Korlátozni akarják a vallásszabadságot
Törvényesen bejegyzett egyházakkal szembeni jogi fellépést sürgettek azon a rendezvényen, melyen Németh Géza néhai református lelkész néhány évvel ezelőtti szektakampányának felélesztésére tettek kísérletet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Semjén Zsolt (MDF): „Nyilván nagy jajveszékelés lesz, már látom az SZDSZ fő gurujait, amint magukból kikelve hörögnek” Fotó: Varjú Zoltán MihályA Kossuth Rádióban egy nappal korábban kétórás műsort szenteltek a témának, ahol Szabó István György főszervező arra hivatkozott, hogy Németh Géza alapműnek számító nagy szektakönyvét fia, Németh Zsolt Fidesz-képviselő juttatta el hozzájuk. Kérdésünkre Németh Zsolt azt állította, hogy nem ismeri Szabót, „de attól még jó lehet, amit csinál”. A Németh Géza által alapított Reménység Szigetének irodavezetője azonban megerősítette: a dokumentumok az Erdélyi Gyülekezettől - melynek gondnoka Németh Zsolt - kerültek a szektakampány új vezetőjéhez. Németh Zsolt lapunknak nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a Fidesz választási kampánya részének tekinti-e a vallási kisebbségekkel szembeni propagandát. A budapesti rendezvény előtt egy nappal Tatán, a katolikus egyházhoz közel álló Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) által szervezett Fidesz-MDF kampánykörút legújabb állomásán Orbán Viktor, a Fidesz - MPP elnöke kijelentette: a következő kormánynak az állam és az egyház szorosabb együttműködését programjába kell iktatnia. A kampányest végén a megjelentek aláírásukkal igazolták részvételüket, mivel a kampányt szervező KÉSZ-nek a Konrad Adenauer Alapítvány felé el kell számolnia. Semjén Zsolt MDF-képviselő ugyanitt elmondta: rövidesen újra a parlament elé terjesztik azt a törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag megszüntetné az egyházalapítás lehetőségét, illetve a nem történelmi felekezetek nagy részétől megvonná az egyházi státust, mivel tízezer főhöz vagy százéves múlthoz kötné azt. Semjén Zsolt a Heteknek elmondta: a törvénymódosító javaslatot - Lezsák Sándor, Medgyasszay László és Semjén Zsolt aláírásával - az MDF-frakció már be is nyújtotta a parlament elé, s arra számítanak, hogy a szocialisták támogatni fogják az indítványt. A javaslat az „európai jogharmonizáció” jegyében kimondaná, hogy vallási tevékenység nem sértheti egyebek mellett az erkölcsöt és mások szabadságát. Az viszont egyelőre nem tisztázott, hogy ki döntené el: mikor, kinek az erkölcsét vagy szabadságát sértené valamely vallási közösség. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a történelmi egyházak „erkölcsét és szabadságát” a megújulást hirdető keresztény közösségek létezése önmagában sértette. Semjén Zsolt Tatán úgy fogalmazott: a „szektatörvény” beterjesztésekor „nyilván nagy jajveszékelés lesz, már látom az SZDSZ fő gurujait, amint magukból kikelve hörögnek”. Feltehetően a törvényjavaslat által megfogalmazott társadalmi veszélyt volt hivatott demonstrálni a Kossuth Rádió szektaműsora, illetve a nyilvánosság segítségével meghirdetett budapesti „szektaellenes” gyűlés. A rendezvényen megjelent a mozgalom tömegbázisa: 11 szülő, hozzávetőlegesen 6 család, akik felnőtt gyermekük világnézeti választását nem hajlandóak tudomásul venni.
