Amerika bizalmatlan

Az ENSZ-főtitkár által Bagdadban aláírt megállapodás elhárította a közvetlen katonai konfliktus veszélyét a Közel-Keleten. A bizalmatlanság azonban nem múlt el. Szaddám Huszein legújabb ígéretei kapcsán Bill Clinton leszögezte: „Nem az számít, amit Irak mond, hanem amit tesz.” Az angol-amerikai haderő továbbra is teljes készültségben várja az egyezmény „tesztelését”.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

A Kofi Annan ENSZ-főtitkár által aláírt bagdadi megállapodás ellenére tovább folytatódik az amerikai csapaterősítés a Perzsa-öböl térségében. Albright: „…ha kell, támadunk” Fotó: MTI

Kofi Annan ENSZ-főtitkár megegyezett Szaddám Hu-szein iraki elnökkel, hogy Irak korlátozások és feltételek nélkül, azonnal engedélyezi a világszervezet fegyverzetellenőrei és a kijelölt ENSZ-diplomaták számára a vizsgálatokat az ország egész területén, beleértve az eddig zárt elnöki létesítményeket is. A megállapodás záró bekezdésében Annan vállalta, hogy sürgetni fogja az Irak elleni gazdasági szankciók enyhítését.
A diplomáciai egyezség hírét megnyugvással vették tudomásul világszerte. Washington ugyanakkor világossá tette, hogy Amerika nem veszi készpénznek az iraki elnök „becsületszavát”. Clinton nyilatkozatában megerősítette: „Ne legyenek senkinek kétségei: továbbra is gondunk lesz arra, hogy Szaddám Huszein ne fenyegethesse a világot tömegpusztító fegyverekkel.”
Madeleine Albright külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában megerősítette, hogy az amerikai csapatok az Arab-öbölben maradnak, és ha kell, támadnak. „Továbbra is katonai erővel támogatjuk meg a diplomáciai erőfeszítéseket. Nem fogjuk megengedni, hogy Szaddám Huszein orrunknál fogva válságról válságra vezessen minket”- idézte az AP hírügynökség Albright szavait.
A Washington Post úgy véli, hogy - amennyiben Irak betartja a megállapodást - Annan élete legnagyobb diplomáciai sikerét érte el Bagdadban. „Úgy érzem, jó megállapodásra jutottunk, melyet bárhol meg tudok védeni. Biztos vagyok benne, hogy a tagálla-
mok elfogadják” - nyilatkozta Annan New Yorkban a Biztonsági Tanács ülése előtt. A főtitkár megköszönte Clinton elnök és Tony Blair miniszterelnök közreműködését, mondván: „Ők demonstrálták békefenntartóiknak: az erőt úgy lehet a leghatékonyabban alkalmazni, ha azért mutatjuk meg, hogy ne kelljen használni.”
Az International Herald Tribune keddi száma a nagyszabású hadmozdulatokkal előkészített egyezményt az „ágyúnaszád-diplomácia mintapéldájának” minősítette. A lap idézi Samuel Berger nemzetbiztonsági tanácsadó múlt hétvégi kijelentését, mely szerint a Clinton-kormány „addig valószínűleg nem áll szóba Irakkal, amíg Szaddám életben van”.
Jesse Helms, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke úgy véli: „Amerika nagy bajban van, Nagy-Britannia kivételével a világ nagy része kapitulál Szaddám Huszein előtt - és ő tudja ezt. Abba a kellemetlen helyzetbe kerültünk, hogy vagy egyetértünk azzal, amit Annan úr elért, bármi legyen is az, vagy mi leszünk a rossz fiúk, akik a békét elutasítva ragaszkodnak a háborúhoz.”
Ez a megközelítés merőben szemben áll a francia és még inkább az orosz állásponttal. Borisz Jelcin a megállapodás másnapján kijelentette: „Az éjszaka gyakorlatilag megoldódott az iraki válság: Szaddám Huszein véglegesen szavát adta.”

Kofi Annan Párizsból indult Bagdadba és ide is érkezett vissza. Jacques Chirac jótanácsokkal látta el Fotó: MTI

Az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy Oroszország „kezdettől fogva a válság diplomáciai úton történő rendezését szorgalmazta, s az erőszak alkalmazása ellen foglalt állást, mivel az események nem korlátozódtak volna Irakra, hanem jelentős területekre terjedtek volna ki, és senki sem tudja, ki mindenki keveredett volna bele.” Jelcin hétfői nyilatkozatában ugyanakkor nem zárta ki, hogy Irak „rendelkezhet valamennyi vegyi fegyverrel”.
A megállapodást Izraelben is fenntartásokkal fogadták. „Nem mondhatom azt, hogy az iraki válság elmúlt” - állította Benjamin Netanjahu az izraeli Haarec című lapban, hozzátéve: „Ha Szaddám Huszein pillanatnyilag meg is hátrált, nincs garancia arra, hogy nem tér vissza újra az előző álláspontjához a következő hónapok során.” A kormányfő szerint Izraelnek továbbra is készenlétben kell állnia: „Együtt kell élnünk ezzel a fenyegetéssel a belátható jövőben, hiszen egy rakétákkal zsúfolt Közel-Keleten élünk.”
Angliában - már régóta - úgy tartják, hogy a puding próbája az evés. „Miközben Amerikának egyszerre kell felvennie a versenyt az orosz csalafintasággal, a francia egoizmussal, s az ENSZ kétértelműségével, a Szaddám-típusú válságok lehetősége minden évvel növekszik a Közel-Keleten és a világ más pontjain egyaránt” - állítja hétfői elemzésében a londoni Times. Az angol lap szerint ha a diplomáciai megoldáshoz fűzött remények megalapozatlannak bizonyulnak, nincs garancia arra, hogy egy újabb légitámadás-sorozat képes lesz megszüntetni a térség biztonságát fenyegető legnagyobb veszélyt: Szaddámot és vegyi fegyvereit.