés azokban az országokban, ahol a mezőgazdaság szerepe nagyobb. Ugyanakkor az unió elkötelezett Európa egységének, biztonságának, stabilitásának, jólétének megteremtése mellett, amelyet az új tagok csatlakozása erősíteni fog.
- Az Európai Unió mennyire felkészült a bővítésre? Egyes vélemények szerint magának az uniónak a keretei sem teljesen kiforrottak, egy változóban lévő szervezettel tárgyal most Magyarország. Milyen közösséghez fogunk csatlakozni?
- Úgy gondolom, hogy nem egy bizonytalan keretű, változó unióval tárgyalunk. Az unió fejlődésének keretei nem bizonytalanok, hanem határozottan láthatóak. A maastrichti és az amszterdami szerződés egyértelműen leszögezi az unió fejlődésének szinte valamennyi területét, irányait, és ezek megfelelnek azoknak a magyar céloknak, amelyek miatt mi csatlakozni kívánunk az Európai Unióhoz. Ugyanakkor a közösség intézményi és költségvetési reformjára is szükség van, amely a bővítést nem akadályozhatja.
- Milyenek a csatlakozási tárgyalások személyi feltételei? Magyarország számára előnyös-e az, hogy az EU következő soros elnöke, Schüssel osztrák külügyminiszter?
- A politikában és a diplomáciában a személyes kapcsolatoknak természetesen mindig fontos, bár nem túlhangsúlyozandó a szerepe. Az EU-t képviselő politikusok nem a saját nemzetük programját hajtják végre, hanem az unióét. Bármely EU-ország tölti be az elnöki posztot, elsődleges feladata az unió bővítésé-nek végrehajtása. Az olasz Giorgio Bonacci, aki Magyarország közvetlen tárgyalópartnere lesz, felkészült európai uniós szakértő, így azt reméljük, hogy nemcsak a közösség érdekeit fogja határozottan képviselni a tárgyalások során, hanem megértéssel fogadja a magyar tárgyalódelegáció szempontjait is.
- A nyitó nap Brüsszelben az ünneplés ideje volt, kevés szó esett anyagiakról. Milyen segítséget kaphat Magyarország a csatlakozáshoz?
- Hazánk az elmúlt években is rendkívül komoly támogatást kapott már az ún. PHARE-program keretében. 2000-től mintegy évi hárommilliárd ECU fog rendelkezésére állni a csatlakozó országoknak, és remélhetőleg 2002 után már a tagokat megillető támogatásokból részesülünk. Természetesen Magyarországnak is hozzá kell járulnia az Európai Unió költségvetéséhez. Előzetes számítás szerint mintegy félmilliárd ECU lehet majd Magyarország járandósága. Ugyanakkor ennél akár ötször, hatszor nagyobb mértékű támogatást kaphatunk azokból az infrastrukturális, regionális fejlesztési alapokból, amelyek a tagsággal nyílnak meg.
- A ciprusi válság nem Achilles-sarka-e a csatlakozási tárgyalásoknak?
- Úgy gondolom, hogy nem lehet az. Az unió rögzítette, hogy Ciprusra is ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint bármely más országra. Ugyanakkor az unió kívánatosnak tartja a sziget egységének megteremtését még a csatlakozás előtt.
- Megállíthatja-e valami a csatlakozási folyamatot?
- Ha a gazdasági növekedés területén nem sikerül fenntartani az eddigi kedvező tendenciákat, akkor ez nyilvánvalóan érzékelhető lenne a tárgyalóasztaloknál is. A csatlakozás feltételeiben a jószomszédi viszony szintén meghatározó, így ha Magyarország külpolitikájával kapcsolatban, vagy akár a szomszédos országokkal összefüggésben komoly problémák merülnek fel, ez is visszahatna a tárgyalásokra.
Számos szakértő említi, hogy egyes nyugat-európai tagországokban a küszöbönálló választások megváltoztathatják az uniós politikát. Ma azonban nemcsak a nyugat-európai kormánypártok, hanem az ellenzéki pártok többsége is támogatja az EU bővítését.