HÍRMONDÓ 2017/8 Kedves Tagok! Az alábbiakban küldjük következő hírlevelünket, mindenkinek jó olvasást kívánunk. Katona Andrea TARTALOM PÁLYÁZAT KLUBFOGLALKOZÁSOK A SIKETVAKOK HELYZETE EGY ELHIVATOTT OKTATÓ SZEMÉVEL LÁTÁSSÉRÜLTEKNEK KÉSZÍTETTEK SZEMÜVEGET EGYÜTT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK JOGAIÉRT AZ ENSZ-BEN – ÚTON A CSELEKVÉSI TERV KIDOLGOZÁSA FELÉ PROGRAMAJÁNLÓ A 90 DECIBEL KÍNÁLATÁBÓL FONTOS INFORMÁCIÓK Parkolási igazolvány Fogyatékossági támogatás PÁLYÁZAT A Siketvakok Országos Egyesülete irodalmi pályázatot ír ki az egyesületi tagok számára.   A beérkező művek lehetnek versek, 1 perces novellák, esszék stb. Követelmények: - Egy szerző maximum 1 pályamunkával nevezhet. - A beadott mű hossza maximum 1 db A/4 oldal lehet. Az alkotásokat gépelt formában, e-mailben várjuk a siketvakok@gmail.com címre, vagy személyesen az irodában leadva. Beküldési határidő: 2017.október 15.  A beküldött pályázatokat egy bizottság fogja elbírálni. Eredményhirdetés: 2017.október 31. A nyertes pályázó oklevélen kívül személyre szabott nyereményben részesül. KLUBFOGLALKOZÁSOK Szeptemberben a nyári szünet után újra indulnak a klubfoglalkozások az alábbi időpontokban: REHAB KLUB: Forián – Szabó Anna és Királyhidi Dorka szervezésében - 2017. szeptember 6. szerda 14:00 – 16:00 óráig OTTHONI RENDSZEREZÉS ÉS A REND MEGTARTÁSA LEHETSÉGES? - 2017. október 4. szerda 14:00 – 16:00 óráig HALLÓKÉSZÜLÉKEK, ÚJDONSÁGOK, KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK        COCHLEÁRIS IMPLANTÁCIÓ   - 2017. november 8. szerda 14:00 – 16:00 óráig VÉSZHELYZETEK KEZELÉSE, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS   - 2017. december 6. szerda 14:00 – 16:00 óráig OPTIKAI ESZKÖZÖK KIPRÓBÁLÁSA, ÚJDONSÁGOK   - 2018. január 3. szerda 14:00 – 16:00 óráig EGÉSZSÉG MEGŐRZÉS/VÉDELEM, ORVOSI VIZSGÁLATOK MIKOR? MIÉRT? HOVA?   - 2018. február 7. szerda 14:00 – 16:00 óráig MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGEK SPECIÁLIS ESZKÖZEI, ESZKÖZÖK KIPRÓBÁLÁSA   - 2018. március 7. szerda 14:00 – 16:00 óráig EXTRÉM SPORTOK, JUDO BEMUTATÓ. VAN HATÁR, KORLÁT?   - 2018. április 4. szerda 14:00 – 16:00 óráig BEVÁSÁRLÁS. EGYEDÜL VAGY SEGÍTSÉGGEL? HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSSAL VAGY ONLINE?   - 2018. május 2. szerda 14:00 – 16:00 óráig SEGÍTSÉG! SEGÍTSÉG? KÉRJÜK? FELAJÁNLJUK? ELFOGADJUK? ELUTASÍTJUK? KITŐL? HOGYAN? MIKOR? MIT?   - 2018. június 6. szerda 14:00 – 16:00 óráig BESZÉLJÜNK RÓLA! MINDENKI MONDJA EL, AMIT FONTOSNAK TART, HOGY SZÓBA KERÜLJÖN! SZABADIDŐS KLUB: Molnárné Katona Eszter, Kimlei Gábor, Katona Andrea és Miklós Csilla szervezésében Jelen pillanatban csak a tervezett időpontokat tudjuk megadni a szabadidős klubok kapcsán. A korábbi évekhez hasonlóan 2017-2018-ban is minden hónap 2. szerdáján várjuk az érdeklődőket a szabadidős klubra. Amint meglesznek a pontos témák/programok, azt jelezni fogjuk. Az időpontok: * 2017. szeptember 13. * 2017. október 11. * 2017. november 15. * 2018. január 10. A SIKETVAKOK HELYZETE EGY ELHIVATOTT OKTATÓ SZEMÉVEL Beszélgetés Királyhidi Dorkával, Egyesületünk főtitkárával Az Egyesület létrejötte óta elhivatottan dolgozik a siketvak emberek életének megkönnyítése érdekében. Aktívan tanítja a jelnyelvet, a síkírást, de a taktilis jelnyelvet is. Andi: Ha jól tudom, akkor nálad a családban nincs siketvaksággal érintett személy. Megkérdezhetem miért ezt a területet választottad a munkádnak, hivatásodnak? Dorka: Olvastam egy könyvet, amit Juhász Zsófia írt, az őrbottyáni szeretet otthon volt vezetője. Címe: Zöld füvecske a mezőben. A könyv hatására nyári önkéntes munkára mentem az otthonba. Ott találkoztam egy siketvak fiúval, teljesen siket és teljesen vak volt. Ő kb. 23 