Tanulmányok
Tanulmányomban a magyarországi büntetésvégrehajtás - XVIII. század második felétől a XX. századig terjedő időszak - irányításának, szervezetrendszerének változásait mutatom be. Különös tekintettel azokra a módosulásokra, melyek a kiegyezéstől, majd a Csemegi-kódex - az új Büntető Törvénykönyv - életbelépését követően jelentős befolyással voltak börtönügyünk fejődésére és a századfordulóig tartó időszak látványos intézményhálózat fejlesztését eredményezték. A XX. századi kitekintés során értékelésre és elemzésre kerül a századfordulótól a második világháború befejezéséig terjedő, majd az 1945-től 1952-ig tartó időszak, benne az 1950. évi II. törvény (Btá.) hatálybalépése miatt bekövetkezett változásokkal. Továbbá azokkal az irányítási szervezeti módosításokkal, melynek eredményeként a börtönügy felügyelete 1952 márciusától az igazságügyi tárcától a belügyi tárcához került. Az 1952-1963-ig terjedő időszak belügyi irányítása - amely leginkább a politikai leszámolásokkal, a megtorlássokkal jellemezhető - szintén számtalan irányítási és szervezeti változást eredményezett. Az 1963- tól 2000-ig terjedő időszakban a börtönügy irányítása, felügyelete ismét az igazságügyi tárcához került. A korszak jogpolitikai változásai, majd az 1989-es rendszerváltozást követő reformintézkedéseknek köszönhetően ismét számos szervezeti változás történt, melyeket a tanulmányból megismerhet az olvasó.
Kulcsszavak: Igazságügyi Minisztérium, Csemegi-kódex, büntetőnovella, Államvédelmi Hatóság, Belügyminisztérium, BvOP
In my study I present the changes in the management and the organization of the Hungarian penitentiary system from the second half of the 18th century to the 20th century. Particularly with regard to the modifications that had a significant influence on the development of our prisons, that followed the time of the Austrian-Hungarian Compromise, later the new Penal Code named the Csemegi Codex entering into force and resulted in the development of a spectacular institution network development up until the turn of the century. The analysis of the 20th century includes the evaluation of the different time periods, first from the turn of the century to the 2nd World War. Then from 1945 to 1952, which includes the changes due to the Act II of 1950 coming into force, and furthermore the changes in the management organization that led to the supervision of the Prison Service to be transferred from the Ministry of Justice to the Ministry of Interior from March 1952. The period of 1952-1963 under the interior control may be mainly characterized by political reprisals and retaliations and resulted in numerous changes as well. In the period from 1963 to 2000 the administration and supervision of the Prison Service was brought to the Ministry of Justice again. Thanks to the changes in the legal policy of the era and the reform measures following the change of regime in 1989, many organizational changes were made that the reader could learn from the study.
Keywords: Ministry of Justice, Csemegi Codex, Criminal Law, State Security Authority, Interior Ministry, PSHQ
A szabadságvesztés büntetésének szabályozása, valamint annak büntetéstani rendszerben betöltött szerepe az elmúlt több mint két évszázadban jelentős változásokon ment keresztül. Jelen tanulmány célja nem csak ezen történeti fejlődés bemutatása, hanem annak vizsgálata, hogy az arányosság elve mennyire tükröződött a korábbi szankciórendszerekben, illetve milyen kihatással volt erre a halálbüntetés megsemmisítése. Ennek keretében a szerző a büntetés céljára, illetve legitimációjára vonatkozó elveket vetíti az egyes szankciórendszerekre. Végül választ keres arra, hogy a megtorlás mennyiben jellemzi jelenlegi szankciórendszerünket, és a megbocsátás megfeleltethető-e egyes anyagi vagy eljárásjogi jogintézményeknek.
Kulcsszavak: szabadságvesztés, TÉSZ, halálbüntetés, arányosság, szankciórendszer
The regulation of imprisonment and its role in the sanctioning system has gone through significant changes over the past two centuries. The purpose of this study is not only to scratch out the historical development of imprisonment, but also to look at how proportionality was reflected in the punishment regimes, especially after the abolishment of the death penalty. In the course of this, the author looks at the different punishment regimes through the barrier series of punishment. Lastly, an answer is sought to the question that how far our sanctioning system is characterised by retaliation and whether forgiveness can be equated with any institution of substantial or procedural criminal law.
