Irgalom vagy leszámolás

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Bill Clinton keddi televíziós beszédében kijelentette: „Meg kell védelmeznünk jövőnket a 21. század ragadozóitól.” Az elnök Szaddám Huszeinről beszélt, aki „veszélyezteti saját népe biztonságát, fenyegeti a térség stabilitását és valamennyiünk biztonságát”. Miközben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorosra vonta a gyűrűt Irak körül, „Európa legnagyobb része langyos és vonakodó maradt” az iraki diktátor elleni akcióval szemben - írja a TIME Magazin.

Bagdad felkészült a harcra. Fegyvereikre támaszkodnak Fotó: MTI

Clinton beszédében emlékeztetett arra, hogy „Szaddám Huszein újra és újra hazudott” a birtokában lévő fegyverkészletekről. Annak ellenére, hogy az Öböl-háború után 15 napon belül meg kellett volna semmisítenie tömegpusztító fegyvereit, az ENSZ-ellenőrök az elmúlt hét évben nem kevesebb, mint 40 ezer vegyi fegyver, 400 ezer liter mérgező alapanyag, 48 harctéri rakéta nyomára bukkantak - mindezt olyan körülmények között, hogy Huszein minden eszközzel igyekezett lehetetlenné tenni munkájukat. Ilyen előzmények után - mondta Clinton - „Iraknak egy választása maradt: minden korlátozás nélküli teljes hozzáférést biztosítani az országban található valamennyi létesítményhez”, beleértve a Washingtonnal azonos méretű elnöki palotákat is. Ehhez a határozott feltételhez kötötte az Egyesült Államok Kofi Annan ENSZ-főtitkár pénteken kezdődő bagdadi útjának támogatását. A CNN iraki tudósítója szerint a vizit a „huszonharmadik órában történik”, miközben az ENSZ segélyszervezetének bagdadi irodája megkezdte a munkatársak evakuálását az iraki fővárosból.
Vlagyimir Zsirinovszkij szerdán a Kremlben felszólította Jelcin elnököt, hogy „tegyen meg mindent az Irak elleni csapás megakadályozására”.
A szélsőjobboldali orosz pártvezér - aki egy nappal korábban tért vissza az iraki fővárosból - azt állította, hogy „Bagdad már csak az orosz elnökben bízik”. Jelcin válasza: „Nincs rajtam kívül még egy ember, aki annyit foglalkozna az iraki válság békés rendezésének kérdéseivel, mint én.” Az államfő kijelentését a képviselők - köztük Zsirinovszkij honatya - megtapsolták.
Oroszország mellett számos további állam, így Kína, Franciaország, Japán és a Vatikán is határozottan ellenez egy esetleges katonai megoldást. Szaddám Huszein Chirac francia elnökhöz írt üzenetével érkezett Párizsba Mohamed Szaid asz-Szahaf iraki külügyminiszter. A francia AFP a látogatás kapcsán Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes szavait idézte, aki szerint az Egyesült Államok „a diplomáciai törekvések meghiúsításáért fáradozik”, hogy ürügye legyen az Irak elleni katonai támadáshoz.

A Brit Királyi Légierő gépe. Bombázásra készen Fotó: MTI

„A Szentszék határozottan elutasítja az Irak elleni katonai támadás lehetőségét, mert az nem oldaná meg az iraki válságot, sőt a konfliktus kiterjedésével fenyegetne, s tovább súlyosbítaná az iraki nép amúgy is nehéz helyzetét” - hangsúlyozta Angelo Sodano bíboros, a Vatikán miniszterelnöke a La Repubblica című olasz lap keddi számában megjelent interjújában. Sodano szerint folyamatos a kapcsolattartás a Bagdadban működő római katolikus nunciatúrával, arra azonban nem kívánt válaszolni, hogy a Vatikán milyen üzeneteket küld az iraki vezetésnek. Ehelyett emlékeztetett arra, hogy a Szentszék támogatja Bidawid babilóniai pátriárka felhívását. Az Irakban élő mintegy egymillió kaldeus keresztény közösség vezetője „irgalmat” kért „az amerikai néptől az iraki nép számára”.
Európában egyelőre kilenc ország - Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Portugália, Dánia, Hollandia, Magyarország, Lengyelország és Csehország - csatlakozott a „Sivatagi Mennydörgés” fedőnevű akcióhoz. Az iraki gazdasági érdekeltségekkel rendelkező Franciaország bizonyítványát egy párizsi diplomata a TIME Magazinban így magyarázta: „Ha azt gondolnánk, hogy egy lövés végezhet Szaddámmal, teljes mellszélességgel támogatnánk azt. De ami most készül, abban senki nem lehet győztes.” A szélárnyékot választó franciákkal szemben Tony Blair angol kormányfő határozottan kijelentette: „Együtt állunk ki a zsarnokság ellen.”
Vannak, akiket nem hívtak, mégis mennének: a bukaresti külügy-minisztérium szombaton közleményben jelentette be, hogy Románia kész csatlakozni az Irak elleni katonai akcióhoz.