Európa nem érti Izraelt

Kőzápor fogadta az izraeli katonákat Hebronban, miután egy ellenőrzőpontnál történt incidensben egy izraeli rendszámú autó három palesztin utasa életét vesztette. A tüntetésekről beszámoló hírcsatornák „nem adnak pontos képet Izraelről” - állította Netanjahu miniszterelnök európai körútja során.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Kiújultak az összetűzések a palesztinok és az izraeli rendőrség között. Vége a kődobálásnak Fotó: MTI

Spanyolországi látogatása során Netanjahu találkozott Abel Matutes spanyol külügyminiszterrel, aki elmondta: a tárgyalás során valóban felmerült egy újabb közel-keleti csúcskonferencia terve. A világsajtó által máris „Madrid-2” néven emlegetett találkozóról a spanyol külügyminiszter úgy vélte, hogy - ellentétben a hét évvel ezelőtti tárgyalásokkal, amikor Egyiptom, Szíria, Jordánia és Libanon is tárgyalóasztalhoz ült - „ez alkalommal elegendő lenne az izraeli és a palesztin felet megegyezésre bírni”.
Netanjahu szintén szívesen fogadna egy újabb madridi konferenciát, de hangsúlyozta: nem a helyszín a lényeg, hanem az, hogy helyes célok legyenek meghatározva. „Jó dolog, ha sok ország képviselői összegyűlnek, de semmi sem helyettesítheti a közvetlen tárgyalásokat - mondta Netanjahu a spanyol El Pais című lapnak. - A probléma az, hogy az európaiak semmit nem tudnak a Közel-Keletről. Úgy látják ezt a területi konfliktust, mintha az izraeli Góliát és a palesztin Dávid között zajlana a vita. Egyedül az Egyesült Államok ért meg bennünket. Ez sem az ott élő nagyszámú zsidó közösség miatt van - mint azt sokan gondolják -, hanem azért, mert Amerika önmagához hasonlóan, mint az új ígéret földjét lát bennünket.”
Az izraeli miniszterelnök fontosnak tartja a személyes beszélgetéseket az európai vezetőkkel, mert úgy véli, hogy Európa nem kap pontos képet Izraelről a nagyköveteken és a nemzetközi hírügynökségeken keresztül.
A palesztinokkal zajló béketárgyalásokról Netanjahu elmondta: nem fogadhatják el egy önálló palesztin állam létrejöttét. Ha a palesztinok korlátlan függetlenséget kapnának, ez azt jelentené, hogy katonai szövetséget köthetnek Irakkal és Iránnal, és akkor már nemcsak Szaddám Huszein rakétáinak fenyegetései között kellene a zsidóknak élniük, hanem saját országuk küszöbén lévő csapatok fenyegetnék őket. „Az egyetlen megoldás a megosztott hatalom, amikor a palesztinok vezetik belső ügyeiket. Az olyan területeken, mint a környezetvédelem, közösen dolgoznánk, míg a biztonsági és védelmi ügyek a mi kezünkben maradnának” - fejtette ki a miniszterelnök.
Bonnban Kohl kancellár ígéretet tett arra, hogy elmagyarázza az európai vezetőknek az izraeli álláspontot. A német politikusok azonban nem egységesek Izraellel kapcsolatban. Klaus Kinkel külügyminiszter és Gerhard Schröder, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje az izraeli kormányt vádolja a békefolyamat megrekedése miatt.

A Tribune magazinnak adott nyilatkozatában a két államférfi - német politikusoktól szokatlan - nyers stílusban kritizálta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, ugyanakkor elmondták: „Ez nem jelenti azt, hogy Németország Izrael-ellenes politikát akarna folytatni.” Kinkel szerint a német parlament sok tagját frusztrálttá teszi Netanjahu politikája: „Az izraeli kormány telepes-politikája a nemzetközi törvények megsértése.” A Tribune emlékeztet arra, hogy német politikusok ritkán tesznek Izrael-ellenes kijelentéseket, ezért érdemes odafigyelni Gerhard Schröder nyilatkozatára, aki kijelentette: „Németországnak joga van kritizálni a jelenlegi izraeli kormányt anélkül, hogy antiszemitának minősülne.”
Netanjahu európai körútjának utolsó állomásán, Londonban Robin Cook brit külügyminiszter Európa egyedülálló szerepét hangsúlyozta a békefolyamat újraindításában. Úgy vélte: „Izrael és a palesztinok képtelenek külső segítség nélkül egyezségre jutni.” Cook kiemelte: „Az Unió kétszer annyi segítséget nyújt a palesztinoknak, mint az Egyesült Államok. A Közel-Kelet közvetlen szomszédságában, Európának nagyon fontos a béke.”
„Mi indíthatta Netanjahut arra, hogy a megszokottól eltérően, európai tárgyalásokat folytasson?” - tette fel a körút tanulságait elemző cikkében a Jerusalem Post, hiszen: „Az izraeli miniszterelnök külpolitikájában eddig szinte kizárólag Amerikára támaszkodott, és az európai országok bármiféle segítségét igyekezett elhessegetni magától. Az elmúlt évtizedekben Európát arabbarátként könyvelték el, míg az arab országok Amerikát látták Izrael-pártinak.”