Cikkek és tanulmányok
Absztrakt: Az oktatási, képzési intézmények folyamatos kihívása, hogy meg tudjanak felelni az állandóan változó gazdasági szektor elvárásainak, melyek a kor társadalmi, technológiai és kulturális változásaival párhuzamosan alakulnak. Tanulmányunkban a felsőoktatási kimeneteli kompetenciákat vetjük össze a vállalati szektor elvárásaival, felhívva a figyelmet arra, hogy bár az elmúlt évtizedben a képző intézmények rugalmassága és a környezeti változásokra való reakcióideje nagymértékben javult, míg mindig túl nagy a távolság a két szféra között. Az összevetéshez felhasznált adatok egy részét szakirodalmi feltárásból merítettük, míg a hallgatói kompetenciák felmérésére és a vállalati szféra igényeinek elemzésére kérdőíves és fókuszcsoportinterjús adatfelvételt végeztünk.
Kulcsszavak: friss diplomás; kompetencia; vállalati elvárások; hallgatói kompetencia mérés
Abstract: The purpose of the study is to investigate the relationships between the multiple intelligences and learning styles. The quantitative approach was the method used in the research. A sample of freshman and sophomore students as a non- random systematic sample was selected to be investigated in the research. A structured questionnaire was used to gather the primary data from the students in the study. Chi-square test for independence is used to explore the relationship between multiple intelligences and learning styles’ categorical variables. Based on multiple intelligences-learning styles crosstabs outputs, there is an association between multiple intelligences dimensions: studying, problem- solving, equipment functioning, subject choosing, and telling a story and visual, auditory, and kinesthetic learning styles. According to Pearson Chi-Square values as well as on values of Cramer’s V there is an association between multiple intelligences and learning styles. Maximum 10-15 lines.
Keywords: multiple intelligences; learning styles; teaching; learning
Absztrakt: A globalizáció, az élet minden területét átszövő folyamatos változás életünk szerves részévé vált. Egyik, mérföldkőnek számító döntési pontunk, a pályaválasztás is kitolódott aktív életünk teljes időszakára. Azonban mint minden más esetben, úgy itt is, az életpálya alakításához szükséges döntések esetében is folyamatosan változnak a feltételrendszerek. Ugyan mára már a közoktatás egyik alapfeladata a rugalmas, alkalmazkodásra képes, a változásokra megfelelően reagáló és kezelő leendő munkavállaló “létrehozása”, a pályaválasztó tizenévesek nincsenek tisztában kompetenciáikkal. Az egész életutat támogató pályaorientáció folyamatának első szakasza az ún. megismerő szakasz, amelynek során a pálya- vagy munkahelyválasztásra készülő egyén megismeri a pályaválasztásához és a munkavállalásához nélkülözhetetlen kompetenciáit. Ezt a megismerési folyamatot különféle kérdőívek támogatják. Jelen tanulmányomban egy, azonos felsőoktatási szakképzésben részt vevő csoport tagjai által kitöltött két felmérés (Holland-féle érdeklődési irányok kérdőív, valamint a Super-féle munkaérték kérdőív) alapján készített elemzéseket szeretném ismertetni. A vizsgálat célja bemutatni és elemezni az egyéni kompetenciák és a választott szakma megfelelőségét, valamint a hallgatók értékpreferenciáit leendő munkájukkal kapcsolatosan.
Kulcsszavak: pályaorientáció; egyéni kompetenciák; érdeklődési irányok; munka-értékkörök
Absztrakt: Az iskolakertek nemcsak a játék, a sport, a pihenés, de a tanulás, a környezeti nevelés színterei is. Maguk is a megfigyelés tárgyául szolgálnak, s megfelelő kialakítás esetén a természetközeli játék révén a gyermekek természethez való viszonyát is erősíthetik. Az iskolakertek jelentőségét napjainkban mindinkább felismerik, ezért tájépítészeti tervezésére is nagyobb figyelmet érdemes fordítani. A kutatás célja az iskoláskorú gyermekek szabadtér-használati preferenciáinak felmérése és elemzése, annak érdekében, hogy az iskolakertek kialakítása mindinkább gyermekbarát módon, a gyermekek igényeivel összhangban lévő tervezési elvek mentén történhessen. A kutatásban három általános iskola 131 alsós diákja vett részt: az iskolakertre és használatukra, kedvenc helyeikre vonatkozó szöveges-rajzos kérdések megválaszolása volt a feladatuk. A válaszokat összegezve megállapítható, hogy ugyan a legnépszerűbbek a különböző sporttevékenységek, a legtöbb gyermek kedvenc helye valamilyen természetközeli, szabad játékhoz köthető helyszín. Az iskolakertek tájépítészeti tervezésekor fontos tehát, hogy a sportpályák és épített játszóterek mellett a szabad játékra alkalmas, külön funkcióval nem rendelkező, akár természetközeli kialakítású zöldfelületek is helyet kapjanak.