éves volt, én 16. Úgy éreztem méltatlan az az élet, ahogy ő él. Kevés volt a gondozó. Ez a férfi ott ült a sarokban, és amikor megérezte a szaglása alapján, hogy jön az ebéd, akkor odaült az asztalhoz a megfelelő helyre. Semmit nem tudott kommunikálni, és én ezt nem tudtam elfogadni. Később úgy adta az élet, hogy más sorstársaival is találkoztam. Majd egyik dolog jött a másik után. Andi: Hogyan kerülnek be hozzánk az ügyfelek, hogyan találnak ránk? Dorka: Ha az elemi rehabilitációt nézzük, majdnem hogy véletlenszerűen. A jelnyelv használó hallássérült ügyfelek a tolmácsszolgálaton keresztül is bekerülhetnek. Közöttük az Usher- szindróma előfordulása a leggyakoribb. Amikor a látásuk már megromlik annyira, hogy akadályozottá válik a kommunikáció, akkor valahogy eljutnak hozzánk. Van, akit a szemorvosa küldött, vagy ismerős ismerőse. De sajnos az orvostudomány legtöbbször nem egészben nézi az embert. Ha elmész egy szemorvoshoz ő csak a szemedet nézi, a fülorvos csak a füledet nézi, és a kettős sérüléssel sokan nem tudnak mit kezdeni, vagy fel sem tűnik nekik. Sajnos gyakori, hogy az egyszeres sérüléssel sem küldik tovább az embert a megfelelő helyre, sem az MVGYOSZ-be, vagy a SINOSZ-ba, így a SVOE-ba ezen az úton még nehezebben jut el valaki. Nagyon nehéz meggyőzni az orvos társadalmat a rehabilitáció fontosságáról, bár a Magyar Szemészorvos Társaság már pozitívan áll a kérdéshez, így azt mondom, erről a célról sem kell lemondani. Az idősebb generáció a siketek iskolájában nem tanulhatta meg a jelnyelvet, ők sokszor egyéni jelekkel és az új fogalmak jeleinek ismerete nélkül kommunikálnak. Amint a hallássérülés mellé látásromlás is jelentkezik, a kommunikáció is akadozik. Ekkor lehet megtanulni, alkalmazni a tenyérbe írást, a síkírás tenyérbe írását vagy a taktilis jelnyelvet. Mindezt az elemi rehabilitációs szolgáltatáson tudják elsajátítani. és célja, hogy akadálymentesen tudjanak a jelnyelvi tolmácsokkal együttműködni. Hatalmas mérföldkő a siketvak emberek számára is a 2009-ben bevezetett Jelnyelvi Törvény, ami lehetővé teszi a siketvakok számára is a jelnyelv használatát. Minden jelnyelvi szolgálatnál kell, hogy legyen legalább egy olyan jelnyelvi tolmács, aki a speciális siketvakos tolmácsoláshoz ért. Szeretnénk, ha ugyanígy minden elemi rehabilitációs szolgálatnál is lenne legalább egy ember, aki a speciálisan siketvak emberek számára fontos modulok tanítására képes. Ilyen a kommunikációs készségfejlesztés, a hallástréning és a funkcionális hallásvizsgálat. Nagyon lelkesek a tolmács hallgatók, de nekik nem feladatuk a fejlesztés. Viszont, ha találkoznak egy siketvak emberrel, akkor kell, hogy valaki akadálymentessé tegye a kommunikációt a tolmács és a siketvak személy között. Ennek a rendszernek a kiépítése még előttünk álló feladat, de szerintem ez a cél elérhető lesz a közeljövőben, hiszen a szándék megvan, vannak országosan elemi rehabilitációs szolgáltatók. Sajnos azt tapasztaltam, hogy kb. 10 év kommunikáció nélkül eltöltött idő után már nagyon nehéz kihozni egy embert ebből az állapotból. A kommunikáció hiánya az emberekből különböző reakciókat vált ki. Van, aki depresszióba esik, van, aki apátiába zuhan, van, aki cinikussá válik és van, aki súlyos beteg lesz. Minden ember alapvető joga és szükséglete, hogy kommunikálni tudjon a környezetével. Andi: Jól tudom, hogy Magyarországon 7 jelnyelvi nyelvjárás van? Dorka: Igen. Több fajta jelet használnak ugyanarra a szóra. Jelenleg a kormány elég komoly összeget fordít arra, hogy standardizálja a jelnyelvet. A SINOSZ állásfoglalása az, hogy kötelező legyen a jelnyelv. Ezt a kérdést a közeljövőben meg kell válaszolni, hiszen a Jelnyelvi Törvény értelmében a bilingvális oktatás bevezetése