Empirikus és értekező tanulmányok
Absztrakt: Írásunkban a friss-diplomások munkaerő-piaci jellemzőit mutatjuk be, egy új, eddig még kevesek által használt elméleti megközelítés, a prekariátus szemüvegén keresztül. Célunk annak feltérképezése, hogy az általunk vizsgált általában kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetben lévő társadalmi csoportban mennyire jellemzőek a prekariátus jelenség egyes ismérvei. Tanulmányunkban a prekariátus fogalmát, mint egyfajta munkaerő-piaci bizonytalanságot definiáljuk, melyben olyan kedvezőtlen munkafeltételek koncentrálódnak, mint bizonytalan, rövid távú munkák, határozott idejű munkaszerződés, alacsony bér stb. Ezen jellemzők az anyagi biztonság hiányán túl egy általános létbizonytalansághoz, esetlegesen munkaerő-piaci és társadalmi kirekesztődéshez vezethetnek (LaVaque-Manty 2012, Standing 2012). Elemző munkánkban arra keressük a választ, hogy a diplomás fiatalok körében mennyire érhető tetten a prekariátus, mint bizonytalan munkaerő-piaci helyzet, s hogy e jelenség mely fő magyarázó változók mentén értelmezhető a leginkább. Kérdésként vetődik fel, a szociodemográfiai, a szociokulturális jellemzők, ezen belül a nem, a családi állapot a megszerzett iskolai végzettség szintje (alap- vagy mesterdiploma, Phd. fokozat), a szakképzettség jellege, a település típusa határozza-e meg leginkább a munkaerő-piaci érvényesülés mikéntjét? Előzetes eredményeink a nők már korábban is tapasztalt munkaerő-piaci hátrányát erősítik meg. Körükben - a férfiakhoz viszonyítva - például magasabb a határozott munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya, s a munkaerőpiaci-karrier megszakítása is inkább a nőkre jellemző. A "Most nem dolgozom, de már volt munkahelyem" kérdésre igennel válaszolók magasabb arányban kerültek ki a nők köréből. Mindez azt jelzi előre, hogy a kevésbé stabil, kevésbé biztonságos munkaerő-piaci jellemzők inkább a nőket érintik.
Kulcsszavak: fiatalok, kirekesztődés, munkaerőpiac, prekariátus
Abstract: The study focuses on the labour-market situation of young graduates utilizing the database of the Hungarian Graduate Tracking System. The purpose of the research is to map certain characteristics of the precarious situation posed by the labor market on this group which is in a rather favorable labor market position in comparison to other groups. The concept of precariate is defined as a type of labor-market uncertainty, in which unfavorable working conditions, like insecure short-term jobs, fixed-term employment contracts, low wages, etc.are concentrated. In addition to the lack of financial security, these characteristics may lead to general insecurity and in some cases to labor market and social exclusion (LaVaque-Manty 2012, Standing 2012). This analysis focuses on the presence of a precarious condition which creates an insecure labour-market situation among young graduates and it attempts to find the main explanatory variables in the interpretation of this phenomenon. In addition it investigates whether socio-demographic, socio-cultural characteristics, like gender, marital status, type of qualification (BSc, MSc or Ph.D degree), and the type of settlement (village, town, city etc.) affect success in the labour-market. Preliminary results support previous studies that found women in the labor market were disadvantaged. For example, the proportion of women with a fixed employment contract is higher than men, and the interruption of a labor market career is more characteristic of women. More women gave a positive answer to "I am not working at the moment although I have previously had a work place". This suggests that women are more affected by a less stable and less secure labor market than men.
Keywords: young people, exclusion, labour-market, precariate
Absztrakt: Tanulmányunk alapját egy 2017-es hallgatói lekérdezés képezi, amelynek során a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának másodéves nappali tagozatos diákjait kerestük meg kérdőívünkkel. Vizsgáltunk célja feltárni, hogy az országos és regionális jellemzőkhöz viszonyítva a hajdúböszörményi hallgatók milyen sajátosságokkal bírnak. Eredményeink a kar hallgatói bázisának relatíve hátrányos helyzetére mutatnak rá (diplomás szülők alacsonyabb aránya, kistelepülésről érkezők magas rátája stb.), ugyanakkor kitapinthatókká válnak a belső, szakok között meghúzódó eltérések is, amelyek kapcsolatba hozhatók az egyes képzések szociokulturális hátterével, illetve a bemeneti követelmények eltéréseivel is.