Kulcsszavak: iskolakert; gyermekbarát; tájépítészet; használati preferenciák
Absztrakt: A duális képzés vált a 3 éves szakmunkásképzés és az 5 évesre nyúlt technikusi képzés meghatározó pillérévé. Ugyanakkor a rendszer rejt magában hibalehetőségeket, munkáltatói és szakmai irányítói oldalról egyaránt. Jelen esetben a szakmai felkészítés és a komplex szakmai vizsga mérési-értékelési oldalára helyezzük a vizsgálati hangsúlyt. A tanulmány bemutatja a Baranya megyei iskolarendszerű komplex vizsgák tapasztalatait, és ennek értékeléséhez, illetve tágabb összefüggésekbe helyezéséhez felhasználja a vizsgaelnöki beszámolókat, és a gyakorlati képzőhelyet biztosító cégek vezetőivel elvégzett szakmai interjúkat. Az összképből kirajzolódik a munkáltató és a szakképző intézmények munkája, az általuk elvégzett szakmai képzési munka minősége, és a mérés-értékelési rendszerben továbbra is tapasztalható hiányosságok összessége.
Kulcsszavak: komplex vizsga, duális képzés, szakképzési rendszer
Absztrakt: Az itt bemutatásra kerülő munkám, egyetemi tanulmányaim során íródott, mely a pedagógiai módszertani változások szükségességét, és egy lehetőségét mutatja be a sok közül. A kérdéskör ma megkerülhetetlen, hisz az informatikai forradalom hatására, nemcsak a munkaerőpiaci igények változnak, hanem a gyermeki tanulásról alkotott nézetek, a pedagógus szerep értelmezése, mely a hagyományos oktatási módszerekkel szemben paradigmaváltást követel. Történeti vetületét tekintve a memoriter, szemléltetés, majd a pragmatista pedagógiát követően, a konstruktivizmus nyújtja azokat a lehetőségeket, élmény alapú tanulási módszereket, melyek a kulcskompetenciák fejlesztésén keresztül, belépői a lifelong learning-nek, vagyis az élethosszig tartó tanulásnak. Égető fontosságú a megújulás, a megújulni tudás, kell, hogy értsük a fiatalok nyelvét, és nemcsak elviselhetővé, hanem élménnyé is tegyük a tanítás-tanulást, a diákok és saját magunk számára egyaránt. Az alábbiakban bemutatásra kerül az Office 365 csomagon keresztül elérhető OneNote digitális jegyzetfüzet, valamint a learningapps.org oldal segítségével készíthető interaktív tankockák rendszere.
Kulcsszavak: információ; interaktív; módszerek; módszertan; oktatás; OneNote; paradigmaváltás; tanítás; tankocka;
Absztrakt: Világgazdasági Fórum jelentései alapján a munkaerőpiac által preferált kompetenciák folyamatosan változnak: 2020-ban a legfontosabb öt képesség között szerepel az analitikus gondolkodás és innováció, az aktív tanulás, a kreativitás és a kritikus gondolkodás. Ugyanakkor a hagyományos oktatási módszerek és munkáltatói hozzáállás már nem elégségesek a Z generáció motiválásához. A kutatás arra kereste a választ, hogy a jelenlegi mérnökhallgatók mennyire elégedettek a képzésükkel, és milyen mértékben készíti fel őket az egyetem jövőbeni munkahelyük elvárásaira. A nemzetközi kérdőíves kutatás 2019 tavaszán zajlott egy magyar és egy orosz egyetem hallgatóinak körében. Az eredmények alapján elmondható, hogy több különbség is található a két csoport véleménye között.
Kulcsszavak: karrier, kompetenciák; mérnökképzés; jövőbeli prioritások; Z generáció; munkaerőpiac; MTMI tantárgyak; top skills;
Absztrakt: A digitális kompetencia a rohamosan változó infokommunikációs technikák miatt az egyik legalapvetőbb kompetencia, mind az oktatásban, mind a munkaerőpiacon. Az alapvető IKT eszközök nélkül végezhető szakmák jövedelemkeresete a minimál és a garantált bérminimum között mozog, így a digitális képzés elengedhetetlen feltétel a képzések során. A digitális írástudás fejlesztésének a célja az IKT eszközök tudatos alkalmazása, valamint a kritikus gondolkodás erősítése. Mind az alulról jövő a Z- és Alfa generáció által elvárt, mind a felüliről jövő a munkaerőpiaci nyomás miatt a virtuális tantermek nélkülözhetetlenek a digitális kompetencia fejlesztésében. A cikkben bemutatott felmérés célja elsősorban a tanulói motiváció, másfelől a hatékony kooperatív módszerekre való nyitottság és ennek oktatási hatása voltak. A felmérés 2018 őszén készült az oktatási intézményünkben. Egyszerű véletlen mintavétel segítségével kvantitatív alapú online kérdőíves felmérés eszközével végeztük el a vizsgálatunkat. A célcsoportot a középiskolában/szakképzésben tanuló 14-20 éves diákok adták. A kutatás eredményei jelentősen hozzájárulhatnak a digitális átállás által igényelt szemléletmód, attitűdváltozás kialakításához.
Kulcsszavak: elektronikus tanulási környezet; digitális kompetencia; virtuális tanterem;