Bevezető
Cikkek és tanulmányok
Absztrakt: A környezeti válsággal kapcsolatos aggodalmakat már az 1900-as évek második felében megfogalmazták. Azóta a globális problémák egyre súlyosabbak és összetettebbek lettek. Hiába a nyilvánvaló jelek, az egyes általunk generált környezeti katasztrófák csak kampányszerű megmozdulásokat eredményeznek, nem történik érdemi változás. Ennek tudatosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a mi feladatunk. A kérdés az, hogy hogyan érhetjük ezt el. A környezeti válság mellett erkölcsi válság is kialakult napjainkra. Az értékek átrendeződése és elvesztése a nevelés hiányosságaira is visszavezethető. A környezeti nevelés inter- és multidiszciplináris aspektusa megoldást nyújthat ezekre a problémákra. A gyerekek esetében ez egy olyan komplex oktatási és nevelési metódussal oldhatjuk meg, amely áthatja az egész közoktatást és arra támaszkodva túlnyúlik annak iskolai keretein. A cél, hogy képesek legyenek felismerni és tenni a lokális és globális környezeti problémák ellen, a megfelelő tudás, szemlélet és személyiségjegyek birtokában, amelyet a fenntarthatóság pedagógiáját megvalósító környezetpedagógián keresztül szereznek meg. A környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának valóságos színtere az erdei iskola. A pedagógusoknak felkészültnek kell lenniük szakmailag, amikor erdei iskolába viszik az osztályukat és ugyanez várható el az erdei iskola szolgáltatóktól, akik várják őket. Az erdei iskolák hatékonyságát növelné a környezeti attitűdök formálódása és a természeti ismeretek elsajátítása terén, ha minél több környezeti nevelő ismerkedne meg a Kováts-Németh Mária által kidolgozott Erdőpedagógia projekttel és alkalmazná azt.
Kulcsszavak: Fenntarthatóság pedagógiája; Erdőpedagógia; Erdei iskola
Absztrakt: Az elmúlt években többnyire fogalmi, támogatási, és jelentős szervezési, dokumentálási problémákkal fordultak egyesületünkhöz segítségért. Felmerült, hogy vajon ezek általános problémák? Vannak-e még olyan területek, ahol segítséget várnak a kollégák, intézményvezetők? Ezért egy kérdőíves felmérést végeztünk a KIR adatbázisában szereplő összes oktatási intézmény megkeresésével. A kérdéseket, úgy állítottuk össze, hogy adatokat tudjunk szolgáltatni a várható támogatási igényről, az erdei iskolázás szereplőinek összetételéről, szolgáltatások módjáról, és megismerjük a jelenlegi gondokat, azokat a területeket, ahol az intézmények segítséget várnak programjaik szervezéséhez, megvalósításához. Ebben a tanulmányban a felmérés azon tapasztalatait foglalom össze, melyek a módszer előnyeit, szervezési lépéseit és nehézségeit érintik.
Kulcsszavak: erdei iskola; tanulásszervezési forma; felmérés, iskola, oktatás, közösségfejlesztés
Absztrakt: A környezeti nevelés egy jól használható, de nem elég széles körűen használt eszköze az erdei iskolai programokban való részvétel. Az erdei iskolai programok szerepeltetése a pedagógus hallgatók képzésében több tekintetben is hasznos lehetőségekkel kecsegtet. Ezen lehetőségeket vesszük sorra, továbbá bemutatjuk, hogy a Nyíregyházi Egyetem hogyan él ezekkel pedagógus képzéseinek gyakorlatában. Rámutatunk, hogy a pedagógus szakok hallgatóinál hogyan járulhatnak hozzá az erdei iskolai foglalkozások a környezettudatos szemlélet formálásához, illetve a hallgatók mely készségeik, pedagógiai kompetenciáik fejlesztésében lehet e foglalkozásoknak jelentős szerepe. Reméljük, hogy az általunk bemutatott előnyök hozzájárulnak ahhoz, hogy az erdei iskolai programokon való részvétel minden pedagógus szak képzésében nagyobb szerepet kapjon a jövőben. Végül néhány javaslatot vetünk fel, amelyek jó kiindulási alapot képezhetnek az erdei iskolai programok további kutatási irányainak, kutatási kérdéseinek tervezése során.