kötelező. Tehát a jövőben a hallássérültek számára lehetőség lesz jelnyelven tanulni és jelnyelvet is tanulni. Andi: A jelnyelv tanulásnál lehet különbséget tenni, hogy gyermekként vagy felnőttként tanulható egyszerűbben? Dorka: Fontos, hogy veleszületett siketvakságról van e szó, mert akkor a jelnyelvtanulással avagy az alternatív módszerrel a fogalmi gondolkodás kialakítása az elsődleges cél, vagyis az, hogy tudja az asztal, szék….nevét. Ahhoz, hogy egy gyerek egy szót megtanuljon, legalább ezerszer kell hallania, valamint tapasztalatot kell szereznie róla. Egy siketvak gyereknél ez egy hosszabb folyamat. A felnőttek esetében az a kérdés hogy a magyar nyelv vagy a jelnyelv az anyanyelvük. Ha bármelyiket ismerik, csak megfelelő akadálymentes módszert kell találni és viszonylag gyorsan felhozható a kommunikációs szintjük. Andi: A veleszületetten siketvak gyerekeknél hány éves korban szokott elindulni az oktatás? Dorka: A szülők elég későn jutnak megfelelő információkhoz. Gyakran sokáig kivárnak, esetleg hallókészülékre, kezelésekre járnak. Sokszor a jelnyelvre úgy tekintenek, mint mutogatásra és természetes módon azt szeretnék, ha az ő gyerekük beszélne, ezért gyakran elzárkóznak az alternatív kommunikációs módszerektől. Gyakran csak akkor kezdődik el az igazi oktatás, ha speciális óvodába, iskolába kerülnek. Andi: Úgy vettem észre, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan jönnek új diákok, jól látom? Dorka: Igen, egyre többen jönnek. Van, aki jelnyelvet szeretne tanulni, van, aki taktilist és van, aki Braille-t, vagy LORM-ot. Mindannyian szeretnék leküzdeni a kommunikációs akadályokat. Jó látni, hogy a jelnyelv országos elfogadottsága javult, a közéletben már páran használják a jelnyelvet, megadják az esélyt az emberek ennek a kommunikációs formának is. Andi: Mik a terveid a jövőre vonatkozóan, mit szeretnél elérni? Dorka: Szeretném, ha Magyarországon nem lenne egyetlen olyan siketvak ember sem, akinek több mint egy hónapot kommunikáció nélkül kell eltöltenie. Ne forduljon elő, hogy valaki évekig nem tud kommunikálni, nem kerül senkivel kapcsolatba, aki segíteni tudna, sőt a családtagokhoz sem jut el, hogy milyen lehetőségeik vannak. Ez az én álmom. Nagyon remélem, hogy megvalósul! Andi: Remélem teljesül az álmod. Köszönöm a beszélgetést. LÁTÁSSÉRÜLTEKNEK KÉSZÍTETTEK SZEMÜVEGET A fejmagasságban lévő akadályokat is érzékelni tudja az az új eszköz, amit pécsi diákok alkottak. A készüléket egy vak fiatalember, Kopa Marcell próbálta ki. Véleménye szerint igen hasznos lesz a szemüveg, mert amit bottal és a kutyás segítséggel nem érzékelnek a vakok, azt ez a készülék jelezni tudja. Néhány pécsi középiskolás gondolt egy nagyot: készítenének egy olyan szerkezetet, ami látássérült embereknek nyújtana segítséget a közlekedésben. Az elképzelésükkel felkeresték Morvai Levente informatikust és egyben oktatót, aki örömmel állt a kezdeményezés mögé. Egy olyan szemüveget képzeltek el, ami által könnyebben közlekednének a vakok és gyengénlátók. Az ötletet rövid időn belül tett is követte. A szemüveg lényege: ultrahang segítségével érzékeli a négy méter távolságban lévő akadályt, amit továbbít rezgés útján a használóhoz. Az elkészült szemüveget először látó embereken próbálták ki. Tárgyakat, akadályokat helyeztek el egy teremben, ezt kellett kikerülni a szemüveg segítségével. Ezután olyan vállalkozó szellemű látássérülteket kerestek, akik vállalták, hogy kipróbálják az eszközt, és utána elmondják a véleményüket. Felhívásukra egy pécsváradi fiatalember, Kopa Marcell jelentkezett, így őáltala már élesben tudták tesztelni a prototípust. Marci gyerekkorában vesztette el látását, azóta bottal és kutyája segítségével közlekedik. A szemüveg