Tanulmányok
DOI: 10.46819/TN.1.1.4-20
Absztrakt: A tánc és a matematika első hallásra két, egymástól igen távol álló fogalomnak tűnhet. Tanulmányunk elméleti részében azt mutatjuk be, hogy a matematikai és a téri képesség között erős kapcsolat van, továbbá a tánc és a téri képesség között is kimutatható összefüggés. Ebből viszont az a hipotézis következik, hogy a tánc fejleszti a téri képességet és ezen keresztül a matematikai képességet is. Ezt első osztályos gyermekekkel vizsgáltuk. Az egy hónapig tartó foglalkozások során kreatív gyermektánc és mozgásos drámapedagógiai feladatokat használtunk. A gyermekek előzetes és a foglalkozások utáni tudását egy matematikai és egy téri képességeket mérő feladatsorral mértük. Ennek alapján a matematikai képességek kis mértékben javultak a fejlesztés hatására, ám a téri képességek nem változtak. Ennek lehetséges okait megkíséreltük feltárni.
Kulcsszavak: téri képességek, tánc és matematika, első osztályos tanulók
DOI: 10.46819/TN.1.1.21-36
Abstract: Dance and mathematics are seemingly very distant concepts at first glance. In the theoretical parts of our study we show how strongly mathematics and spatial abilities are interrelated, including the correlation between dance and spatial abilities as well. Consequently a hypothesis derives that dance develops spatial abilities, through which it develops mathematical skills at the same time. Our research focused on first year primary school students. During the one month course we applied creative children dance and tasks of movement from drama pedagogy. Children’s abilities were measured pre- and after the course classes with a test of both mathematical and spatial skills. According to this research, we could show some improvement in mathematical skills as a result of the development, but there is no significant improvement in spatial skills. We attempted to find out about the reasons of the results we found.
Keywords: spatial abilities, dance and mathematics, first grade students
DOI: 10.46819/TN.1.1.37-58
Absztrakt: A COVID-19 megjelenésével Magyarországon kormányrendelet írta elő, hogy a járványhelyzetben a felsőoktatási intézményeknek távoktatás formájában kell teljesíteni folyamatban lévő kurzusaikat. A helyzethez az egyetemeknek rövid időn belül kellett alkalmazkodni a tavaszi félév szorgalmi időszakának egyharmadánál. Különösen nagy kihívás volt ez a Magyar Táncművészeti Egyetemen, ahol a táncos jellegű és képességfejlesztő órákon a személyes jelenlét és a teremadottságok nélkül nehezen képzelhető el fejlődés, de nehézséget jelentett az a kiindulási helyzet is, hogy az intézményben nem volt egységes e-learning gyakorlat, csupán egyes oktatók számára volt mindennapos a digitális eszközök oktatási célú használata. Kutatásunkban feltártuk, milyen oktatási gyakorlatok alakultak ki a Magyar Táncművészeti Egyetem elméleti, valamint gyakorlatorientált, táncos kurzusain, továbbá hogy milyen tapasztalatokra tettek szert az oktatók és a hallgatók a majd’ 3 és fél hónapos időszak alatt. Az oktatók (n=65) és hallgatók (n=240) kitöltöttek egy eszközhasználatra és kurzus menedzsmentre vonatkozó online kérdőívet, továbbá a válaszadó oktatók közül 13-an strukturált interjúban is részletezték tapasztalataikat. Az oktatók nagy része pozitívan fogadta mindazt, amit a távoktatásból profitálni tudott (pl. új tananyagok készítése, új digitális eszközök megismerése, hallgatókkal való kapcsolat javulása) de érthető módon a tánc online távoktatását sokan lehetetlennek ítélték meg. A hallgatók egy része a saját időbeosztás és az otthoni kényelem miatt élvezte a távoktatást, de számos kritikával illették annak módszereit.
Kulcsszavak: távoktatás, felsőoktatás, művészeti oktatás
DOI: 10.46819/TN.1.1.59-79
Abstract: The Hungarian government prescribed distance learning for higher education institutions due to the spread of the coronavirus epidemic. Adapting to the situation was challenging at the Hungarian Dance Academy. On the one hand, the development of movement skills was difficult to imagine without personal presence in the specially equipped dance rooms at the University, and on the other hand, no common e-learning practice had existed in the institution before the pandemic. In our research we explored the distance learning and teaching practices developed at the theoretical and practice-oriented dance courses at the Hungarian Dance Academy, as well as the experiences of both teachers and students during the almost 3 and a half months. Instructors (n=65) and students (n=240) completed an online questionnaire on digital tool use and course management, furthermore 13 of the responding instructors also shared their experiences in a structured interview. Most of the instructors welcomed everything they could benefit from distance learning (e.g. creating new curricula, learning about new digital tools, improving relationships with students), but understandably, online distance learning of dance was considered impossible by many. Some students enjoyed distance learning because of their own schedule and the convenience of their home, but there were many critical remarks about its methods.
