a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Tánc és nevelés3. évf. 1. sz. (2022.)

Tartalom

Tanulmányok / Papers

  • Medveczné Atinay Dorottya ,
    Bernáth László ,
    Pigniczkiné Rigó Adrien :

    DOI: https://doi.org/10.46819/TN.3.1.3-20

    Absztrakt: Jelen kutatásban egy speciális populációt, a hivatásos táncosokat (n=163) tanulmányoztunk, akik számára a karanténidőszak ellehetetlenítette, hogy a megszokott módon gyakorolhassák a hivatásukat. Fontosnak tartottuk körbejárni, hogy hogyan képesek a táncművészek megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, milyen módon érdemes őket támogatni. Vizsgálatunkban a mentális jóllétet, a rezilienciát, a sportolói megküzdési módokat és a karanténhelyzetre adott specifikus válaszokat mértük. A táncosok mentális jóllétére a legerősebb hatást az általános, rugalmas ellenállóképességük (reziliencia) gyakorolta, ugyanakkor merítettek a hivatásos tánc során jó esetben erősödő csapásokkal való megküzdési képességükből. A helyzetspecifikus változók közül a Covid-19-cel kapcsolatos aggodalmak és szorongások, az unatkozás mértéke és az önsegítő technikák alkalmazása bizonyultak kiemelkedőnek. A vizsgálatból kiderült, hogy a táncos mintát a Covid-19-cel kapcsolatos általános aggodalmak mellett specifikus aggodalmak is jellemzik (testsúlykontroll, mozgási készségek romlása, visszatérés nehézségei). Érdemes lenne kiemelt figyelmet fordítani olyan hatékony intervenciós eljárásokra táncosok körében, ahol megfelelő önsegítő és coping technikákat tudnak elsajátítani ezzel növelve a rezilienciájukat, hiszen bár a karanténhelyzet speciális időszak volt, a táncosok életében hasonló helyzetek - például sérülés, társulatváltás, utazások, gyermekvállalás - gyakran ismétlődnek.

    Kulcsszavak: Covid-19, élsport, táncosok, karantén

  • Dorottya Medveczné Atinay ,
    László Bernáth ,
    Adrien Pigniczkiné Rigó :

    DOI: https://doi.org/10.46819/TN.3.1.21-38

    Abstract: The paper aims to present how professional dancers (n=163) could cope with the challenges of the lockdown period and how they could be best supported. The study measured mental well-being, resilience, coping strategies of dancers, and specific responses to the lockdown situation. The most influential factor in dancers’ mental well-being is their resilience; yet, they can also rely on their skills of coping with adversity, which, ideally, should improve during professional dancing. Of the situation-specific variables, worries and anxiety related to Covid-19, the level of boredom and the use of self-help techniques have proven to be exceptionally important. The conclusion of the research was that besides general worries related to Covid-19, the dancers are also characterized by specific worries (bodyweight control, decline in movement skills, difficulties in returning to work). It would be beneficial to put special focus on effective intervention methods for dancers, teach them adequate self-help and coping techniques, and increase their resilience. Although the lockdown period was a special and rare occurrence, similar situations, e.g. injuries, changing company, trips, having children, can frequently arise in dancers’ lives.

    Keywords: Covid-19, athletes, dancers, lockdown

  • Reiner Dóra ,
    Horváth Zoltán Ferenc ,
    H. Ekler Judit :

    DOI: https://doi.org/10.46819/TN.3.1.39-60

    Absztrakt: A kutatásunk témája a táncórai aktivitás mérése testnevelés óra keretében. Célunk volt megállapítani, hogy mely életkorokban és milyen személyiségű tanulók számára jelenthet a tánc előnyös alternatívát. További célunk volt az accelerometer optimális elhelyezésével kapcsolatos tapasztalatgyűjtés, táncos mozgásformák mérése esetén. A kutatásban 4. 5. és 7. évfolyamos diákok vettek részt. A testnevelés és a táncórai aktivitás mérésére accelerometert, a személyiségtípusok vizsgálatának céljából a Hogyan viselkedem? önismereti kérdőívet használtuk. Az elemzéseket évfolyamok, órai tartalmak és személyiségtípusok szerinti bontásban végeztük el. Eredményeink kiértékelése alapján a testnevelés órák MVPA értékei az egyes évfolyamokon kiegyenlített értéket mutattak, de a táncórai MVPA átlagértékek az életkor növekedésével szignifikánsan csökkentek. A versengést elkerülő személyiségtípusú diákok táncórai aktivitási szintje 7. osztályban is magasabb társaiknál, ezért úgy látjuk, hogy a táncórák megfelelő mozgásos alternatívát nyújthatnak a mindennapos mozgás megvalósításának terén. Jelentőségük azért is nagy, mert az iskolai testnevelésbe épített táncoktatás átadhat olyan mozgásismeretet, amely élethosszig tartó mozgásformát jelenthet a versengést elutasító személyiségű emberek számára.

    Kulcsszavak: tánc az iskolai testnevelésben; alternatív, nem versengő mozgásformák

  • Dóra Reiner ,
    Zoltán Ferenc Horváth ,
    Judit H. Ekler :

    DOI: https://doi.org/10.46819/TN.3.1.61-82

    Abstract: In the paper, a measurement of dance class activity is presented in physical education classes in 4th, 5th and 7th grades. The aim of the research was to identify at which ages and for which personality types of pupils dance could be a beneficial alternative. A further aim was to gather experience on the optimal placement of the accelerometer when measuring dance movement. Dance class activity was measured by an accelerometer, while the ‘How do I behave?’ self-report questionnaire was used to investigate personality types. Analyses were performed by grade, lesson content and personality type. The results showed that MVPA-values for physical education classes were balanced across grades but the average value of MVPA for dance classes decreased significantly with increasing age. The dance class activity levels of students with non-competitive personality were also higher than those of their older peers. Dance classes can provide an appropriate movement alternative for daily physical activity because dance education integrated into school physical education can impart movement skills that can be a lifelong form of movement for non-competitive personality types.