kipróbálása után közölte, hogy véleménye szerint igen hasznos lesz a készülék, mert amit bottal és a kutyás segítséggel nem érzékelnek a vakok, azt ez a készülék jelezni tudja. Egy tanulságos történetet is elmesélt. Egy kis sétára indult bottal, semmi gond nem lett volna, ha nem kerül útjába egy zsalugáter. Az alsó akadályokat sikerült kikerülnie, ám a nyitott zsalugáterről nem tudott. Csak akkor érzékelte, mikor fejjel nekiment, és egy kisebb fejsérülést szerzett. Persze a zsalugáter sem maradt a helyén, leesett. Forrás: www.bama.hu EGYÜTT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK JOGAIÉRT AZ ENSZ-BEN – ÚTON A CSELEKVÉSI TERV KIDOLGOZÁSA FELÉ A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) összefogva a magyarországi civil szervezeteket 2016 végén az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), a Kézenfogva Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), a Mental Disability Advocacy Center (MDAC), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF) és az UNICEF Magyarország közreműködésével elkészítette a Kérdések jegyzékét, ún. „list of issues”-t, segítve a Fogyatékosjogi ENSZ-egyezmény Bizottságát (CRPD Bizottság) a részes állam, jelen esetben Magyarország számára a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) végrehajtásával kapcsolatos kérdések feltevésében.   A koalíció célja a fogyatékossággal élő emberek össz-fogyatékossági szintű, egységes képviselete volt, előkészítve és segítve a CRPD Bizottságának munkáját, megjelenítve és érvényre juttatva a „Semmit rólunk, nélkülünk”-elvet és a CPRD cikkeit, közösen felhívva a figyelmet a magyarországi fogyatékossággal élő embereket érintő leggyakoribb problémára. A témáról bővebben az alábbi linken olvashatnak: https://www.feszt.eu/hir/egyutt-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-jogaiert-az-ensz-ben-uton-a-cselekvesi-terv-kidolgozasa-fele/ PROGRAMAJÁNLÓ A 90 DECIBEL KÍNÁLATÁBÓL Narrált mozifilmek   Szeptember 24., vasárnap,  16:00 óra, ART CINEMA + CAFE (Cím: Budapest, Erzsébet krt. 39., a nagykörút és Dob utca sarka) FÁCÁNGYILKOSOK (dán krimi, thriller) Jegyár: 900.-Ft   Október 22., vasárnap, 16:00 óra, ART CINEMA + CAFE BÉBIBUMM (francia vígjáték) Jegyár: 900.-Ft A programokról bővebb információ a 06-20/958-8688-as telefonszámon kérhető.   FONTOS INFORMÁCIÓK Parkolási igazolvány A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról a 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet rendelkezik. Ennek értelmében „aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K betűjel, 1 számjel)” minősül, jogosult erre az igazolványra. (zárójelben jegyzem meg, hogy csak úgy, mint a közgyógyellátásra, erre az igazolványra is jogosult a felnőtt látássérült emberek bizonyos része is. Jelen esetben parkolási igazolványra jogosultak a fogyatékossági támogatásban, valamint a vakok személyi járadékában részesülő látássérült személyek. A közgyógyellátásnál egyéb feltételek szükségesek, de ezekről majd egy későbbi számban írok, mivel most korcsoportos bontásban közlöm az ellátásokat.) A szemfüles olvasó már mondhatja is – visszatérve a látássérült gyermekeknek járó parkolási igazolványhoz – hogy ehhez is ugyanaz az igazolás szükséges, melyet a magasabb összegű családi pótlék és a GYES-hez állít ki a szakorvos. Ez így is van. A parkolási igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó (a továbbiakban: Nyilvántartó) jár el. Utóbbi szervvel nincs dolga az embernek szerencsére alapesetben. A kormányrendelet azt mondja, hogy az igazolvány kiállítására szolgáló eljárás kérelemre indul, kezdeményezhető személyesen vagy postai úton. Amennyiben ez utóbbi történik, ehhez formanyomtatvány tölthető le az internetről, és fontos, hogy mellékelni kell a jogosultról – jelen esetben a látássérült gyermekről – egy igazolványképet, és a megfelelő igazolás plusz a kérelem ellenében, ha mindent rendben találnak,  15 napon belül postai úton megkapjuk az igazolványt. Gyakoribb szerintem ugyanakkor, hogy a szülő személyesen kér időpontot, és megy el gyermekével igényelni az igazolványt. Így a fénykép elkészíttetését is meg lehet spórolni, mert helyben kép készül a gyermekről. Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik más út is, ezzel kapcsolatban olvastam eltérő álláspontokat az interneten, miszerint ezt az igazolványt a fénykép elkészítésének kötelezettsége miatt kizárólag személyesen lehet igényelni. A kormányrendelet viszont egyértelműen kimondja, hogy nem szükséges a fényképet a hatóságnak elkészítenie. Az is megoldás, hogy személyesen igényeljük az igazolványt, és nem visszük el a gyermeket, kizárólag a fényképét (igazolványkép). Csere és elvesztés miatti pótlás esetén az igazolvány ügyében elektronikusan, azaz ügyfélkapun keresztül is el lehet járni. Fontos lehet, különösen kisebb településeken élő személyek számára, hogy „Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.” Az igazolvány érvényességi ideje három év, de ha az alapjául szolgáló orvosi irat korábbi felülvizsgálatot irányoz elő, akkor csak az orvosi igazolásban meghatározott felülvizsgálati időpontig érvényes az igazolvány. Az ügyfél részére 5 éves időtartamra kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt irat alapján a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. A közlekedési igazgatási hatóság az 1. számú melléklet szerinti valamely irat ismételt bemutatása nélkül, cserével további 5 éves időtartamra állítja ki az igazolványt, ha a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. Ezt a rendelkezést azért idéztem be, ugyan nem a látássérültekre vonatkozik, de a gyakorlatban igen sok öt évre kiállított igazolvánnyal találkoztam látássérültek esetén is, holott a jogszabály betűje szerint az ő részükre csak három évre lehetne azt kiállítani. Azt gondolom viszont, hogy pozitívabb elbánás miatt nem érdemes szót emelni. Megjegyzem még, hogy a parkolási igazolvány a jogosult személyhez „tartozik”, a gépjármű vezetője akkor jogosult használni, amikor a jogosultat szállítja, legyen a gépjármű vezetője bárki. Ugyanakkor a jogszerű használatért a szülő a felelős első sorban a jogosult gyermek esetén. Mire jó az igazolvány pontosan? A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYA olyan közokirat és biztonsági okmány, amely a KRESZ 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. A konkrét kedvezményekről itt olvashat bővebben: http://kreszklub.hu/jogi-esetek/mozgaskorlatozottak-szabalyai/ Fogyatékossági támogatás Fogyatékossági vagy más néven rokkantsági támogatást Magyarországon élő, 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos magyar állampolgár igényelhet. Illetve ide sorolható az a személy is, aki letelepedett, hontalan vagy bevándorolt. A támogatást a kormányhivatalban vagy a kormányablaknál lehet igényelni. Az igényléshez szükséges a személyigazolvány, a lakcímkártya, orvosi igazolás, amely tartalmazza a súlyosan fogyatékos állapotot, valamint az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltése. Az összege attól függ, hogy az igénylő látási, hallási vagy mozgásszervi fogyatékos-e, jogosult-e, esetleg halmozottan fogyatékos. Jogosult lehet még az autistáknak egyes csoportja, amelyet egy szakértői bizottság véleményez. A támogatást az állam nyújtja a fogyatékkal élő jövedelmétől függetlenül azért, hogy anyagilag hozzájáruljon a fogyatékkal élő hátrányainak, költségeinek mérsékléséhez. A fogyatékossági állapotot mindig egy orvosszakértői bizottság