Oroszországot jelentős politikai és gazdasági veszteség
érheti, ha megépül a kaszpi-tengeri olajmezőket a Nyugattal
összekötő új vezetékhálózat - állítja az Izvesztyija.
Az orosz lap szerint a moszkvai befolyás gyengülése az iszlám
fundamentalizmus térnyeréséhez vezethet Közép-Ázsiában.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Heidar Alijev azerbajdzsáni elnök libanoni útja során
bejelentette: a nyugati országokba irányuló, azeri olajat
szállító vezeték a tervek szerint Grúzia és Törökország
területén keresztül haladna át. Ezzel egy időben Eduard
Sevardnadze grúz elnök is hasonló értelemben nyilatkozott
Tbilisziben. Sevardnadze azt állította: „teljesen biztos”
abban, hogy az azeri olaj legnagyobb része országa területén
fog áthaladni.
A kaszpi-tengeri olaj tervezett „nyugati útvonala” nemcsak
súlyos anyagi veszteséget okozna Oroszországnak, hanem az új
vezeték sérti az orosz geopolitikai érdekeket is - írja a
Moszkvában megjelenő Izvesztyija. Ez a hátrány tovább
fokozódhat, ha további kőolajvezetékek épülnek a
Kaszpi-tenger medencéjében, amint ezt Türkménia és
Kazahsztán is tervezi. „Moszkva érdekelt abban, hogy a
militáns iszlám eszmék ne terjedhessenek Oroszországban”
- állítja elemzésében az orosz lap, amely szerint a
gazdasági függetlenség útjára lépő musz-lim többségű
országok „jelentős politikai veszteséget” is okoznának
Oroszországnak. Eddig a kaukázusi és közép-ázsiai
utódköztársaságok egyfajta ütközőzónaként működtek az
iszlám fundamentalizmus nagyobb arányú beáramlása előtt.
Az Izvesztyija úgy véli: „A kaukázusi elnököknek az
olajvezeték megépítésével kapcsolatban tett nyilatkozatai
alighanem az oroszok Kaukázus- és
Közép-Ázsia-politikájának hattyúdalát jelentik. Bár
Oroszország továbbra is megpróbálja a nagyhatalmi
nyomásgyakorlás taktikáját gyakorolni, ez azonban többnyire
hatástalannak bizonyul, mivel céljai eléréséhez Moszkva
egyre kevesebb valós erőt tud felmutatni.”