    Keywords: dance in school physical education; alternative, non-competitive forms of movement

  • Grecsó Zoltán ,
    Szászi Beáta :

    DOI: https://doi.org/10.46819/TN.3.1.83-92

    Absztrakt: A kognitív pszichológia, a mozgással foglalkozó tudományok és a sportpszichológia területén megalapozott és széles körben elfogadott az a szemlélet, hogy a mentális reprezentációk tudatos használatára épülő technikák nagyban hozzájárulnak a szenzoros és motoros funkciók fejlődéséhez. Franklin módszere is megerősíti, hogy a belső képalkotás és koordinációs képességek korrelálnak. A tánc anatómiájában és a tánctudás fejlesztésében a vizualizáció technikája hidat képez. Jacobson neuromuszkuláris elmélete és Annett ALI modellje alapján az agyban megalkotott kép hatást gyakorol az izmok aktivitására, anélkül, hogy végrehajtanánk a mozdulatot. A vizualizáció segíti a mozdulatok jövőbeli megalkotását: a táncos mélyebben, több aspektusból megismeri a saját mozgását. Az imagináció során több modalitást is felhasználunk a belső kép létrehozásában, ezáltal hatékonyabb lehet a mozdulatsor kivitelezése. Ez a módszertani áttekintés Franklin technikájának részletes elméleti és gyakorlati bemutatását tartalmazza. A kreatív gyermektánc alkalmazása előnyös lehet a vizualizációs technikák előkészítésére. A szerzők javasolják a technika táncpedagógiai alkalmazását minden életkorban.

    Kulcsszavak: vizualizáció, imagináció, Franklin módszer, táncoktatás

  • Zoltán Grecsó ,
    Beáta Szászi :

    DOI: https://doi.org/10.46819/TN.3.1.93-101

    Abstract: Cognitive psychology, motion sciences and sport psychology widely accept the approach that technologies based on the intended use of mental representations significantly contribute to the development of sensory and motor functions. The method of Franklin also confirms that internal imaging and coordination capabilities correlate. In the anatomy of dance and the development of dance skills, visualization forms a bridge. Based on Jacobson's neuromuscular theory and Annett's ALI model, the image created in the brain impacts the activity of the muscles without performing the movement. Visualization helps to create future movements. The dancer learns his/her motion more deeply from multiple aspects. Throughout imagination, we use several modalities to create the internal image. Due to this process, it will be more effective to implement the movement sequence. This methodological overview contains a detailed theoretical and practical presentation of Franklin's technique. The use of creative children’s dance may be advantageous for preparing visualization techniques. The authors recommend the dance pedagogical application of these tools at all ages.

    Keywords: visualization, imagination, Franklin method, dance education

  • Csík Zsófia ,
    Eck Júlia :
    Drámajátékok a néptánc tanórán103-124 [609.07 kB - PDF]EPA-04092-00004-0070

    DOI: https://doi.org/10.46819/TN.3.1.103-124

    Absztrakt: A tanulmány a drámajátékoknak az oktatás-nevelésben, ezen belül a néptánc tanulásában is eredményes kompetenciafejlesztő hatását vizsgálja. Két nem reprezentatív kutatási adatokra épülő, oktatók (n=30) és tanulók (játéktól függően n = 19-39) körében végzett vizsgálat eredményeinek tapasztalatait is ismertetjük a drámajátékok néptánc tanórán belüli alkalmazásáról, legyen szó a csoportkohézió erősítéséről vagy éppen a tanulók közötti bizalom kiépítéséről. Majd módszertani ajánlásként gyakorlatgyűjteményt mutatunk be az alapozó drámajátékok néptánc tanórába való integrálásának lehetőségéről, amelyben a javasolt játékokat életkorok szerinti variációkban ismertetjük a közoktatás 12 évfolyamának hat korcsoportja számára. Írásunkkal a drámajátékok néptánc tanórába iktatásának lehetőségére és hasznosságára kívánjuk felhívni a figyelmet.

    Kulcsszavak: drámapedagógia, drámajátékok, néptánc tanóra, drámajátékgyűjtemény, módszertani ajánlás

  • Zsófia Csík ,
    Júlia Eck :
    Drama Games in Folk Dance Education125-146en [543.54 kB - PDF]EPA-04092-00004-0080

    DOI: https://doi.org/10.46819/TN.3.1.125-146

    Abstract: This paper examines the effects of drama games on successful competency development in teaching and education, specifically within folk dance education. We also present the results of data drawn from two non-representative pieces of research done among educators (n=30) and students (depending on game n=19-39) regarding the effective use of structured drama activities in the folk dance classroom to strengthen group cohesion or trust between students. Finally, as a methodological recommendation, we introduce a collection of drama games and possibilities for their integration into folk dance education, with suggested variations presented according to the six age groups defined for the 12 grades of public education in Hungary. This paper aims to raise awareness of the possibilities and usefulness of integrating drama activities into folk dance education.

    Keywords: drama-based pedagogy, drama activities, folk dance class, collection of drama games, methodological recommendation

Letöltés egy fájlban (8,8 MB - PDF)