állapítja meg. A tolókocsiba kényszerült személyek, a protézis beépítésére kényszerült betegek mindenképpen ide tartoznak, de több más betegség is ide sorolandó. A látási és hallási betegségben szenvedőknek is egy része ide tartozik, azaz fogyatékossági támogatásra jogosult lehet, de a pontos meghatározást törvény tartalmazza. Súlyosan fogyatékosnak minősül, aki 1. látássérült, és fogyatékossága sem műtéttel, sem segédeszközzel nem korrigálható, vagy aliglátó, aki alig rendelkezik látásmaradvánnyal, ezért csak tapintó-halló életmódra képes, 2. annyira hallási fogyatékos, hogy a beszéd megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, ha halláscsökkenése a 25. életévének betöltése előtt keletkezett, vagy 3. halláskárosodása mellett a kiejtése is érthetetlen, 4. értelmi fogyatékos, és a fogyatékossága genetikai eredetű, valamint magzati eredetű vagy szülési trauma következménye, illetőleg a 14. évét megelőzően súlyos betegség miatt középsúlyos vagy súlyos mértékű, 5. autista, és az autonómia-teszt alapján súlyosan vagy középsúlyosan fogyatékos, 6. mozgásszervi fogyatékos, akinek a helyváltoztatáshoz segédeszköz használatát írták elő, vagy betegsége segédeszközzel sem javítható eredményesen, 7. olyan kromoszóma-rendellenességgel született, hogy állapota tartós vagy végleges, illetve önálló életvitelre nem képes, állandó felügyeletet igényel. Kinek nem jár? Az a fogyatékos személy, aki vaksági járadékban részesül, magasabb összegű családi pótlékot kap, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, nem kaphat fogyatékossági támogatást. Az igénylés előtt át kell gondolni, hogy melyik lenne kedvezőbb az igénylőnek. A támogatások között lehet választani. Ha lemond a járadékokról, pótlékokról, mert a másik nagyobb segítséget jelent, akkor igényelheti a támogatást. 2017. január 1-től az alábbiak szerint került megállapításra a fogyatékossági támogatás: * 20.982 Ft a támogatás akkor, ha a fogyatékkal élő hallási fogyatékos – önkiszolgálási képesség megléte vagy hiánya nem befolyásolja -, illetve akkor, ha nem hallási, hanem más eredetű a fogyatékosság, de rendelkezik önkiszolgálási képességgel, * 25.825 Ft a fogyatékossági támogatás, ha nem hallási fogyatékos az illető, és hiányzik az önkiszolgálási képessége, azaz állandó felügyeletre szorul vagy halmozottan fogyatékos. Összege A fogyatékossági támogatás összege évente változik. A nyugdíjjal megegyező mértékben kerül emelésre. Sajnos azonban így is nagyon alacsonyak az összegek, mivel a mindenkori nyugdíjminimum az alapja a támogatás kiszámításának. Az igénylést a helyileg illetékes kormányhivatalban, illetve kormányablaknál lehet benyújtani. Az igényléshez mellékelni kell a háziorvosi beutalót – amennyiben szociális intézmény lakója az igénylő, akkor az intézmény orvosának beutalóját, illetve a fogyatékosságot igazoló dokumentumokat eredetiben vagy másolatban. Ha a benyújtásra személyesen kerül sor, akkor a személyazonosító okmányokat, vagy más hatósági igazolványt kell bemutatni, ha postai úton történik az igénylés, akkor ezek másolatát kell a kérelemhez mellékelni. Az igénylés elmaradhatatlan részét képezi még a TAJ kártya. Ha a bizottság megállapítása szerint az igénylő súlyosan fogyatékos, akkor a fogyatékossági támogatás az igénylés hónapjának első napjától kerül folyósításra, illetve legkorábban abban a hónapban, amikor az igénylő betölti a 18. életévét. Siketvakok Országos Egyesülete Hungarian Deafblind Association Székhely:1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. Levelezési cím: 1053 Budapest, Múzeum körút 3. II. em.1. Telefon: 06-1/361-2007 Fax: 06-1/209-5829 E-mail: siketvakok@gmail.com Adószám: 18061031-1-42 Összeállította, szerkesztette: Katona Andrea