Salgótarján 1922-ben kapott városi rangot. A
múzeumjárók több lehetőség közül válogathatnak: a
városközpontban található a Nógrád Történeti Múzeum,
amely egy állandó kiállítással rendelkezik: a város
munkáséletét mutatja be a századfordulótól napjainkig,
korabeli tárgyakkal, ruházatokkal és fényképekkel. A
történeti múzeumtól nem messze található a bányászati
kiállítóhely, ami múzeumból és egy föld alatti
bányamúzeumból áll. Csoportosan le lehet szállni a mélybe,
ahol megtekinthetőek a tárnák.
Több várrom is található a Salgótarján környéki
hegyekben. Ezek közül már csak kettő - a salgói és somosi
vár romjai - látogatható, a somosi vár a szlovák oldalon
helyezkedik el. A környék legmagasabb pontja a Karancs-hegy, a
„Palóc Olimposz“ 700 méter feletti csúcsán egy
kilátótornyot találunk, amelyből tiszta idő esetén egészen
az Alacsony-Tátra hegyvonulatáig ellátni. A hegy alatti
völgyben található Kercseg, a kedvelt pihenő- és
túrázóhely. A másik népszerű kirándulóhely Salgó: itt
erdei turistautak gyönyörködtetik az erre sétálókat.
Salgótól nem messze található a Medves-fennsík, az ország
legnagyobb egybefüggő fennsíkja. Itt két bányató alakult
ki, amelyeket magas sziklafalak vesznek közre.
A megye változatos túrázási lehetőségeket kínál mind
gyakorlott, mind amatőr túrázók részére. A felsorolt helyek
mindegyike járművel is könnyedén megközelíthető, de
gyalogosan szintén nekivághatunk, és egy 20-30 kilométeres
gyaloglás során mindegyik nevezetességet megtekinthetjük. A
vállalkozóbb kedvűeknek a terepkerékpáros túra is
javasolható, ami sok érdekességet rejt magában. Egyébként
évente rendeznek futamokat a Salgó ösvényein. A várostól
nem messze terül el a Vadaskert, amely kiváló lovaglási
lehetőségeket kínál.
Nógrád falvai közül a legismertebb Hollókő, amit a
világörökség részének tekintenek. Napjainkban a népi
építkezés országszerte híres élő falumúzeuma. Belső
területét védetté nyilvánították, a harmonikusan szép
palóc építkezés talán sehol sem maradt fenn így, mint ebben
a községben. Az egykori hollókői vár romjai közül pompás
kilátás nyílik a Cserhátra, északon az Ipoly völgyére.
Másik egyedülálló nógrádi nevezetesség a körülbelül
félórás autóútnyira található Ipolytarnóc. A falu igazi
nevezetessége az egy óra járásnyira lévő Csapás-völgy,
ahol európai nevezetességű ősnövény- és ősállatnyomokat
fedeztek fel. A völgy 100 hektáros területét
nyilvánították védetté. Az egyik legnevezetesebb lelet egy
megkövesült ősfenyő. Fedett épület takarja a hajdani
patakmeder ágyát, ahol az inni járó állatok megkövesedett
lábnyomai és különböző növények levéllenyomatai
tekinthetők meg.
A középkori Nógrádban rendkívül sok földbirtok volt,
ezért szinte minden faluban megtalálhatóak a kisebb-nagyobb
kastélyok, kúriák. Ezek nagy részét felújították, és
irodák, óvodák, iskolák üzemelnek bennük. Említésre
méltó a szécsényi kastély, amelyben a Kubinyi Ferenc Múzeum
rendezkedett be. A kastélyt 1974-ben helyreállították,
vadászati, vadgazdálkodási és régészeti gyűjtemény
található az épületben, ezenkívül itt mutatják be id.
Szabó Istvánnak, a megye szülöttének bányászokat
ábrázoló szobrait is.
Rendkívül mutatós a sziráki Teleki-Dégenfeld kastély, amit
a XVII. században kezdtek építeni. Itt született gróf Teleki
László. A megye második legnagyobb városa Balassagyarmat,
ahol helytörténeti gyűjtemény, képtár, és palóc múzeum
várja az érdeklődőket. Horpácsra Mikszáth Kálmán
fennmaradt emlékeit keresve járnak a turisták. Az itt
található kúriában élt 1904-1910 között az író.
Érdemes Csesztvére is ellátogatni, ahol Madách Imre, a falu
akkori birtokosa egy kis kúriában élt 1845-1853 között. A
kúria 1964 óta múzeum. Négy szobát rendeztek be, amelyek
Madách életét és munkásságát mutatják be. Itt
valószínűleg több rendezvényt is szerveznek, mivel ez az év
- mint ismeretes - Madách-emlékév.