Vissza a tartalomjegyzékhez


Visszafogott bűnbánat

„Tisztára mosási kísérletnek” minősítette a londoni The Independent elemzése azt a nyilatkozatot, amelyet a Vatikán adott ki az európai keresztények holocaust alatti magatartásáról.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

A Zsidó Világkongresszus kifogásai mellett „értéktelen papírdarabnak” titulálta a dokumentumot. A nyilatkozat hazai megítélése ellentmondásos.
A brit napilap szerint feltűnően hiányzik a dokumentumból „a római egyház régi időkben gyökerező antiszemitizmusának” taglalása. A szentszéki nyilatkozat szerint a zsidóüldözésért felelős náci rendszer antiszemitizmusa az egyházon kívüli forrásokból táplálkozott.
Már a 325-ben összeült niceai zsinat is úgy fogalmazott, hogy a zsidók léte „Isten akaratával összeegyeztethetetlen”. A katolikus egyház „intézményesített antiszemitizmusának” epizódjai közé tartozik egyebek mellett a zsidók kiűzése Spanyolországból 1492-ben, valamint „ismert zsidógyűlölők tucatjainak boldoggá avatása” is - áll a The Independent elemzésében.
Lord Janner, a holocaust történetét és hátterét kutató legnagyobb európai intézmény, a brit Holocaust Oktatási Alap elnöke, a Zsidó Világkongresszus alelnöke - ugyancsak az egyházbeli antiszemitizmus feltárásának hiánya és a XII. Piust gyakorlatilag felmentő fejezet miatt - „értéktelen papírdarabnak” minősítette a vatikáni nyilatkozatot.
Az európai rabbik Prágában megtartott konferenciája szerdai záróközleménye jó irányba tett első lépésként értékelte a Szentszék holocausttal kapcsolatos állásfoglalását, ugyanakkor csalódottságának is hangot adott, amiért a Vatikán nem ismerte el felelősségét a zsidó nép évszázadokon át tartó üldözésében.
Meir Lau, Izrael főrabbija is hasonlóképpen nyilatkozott a dokumentummal kapcsolatban, miután nyilvánvalóvá vált számára, hogy az csak általánosságban utal a római katolikus egyháznak a zsidóüldözés ideje alatt tanúsított magatartására. Meir Lau, aki személyesen is átélte a holocaustot, nyílt és határozott bocsánatkérésre szólította fel a Vatikánt XII. Pius pápa „szégyenteljes szerepével” kapcsolatban. A római katolikus állásfoglalás közzététele után számos zsidó szervezet ismételten követelte, hogy a Vatikán nyissa meg levéltárait. A Szentszék sajtóhivatala ezzel kapcsolatban szerdán leszögezte: a II. világháborúra vonatkozóan már közzétett anyaghoz egyelőre semmit nem lehet hozzátenni.
„Jóllehet nem közvetlenül, de a Vatikán holocaustdokumentuma a mi első elnökünket, dr. Jozef Tisót is tisztára mossa” - vélekedett Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke. Jozef Tiso - akit a második világháború után háborús bűnökért kivégeztek - a Hitler által életrehívott első szlovák állam elnöke volt.