Kulcsszavak: felsőoktatás, társadalmi egyenlőtlenségek, hallgatók
Abstract: The ground of our study is an institutional reserach which refers to the University of Debrecen Faculty of Education for Children and Special Educational Needs. The respondents were second year full time students. Our aim was to reveal what features this faculty’s students have if we compare our data to nationwide or regional empirical findings. Our empirical findings have pointed out the disadvantageous features of our students (lower rate of parents with degree, higher rate of students from villages etc.). These phenomena can be explained with the special social background of the training courses, the criteria of the attendance and the geographic location of the institution.
Keywords: higher education, social inequalities, students
Absztrakt: A bemutatni kívánt program újszerűsége abban rejlik, hogy a mentális, szociális, vagy egészségügyi problémákkal küzdő álláskeresők számára nem csak a foglalkoztatás útján nyújt segítséget, hanem egy komplex, szolgáltatáscsomagot (munkaerő-piaci, szociális, egészségügyi szolgáltatás) is tartalmazó programmal, amely egyénre szabottan tud reagálni a fennálló nehézségekre, ezáltal javítva a résztvevő személyek életminőségét. Jelen tanulmány célja a foglalkoztatásba mentális, szociális vagy egészségügyi okból be nem vonható álláskeresők körében a speciális foglalkoztatási program bevonásának kezdetétől vizsgálni a magatartásbeli változásokat, valamint az életminőség javulását meghatározó tényezőket. Módszer: Vizsgálatunkban az általános jóllétet, megélhetéssel, anyagi háttérrel, családi háttérrel, egészségügyi, mentális problémákkal, munkavégzéshez kötődő problémákkal, szociális szolgáltatások igénybevételeivel, egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos változásait monitoroztuk a program öt hónapja során, majd a kapott eredményeket kvantitatív és kvalitatív módszerekkel elemeztük. Következtetések: A jóllétnek mind a munkavállalók szubjektív érzelmi átéléseire, mind munkahelyi teljesítményükre, munkahelyi magatartásukra pozitív hatása van, ezért a társadalomnak érdemes kiemelt figyelmet fordítania a munkáltatók érzékenyítésére, a komplex támogatási csomagot biztosító programok kialakítására, a munkavállalók életminőségének javulását meghatározó munkahelyi tényezők biztosítására. Az életminőség vizsgálatára irányultan eredményeink megerősítették, hogy megfelelő támogatással (pl. mentorálással, tanácsadással, támogató programok révén), növelhető a munkával, a munkahellyel való elégedettség, mely nemcsak az egyén, de a munkaadók, és a társadalom szempontjából is számtalan előnnyel jár: javul a munka minősége, a munkahelyi viselkedés és morál, kevesebb lesz a hiányzás, kisebb a betegségi és a fluktuációs ráta, nő a foglalkoztatottsági ráta.
Kulcsszavak: életminőség, munkaerő piaci szolgáltatások, szociális szolgáltatások, hátrányos helyzet
Abstract: Effects of labor market integration, in particular changes in behavior and quality of life - The program you want to show is novel because it provides assistance to job seekers who face mental, social or health problems, it also provides a complex service package that includes labor market, social and health services. The program can respond individually to the existing difficulties, thus improving the quality of life of the participants. The aim of the study is to examine the factors that determine the behavioral changes and the quality of life quality among the jobseekers who can't be included in employment for mental, social or health reasons. Methods: In our study we monitored changes in general well-being, livelihoods, financial backgrounds, family backgrounds, health problems, work-related problems, social services, and healthcare services during the five months of the program, and analyzed the results obtained by quantitative and qualitative methods. Conclusion: Well-being has a positive effect on both the subjective emotional experiences of employees, their work performance and their workplace behavior. We think that society should pay attention to sensitizing employers, develop insurance programs for complex package of support, to ensure workplace factors influencing the improvement of the quality of life for workers' attention. The quality of life of our study confirmed that adequate support (mentoring, counseling, through programs supporting), to increase job satisfaction, workplace, which has many advantages in terms of not only the individual, but employers and society: improving the quality of work, the Workplace behavior and morale, less absenteeism, lower sickness and fluctuation rates, and employment rate increases.
Keywords: Quality of life, labor market services, social services, disadvantaged
Absztrakt: A tanulási motivációról hazai és külföldi szakirodalomban egyaránt olvashatunk. Jelen tanulmányban mi is azt vizsgáljuk, hogy milyen a fiatalok tanulási attitűdje illetve, hogy ez milyen összefüggésben van a fiatalok munkaerőpiacon történő elhelyezkedésével. A téma aktualitását az adja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok többnyire felsőfokú képzésekre jelentkeznek, és szakmát kevesebben akarnak tanulni. Valóban mindenki ennyire motivált a tanulásban? Melyek azok a belső és külső tényezők, amelyek motiválják az egyént a tanulásában? Vajon a családi háttér hatással van-e a tanuló teljesítményére? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Eredmények: Elsődleges eredményeink szerint a vizsgált fiatalok jelentős többsége szeretne továbbtanulni az érettségi után. Ebben látják későbbi munkaerő-piaci érvényesülésüket. A legtöbbek által megjelölt szakirány az egészségügyi és a gazdasági terület. Tanulási motivációs rangsoruk első helyén a "sikeres akarok lenni" attitűd áll.