A megalakulás előtt álló deprogramozó szervezet egyik prominens személye Dénes János volt MDF-es, majd független országgyűlési képviselő. A szervezők segélykérő levelet készülnek írni Horn Gyula miniszterelnöknek. Szabó István György, aki a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem alkalmazottja, a program elején távozásra szólította fel a sajtót, az egyházak jelen lévő képviselőit, és mindazokat, akik vélhetően nem elkötelezett hívei a vallási kirekesztésnek. Szabó a rendezvény végén súlyos rágalmakkal illette egyes egyházak vezetőit. A kijelentéseket a résztvevők magnószalagra rögzítették, a megvádolt egyházi vezetők rágalmazás és becsületsértés miatt bírósághoz fordultak. Az ügy előzménye, hogy a Kossuth Rádió hétfői Napközben című műsora két órán át foglalkozott az úgynevezett „kisegyházak, szekták” kérdésével. A műsor Szabó István György mindeddig ismeretlen „szakértő” véleményére épült, aki a műsorban magát vallásfilozófusnak nevezte, s aki elmondása szerint tizenöt éve foglalkozik a témával, noha erről szóló publikációi nem ismeretesek. Forgács Csaba, a közgazdaságtudományi egyetem rektorhelyettese lapunk kérdésére elmondta: Szabó István György nevű vallásfilozófust nem ismer, majd az egyetemi telefonkönyv áttekintése után közölte, hogy valóban van egy ilyen nevű oktatója az intézménynek. A rektorhelyettes meglepődve értesült arról is, hogy Szabó az egyetem filozófia tanszékére hirdette meg a világszerte szélsőséges csoportoknak tartott deprogramozó „szektaellenesek” alakuló gyűlését. A rendezvény elején Szabó közölte, hogy szelektálnia kell a jelenlevőket: távozásra szólította fel az egyházak jelen lévő képviselőit, a sajtót és mindenkit, aki feltételezése szerint nem elkötelezett támogatója a szülők szektaellenes deprogramozó mozgalmának (a deprogramozók felfogása szerint mindazok, akik a sajátjuktól eltérő világnézetet vagy hitelvet vallanak, abnormális átprogramozáson estek át, akiket vissza kell programozni, hogy mindenről úgy gondolkodjanak, ahogyan a „normális” deprogramozók. (Mint például Szabó gyülekezetének egyik prominense, Dénes János volt országgyűlési képviselő - a szerk.) Szabó kiparancsolta a teremből Kárpáti Pétert, a Scientology egyház képviselőjét is, aki párbeszédet ajánlott fel a vallási közösségükkel szemben panaszszal élő szülőknek. A filozófus szervező kijelentette: „majd mi megkeressük magukat, ha akarjuk”. Végül a teremben néhány megfigyelő mellett - Szabó mozgalmának tömegbázisa - mintegy hat házaspár maradt, akik nem tudtak megállapodni az egyesület megalakításában. Szabó arra kérte őket: keressenek, toborozzanak további panaszosokat. A rendezvény egyik résztvevője úgy tájékoztatta a Heteket, hogy Szabó mindvégig egyesület megalakítását szorgalmazta, mivel csak így lehet az ügyhöz pénzt szerezni. A többség (több mint 6 fő) határozott jogi fellépést sürgetett a törvényesen működő, bejegyzett vallási közösségekkel szemben. Ennek érdekében segélykérő levéllel kívánnak Horn Gyula miniszterelnökhöz fordulni, remélve, hogy kérésük meghallgatásra talál. Mindez összhangban áll az MDF által benyújtott módosító javaslattal. Semjén Zsolt elmondása szerint ez csupán a véletlen műve: Szabót nem ismeri, csupán Németh Zsolt ajándékozta meg édesapja kötetével. Az MDF-képviselő a törvénymódosításról elmondta, hogy annak alapelveit Magyarország a római jogi egyezményben már ratifikálta, javaslatukkal az európai emberi jogi egyezmény 9. paragrafusának 2. bekezdését kívánják a magyar jogrendbe beemelni. Semjén Zsolt hangsúlyozta: csupán egy vállalt kötelezettség kerül be a tételes jogszabályok közé. A képviselő arra számít, hogy az uniós csatlakozás érdekében a szocialista frakció támogatni fogja a javaslatot. Megfigyelők szerint ez az indoklás csupán arra szolgál, hogy a figyelmet elterelje a lényegről: a javaslat diszkriminatív jellegéről. Az Európai Unió ugyanis ilyen követelményt nem állított, a kezdeményezés bizonyos egyházi csoportérdekeket szolgál, s a „demokrácia elleni támadásként értelmezhető”. Semjén Zsolt Tatán kijelentette: „Ma Európában Magyarországon van a legtöbb szekta”, ahonnan „pszichiátriailag megnyomorítva, pszichoterror folytán agymosott emberek kerülnek ki”. Lukács Tamás ügyvéd, volt KDNP-s képviselő, a tervezet kidolgozója úgy véli: a módosítás nem bír majd visszamenőleges hatállyal, az eddig bejegyzett egyházak jogállásán nem változtat. Kérdés, hogy az előterjesztők is hasonlóképpen foglalnak-e állást, mivel ez a javaslatot jószerivel feleslegessé is teszi. Szabó egyesületvezető a pártokhoz fűződő viszonyáról visszafogottan nyilatkozott. A Kossuth Rádióban csupán annyit állított, hogy „Németh Zsolt jelezte” számukra: a vallási kisebbségek problematikájának megértéséhez nélkülözhetetlen Németh Gézának Destruktív kultuszok című műve.
Írásunk:
