http://internetto.hu - Friss hirek percről-percre! ................................................................... ............INTERNETTO HIRLEVÉL.............1999 31.hét............. :::::::::::::TARTALOM:::::::::::::::: 1999. július 26. hétfő Elektronikus számlázás A Playboy pert vesztett Pénzért szörföznek A jövő a kezünk ügyében van 1999. július 27. kedd Választási küzdelem: USA 2000 Intel - Cisco szövetség Szabad, adómentes internetet! Az Otto online árul 1999. július 28. szerda Homoszexuálisok a neten MP3 a király, de meddig? Webes újdonságok itthonról 1999. július 29. csütörtök Az ISP esete a titkosszolgálattal Mekkora a hálózatok hálózata? Hatékonyabb keresés a neten Y2K-beteg orosz atomfegyverek Csak digitálisan: Encyclopaedia Britannica 1999. július 30. péntek Hogyan érjük el a szörfözőt? Világközért Online vásárlói szokások - iNteRNeTTo.most - Internet-ajanlat - Olvasnivalok a MEK-bol - Hét vicce ====================================================== *** 1999. július 26. hétfő Elektronikus számlázás Az amerikai cégek évente összesen 29 milliárd számlát küldenek ki. Ennek költsége átlagosan számlánként 90 cent. Az elektronikus számlázás azonban forradalmasíthatja ezt a gyakorlatot. Az internetes szamlaküldéshez és a fizetéshez szükséges technologia ugyan rendelkezésre áll a cégeknek, de kevesen élnek a lehetőséggel. Az elemzők szerint a következő év végéig körülbelül 4,5 millió háztartásba érkezik majd számla az interneten keresztül. A bankoknak az elektronikus számlázás jelentheti a nagy lehetőséget. Jelenleg nehézségeik vannak az ügyfelek figyelmének felkeltésével és megtartásával, és fő erősségük még mindig a nagyvállalatok készpénzforgalmának kezelése. Most harcba indulnak a high-tech cégekkel az internetes számlázás irányításáért. A bankárok arra számítanak, hogy "web site"-jaikat portállá alakithatják, ha számláknak szánt postaládákat helyeznek el rajtuk, más pénzügyi szolgáltatásokat is kínálhatnak a világhálón és az internetes számlázás kitűnő reklámlehetőséget jelent és állandó kapcsolatot az ügyfelekkel. A bankoknak van némi előnyük: kapcsolatban állnak a számlákat kiadó cégekkel, sok tapasztalatuk van a pénz kezelésében és ügyfeleik rögtön hozzáférhetnek a pénzükhöz is - áll a Business Week EDUCAUSE-en ismertetett cikkében. A Playboy pert vesztett A Playboy a Közép-Kaliforniai Kerületi Bírósághoz beadott keresetében azzal vádolta meg az Excite és Netscape Communications cégeket, miszerint megsértették a védjegyét, mivel más, konkurens cégeket reklámoztak mikor az internetezők a Playboy honlapját keresték. Vannak olyan keresőprogramok, amik több pénzt kérnek el a "célzott" reklámokért. Így ha valaki pornót keres a világhálón, akkor az ott megjelenő pornóhirdetések többe kerülnek a reklámozónak. Az Excite, ami a per kezdete idején uralta a Netscape Netcenter portált, közel 450 erotikus kulcsszóval rendelkezik, amik keresése közben pornóreklámok jelennek meg. A 450 szó között a "playboy" és a "playmate" is szerepel. A hirdetők fizetnek, hogy bekerülhessenek a kulcsszavas keresőprogramba, mert így reklámaikkal azt a fogyasztói réteget érik el, aki tényleg ilyen témák után érdeklődik. A Playboy véleménye szerint, azonban ez a hirdetési magatartás sérti a védjegyüket. Alicemarie Stotler bírónő azonban nem értett egyet a Playboy kiadóval. Múlt havi döntésében kifejtette, hogy a playboy és playmate szavak az angol nyelvhez tartoznak, így a vállalat nem sajátíthatja ki őket. "Azzal, hogy a Playboy le akarja tiltani az összes reklámot, ami a playboy és playmate szavakra jelennek meg, a vállalat monopolizálná a szavak interneten való használati jogát." A Playboy egyik ügyvédje azt nyilatkozta, hogy fellebbeznek a kedvezőtlen döntés ellen. Az ítélet rendkívüli fontossággal bír, a még gyerekcipőben járó internetes jogrendben. A keresőprogramok, internetes hirdetők és honlapkészítők tanulhatnak az esetből, és tisztázhatják az olyan trükkökre vonatkozó szabályokat, amik növelik az oldalak nézettségét. Korábban is volt már példa hasonló jogi háborúra, akkor a metatag (internetes kódokban elrejtett kifejezések, amik alapján a keresőprogramok megtalálják az oldalakat) használatával kapcsolatban. A Playboy már megnyert egy ilyen pert, egy olyan pornó weboldallal szemben, ami a metatag-ben elrejtette a playboy szót. Ugyanakkor, el is vesztett egy másikat, amit egy korábbi Playmate ellen indított, hogy megakadályozza a hölgyet abban, hogy a védjegyet belerakja a kódjába. A bírói döntés értelmében az ex-playmate jogosan használta a nevet, és nem tévesztette meg a szörfölőket. Stotler bírónő szerint a mostani perben a keresőprogramoknak -amiknek közvetlenül nincs érdekeltsége az üzletben- jogukban állt a szavakat a forgalom "eltérítésére" használni, főleg mivel más cégek is levédték a playboy és playmate kifejezéseket, mint például az Igloo, vagy a W.E: Bailey & Son. A Playboy így is foggal-körömmel ragaszkodik intellektuális tulajdonához, védjegyeihez. A Playboy-t képviselő ügyvéd, Jeffrey Neuberger a következőket mondta: "Ha jobban belegondolsz, ez olyan mintha valaki az apple szó keresése közben IBM reklámot kapna. Szerinted ebben az esetben mit szólna az Apple cég? A keresőprogramok eladták a "playboy és playmate szavakat a pornóval foglalkozó hirdetőknek. A bíró nem foglalkozott azzal, hogy aki ezeket a keresőszavakat megveszi, az nyilvánvalóan csak a Playboy védjegyeit akarja kihasználni." Jogi szakértők szerint a döntés nagymértékben kihat majd a portálok reklámeladási jogaira. "Ez egy nagyon fontos döntés. Arra utal, hogy a keresőprogramok ezentúl sokkal lazábban veszik majd a hirdetési szabályokat. Ha a Playboy megnyerte volna a pert, az azt eredményezte volna, hogy néhány szó lekerült volna a kulcsszavak listájáról." Mondta Mark Radcliffe ügyvéd. Egy másik jogász szerint Stotler szabályzata megváltoztatja majd a bíróság hozzáállását hasonló védjegyes perekben. Kevin Goering, a Coudert Brothers jogásza ellenben nem találta a mostani döntést annyira fontosnak. "Nem hiszem, hogy bármi más állna az ügy hátterében mint, hogy a keresőprogramok nem sértik a védjegyet. Így csak továbbra is megmaradnak a mostani szabályok." (CNet) Pénzért szörföznek A brit internet-használók hamarosan akár 25 penny-t is megkereshetnek egy óra alatt, pusztán azzal, hogy szörföznek a Weben. Ennek fejében azonban a jelentkezőknek el kell fogadniuk, hogy a képernyő mintegy tíz százalékát folyamatosan eltakarja majd egy hirdetési felület. A piramisszerűen felépülő rendszerben a felhasználók további tíz penny-re is szert tehetnek, amennyiben egy általuk beszervezett ismerős szintén eltölt egy órát a világhálón. A szolgáltatást elindító sharkhunt.com a kezdeti időszakban néhány korlátozó intézkedést is bevezetett, hiszen nem számolja el például a tétlenül töltött időt, valamint 20 fontban állapítja meg az egy hónap alatt szörfözéssel megkereshető összeg maximumát. A cég elnöke szerint a Web-oldalak hirdetési csíkokra épülő hagyományos hirdetési módszere a legkevésbé sem hatékony, minthogy az internet-használóknak csupán alig 1%-át képesek elcsábítani a kereskedelmi Web-helyekre. A sharkhunt.com bízik abban, hogy a rámenős marketing-politika és a felhasználók viselkedésének gondos elemzése képessé teszi majd a céget egy versenyképes piaci pozíció megszerzésére. (Boston Globe's) A jövő a kezünk ügyében van A Sony Walkman-ek piacra dobása után három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az egymilliómodik példány is gazdára találjon, de a 3Com-nak csupán 18 hónapra volt szüksége ugyanennyi Palmpilot kézi számítógépet értékesítéséhez. A Forrester becslése szerint 2002-ben több kézi számítógépet vásárolnak majd a fogyasztók, mint asztali számítógépet. A mobil számítástechnika aktuális trendjeit Mark Frauenfelder elemzi cikkében. *** 1999. július 27. kedd Választási küzdelem: USA 2000 Még nem tudható biztosan, hogy mely pártok és jelöltek indulnak 2000 novemberében az Amerikai Egyesült Államok elnökének székéért, az interneten azonban érzékelhető, hogy az előválasztási küzdelem már megkezdődött az USA szövetségi államaiban. Miután becslés szerint a döntő startjára a választásra jogosult amerikai polgárok 70 százaléka online lesz, egyetlen potenciális (vagy magát annak tartó) jelölt sem akar lemondani a saját web-oldalról. Az Fehér Házba törekvők oldalait böngészvén, a demokrata párti Bill Bradley egykori profi sportolót bézbólozás közben láthatjuk. Pártbéli vetélytársa, Al Gore, az USA alelnöke, családi boldogságot árasztó dagályos lírával próbál kilépni abból az árnyékból, amelyet Bill Clinton vethet rá. A republikánusok egyik jelöltje, a dúsgazdag kiadóvállalat-tulajdonos Steve Forbes mindenféle technikai trükköt fölvonultat. Ifjabb George W. Bush a spanyolajkú választópolgárokat is igyekszik megnyerni honlapja által. Amennyire különböznek a világhálón megjelenésükben a jelöltek, annyira egy a céljuk: a hagyományos médiák, a sajtó, a rádió meg a tévé szűrőit kikerülve, a lehető legjobb színben föltüntetni magukat, mert minden szavazat számít. Ugyanakkor a sajtónak is szeretnének kedvezni, hogy az újságírók lehetőség szerint minden információt frissen és "első kézből" megkaphassanak - az internetről. Az internetes oldalak a pártok belső kommunikációját is szolgálhatják. Nem utolsósorban az adományok gyűjtőhelyei is lehetnek - mutat rá David Plotz, a Slate.com című tekintélyes internet-magazin washingtoni irodájának vezetője; a szövetségi választási bizottság nemrég ugyanis engedélyezte, hogy a pártok a hitelkártyán érkező adományokat is elfogadják. A virtuális kampánnyal kapcsolatosan nyilatkozó egyik szakértő, Alan Rosenblatt, a George Mason University politikai kommunikáció tanszékének professzora szerint az internet és az e-mail