Mobilos bűnözők

HAZAFI ZSOLT

A szervezett bűnözés legfontosabb munkaeszköze a mobiltelefon, melynek titkosszolgálati eszközökkel történő lehallgatása gondot jelent. Egyelőre nem tudni, kinek kell majd előteremtenie azt a több százmillió forintot, amely a mobiltelefonok lehallgathatóságát biztosító beruházásokhoz szükséges. Ebben a kérdésben ellentétes álláspontot képviselnek a szolgáltató társaságok és a kormányzati szervek. „Technikai okok miatt még az ügyészség kérésére sem tud a rendőrség vagy valamely titkosszolgálat bekapcsolódni a mobiltelefonon történő beszélgetésekbe” - állította a Hetek kérdésére egybehangzóan Suba János, a Pannon GSM szóvivője és Weigl Gábor, a Westel 900 biztonsági igazgatója. A szolgáltatók jelenleg csak úgynevezett kísérő információkat - mint például hívásrészletezés - tudnak ügyészségi kérésre átadni a hatóságoknak. Lapunk rendőrségi forrásokból úgy értesült, hogy a bűnözők ma sem biztosak abban, hogy a telefonok nem lehallgathatók, ezért egy valamire való maffiózó több telefont is használ, illetve állandóan cseréli azokat. Bölcskei Imre hírközlési helyettes államtitkár kifejtette: törvények írják elő a lehallgathatóság megteremtését. Garamvölgyi László, a titkosszolgálatok szóvivője szerint kimutatható, hogy a szervezett bűnözői csoportok használják a mobiltelefonokat, többek között azért is, mert tudják: nincs más a vonalban. A kormányrendelettel nem bővülne a lehallgatásra jogosultak köre, s nem adna teret a kalózkodásra sem. Garamvölgyi kiemelte: jogi garanciák biztosítják, hogy becsületes polgárt nem lehet lehallgatni, ehhez bírói engedély, illetve olyan bűncselekmény gyanúja kell, amit a büntető törvénykönyv öt év szabadságvesztéssel fenyeget.