Kulcsszavak: fenntarthatóságra nevelés; pedagógusképzés; élménypedagógia
Absztrakt: Napjainkban egyre inkább felértékelődik azon programoknak a jelentősége, melyek lehetőséget kínálnak a gyermekek számára a természettel való személyes kapcsolódásra. Ennek egyik, egyre szélesebb körben elérhetővé váló, formája az erdei óvoda. Tanulmányunkban a Tihanyi Levendula Erdei Óvoda három napos programját, és annak gyermekekre gyakorolt hatását szeretnénk bemutatni. Elsőként elemezzük a három napos program tevékenységeit, képességfejlesztési céljait. Ezt követően egy, a gyermekek számára összeállított feladatlap, egy óvodapedagógussal készített interjú, valamint a programon résztvevő gyermekek szülei számára készített kérdőív segítségével megvizsgáljuk, hogy hosszútávon mennyire maradandóak a gyermekek által szerzett élmények és ismeretek, valamint azt, hogy attitűdben és tudásban tapasztalható-e különbség a programban részt vevő, és abban nem résztvevő gyermekek között. Vizsgálataink egybehangzó eredménye, hogy az erdei óvoda gazdag, komplex tapasztalatszerzési lehetősége maradandó pozitív élményt és emléket ad, és tartós változást hoz létre a gyermekek attitűdjében, tudásában és érdeklődésében.
Kulcsszavak: erdei óvoda; fenntarthatóságra nevelés
Absztrakt: A globális környezeti válság minden embert érintő negatív hatásai és a természettudományos oktatás hullámvölgyének egybeesése teszi aktuálissá azoknak az oktatási és nevelési módszereknek a felülvizsgálatát, melyek a természettudományos kompetenciák fejlesztése mellett a környezettudatos viselkedést is megalapozzák. Doktori iskolai kutatásomban különböző fenntartású akkreditált erdei iskolai programok elemzését végzem. N=15, ahol a nemzeti parkok, erdészetek és egyéb fenntartású erdei iskolák programjaiból vizsgálok 5-5 típust. A környezeti attitűd változásának elemzéséhez egy erdei iskolai programban részt vett osztályt vizsgálok a program előtt és a program után közvetlenül, kérdőíves módszerrel. Kiindulási hipotéziseim szerint az erdei iskolai programok hatására kimutathatóan növekszik a környezet- és természetvédelmi magatartás előfordulási gyakorisága a résztvevő tanulóknál. A háromféle fenntartású (erdészeti, nemzeti parki, magán- és köznevelési) erdei iskolák közül az erdészetek és a nemzeti parkok akkreditált erdei iskolai programjainak célkitűzései tartalmaznak a fenntartó profiljához illeszkedő speciális tartalmakat, a magánvállalkozások és a köznevelési intézmények által lefolytatott programok nem. A köznevelési intézmények erdei iskolai programjaiban jobban megjelenik a módszertani diverzitás, mint a többi esetben. Tanulmányomban bemutatom, mennyire támasztják alá a mérési eredmények a hipotéziseket. A vizsgálatok eredményei segítséget nyújtanak a környezeti nevelés aktualizálási irányainak kijelölésében.
Kulcsszavak: erdei iskola, környezeti nevelés, pedagógiai célok, módszertani eszközök, attitűdmérés
Absztrakt: A természettudományos problémamegoldás aktív tanulói részvétel útján történő fejlesztése a 20. század eleje óta áll a kutatások középpontjában. A fejlesztés érdekében alkalmazott számtalan tanítási és tanulási módszer közül most a problémamegoldást állítjuk a középpontba, mégpedig a környezeti nevelés egy speciális területén, az erdei iskolában. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül néhány gyakorlati példán keresztül szeretnénk bepillantást nyújtani egy erdei iskolában folyó munkába, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet a környezeti nevelés ezen speciális helyének fontosságára.
