HÍRMONDÓ 2018/1 Kedves Tagok! Az alábbiakban küldjük következő hírlevelünket, mindenkinek jó olvasást kívánunk. Katona Andrea Tartalomjegyzék IV. Fogyatékosságal Élők Európai Parlamentje Brüsszelben Karácsony a SVOE-ben Klubélet a SVOE-ben Százéves az MVGYOSZ Szív City: életmentő mobilalkalmazás Az irodalmi pályázat nyertesei Pályázat XI. Mangalica Fesztivál Budapest, Szabadság tér Móra Könyvkiadó: Esti mesék lázadó lányoknak – 100 különleges nő története Ellátás, vagy munkavállalás? IV. Fogyatékossággal Élők Európai Parlamentje Brüsszelben A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) 21 fős delegációval képviselte a szervezetet a Fogyatékos Emberek 4. Európai Parlamenti Napján 2017. december 6-án Brüsszelben. A részvételt dr. Kósa Ádám Európai Parlamenti képviselő támogatta. A FESZT tagszervezetei közül jelen volt az  Afázia Egyesület, AOSZ, Down Egyesület, ÉTA, MEOSZ, MVGYOSZ, SINOSZ, SVOE. Képviseltette magát továbbá az Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége, az ÉFOÉSZ az Inclusion Europe soraiban, illetve az Autism Europe részéről is érkezett magyar küldött Szilvásy Zsuzsanna elnök személyében. Mintegy 700 fő érkezett Brüsszelbe december 6-án az Európai Unió tagállamaiból, hogy a fogyatékossággal élő emberek választójogáról, esélyegyenlőségről, a 2020-2030-as időszakot érintő Fogyatékosságügyi Stratégiáról, benne az EU befogadó költségvetéséről, az ENSZ CRPD egyezményéről és a Fenntartható Fejlesztési célokról (SDG) egyeztessenek Európai szinten. A felszólalok között különböző fogyatékossággal élő, többek között értelmi fogyatékos személyek, szakértők, civil szerveztek munkatársai és Európai Parlamenti képviselők is megosztották álláspontjukat a fent említett témákról. A FESZT részéről Földesi Erzsébet szólalt fel és kitért többek között a 3-as metró akadálymentesítésére és az intézményi-férőhely kiváltás kérdéseire. A felszólalók mindössze 2 perces időtartamot kaptak, így nem volt könnyű dolog a FESZT sokszínű tagságát érintő kérdések előterjesztése a befogadó európai uniós költségvetés kapcsán. „Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa fontosnak tartja a Strukturális Alapok szerepét a magyar fogyatékos emberek egyenlő esélyének megteremtésében. Nem tartjuk elfogadhatónak azonban, hogy az alapok olyan 30 évre szóló beruházásokat finanszírozzanak, mint pl. Budapest fő metróvonalának jelenleg folyó felújítása, amelyben 20-ból 8 állomás a felújítást követően sem lesz akadálymentes. Javasoljuk ezért, hogy a 2020-as évet követő kohéziós politika kötelezően írjon elő egy akadálymentességet tanúsító mechanizmust a fogyatékos emberek szervezeteinek részvételével, erősítse meg a vonatkozó indikátorokat az Alapok monitorozására. EU finanszírozással Magyarországon nagyszabású projekt indulhatott abból a célból, hogy 10 000 fogyatékos, pszichiátriai es szenvedélybeteg személy élhessen nagy létszámú intézmények helyett támogatott lakhatásban. A lakókat azonban sokszor kistelepülésen, illetve külterületen felépülő házakban tervezik elhelyezni, melyen változtatni kell. Fontos számunkra, hogy az Strukturális Alapok a következő időszakban is finanszírozzák az intézményi kiváltást. Európai szintű iránymutatások segíthetnek a speciális szükségletű, nagy támogatási igényű személyek ellátásában, bemutatva a megvalósult jó gyakorlatokat. Megoldást kell találni a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek családjai szociális biztonságának megteremtésére, egyetlen jövedelmük ma az ápolási díj, amely havonta kevesebb, mint 200 euró, illetve az oktatás területén szintén EU-s szinten meg kell oldani a minőségi befogadást. A magyar fogyatékos embereknek fontos, hogy mind az EU-s, mind a tagállami költségvetés befogadó legyen.” Az ülés 2 közleményt, illetve határozatot fogadott el az európai fogyatékos emberek elvárásairól a politikai életben való részvétel jogának biztosításáról a 2019-es európai parlamenti