bevonása a választási kampányba az eddig nem választó fiatal korosztályok megnyerését is szolgálja. A hálózatok hálózatán egészen jól eladható a politika. "Aki akar, az olyan elsőrendű információforrásokhoz juthat az interneten, amelyek mostanáig csak az elit, a kiválasztottak számára álltak nyitva" - mondta Clarke Caywoodk, a Northwestern University tanára. (pte) Intel - Cisco szövetség Az elsősorban mikroprocesszorairól ismert Intel Corporation bejelentette: szélessávú kapcsolatra alkalmas eszközökkel kívánja lehetővé tenni a gyorsabb internet-elérést a lakosság és a kisvállalkozások számára. A növekvő szélessávú piacra való belépés jól jelzi az Intel arra irányuló szándékát, hogy megfizethető áron és az eddiginél szélesebb körben tegye lehetővé a leggyorsabb analóg modemekénél 25ször gyorsabb, tehát nagy sebességű hozzáférést, a végfelhasználók számára. Az Intel Broadband Access Operation (BAO) a cég szélessávú stratégiájának részeként technológiai megállapodást kötött a Cisco Systems-zel a PCs aszimmetrikus digitális előfizetői vonalon (ADSL) alapuló, a Cisco Central Office DSL berendezéseivel kompatíbilis modemtípusok fejlesztésére, előállítására és forgalmazására. Az ADSL-technológia a hagyományos telefonszolgáltatásokhoz használt rézkábelen teremt nagy sebességű adatátvitelt, ekként internetelérést is. Az Intel évek óta aktívan foglalkozik szélessávú ipari szabványok kidolgozásával, és a szélessávú technológia terjesztése céljából folytatni kívánja technológiai és vállalati beruházásait. A Cahners InStat Group független ágazatelemző cég becslése szerint a DSLelőfizetők száma már az idén az eddiginek a másfélszeresére növekszik, és jövőre eléri a kétmillió új előfizetőt. Az új technológia tömeges terjedésének lendületet adott a DSL világszabványok, például a G.lite (ITU G.992.2) és a G.DMT (ITU G.992.1) megjelenése. Olcsóbbá és egyszerűbbé teszik ugyanis a felhasználók számára a DSL-modemek telepítését, a PCgyártók számára pedig a szélessávú kapcsolat lehetőségének standard tartozékként történő beépítését. Az Universal ADSL Working Group (UAWG) alapító tagjaként az Intel is hozzájárult a G.lite szabvány kifejlesztéséhez és a G.lite termék-interoperabilitásához. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) éppen jó hónapja, június 22én fogadta el DSL világszabványként a G.lite és a G.DMT standardot. Az Intellel létrejött megállapodás előmozdítja a Cisco egyéni felhasználókra irányuló stratégiáját, amely szerint a PCs hálózattechnikai termékek legnagyobb gyártóival együttműködve az otthonok számára is lehetővé kell tenni a nagy sebességű hozzáférést. Szabad, adómentes internetet! A Wired magazin arról az új kezdeményezésről tudósít, amelyik szembeszáll az internet állami, illetve jogi szabályozására irányuló amerikai elképzelésekkel. A Hands Off the Internet (El a kezekkel az internettől!) egy tisztán csak amerikai problémára összpontosító érdekcsoportosulás, és a többi között az internet megadóztatása és az online-tartalmak megregulázása ellen emel szót. Mindkét célját illetően számíthat a szervezet az ipar támogatására is. Az internet kifogásolt megadóztatása bizonyos szövetségi államok azon igényét szolgálná, hogy adót vethessenek ki az elektronikus kereskedelemre. Ilyen adónem eddig nem volt (csak eszébe ne jusson valami hasonló a magyar kormánynak!), mivel a Clinton-kormányzat éppen az elektronikus gazdaság támogatása céljából, mindeddig megakadályozta. Az új érdekcsoport végül is csak az internetet sújtó új adónemek bevezetése ellen száll síkra. Még konkrétabban: Connecticut szövetségi állam azon tervezete ellen lép föl, amellyel az interneten forgalmazott információkra és szoftverekre vetne ki új adót. Az El a kezekkel az internettől! csoport szóvivője ekként érvel: "Nem kell külön adót fizetni azért, ha például a Wall Street Journal című lapot bárkinek a lakására kézbesítik Connecticutban. Ha viszont ugyanennek az újságnak az online-kiadását fizetik elő, akkor igen, mivel Connecticut megadóztatandó dolognak tartja." Az Otto online árul Az európai elektronikus kereskedelem egyik úttörője a nálunk is jelen lévő, német csomagküldő áruházi lánc, az Otto-Versand. A cég 1995 szeptembere óta van jelen az interneten. A címen található főkatalógusában már 45 ezernél több terméket kínál. Azért, hogy a leendő vásárlók még jobban szemügyre vehessék a kiválasztott árucikket, a kép egérkattintásra nagyban is megtekinthető. A textíliakínálat többféle változatban, színben is előhívható az elektronikus katalógusból. Az Otto-Versand hatalmas kínálatának alapos megismerését a szakszavak külön magyarázata is segíti. Osztrák adat szerint a múlt üzleti évben az internetes és CD-ROM formájában megjelent katalógus alapján vásárolt termékek értéke meghaladta a 3,1 milliárd schillinget. Ez a teljes Otto-Versand forgalmának 7 százaléka. Szerény becslés szerint a következő