A Jeruzsálem státusáról folyó vita ötven éve szerepel a
nemzetközi diplomácia napirendjén. A közel-keleti
béketárgyalások legkritikusabb pontjának számító
Jeruzsálem-kérdés megoldására több - egymással szöges
ellentétben álló - rendezési terv is forgalomban van.
Az ENSZ 1947. november 29-i határozata szerint a város -
nemzetközi státussal - a világszervezet ellenőrzése alá
került volna. A döntés értelmében a semleges területnek
nyilvánított Jeruzsálem demilitarizált övezetté vált
volna, ahol a közrend és a szent helyek védelme érdekében
külföldiekből álló különleges rendőrséget állítottak
volna fel. A helyi tanács döntéseivel kapcsolatban az ENSZ
által kinevezett kormányzó vétójogot kapott. Ez a terv -
gyakorlatilag változatlan formában - ma az Európai Unió és
a Vatikán megoldási javaslata a várossal kapcsolatban.
A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet a palesztin állam leendő
fővárosának tekintik. Érvelésük szerint a - korábban
egységes, majd az 1948-as arab-izraeli háború
következtében megosztott, és 1967-ben újra egyesített -
város ma katonai megszállás alatt áll. Úgy vélik: az
izraeli kormánynak a Kelet-Jeruzsálemben élő „180 ezer
zsidó telepest” támogató politikája jelenti a legnagyobb
akadályt a végleges rendezés útjában. Az oslói
tárgyalások során felmerült, hogy Izrael esetleg
hozzájárulna ahhoz, hogy egy Jeruzsálem környéki
településen Al-Quds néven létrejöjjön a palesztin
főváros, amely magában foglalná a jelenlegi Kelet-Jeruzsálem
területének mintegy 10 száza-
lékát is. Az ún. „Beilin-terv” - úgy tűnik -
lekerült a napirendről, azt követően, hogy egy amerikai
zsidó milliárdos Kelet-Jeruzsálemben az átadásra kiszemelt
negyedben számos telket felvásárolt.
Jeruzsálem Izrael örök, oszthatatlan fővárosa - így szól
az egységes izraeli álláspont Jeruzsálem státusáról. Az
izraeli törvényhozás 1980-ban törvényben is megerősítette
ezt az elvet, amely azóta is a világpolitika egyik legnagyobb
vitatémájának számít. A város a történelem során soha
nem volt más nemzet fővárosa, ezért Izrael elutasítja, hogy
Jeruzsálem a béketárgyalások során alku tárgya lehessen.
Jichak Rabin, a békefolyamatot megindító, majd meggyilkolt
miniszterelnök egyik utolsó parlamenti beszédében
kijelentette: „Egy olyan téma van, amelyben nincs vita a bal
és a jobboldal között: ez Jeruzsálem egysége, és az a
tény, hogy a város Izrael fővárosa marad a jövőben is.
Újra elismétlem: nincsen két Jeruzsálem, egyetlen Jeruzsálem
létezik. Álláspontunk szerint Jeruzsálem nem lehet
kompromisszum tárgya. Jeruzsálem a miénk volt, a miénk lesz
és a miénk ma is - és ez így is marad örökké.”