választások kapcsán, valamint a 2020-as időszakot követő időszakra szóló Európai Fogyatékosságügyi Stratégiával kapcsolatban. Az ülés javaslatot tett továbbá arra, hogy 2021 a fogyatékos emberek európai éve legyen, abban az évben lesz ugyanis 10 éve, hogy az Európai Unió ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményt. Forrás: https://www.feszt.eu/hir/a-fogyatekos-emberek-4-europai-parlamenti-napja/ Karácsony a SVOE-ben 2017. december 15-én került megrendezésre a karácsonyi ünnepségünk. A program 15.00 órakor kezdődött a Budai Református Templomban. Molnár Péter református lelkész először néhány szót mondott a templomról, melyből kiderült, hogy ez a templom volt Buda első református temploma, valamint Ady Endre is ezen a helyen mondta ki a boldogító igent. Ezek után a segítők láthatóvá tették a templomot, körbementünk a templomban és meg lehetett tapogatni a faragásokat, az Úr asztalát, valamint fel lehetett menni a szószékre. Ezt követte Vida Gábor tagunk orgonajátéka, aki Johann Sebastian Bach: G dúr fantáziáját adta elő. Mindenkire mély benyomást tett, s így vonultunk ki ezek után az Úr asztalához a megérkezéskor kapott csillagunkkal. Ekkor ismét Molnár Péter lelkész vette magához a szót, és az áhítati beszéd után letettük a csillagunkat az Úr asztalára. A templomi ceremónia után átvonultunk a gyülekezeti terembe ahol elfogyasztottuk az ünnepi vacsorát. A menü stefánia vagdalt volt ecetes burgonyasalátával valamint forralt bor. A visszajelzések alapján elmondható, ismét egy jól sikerült karácsonyi ünnepségen vettünk részt, melyet évek távlatában is emlegetni fogunk. Köszönetet mondunk a Budai Református Gyülekezetnek és Molnár Péternek a maradandó élményért. Klubélet a SVOE-ben Szabadidős klub Magyar Nemzeti Múzeum - Lapidárium, római kőtár kiállítás megtekintése A 2018-as évet január 10.-én egyből egy kiállítás megtekintésével kezdtük A Lapidáriumnak - a Magyar Nemzeti Múzeum római kőtárának - a múzeum főépületének déli udvara alatt és a hozzá kapcsolódó pince-rendszer egyik helyiségében berendezett kiállítótér ad otthont. A kiállítás a múzeum nemzetközileg is számon tartott gazdag gyűjteményéből a legjellemzőbb kőemlék típusokat mutatja be: urnatartó kőedényt, sírköveket, szarkofágokat, kis, templom formájú síremlékek (aediculák) elemeit, isteneknek szentelt fogadalmi oltárokat és építkezéseket megörökítő feliratokat. A kőemlékek a Pannoniára vonatkozó történeti, művészettörténeti ismereteinket egészítik ki egy olyan korban, amelyből csak kevés történetírói adat maradt fenn. A kőemlékek feliratai hírt adnak a tartomány bennszülött lakosságának és a római bevándorlók társadalmának, hivatalainak felépítéséről, adatokat tartalmaznak a gazdasági életre, a katonai csapatok állomáshelyeire vagy a katonák származására vonatkozóan. A hadtörténeti és politikai eseményekre is a feliratokból következtethetünk (katonai őrhelyek építése a dunai határ mentén, császári látogatás a tartomány több városában és katonai táborában). A felirat nélküli és domborműves kőemlékek alapján megismerhetjük a rómaiak temetkezési szokásait és a korabeli viseletet, valamint az itt lakók mindennapjaiba is bepillanthatunk. Százéves az MVGYOSZ 2018. kiemelkedően jelentős év a magyar látássérült emberek és szervezeteik életében. Idén ünnepli alapításának századik évfordulóját a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. A Centenárium alkalmából a Szövetség egészéves programsorozattal hívja fel a figyelmet az elmúlt száz év során elért eredményeire és emlékezik meg mindazokról, akik a látássérült emberek ügyét bármilyen módon előre vitték. A Centenáriumi Év ünnepélyes megnyitására - melyet a fogyatékosügyi szakma és a média nagy érdeklődése kísért - 2018. január 4-én, a Braille-írás világnapján került sor. A dátum önmagában is üzenet értékű. Louis Braille, a vakok pontírásának kidolgozója 1809. január 4-én született, a róla elnevezett speciális írásrendszer pedig nem csupán a vak embereket leginkább szimbolizáló, az ép látású emberek többségének érdeklődését felkeltő eszköz, hanem a látássérült emberek számára a tanulás, a munka, a kultúra, az informálódás, vagyis a világ és a társadalom felé utat nyitó találmány is. Az MVGYOSZ céljai között kiemelt helyen szerepel a Braille-írás ismertté tétele, a Braille-kultúra ápolása, valamint a pontírás XXI. századi létjogosultságának erősítése és kommunikációja. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is Braille-írásos levélben köszöntötte a Szövetség elnökét és tagságát. Dr. Nagy Sándor elnök ünnepi beszédében utalt az MVGYOSZ létrejöttének előzményeire: "Már 100 évnél korábban is létezett hasonló szervezet (például egy 1856-os adat szerint a Pesti Vakok Intézete, évekkel később pedig a Vakok Országos Önképző-, Segély- és Nyugdíj Egylete, majd 1896-ban megalakult a Vakokat Gyámolító Országos Egylet), ám a ma is folyamatosan működő szövetség története 1918-ban kezdődött." Elmondta, hogy a Szövetség "sohasem volt abban a helyzetben, nem is lehetett, hogy erővel szerezzen érvényt az általa képviselt emberek akaratának, illetve jogainak. A társadalmi párbeszéd során úgy kellett érdekeinket érvényesítenie, mint egy jó gyermeknek a demokratikusan működő családjában. Mert miként cselekszik a gyermek? Növekedése során fokozatosan jelzi igényeit a gondoskodó szülőknek: Kérek szépen új ruhát, kérek szépen zsebpénzt, szeretnék szórakozni, szeretnék tanulni, szeretnék dolgozni. És miként élt a szövetség a társadalmi párbeszéd adta lehetőséggel? Kérte, hogy a vak és gyengénlátó emberek méltó körülmények között élhessenek, tanulhassanak, dolgozhassanak, szórakozhassanak. A gyermekek azonnal megkaptak mindent a szüleiktől? Bizony nem. Így volt ez a szövetség esetében is. Kitartó érdekképviseleti munkával, sok-sok tárgyalással, sok-sok kompromisszum árán mégis elértük, hogy a látássérült emberek életminősége folyamatosan javuljon." Az eseményt megtisztelte jelenlétével a stratégiai társadalmi kapcsolatok összehangolásáért felelős miniszterelnöki megbízott, Nyitrai Zsolt is, aki örömmel jelentette be azt a Parlament által nemrég egyhangúlag elfogadott jogszabályt, mely a Braille-kijelzők és nyomtatók áfáját 2018-tól 5%-ra csökkenti. Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hozzátette, hogy a fogyatékos személyek társadalmi befogadásáról nem beszélhetünk autonóm és önrendelkező életvitelük feltételeinek megteremtése nélkül. Ehhez az kell, hogy a látássérült emberek is aktív, egyenjogú, egyenrangú, látható és hallható tagjai legyenek társadalmunknak. A kormány fontos partnerének tekinti a százéves MVGYOSZ-t és további együttműködési szándékáról biztosította a megjelenteket. Mindketten gratulációjukat és köszönetüket fejezték ki az MVGYOSZ felé, mely Magyarország egyik legrégebbi érdekvédelmi szervezeteként párbeszédet folytat a kormányzattal, aminek eredményeként a látássérült személyek társadalmi helyzete folyamatosan javul. Az államtitkár szerint, míg száz éve a fogyatékos emberben a hiányt, a deficitet látta a társadalom és a kormányzat is, addig ma erőforrásként tekintenek rájuk. Üdvözölte a Szövetség által megálmodott és nyertes pályázat keretében kidolgozott Távszem szolgáltatást, mely az infókommunikációs akadálymentesítés révén sokszorozza meg és juttatja el valamennyi rászoruló látássérült személyhez a segítő szolgáltatásokat, ezzel javítva életminőségüket. Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője ismertetve a Centenáriumi Év programjait elmondta, hogy egy százéves szervezet nem öreg, hanem dinamikus fejlődésre és megújulásra képes az eltelt évszázad tapasztalataira építve. Az elmúlt száz év során a magyar látássérült emberek rengeteg értéket teremtettek, amiben a Szövetség folyamatosan segítette őket, nélkülük a társadalom kevésbé lenne színes és gazdag. A Centenáriumi Év célja, hogy bemutassa, hogy a vak és gyengénlátó emberek is egyre inkább integráns tagjai a társadalomnak. Ahogy azt a Szövetség missziója is deklarálja: "együtt formáljuk élhetőbbé a világot." Az Áder János köztársasági elnök fővédnöksége mellett zajló Centenáriumi Év alkalmából megvalósuló programok között lesz vakvezetőkutyás találkozó, sportrendezvény, nemzetközi konferencia, mesemondó verseny, irodalmi műsor, ezen kívül az MVGYOSZ Braille- és hangoskönyvtárának állományát 100 új művel tervezik gyarapítani, az ünnepségsorozatot pedig a Centenáriumi Év nagykövetei, Szendi Szilvi és Peller Károly közreműködésével megvalósuló operett gála koronázza meg. A nyitóünnepség keretében került sor az MVGYOSZ hangoskönyvtárának ünnepélyes névadójára. Az 1961. óta működő hangoskönyvtár nevét egyik legismertebb és legaktívabb önkéntes felolvasójáról, Bodor Tibor színművészről és tanárról kapta. Az ünnepélyes megnyitó a Centenáriumi Év nagykövete, Peller Károly színművész által adott zenés műsorral, valamint a programsorozatot beharangozó kisfilm levetítésével zárult. Dr. Nagy Sándor zárszavában azon meggyőződésének adott hangot, hogy érdemes odafigyelni a vak és gyengénlátó emberek igényeire és jól dolgozva képviselni azokat. Örömét fejezte ki a Centenáriumi Év iránt már most megnyilvánuló hatalmas érdeklődésért, továbbá köszönetet mondott az anyagi támogatásért, amivel több cég is segíti a programsorozat létrejöttét. A százéves jubileum programjainak főtámogatója a Wesper KFT. a Guide kesztyűk Magyarországi forgalmazója. Forrás: MVGYOSZ Hírlevél 2018/2. szám, Németh Orsolya írása Video és hanganyag megtekinthető: https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=1660567197333018&id=234062333316852 Szív City: Életmentő mobilalkalmazás Elindult a Szív City elnevezésű, életmentést segítő mobilalkalmazás az Országos Mentőszolgálatnál A Szív City alkalmazás lényege, hogy ha valaki rosszul lesz az utcán, a mentők riasztása után az eset ötszáz méteres körzetében tartózkodó felhasználóknak is értesítést küld. Az oda érkező laikus életmentők így elkezdhetik az újraélesztést a mentők kiérkezéséig. Amint a regisztrált felhasználó megkapja a mentőktől a riasztást, az "indulok" gombra kattintva térképes segítséget kap a konkrét helyszín megtalálásához. Egy hirtelen szívleállás túlélési esélye azonnali segítség nélkül tíz százalék alatti, de ha valaki megkezdi az újraélesztést a szakszerű segítség megérkezéséig, akkor a túlélés aránya négyszer-ötször magasabb. Az applikációt folyamatosan fejlesztik, és további funkciókkal is ellátják majd. Egyelőre az alkalmazás csak Budapesten működik, de terveik szerint év végén, a jövő év elején országosan lehet majd használni. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője közölte: eddig több mint ötezren töltötték le a Szív City applikációt. Hozzátette: október 16-án, az újraélesztés nemzetközi napján 126 mentőállomáson lehetett megtanulni az újraélesztés szakmai fogásait, vagy a már elsajátított tudást felfrissíteni. A Szív City mobilalkalmazást a város több pontján reklámozzák majd. Az irodalmi pályázat nyertesei Ígéretünkhöz híven az alábbiakban közöljük az irodalmi pályázatra beérkezett nyertes műveket. Erdős Sándorné: Útravaló Én mindig keresem az igazi csodát Ahol a sérült ember is megtalálja önmagát Keressétek ti az új utat, mely előtettek vezet S megtaláljátok, amire szükségetek lehet Mi dolgunk e világon? Lehet csak egy merész álom? Ezért járjátok ti is végig az utat Nem adjuk fel álmainkat. Papakosztandi Mária: A KÖRTÁNC Vajon én is úgy tanultam-e meg a görög táncot, mint a kis unokám, aki csak nézi, és apró lábacskáival megpróbálja követni a tánclépéseket, ahogyan a felnőttek járják? Felhőtlen gyermekkoromra visszagondolva emlékszem azokra az időkre, amikor nekivágtunk szüleimmel és testvéreimmel a hűvösvölgyi nagyréten megtartott hagyományos görög húsvétnak. Távoli emlékképek rémlenek fel, amint gyerekként viháncolva és sikítozva