öt évben az elektronikus kereskedelem értéke Ottoéknál a teljes forgalom tizede lesz. A cég 1997-ben nyitotta meg éjjel-nappal működő "shopping 24" nevű internetes bevásárló-központját, ami német nyelvterületen azóta is a legnagyobbak közé tartozik. Az áruházlánc partnereinek 4,5 millió termékét, szolgáltatását, utaztatási-idegenforgalmi kínálatát, biztosítási ajánlatát stb. egy helyen teszi közzé. Az 1949. augusztus 17-én alapított Otto-Versand rövidesen fennállásának 50. évfordulóját ünnepli. Werner Otto kis cipőgyárából, amely csak csomagküldő formában értékesítette termékeit, időközben a világ legnagyobb csomagküldő áruházi lánca nőtte ki magát: munkatársainak száma 63 ezer, éves forgalma mintegy 33 milliárd márka volt a nemrég zárult üzleti évben, ami 10,2%-os fejlődésnek felel meg egyetlen esztendő alatt. Ötvenegy kereskedelmi egysége 19 országban van jelen, mindenekelőtt az európai, az észak-amerikai és az ázsiai piacokon. (pte) *** 1999. július 28. szerda Homoszexuálisok a neten 2005-re a homoszexuális felhasználók száma 17.1 millióra emelkedik a mai 9.2 millióval szemben- állítja a Computer Economics. (86 százalékos növekedés). Hogy mi köze egy internetes gazdasági cégnek a meleg felhasználók számának növekedéséhez: (potenciális) felhasználók lehetnek, akik sajátos (tartalom)szolgáltatások előfizetőivé válhatnak. Becslések szerint Észak-Amerikában már ma is megközelítőleg 6,8 millió meleg kapcsolódik a világhálóra. Ez várhatóan 11 millió lesz 2005-re. Ugyanakkor Európában az on-line homoszexuális férfiak és nők populációja a jelenlegi 1,29 millióról 2,6 millióra emelkedik 2005-re. Az INFINIT Műhely ugyanakkor szkeptikus ezekkel az adatokkal kapcsolatban, minthogy a kutatás a "becsüljük meg és számszerűsítsük" állatorvosi lovának bizonyul. Szintén probléma, hogy az amerikai adatokon kívül a melegek társadalmi aránya pontosan nem ismert és a kulturális eltérések miatt igencsak nehezen becsülhető. Vannak ugyanis olyan kultúrák, ahol a homoszexualitást a társadalom másként ítéli meg, mint a mi kultúránkban és ezért könnyebb (nehezebb) a felvállalása. Kinsey, aki a szexuális szokások átfogó vizsgálatát végezte el az USA-ban, igen híres vizsgálatában azt találta, hogy a "mintájában szereplő férfiak 8 százaléka tartott fenn kizárólagosan homoszexuális kapcsolatot három vagy több éven át. A nők körében a homoszexuálisok aránya a Kinsey-féle kutatás szerint alacsonyabb volt. A nőknek körülbelül 2 százaléka volt kizárólagosan homoszexuális. Homoszexuális tapasztalatokról a nők 13 százaléka számolt be, míg további 15 százalék beszélt ki nem élt homoszexuális vágyakról. Mivel meghökkentek a feltárt eredmények láttán, így azokat különböző módszerekkel újból ellenőrizték, de végkövetkeztetések nem változtak.". Valójában a férfiak fele tekinthető kizárólagosan csak heteroszexuálisnak. Így sokkal inkább az feltételezhető, hogy a korábban elfojtott homoszexuális igények előtörhetnek az anonim internet-felhasználókban, így a férfiaknál az a 13 százalék, a nőknél pedig az a 15 százalék is homoszexuális tartalom felé fordulhat, aki eddig elfojtotta ez irányú kíváncsiságát, tehát a homoszexuális felhasználók száma nem pontosan becsülhető. Ha az internetet vizsgáljuk a homoszexuális felhasználók szempontjából, akkor figyelembe kell vennünk, hogy az internet nyújtotta lehetőségek segítségével a homoszexuális irányultságú emberek kitörhetnek korábbi elszigeteltségükből, kommunikációs kapcsolatot létesíthetnek egymással, és felvállalhatják önmagukat. Az internet 2005-re feltehetően a homoszexuálisok küzdelmének és identitásépítésének egyik igen fontos fóruma lesz, a kapcsolattartás talán legfontosabb eszköze. Ugyanakkor, nem kell a Computer Economics előrejelzését készpénznek venni, mivel az internet által generált változások alaptrendjeit, és a kulturális eltéréseket figyelmen kívül hagyja. (Infinit) MP3 a király, de meddig? Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az MP3 ma a zenehallgató internetezők kedvence. Úgy tűnik, a CD-boltok nemsokára akár komoly válságba is kerülhetnek, ha otthonából mindenki kényelmesen letölthet, amit akar. A Forrester Research becslése szerint máris közel 1 terabyte (1000 gigabyte) MP3-as fájl található a világhálón. A Diamond Multimédia Rio MP3 lejátszó népszerűsége jó néhány más hordozható lejátszó kifejlesztését ösztönözte. A probléma az, hogy bár az MP3 már elözönlötte az internetet, egyelőre nem létezik zenei szabvány. Így a számokon nincs szerzői jog(díj), ráadásul a letöltött számok túlnyomó többsége kalózlemezről lett felvéve. Sajnos, jó pár technológiai kérdés is még válaszra vár, például hogyan lehet egy jogilag védett számot egy hordozható lejátszó programjába áttenni. A nyár folyamán a Secure Digital Music Initiative (védett digitális zenei szövetség) az ehhez hasonló jogi kérdésekre keres majd megoldást. Így a kereskedőknek