Keywords: distance learning, higher education, arts education
DOI: 10.46819/TN.1.1.80-96
Absztrakt: A közösségi média népszerűsége vitathatatlan, felhasználóinak száma a kezdetek óta exponenciálisan nő. Az online jelenlét a művészetek és ezen belül a hip-hop tánc világát is befolyásolja, mivel a tartalommegosztó platformokon a hip-hop felvételek hirtelen tömegeket értek el. Koreográfusok és táncosok ismert celebekké váltak megosztott táncos videóik nyomán, amelyeken a táncrészletek egyre előadásszerűbbé, szerkesztettebbé, ezáltal manipuláltabbá váltak. A megosztások irreális elvárások elé állítják a tanítani és tanulni vágyókat egyaránt, ezen kívül a közösségimédia-használat számos egyéb jellegzetessége is befolyásolhatja a hip-hop tánc tanítását. A közösségi média hip-hop tánccal való összefüggését kvalitatív mélyinterjúk formájában vizsgáltuk Budapesten, Londonban és Los Angelesben. A megkérdezett koreográfus-tanárok (n=6) válaszai alapján sikerült feltárni, milyen negatív és pozitív hatásokat fejt ki a közösségi media a hip-hop oktatására, közelebbről pedig a tanóraszervezésre, valamint a pedagógusok és növendékeik motivációjára. A tanulmányban összegezzük továbbá azt is, hogyan befolyásolják a közösségi médiában található hip-hop tartalmak a koreográfusok és tánciskoláik népszerűségét, a növendékek szakmai fejlődését és munkalehetőségeit az egyes régiókban.
Kulcsszavak: közösségi média, hip-hop, motiváció
DOI: 10.46819/TN.1.1.97-112
Abstract: The popularity of social media is undeniable and the number of its users have been rapidly growing from the beginnings. Online presence has influenced the field of the arts including the world of hip-hop dance as well. The platforms allowed hip-hop dancers to reach entire crowds throughout the online surfaces. Choreographers and dancers became famous by their shared videos, which soon lead to the appearance of a growing number of edited, performance-like, therefore, manipulated class footages. These posts show a distorted image and unrealistic expectations regarding the purpose of taking classes. The influence of these videos has been unknown so far but it is a heated topic amongst hip-hop dancers. Besides, there are several other factors caused by social media that could impact the dancers of the community. The relation of social media and hip-hop dance was studied through a qualitative research with participants from Budapest, London and Los Angeles (n=6). The results of the research show that social media sometimes individually and other times regionally can be an advantage or a disadvantage both for hip-hop dancers and the classes that they take. The platforms also influence hip-hop teachers and their students mentally and physically, it effects their motivation, sponsorship and job opportunities as well.
Keywords: social media, hip-hop, motivation
DOI: 10.46819/TN.1.1.113-129
Absztrakt: Az ‘argentin és uruguay-i tangó’ az emberiség kiemelkedő kulturális teljesítményeként 2009-ben bekerült az UNESCO védendő szellemi örökségeinek jegyzékébe. A tangót társadalmi jelenségként vizsgáló kutatók közül többen felhívták a figyelmet a tangó felterjesztésével és örökségesítésével kapcsolatos ellentmondásokra és hiányosságokra. A felterjesztés szövegére és az örökségesítési döntésre irányuló kritikák két fő problémakörre összpontosítottak és két eltérő nézőpontból fogalmazódtak meg. A tangó, mint örökség meghatározásából mindkét megközelítés hiányolta az alulról szerveződő, élő tangóközösségeket és az általuk képviselt értékeket. Ez a dolgozat a tangó örökségesítésére adott tudományos és közösségi reakciókat kívánja összekapcsolni a tangó nemzetközi, kiváltképpen európai világában megfigyelt fejlődési irányokkal, különösen az úgynevezett tangó maraton, illetve encuentro milonguero elnevezésű két-három napos nemzetközi táncesemények növekvő elterjedésével. A tangó összetett és sokszínű globális világában ezekhez a tánceseményekhez a táncosok számára az alapvető és autentikus milonga- tapasztalat, valamint a közös tánctérben megélt táncokon keresztül megvalósuló bensőségesség és közösség élményei kapcsolódnak.
Kulcsszavak: szellemi kulturális örökség, argentin tangó, tangó maraton, ecuentro milonguero, autentikus táncélmény, táncantropológia
DOI: 10.46819/TN.1.1.130-145
Abstract: The ‘Tango of Argentina and Uruguay’ was inscribed on the List of Intangible Cultural Heritage of UNESCO in 2009 to be safeguarded as one of humanity’s outstanding cultural achievements. Controversies and shortcomings related to the inscription have been pointed out by several scholars working on tango as a social phenomenon. Criticism concerning the nomination document and the decision about the inscription targeted two principal focus areas and were expressed from two different standpoints. Both miss the inclusion of living grassroots tango communities and what they stand for from the heritage definition of tango. This paper intends to connect academic and community reactions given to its patrimonialization with personal observations of recent trends in the international and especially in the European world of tango; particularly with the increasing presence of two-three-day international tango dance occasions commonly referred to as tango marathons or encuentro milongueros1. In the complex, multi-layered and multi-vocal global tango world these events have been associated with essential, authentic milonga2 experiences, a sense of prolonged intimacy and community through shared dances and shared dance space.
Keywords: intangible cultural heritage, social tango, tango marathon, encuentro milonguero, authentic dance experience, dance anthropology
Könyvismertető