játszottunk. A háttérben szólt a fülbemászó görög zene és a levegőben áramlott a nyárson sült bárány illata. Ezeken a húsvéti találkozókon láthattam először, amint a felnőttek ropják önfeledten a körtáncot. Szeretett édesanyám is ott táncolt közöttük. Olyan lehettem, mint most az unokám. Ott elbűvölten néztem a táncosokat és a hagyományos hangszereken játszó zenekart. Már ott elkezdtem a lépések elsajátítását, ahogy láttam a felnőttektől. Ez az élmény sorsdöntő volt egész életemre. A felettünk lakó görög család fiai egy zenekarban játszottak és gyakran tartottak próbát. A leáramló zenéjük varázsa mindig magával ragadott. Különösen rabul ejtett a klarinét és a gaida (báránybőr-duda) hangja. Édesanyámtól a későbbiekben megtudtam, hogy ezek szülőfalujának a jellegzetes hangszerei. Ahányszor meghallom ezeket a hangszereket, eszembe jutnak édesanyám szavai és magam elé képzelem a hegyek közt fekvő szülőfaluját. Táncházba tinédzser koromban kezdtem el járni a korombeliekkel. Akkoriban irigykedve néztem a parkett ördögeit és vágytam arra, hogy úgy tudjam járni a táncot, mint ők. A körtáncokban többnyire a táncosok összekapaszkodva egy hosszú láncot vagy kört alkotnak, és valaki mindig szólózik a kör közepén. Ami a legjobb ebben, az hogy bárki, bármikor a szám közepén is csatlakozhat a tánchoz, függetlenül attól, hogy mennyire tud táncolni. De előfordul olyan is, hogy a vállalkozó szellemű lányok az asztal tetején táncolnak, kiváltva ezzel a fiúk nagy tetszés nyilvánítását. Jó párszor annyira roptuk a táncot, hogy még a cipőnk talpa is kilukadt. Gyakran a táncház után is a buszmegállóban folytattuk a mulatozást. Mire hazaértünk, égett a talpunk a cipőben, de minket ez érdekelt a legkevésbé. Ennek az időszaknak a korai házasság és gyermekáldás vetett véget. A sikertelen házasságból menekülve a magnóról szóló görög zenében találtam vigaszt. A válásom után újból felfedeztem a táncház varázsát. A régi lépések hamar visszajöttek, és nemsokára új táncokkal gyarapodott a tudásom. Ennek nagy hasznát vettem a későbbiekben. Tánctudásomra akkor figyeltek fel, amikor a helyi önkormányzat tagjait felkészítettem egy bálra. Ezt követően megkértek arra, hogy vezessem a görög kisebbség ifjúsági tánccsoportját (Szirtáki). Élmény volt a mindenre nyitott gyerekekkel dolgozni, akiknek a lelkesedése rám is átragadt. Diákjaim többnyire felső tagozatosak voltak, de üde színfolt volt egy 7 éves kislány. Gyakorlatilag nemzetközi tánccsoport volt, mert a görög és a magyar tagok mellett egy vietnámi fiú is részt vett benne. Egy alkalommal nagy meglepetésben volt részem: csemetéim titokban a 7 éves kislánynak is betanították a nehéz zorba táncot és ezzel a műsorszámmal léptek fel egy nemzetkőzi bemutató gáláján. Mondanom sem kell, hogy nagy ovációval fogadta a közönség, miközben a meghatottságtól záporozott szememből a könny. Életemnek ezen csodálatos időszakát a látásom romlása zárta le. Romló látásom nem akadályoz meg abban, hogy tánctudásomat a jelenleg két éves unokámnak és a leendő unokáimnak is átadjam. Így folytatódik a végtelen körtánc. Pályázat A Mozgássérültek Budapesti Egyesületének Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontja (ETIKK) célja az egyetemes tervezés terjesztése, ösztönzése. E tervezési mód olyan épített környezetet, termékeket, szolgáltatásokat és alkalmazásokat hoz létre, amelyek nemre, korra, fogyatékosságra, termetre, tekintet nélkül mindenki számára egyaránt használhatóak. Az ETIKK egy projekt keretében most arra vállalkozott, hogy összegyűjti, közzéteszi és terjeszti az egyetemes tervezés hazai jó példáit. Ehhez pályázatot írtak ki. Február 20-ig várják mindazok jelentkezését, akik az egyetemes tervezés szempontjainak megfelelő épített környezetet, szolgáltatást, eszközöket, tárgyakat, berendezéseket hoztak létre. A pályázati felhívás az alábbi linken érhető el: http://www.etikk.hu/pelda/keressuk-az-egyetemes-tervezes-hazai-jo-peldait/ XI. Mangalica Fesztivál Budapest, Szabadság tér 2018. február 10. A mangalica termékek mellett kiváló magyar portékákkal, nagyszerű zenekarokkal, gyerekprogramokkal, élőállat kiállítással, helyben sült mangalica ételekkel, egészben sült malaccal, kiváló borokkal és pálinkákkal, valamint Budapesten az elmaradhatatlan főzőversennyel várjuk az érdeklődőket. http://mangalicafesztival.hu/?page=fesztivalrol&lang=hu Móra Könyvkiadó: Esti mesék lázadó lányoknak – 100 különleges nő története Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli? Mi lenne, ha a legszegényebb lány is tanulhatna, hogy aztán országos ügyekben döntsön? A szerzőpáros újragondolja a mese műfaját. Száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig, avagy Helen Kellerig. Történetüket egy-egy portré teszi teljessé, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan női grafikus készített. Ellátás, vagy munkavállalás? A cikk első részében, mely a korábbi számban jelent meg, körüljártuk, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett miként alakul a kereső tevékenység szabályozása. Ezzel összefüggően joggal merül fel az olvasóban a kérdés, hogy 2018. évben miként alakul a kereső tevékenység korlátozása. Amint emlékezhetnek rá, az előző cikkben írtam, hogy mind a rokkantsági ellátás, mind a rehabilitációs ellátás mellett a bruttó teljes minimálbér másfélszeresét lehet tartósan munkajövedelemként megkeresni. Akinek ugyanis a kereső tevékenységből származó havi jövedelme meghaladja a minimálbér másfélszeresét 3 hónapon keresztül, annak ellátását az illetékes kormányhivatal megszünteti. 2018-tól a teljes munkaidőre járó bruttó minimálbér havi 138.000 Ft lesz, míg a szakképzett bérminimum havi bruttó összege 178.500 Ft-ra emelkedik. Fontos tudni azonban, hogy a jelenleg ismert gyakorlat szerint a kereseti korlátozásnál a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségtől függetlenül a minimálbér összegét veszik figyelembe. Ha tehát valaki olyan munkakörben dolgozik, melynek betöltéséhez közép-, vagy felsőfokú végzettség szükséges, akkor az ő bérének megállapításánál a szakképzett bérminimumból kell kiindulni. A kereseti korlát számításánál ugyanakkor az ő esetében is a minimálbér másfélszerese lesz a figyelembe veendő összeghatár. A 138.000 Ft-os összeget 1,5-del szorozva egyszerűen kiszámolhatjuk, hogy 2018-ban 207.000 Ft lesz az a bruttó jövedelem, mely mellett tartósan igénybe vehetjük ellátásunkat. Fontos hangsúlyozni, hogy a jövedelemkorlát számításánál csak a kereső tevékenységből származó bevételek veendőek figyelembe, a különböző ellátások, támogatások viszont nem. Ha ugyanakkor valaki több forrásból kap a munkájáért díjazást (pl. másodállás, munkaviszony mellett vállalt eseti megbízás), akkor az ezekért kapott összegeket általában össze kell számítani. Noha korábban írtunk már róla, érdemes ehelyütt is megemlíteni, hogy a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás és a rokkantsági járadék nem tartozik a fent részletezett szabályozás körébe. Ezek mellett ugyanis korlátozás nélkül folytatható kereső tevékenység. Szintén eltérő szabályok vonatkoznak a saját jogon igénybe vett, magasabb összegű családi pótlékra. E juttatást ugyanis akkor kell szüneteltetni, ha a jogosult 3 hónap átlagában többet keres a teljes munkaidős minimálbérnél. Ez esetben ugyanakkor nem megszüntetés, hanem szünetelés történik. Megszüntetés esetén az ellátást újra kell igényelni. A szünetelésnél azonban – a szünetelésre okot adó körülmény megszűnése után – csak a továbbfolyósítást kell kérni, mely jóval egyszerűbb folyamat. dr. Ozvári-Lukács Ádám Siketvakok Országos Egyesülete Hungarian Deafblind Association Székhely:1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. Levelezési cím: 1053 Budapest, Múzeum körút 3. II. em.1. Telefon: 06-1/361-2007 Fax: 06-1/209-5829 E-mail: siketvakok@gmail.com Adószám: 18061031-1-42 Összeállította, szerkesztette: Katona Andrea