is marad még elég idejük arra, hogy a karácsonyi bevásárlási rohamra elkészítsenek egy olyan szoftvert, ami MP3-as és kódolt fájlokat is képes olvasni. Az is nehézségeket okoz, hogy egy tömörített fájl is legalább 20 perc letöltési időbe kerül modemmel. Ahhoz tehát, hogy az m-commerce (elektronikus zenei kereskedelem) nagy bevételre tehessen szert, az kell, hogy az emberek minél előbb gyors internet kapcsolattal rendelkezzenek. A Forrester Research vezető szakértője, Mark Hardie szerint, az MP3 két évig még népszerű marad, 2003-ra viszont a védett zeneletöltés közel 1,1 milliárd dolláros üzletág lesz. A dolognak már most is biznisz szaga van: megkezdődött ugyanis az MP3 részvényeinek eladása. Az első nap a tőzsde be is bizonyította az internetről letölthető zene rendkívüli népszerűségét: zárásig az értékpapírok ára 126 százalékkal ugrott. Eredetileg részvényenként 28 USD volt az MP3.com, este viszont ehhez képest már 63,3125 USD-re nőtt. Az ilyen mértékű kereslet csak igazolta azt a jóslatot, miszerint a befektetők nagy lelkesedéssel szállnának be a digitális zene iparágába. Webes újdonságok itthonról Szombattól új, az eddiginél bővebb, kategorizált linkösszeállítással, informatívabb szöveges linkekkel és a Freemail bejelentkező ablakával jelenik meg az [origo] portál címlapja. A Freemail, amelynek új külalakját az olvasók online szavazás keretében választhatták ki három tervezet közül, továbbra is a megszokott szolgáltatásokkal áll felhasználói rendelkezésére. Az [origo] címlapján található megújult linkösszeállítás témák szerint kategorizált, kibővített verziója tovább egyszerűsíti az interneten való eligazodást: a legfontosabb, leghasznosabb linkek már a főoldalról is elérhetők lesznek. A többek között keresőket, telefonkönyveket, adatbázisokat, menetrendeket és kulturális programmagazinokat csoportosító blokkok megkönnyítik a tájékozódást a praktikus információk tömegében. Tovább bővült a legújabb ingyenes szolgáltatásokat nyújtó magyar szerver, a TÁR támogatóinak száma. A REX Computer, az Interware, a Webmutató és a Prím Kiadó jóvoltából több mint 100.000 forint értékben 71 ajándékot sorsolnak ki az előzetes regisztrációban résztvevő felhasználóik között. A felhasználónevüket még péntek reggelig lefoglalók Corel Magic 65.000-es clipart gyűjteményt, internet előfizetést, webmutató műsorújságot, illetve egy éves Internet Kalauz előfizetést nyerhetnek. A honlap 1999. július 30-án debütál. Árverési oldallal bővült a Prím-Online oldala. Árinformációkat többen közölnek, ám ahhoz, hogy pontosan tudja az érdeklődő, hogy mibe kerül ma Magyarországon, mondjuk egy 6 gigás winchester, még magának a Prím-Online Számítástechnikai Áruháznak az akciós oldala is kevés, hisz ki tudja:adnak-e érte annyit, amennyi ott kínálati árként szerepel. Az árak bemérésére, szondázására, folyamatos figyelésére mindenképp pontosabb eszköz az Árverés, ahonnan nem azt tudhatjuk meg, hogy mit kér az eladó, hanem azt, hogy ki mit hajlandó érte adni, s mennyi a maximum, amit hajlandók fizetni. Az árverési szoftver, tudatosan nem csak a játékot, hanem a pontos értékbecslést szolgálja, a licitálok azonnal megadhatják azt a maximumértéket, ameddig hajlandók elmenni. Természetesen - hogy az árverés hagyományos jellege is megmaradjon - ezt a szoftver nem köti a licitben részt vevő többi potenciális vásárló orrára, hanem megteszi a tétet, kicsivel ráígérve az addigi maximumra, s mindaddig lépeget felfelé, ameddig az engedély szól. Így lehet olyan olcsón megkapni az árucikket, mint a legtöbbet ígérő ellenfél által ajánlott ár, plusz a licitlépcső, de semmiképpen se kell többet fizetni érte, mint az előre meghatározott limit küszöbb. Mire lehet licitálni? Azt fedezze fel mindenki maga! *** 1999. július 29. csütörtök Az ISP esete a titkosszolgálattal Létezik legalább egy internet-szolgáltató Oroszországban, amely megtagadja az ügyfelei utáni kémkedést. Ez azonban nem maradhat büntetlenül. A vezérigazgató szerint a titkosszolgálat már megtette az első lépéseket a szóban forgó ISP ellehetetlenítéséért. SORM 2 (System of Efficent ResearchMeasures 2) az elnevezése annak az utasításnak, amely lehetővé teszi Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálatának (FSB), hogy külön engedélyek beszerzése nélkül is jogosan tekinthessen bele a privát elektronikus levelezésekbe. Az ürügy mindehhez az adócsalások és a korrupciós ügyek remélt leleplezése. A SORM 2 direktívája alapján várják el az internet-szolgáltatóktól, hogy tegyék lehetővé a titkosszolgálat számára a szabad kutakodást, sőt, fizessék is meg ennek árát: fizessenek a szervereikre felszerelt, az elektronikus leveleket ellenőrző berendezésért, és fizessék meg az FSB moszkvai parancsnokságával fenntartandó kapcsolat árát. A Bayard-Slavia Communications elnevezésű internet-szolgáltató azonban megtagadta a SORM 2 által előírtak követését, s