Kulcsszavak: környezeti nevelés; problémamegoldás; erdei iskola
Absztrakt: Hazánkban egyre több minősített erdei iskola működik, ennek ellenére a jellemző az, hogy az általános- és középiskolai tanárok magukra vállalják ezeknek a foglalkozásoknak a szervezését és igen gyakran a lebonyolítását is. Erre a tevékenységre nem ritkán önállóan készülnek fel és gyakran hosszú idő alatt alakítják ki a saját programjukat. Ez az időszak azonban lerövidíthető és személyre szabható, továbbá biztos alapokra helyezhető abban az esetben, ha már az egyetemi képzés során részesévé válnak egy, vagy több olyan foglalkozásnak, amelyeknek az ismeretanyagát az erdei iskolai foglalkozások során is eredményesen hasznosíthatják. A biológus tanárképzésben az elméleti-, gyakorlati- és terepgyakorlati foglalkozások a legalkalmasabbak arra, hogy az ehhez szükséges szakmai tudás átadása mellett betekintést nyújtsanak az erdei iskolai munkába a szervezéstől a megvalósításig. Jelen tanulmány az EKE Állattani Tanszékén folyó műhelymunkába ad betekintést, amely a biológia szakos tanárok képzése során, segíti az erdei iskolai foglalkozások alapvető szakmai- és módszertani ismereteinek elsajátítását is.
Kulcsszavak: tanárképzés; oktatási segédanyag; szemléletformálás; erdei iskola; fenntarthatóságra nevelés
Ismertetők
Absztrakt: Sok éves tapasztalatom, hogy gyakran még az idősebb kollégák sincsenek tisztában, az erdei iskola fogalmával, szervezési lépéseivel, a benne rejlő tehetség-felismerési, közösségfejlesztési lehetőségekkel. Ezzel az írásommal kívánok segítséget nyújtani a téma iránt fogékony pedagógusoknak.
Kulcsszavak: erdei iskola; erdei iskola szervezése; módszerek; megoldási javaslatok; tanulásszervezési forma; komplex módszer, tapasztalati tanulás, élménypedagógia, érzékenyítés, tanmenet minta, szervezési segédlet
Absztrakt: Alsó tagozatos pedagógusként 28 éve szervezek erdei iskolákat. Az évek során összegyűlt gyakorlati tapasztalataimat szeretném megosztani ebben a cikkben. Bízom benne, hogy segítségére lehet azoknak, akik érdeklődnek az erdei iskola szervezése, lebonyolítása iránt. Ez a tanulásszervezési forma hatékonyan járul hozzá a 6-10 éves gyerekek környezeti neveléséhez és pozitívan befolyásolja a fenntarthatósági kompetenciák fejlesztését. A cikkben található felkészülési projektterv és a konkrét erdei iskola program vázlatául szolgálhat a saját programok elkészítéséhez.
Kulcsszavak: erdei iskola; oktatás; gyakorlat; élmény; szemlélet
Absztrakt: A vadászat társadalmi megítélése meglehetősen negatív a fejlett országokban, köztük Magyarországon is. Ezért különösen fontos, hogy a vadászatot a valós és pozitív oldaláról mutassuk be. Ez a tevékenység a fiatal generációk tekintetében akkor a leghatékonyabb, ha elkötelezett szakember végzi azt. A természetközeli oktatás egyik legjobb, leghatékonyabb színtere az erdei iskola. Intézményünkben minden évben 800-1000 gyermek és fiatal (óvodástól az egyetemistáig) ismerkedik meg a vadgazdálkodás és vadászat jelentőségével, szükségességével és szépségével. Az erdei iskolában eltöltött egy hét után teljesen másképpen fognak majd gondolkodni a vadászatról, gazdálkodásról és a természetvédelmi kérdésekről.
Kulcsszavak: vadászat; erdei iskola; oktatás; gyakorlat; élmény; szemlélet