Kulcsszavak: tanulási motiváció, munkaerőpiac, ifjúság
Abstract: Publications on student motivation in learning are available in Hungarian as well as in English-language scientific literature. The present study is aiming to focus on the connection between motivation of learning and finding work at the labor market. Actuality of the topic is based on the fact that young people in front of a career choice mostly apply for higher education and there are only fewer of them willing to learn a profession. Is everyone really that motivated to learn? What are the external and internal factors that motivate the individual to learn? Does family background have an impact on the performance of the student? We have been looking for answers to these questions. According to our primary results, the majority of the examined young adults are willing to continue to study after high-school graduation. That is how they think they will later prevail entering the labor market. The most common specializations chosen are health and economy. At the first place of their learning motivation ranking we find "want to be successful attitude".
Keywords: motivation in learning, factors in learning motivation, youth
Módszertani tanulmányok
Absztrakt: Jelen tanulmány a diszlexiával küzdő tanulók német nyelvtanulásának sajátosságaihoz nyújt újabb információkat a tanulók nyelvi lexikális hálózatának felmérése által. A tanulmányban többek között arra kerestük a választ, hogy milyen jellemző jegyei jelennek meg a diszlexiának az idegen nyelvtanulásban? Valóban minden diszlexiás gyermeket fel kell menteni az idegen nyelvtanulása alól, vagy léteznek olyan utak, melyek elvezethetnek a nyelvtudás kialakulásához? Célunk a magyar anyanyelvű németül tanuló diszlexiások nyelvi tudásának mérése általi tanítási tapasztalatok levonása. Módszer: diszlexiások lexikális hálózatának felmérése szóasszociációs feladattal. Minta: 19 tanulási zavarral küzdő tanulót vizsgáltunk. Következtetés: Vizsgálati eredményeink azt bizonyítják, nem felmenteni kellene a diszlexiával küzdő gyermekeket, hanem az erősségeikre támaszkodva, más úton kellene átadni a tudást.
Kulcsszavak: diszlexia, idegen nyelv, fejlesztés, fejlesztőpedagógia
Abstract: The current study provides insight into the specificities of dyslexic pupils learning German as a foreign language by measuring their language lexical knowledge. The aim was to explore the nature of dyslexia whilst learning a foreign language. Should we really free all such pupils from the strains of learning a foreign language? Or is it a case of finding the appropriate methodology to learn a new language? The goal is to measure language skills in a foreign language and draw inferences from this. Method: Word association exercises are used to measure the lexical knowledge of children with learning disorders, including dyslexia. Sample: 19 students with learning disorders. Conclusion: The results clearly indicate that we should find pupils’ individual strengths and utilise these, instead of simply exempting pupils from learning foreign languages.
Keywords: dyslexia, foreign language, development, developmental psychology
Absztrakt: A nemzetközi nagyvállatok magyarországi elterjedése, majd a magyar munkavállalók külföldi munkavállalása lehetővé tette a nemzetközi gyakorlatok fokozottabb megjelenését a szervezetek működésének minden területén. Mivel a szervezetek világszerte folyamatos kihívásokkal szembesülnek, az ezen kihívásokra kifejlesztett és alkalmazott megoldások tárháza bővül. Jelen tanulmány egy német anyavállalat magyarországi leányvállalatának gyakorlatát tárja fel a fogyatékosokkal és megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatban. Ezen tevékenységek nagyrészt a humánerőforrás gazdálkodással (HR), a kommunikációval, és a vállalat társadalmi felelősségvállalásával (CSR) hozhatók összefüggésbe. A tanulmányban a vállalat konkrét gyakorlata kerül bemutatásra, az új elemek komplexitásának hangsúlyozásával.
Kulcsszavak: Interkulturális, HR, CSR, fogyatékos, jó gyakorlat, összetett
Abstract: The spread of international companies in Hungary and the employment of Hungarian workers abroad have made it possible for foreign practices to increasingly appear in every field of the organizations’ functions. As organizations face continuous challenges all over the world, the range of solutions developed and used to tackle these challenges broadens continually. This paper describes the practice of a Hungarian subsidiary owned by a German parent company towards people with disabilities and those whose work capacity has changed. These activities are in connection with Human Resources, Communication, and more generally the organization’s Corporate Social Responsibility (CSR). In the paper the specific practice of the company, focusing the complexity of new issues is described.
Keywords: Intercultural, HR, CSR, disability, best practic, complex