ezért a kormányzat akcióba lendült. A Bayard-Slavia vezérigazgatója, Nail Murzakhanov szerint az FSB már megkísérelte bezáratni az ISP-t engedélye visszavonásával és azzal, hogy kétségbevonta a Moszkvával való műholdas kapcsolathoz igénybe vett frekvencia használatához való jogát. Végül módot találtak arra, hogy befagyasszák a szolgáltató bankszámláját, s így az általában nem tudott fizetni a műholdas kapcsolataiért. Murzakhanov azonban nem adja be a derekát. "Soha nem fogunk segíteni az FSB-nek az efféle nyomozásokban. Mi vagyunk az első szolgáltató, amely szembeszáll ezzel a titkos információgyűjtési módszerrel, s valószínűleg mi leszünk az első, akit tönkretesznek az engedelmesség megtagadása miatt." (TechWeb, Infinit) Mekkora a hálózatok hálózata? Két, frissen megjelent amerikai tanulmány is elegendő bizonyíték arra, mennyire különbözhetnek egymástól az internetre vonatkozó statisztikák. Lássuk csak! A Computer Industry Almanac Inc. piackutató cég szerint napjainkban mintegy 150 millióan használják a hálózatot a nagyvilágban, ám minden második az Amerikai Egyesült Államok polgára. Jövőre ez az arány 42 százalékra csökken, miután az összes használó száma 318 millióra emelkedik! Meghökkentő: a hálózatok hálózatát használóknak a népesség számához mért aránya (1000 lakosra vetítve) az észak-európai szigetországban, Izlandon a legnagyobb: 32 százalék. Finnországban 30,5), Norvégiában 30,41, Svédországban 29, az USA-ban 28,3 százalék. Ki gondolná, az információtechnológia nyugat-európai fellegvára, Németország nincs rajta a legnagyobb internet-használók 15-ös listáján?! Az előbbi statisztikának ellentmond a másik piackutató, a Global Reach, amely az internetezők világközösségét 204 milliósra becsüli. A nagy különbséget azzal magyarázza, hogy szerinte más cégek gyakorta nem fordítanak kellő fáradságot az Föld összes országa internetes adatainak fölkutatására és összesítésére. Ennek megfelelően például ez alkalommal először szerepelnek a statisztikában az arab országok adatai; az ott élő internetezők számát a Global Reach egymillióra teszi. A Global szokatlan módját választotta adatai elemzésének. Nem elsősorban a hálózatot használó állampolgárságát, hanem az anyanyelvét firtatta. A cég szerint napjainkban 128 millióan (59,3%) vannak az angolul beszélők. Ebből az USA polgárainak számát 99 millióra becsüli. A nem angolul beszélők száma 88 millió (40,7%); ebben a csoportban 19,7 milliós részesedéssel a japánok alkotják a legnépesebb közösséget. A németajkú internetezők a Global Reach szerint 14 millióan vannak - a szövetségi köztársaságban, Ausztriában és Svájcban. A piackutatók szerint a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben növekszik a nem angolul beszélők aránya az interneten, mivel a Föld hatmilliárd lakosának igen nagy többsége több száz más nyelvet beszél. Hatékonyabb keresés a neten A rendelkezésre álló keresőprogramok sajnos nem mindig segítik hozzá a netizent a szükséges információhoz. A mai legnépszerűbb keresők (AltaVista, Yahoo, Lycoos, HotBot) is csupán a világháló kb. 16 százalékát fedik le ideális esetben. Ahhoz, hogy egy új honlap egyáltalán bekerüljön egy keresőprogram "látómezejébe" legjobb esetben is fél évre van szükség. Ami még ennél is rosszabb, hogy ezek a keresőszolgáltatások többnyire olyan honlapokra irányítják a szörföst, amely oldalakhoz a legtöbb link csatlakozik. A hatékonyabb keresés érdekében a New Jersey-i NEC Kutatóintézet munkatársai kifejlesztették az úgynevezett metacrawler-t, amely a keresett kifejezést átlagosan még másik tíz keresőnek továbbítja. Természetesen ez a módszer sem ad száz százalékos internetes lefedettséget, de mindenesetre érdemes kipróbálni. Y2K-beteg orosz atomfegyverek Az atomfegyverekkel különösen jól ellátott orosz északi-tengeri hadiflottának nincs pénze arra, hogy fölkészítse számítógépeit a 2000-ik év probléma áthidalására - állítja a Bellona norvég környezetvédelmi szervezet. Különösen kiszolgáltatott a flotta korai riasztórendszere, amely akár meg is zavarodhat, és nem létező támadást jelezhet. A Bellona rámutat, hogy Oroszországot már 1995-ben csak hajszál választotta el egy nukleáris ellencsapás megkezdésétől, amikor jelzőrendszere egy norvég időjáráskutató rakétát a NATO támadó rakétájának vélte. Oroszország jóval a nyugati államok mögött kullog a 2000-ik év számítógépes gondjainak a fölszámolásában - jelentette ki a Bellona szakértője, Igor Kudrik. Moszkva már közölte is, hogy nem minden komputerét képes idejében felülvizsgálni és átállítani. Egyúttal azt is hangoztatta a világ közvéleményének a megnyugtatására, hogy az atomfegyvereket kézi vezérléssel hozzák működésbe. Az Amerikai Egyesült Államok már javasolta Oroszországnak, hogy a kritikus időszakban a két ország közösen ellenőrizze az atomarzenált. Csakhogy a koszovói válságról kirobbant orosz-amerikai nézeteltérés miatt ezt az