Cikkek és tanulmányok
Absztrakt: A „Bábozd Zöldre az otthonod!” élményközpontú környezeti nevelési program célja a felnövekvő generációk elérése, hiszen a környezettel kapcsolatos értékrendszer kialakítása szempontjából az óvodáskor az ideális és fontos szakasza az ember életének. A program 2013-ban meseösvény koncepcióval is bővült, így az oktatási intézményekben alkalmazható kreatív eszközök terepi gyakorlati lehetőségekkel egészültek ki. Cikkünk a program 2010-2014 közötti periódusában történt hatásosság vizsgálat eredményeit ismerteti, és a program módszertani eszköz hátterének bemutatását tartalmazza. Feltételezésünk szerint az óvónők felkészítése jelentős eleme a programnak, hiszen így a megismert eszközöket tudatosan és hosszabb távon alkalmazzák. Szintén feltételeztük hogy a programelemek gyakorlati hasznot nyújtanak majd az óvodai és szabadtéri környezeti nevelésben. A program áttekintésével arra az eredményre jutottunk, hogy a program elérte kitűzött célját és ez a terület újabb lehetőséget rejt a meseösvények alkalmazására.
Kulcsszavak: iskoláskor előtti környezeti nevelés; tudatformálás; fenntarthatóságra; élménypedagógia; érzékenyítés
Absztrakt: A környezeti nevelés megvalósulásának meghatározó színtere a tanítási óra, de az iskolán kívüli tevékenységek is egyre népszerűbbek. Az oktatási intézmények számára a Nemzeti Alaptanterv (2012) a fenntarthatóság és környezettudatosság kérdését fontos fejlesztési területként, nevelési célként fogalmazza meg. Napjainkban még mindig főleg a természettudományos tantárgyakat tanító pedagógusok foglalkoznak igazán ezzel a kérdéssel. A környezeti nevelés hatékonysága jelentős mértékben növelhető a tanítási órákon kívüli tevékenységekkel (Kalantari és tsi., 2007; Erdogan és Usak, 2009; Hebel Le és tsi, 2014). Kutatásunk célja annak felmérése volt, hogy a különböző tanórán kívüli programok és az azokon való részvétel gyakorisága milyen mértékben járul hozzá a középiskolások megfelelő környezeti attitűdjének kialakításához. Véleményünk szerint a környezeti nevelést középpontba helyező tanórán kívüli tevékenységek pozitívan hatnak a tanulók környezettudatosságára. Vizsgálatunk módszere a kérdőíves felmérés volt. A kérdőíveket négy miskolci középiskola 1328 tanulója töltötte ki. Az eredmények feldolgozása az SPSS statisztikai program segítségével történt. A tanórán kívüli foglalkozásokon aktívan résztvevő középiskolások környezettudatosabb viselkedésűek és érzelmi hozzáállásuk is jobb a környezetvédelmi kérdésekhez.
Kulcsszavak: környezeti nevelés; tanórán kívüli tevékenységek; környezeti attitűd
Absztrakt: A fenntarthatóságra nevelés folyamatának kulcsszereplői a gyakorló pedagógusok, és a tanítóképzésben részt vevő pedagógusjelöltek. A kultúra átadásával, szemléletformálással a hallgatók környezeti nevelésével elérhetjük, hogy a környezeti nevelés, fenntarthatóság pedagógiája iránt elkötelezett tanító generációk kerüljenek ki a képzéseinkből. A Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményeiben 1996 óta, az Erdőpedagógia Projekt elindulásával valósul meg olyan elméleti és gyakorlati képzés, mely ezen célokat szolgálja.
Kulcsszavak: fenntarthatóság pedagógia, erdei iskola, pedagógusképzés, erdőpedagógia, környezetpedagógia
Absztrakt: A jelenkor szelleme és igényei megkövetelik az innovatív és élményszerű oktatást, bemutatást. Ez alól a tanösvények sem kivételek, ahol egyre inkább a részvételen alapuló tanulásra mutatkozik nagyobb érdeklődés a látogatók részéről. Ezt a feltételt teljesítik az interaktív tanösvények, ahol olyan elemek kapnak főszerepet a tanulás során, melyek játékosan, fizikailag vonják be a látogatót az ismeretszerzési folyamatba. Az igény növekedése azonban nagy felelősséget kíván a tanösvény tervezői és kivitelezői részéről, mind a tervezési, mind pedig a kivitelezési folyamat során. Ennek segítése érdekében dolgoztunk ki összesen 30 szempontot az interaktív tanösvények tábláinak tartalmára (szövegezés, grafika, interaktivitás) vonatkozóan, melyet összesen 6, a Patkós Stúdió által elkészített interaktív tanösvényen teszteltünk pontozásos módszerrel. Összességében jó eredményeket kaptunk, és bebizonyosodott a kidolgozott szempontrendszer gyakorlati működőképessége. Ezzel, egy határozott javaslati keretet adtunk az interaktív tanösvények kiépítéséhez a tervezőknek és a kivitelezőknek egyaránt.
Kulcsszavak: interaktív tanösvény; szempontrendszer; élmény; tervezés; kivitelezés
Absztrakt: Az élményösvények kialakulása a tanösvényekhez kötődik. Az elmúlt évtizedekben a tanösvények is jelentős változáson mentek keresztül a terepi környezeti nevelés más helyszíneihez hasonlóan. Az élményösvények fejlődésének-fejlesztésének terén jelentős szerepet játszottak a német nyelvű országok (Németország, Svájc, Ausztria). A kutatás kiemelten az élményösvényekre fókuszál, amelyek a tanösvények fejlődéstörténetében később jelentek meg (1990-es évek). A vizsgálatok célja német, osztrák és magyar élményösvények felkutatása, szakirodalmi megalapozása, fejlődéstörténeti sajátosságainak, megjelenésének feltárása, terepi bejárások során megfigyelések végzése, értékelő szempontrendszer kidolgozása és a vizsgált ösvények objektív értékelése volt. A felmérések során először a német nyelvű szakirodalom feltárása, majd a szakirodalmi kritériumok alapján a vizsgálandó élményösvények kiválasztása történt meg. Ezt követték a terepi felmérések a három említett országban. Az élményösvények olyan új utakat jelenthetnek számunkra elsősorban környezetpedagógiai szempontból, amelyek esetében a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok megismerésével hatékonyabb ismeretterjesztést és szemléletformálást tudnánk biztosítani ezeknél a terepi létesítményeknél.
Kulcsszavak: élményösvény; német nyelvterületek; vizsgálat; értékelő szempontrendszer