együttműködést egyelőre fölfüggesztették. - Hadd izguljon a világ! (AP) Csak digitálisan: Encyclopaedia Britannica A jövőben már csak az elektronikus formában megjelenő Encyclopaedia Britannica-t lapozhatja az érdeklődő. A nagy múltú, tekintélyes lexikon átdolgozott, kiegészített köteteit ugyanis többé nem nyomtatják ki. A chicagói székhelyű Britannica-kiadó már a múlt években is csak igen kis példányszámban jelentette meg a sokak szerint "lexikonok lexikonját", amely kisebb vagyonba kerül. Az ismereteknek ez a gazdag tára CD-ROM formájában viszont nagyon is kelendő: tavaly csak Európában 150 ezer példány fogyott belőle. A lézerlemezre rögzített, leghétköznapibb Encyclopaedia Britannicát Németországban 139 márkáért adják. Jacob Safra svájci befektető 1996-ban 130 millió dollárért vásárolta meg a hagyományokban különösen gazdag kiadóvállalatot, és azóta is azon munkálkodik, hogy megmentse a legendás művet az utókornak. Az első alkalommal 1771-ben, Edinburghban kiadott Encyclopaedia Britannica legutóbb 32, egyenként ezeroldalas kötetben jelent meg. A Encyclopaedia Britannica Társaság alternatívaként gazdag internetes kínálatot fejlesztett ki. A nagy mű legkülönfélébb multimédia-kiadásai mellett elkészült a lexikon online-változata, amelynek használatára bárki előfizethet havi öt fontért. A címen a böngésző megtalálja a Washington Post és a Newsweek friss híreit; bőséges linkkínálat, és online üzlet is csábítja az EB iránt érdeklődőket. *** 1999. július 30. péntek Hogyan érjük el a szörfözőt? Sokszor okoz problémát, hogy a hazai internetezők zöme csupán egy telefonvonallal rendelkezik, hiszen netezés közben a barátok, rokonok órákon át hiába próbálnak ránkcsörögni, a készülék folyamatosan foglaltat jelez. Az USA-ban már létezik olyan szolgáltatás, amely ilyen esetekben megoldást jelent. Mivel Magyarországon még nincsen akkora kultusza az internetnek mint egyes fejlettebb országokban, így az is sokkal természetesebb, hogy nálunk - amennyiben egy család megengedheti a szolgáltatás előfizetését, akkor azt pusztán a korábban már meglévő telefonvonalara korlátozza. Ez néha bonyodalmakkal jár, hiszen ha valaki sokáig időzik a világhálón, akkor gyakran előfordul, hogy készüléke akár órákon át képtelen a bejövő hívásokat fogadni. Mit tehetünk, ha ettől függetlenül nem szeretnénk egy második telefonvonalat vásárolni? Néhány helyen már működésbe léptették a "problémaelhárító szerkezetet". Az Egyesült Államokban már létezik olyan szolgáltató (például a Pagoo) amely lehetővé teszi, hogy a telefonáló érintkezésbe lépjen a netezővel. A teendő pusztán ennyi: tárcsázzuk az ingyenesen hívható számot (ez esetben 800-PAGOO-44, azaz 800-72466-44 - csak az USA területére érvényes!), nyomógombos keszüléket használva beütjük az illető azonosító számát (ez általában az általunk elérni kívánt személy telefonszáma), majd egyszerűen hagyunk egy szöveges üzenetet. Pár másodperccel később ez az üzenet megérkezik a Desktop Agenthez, mely a számítógép képernyőjén megjelenve tájékoztatja az internetezőt. Ő ezután a lejátszógombra klikkelve akár azonnal meghallgathatja a szöveget, amelyet csupán pár másodperccel korábban küldtünk neki. A szolgáltatás az Egyesült Államokban 1 éves előfizetés esetében mintegy havi 4 dollárba, féléves szerződésnél pedig 3 dollárba kerül. A fent említett cég előfizetői az első hónapban ingyen használhatják a rendszert. Nem lehet nagy tévedés kijelenteni: önök közül is sokan örömmel fogadnának egy ilyen, vagy ehhez hasonló kezdeményezést Magyarországon. (Yahoo! Internet Life) Világközért Néhány napja egy új szolgáltatás kezdte meg működését a világhálón, melynek segítségével nemzetközi ételek nem-romlandó alapanyagai válnak elérhetővé az ínyencek számára. Mindössze el kell látogatni a "Világközért" honlapjára, s néhány kattintással beszerezhető akár a mexikói polip fokhagymaszószban. Az utóbbi években a magyaros ételek fogyasztása mellett egyre többen látogatnak el különböző nemzetközi éttermekbe, hogy kipróbálják más népek konyháját. Sokan közülük az otthoni étrendet is megpróbáljak színesebbé tenni egyik-másik étel elkészítésével. De mit tehetünk akkor, ha a recept olyan hozzávalót tartalmaz, amihez a hazai közértekben képtelenség hozzájutni? Eddig jobbára semmit, hiszen olyan termékekről van szó, amiket hasztalan lenne bármi mással helyettesíteni. Mostantól azonban új lehetőség nyílt az ínyencek számára. A Világközért nemcsak azok számára ajánlható, akiknek nehezen beszerezhető alapanyagra van szükségük, hanem olyanoknak is, akik ötlet híján egy-egy érdekes recepthez szeretnének hozzájutni. Az árak elfogadhatóak; az egy dolláros belga csokis wafertől egészen a 240 dolláros orosz kaviárig szinte minden megtalálható. A szolgáltatással mintegy 50 ország 20 ezer terméke válik elérhetővé az interneten keresztül. (U.S. News) http://www.ethnicgrocer.com/ Online vásárlói szokások A shop.org és a Boston Consulting Group felmérést készített az online kiskereskedelem helyzetéről. Legfontosabb megállapításaik a következők: a karácsonyt megelőző egy hónapban az online üzletek bevételei 230 százalékkal magasabbak voltak, mint a megelőző évben. Nőtt a megrendelések száma és átlagos összege is. A honlapokra látogatóknak csak 5 százalékából lett vásárló. Az online üzletek 13 milliárd dolláros éves bevétele csupán egy százaléka a teljes kiskereskedelmi árbevételnek Észak-Amerikában. A bevétel legnagyobb része a több csatornán keresztül árusító kereskedőkhöz került (Dell, Schwab). Az online bevételek 65 százalékát marketing és reklámcélokra költik; ez az érték a hagyományos kereskedőknél mindössze négy százalék. Hasonlóak az arányok az egy megrendelésre jutó marketingköltségek esetében is (26 USD, illetve 2,5 USD). A tanulmány további fontos megállapításokat tartalmaz az online kiskereskedelem jelenével és jövőjével kapcsolatban, melyeket kivonatosan közölnek a shop.org oldalán. ====================================================== Ne törődjön az inflációval, lépjen velünk együtt a következő évezredbe! Ha most fizet elő a CW-Számítástechnika, PC World és PC-X lapjainkra 2000. december 31-ig vagy meglévő előfizetését kiegészíti 2000. december 31-ig, a jelenlegi áron teheti meg. Kérjen felvilágosítást előfizetési árainkról ill. rendelje meg lapjainkat a 06-80-200-263 zöldszámon vagy a terjesztes@idg.hu-n. Akciónk 1999. augusztus 31-ig tart és más kedvezménnyel nem vonható össze. Tartson velünk 2000. december 31-ig! ====================================================== iNteRNeTTo.MOST A skarlát betü http://www.internetto.hu/cikk4/0294/ 1999. szeptember 10-én az Erkel Színházban színháztörténeti esemény tanúja lehet a budapesti közönség. A Kaliforniában élo Scott Freiheit: A skarlát betu címu musicaljének ugyanis az Erkel Színházban lesz a világpremierje. A listavezető http://www.internetto.hu/cikk4/0275/ Ordít a szomszéd rádiója, hogy túlharsogja a betonkeverőt. Éppen azt ordítja: "Woah, I'm going to Ibiza..." Mostani sláger lehet, ez szólt már tegnap is. Uramisten. Ezt a számot ismerem. De még milyen régóta, és milyen jól ismerem! Juszt László pereli az ORFK-t http://www.internetto.hu/cikk4/0270/ Államigazgatási eljárás keretében okozott kár miatt pert indít az ORFK ellen Juszt László, akivel szemben, a fővárosi főügyész utasítására, a rendőrség megszüntette a nyomozást. Juszt Lászlóval szemben június 1-én rendeltek el nyomozást államtitoksértés bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt. ====================================================== UJ SZERZEMÉNYEK A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBOL 99/07/30 Lázár Ervin: Csillagmajor 99/07/30 Lázár Ervin: A fehér tigris 99/07/29 Reklámjog az Interneten 99/07/28 Sopron tudomány- és technikatörténetéből 99/07/28 Shakespeare: A két veronai nemes (103 kbyte) 99/07/28 Móra Ferenc: Aranykoporsó 99/07/28 Makó Pál élete és életműve 99/07/28 Kuczka Péter: Seregek Ura 99/07/28 'A Tudománynak háza vagyon' 99/07/26 Shakespeare: Sok hűhó semmiért 99/07/26 Rejtő Jenő: A tizennégykarátos autó (javított változat) 99/07/26 Rejtő Jenő: A Néma Revolverek Városa (javított változat) ====================================================== A HÉT VICCE - Mi hozta le a nőt és a férfit a fáról? - A nőt az evolúció, a férfit a gravitáció. ====================================================== >>>>> iNteRNeTTo - az informaciotenger vilagitotornya KINEK IRJAK? SÜRGŐS JAVÍTANDÓ A CÍMLAPON: Ügyeletes szerkesztők (ugyelet@internetto.hu) HIRDETNI SZERETNEK, ELKESZITTETNEM A HOMEPAGE-EMET: Gazdag György (gazdag@idg.hu) INFORMATIKAVAL KAPCSOLATOS HIREM VAN, LAPOMAT AJANLANAM: Porkoláb Péter(yar@internetto.hu) CIKKET, KULTURALIS AJANLATOT KULDENEK: Hanga László Csaba (hanga@internetto.hu) UJ MUTACIOT SZERETNEK INDITANI: Ügyeletes szerkesztők (ugyelet@internetto.hu) A HIRLEVELLEL, TORZSASZTALLAL, FENYUJSAGGAL KAPCSOLATOS TECHNIKAI PROBLEMAM VAN: Ügyeletes szerkesztők (ugyelet@internetto.hu) MINDEN EGYEB: Ügyeletes szerkesztők (ugyelet@internetto.hu) A szerkesztoseg es a kiado adatai: http://www.internetto.hu/impresszum.html Az iNteRNeTTo hirlevel valtozatlan formaban szabadon terjesztheto. Ezen a heten a hirlevelet 31260 cimre kuldtuk szet. HU ISSN 1219-4263 ====================================================== Feliratkozas az ekezet nelkuli hirlevelre: Irjon egy levelet erre a cimre: hirlevel-fel@internetto.hu Feliratkozas az ekezetes hirlevelre (ha On mar kapja az ekezet nelkuli hirlevelet, akkor automatikusan levesszuk errol a listarol, es csak az ekezetest fogja kapni): Irjon egy levelet erre a cimre: hirlevel-ek-fel@internetto.hu Leiratkozas a hirlevelrol (ekezetesrol, ekezet nelkulirol) Irjon egy levelet erre a cimre: hirlevel-le@internetto.hu ======================================================