Keywords: imprisonment, life imprisonment without parole, death penalty, proportionality, system of penalties
A hazai börtönügy 20. századi alakulása magán viseli a század gyakran változó irányú politikai, gazdasági, büntetőpolitikai hatásait, emiatt e szakterületre nem jellemző a szerves fejlődés. A dinamikus, egyenletes fejlődés akadályát jelentette különösen az állandóan növekvő bűnözés, a társadalmi intolerancia, időnként a gazdasági nehézségekből és szemléleti okokból keletkező alulfinanszírozottság, az ezekből fakadó infrastrukturális elmaradottság és a személyi állomány erkölcsi és anyagi megbecsültségének hiányosságai. A fejlődésre serkentőleg hatott a jog- és humántudományok képviselőinek bekapcsolódása, a rendszerváltozás utáni jogállami átrendeződés, a jogi szabályozás színvonalának fejlődése, mindenekelőtt a büntetés-végrehajtási személyi állomány helytállása a nehéz periódusokban is.
Kulcsszavak: pozitivista kriminálpolitika, rabnevelés, mezőgazdasági munkáltatás, agymosás, átnevelés, jogállami büntetésvégrehajtás
The evolution of the home prison system in the 20th century shows the impacts of the frequently changing politics, as well as the economic and criminal policy. Therefore this specific was not characterized by an organic development. The dynamic and consistent development has been particularly interfered by the steadily increasing criminality, social intolerance and its being occasionally under-funded that has come from economic difficulties and was motivated by attitude-reasons, further the infrastructural backwardness and inadequate moral and material appreciation/respect of the prison staff. The development has been enhanced by the involvement of the jurisprudence and human sciences, the reorganization of the law system by the new regime, the development of the legal regulation and - above all - the consistent and tough work of the prison-staff even during the hard times.
Keywords: positivist criminal policy, prisoner- education, agricultural employment, brainwash, re-education, penal execution under law-state circumstances
Bizonyságunk van arra, hogy a 11. században a börtön már a büntető igazságszolgáltatás része volt. Bár a tanúságtételek szórványosak, aligha tagadható a tömlöc egzisztálása és hatalom igénye a szabadságfosztottak bezárására. Persze, ahogyan a jogtörténeti irodalom rendre megfogalmazza: a carcer sokfunkciós jelenségként illeszkedett a középkor mindennapjaiba, a mai garanciális szabályokkal körbebástyázott büntetés-végrehajtási gyakorlatra csak halvány kontúrjaiban hasonlított, de volt. Alább arra vállalkoztam, hogy összegezve felvázolom a börtön legfontosabb magyarországi fordulópontjait a Csemegi-kódexnek nevezett első magyar Büntető Törvénykönyv megalkotásáig.
Kulcsszavak: „in carcerem”, tömlöc, örökös fogság, börtön, büntető ítélkezés, országos intézkedések, törvénytervezetek, börtönhálózat
We have evidence that in the 11th century, the prison was already part of the criminal justice system. Although testimonies are sporadic, there is hardly any denying the existence of a dungeon and the need from the authority to close those persons deprived of their liberty. Of course, as the legal historians in sequence put it: the “carcer” fitted into the everyday life of the Middle Ages as a multifunctional phenomenon; the imprisonment showed only a very faint contoured resemblance to the prison rules with wide warranties known today, but there was. Below I have set out to summarize the most important turning points in the Hungarian penal history until the drafting of the first Hungarian Criminal Code, called the Csemegi Codex.
Keywords: "in carcerem", dungeon, everlasting captivity, prison, criminal conviction, national measures, draft laws, prison network
Jelen tanulmányában a szerző áttekintést nyújt a Büntetés-végrehajtási Szervezet által az elmúlt egy-másfél évében megvalósított, a biztonság fokozását szolgáló intézkedésekről. A fejlesztések irányát - amelyek egy része jelentős informatikai struktúrák kialakítása mellett került végrehajtásra - az egységesítés és célorientáltság határozta meg. A tanulmány második fele bemutatja a fogvatartottak visszaesési kockázatainak csökkentése érdekében tett, illetve tervezett lépéseket, valamint a büntetés-végrehajtás új irányait, új szemléletmódját.
Kulcsszavak: biztonság, egységesítés, informatika, bűnismétlés, megújulás
In this study the author gives a short overview on the measures enhancing security undertaken by the Hungarian Prison Service in the past one and a half year. The direction of the developments is characterized by unification as well as aim-orientation, and many of them are implemented alongside with the configuration of significant information technologies. Second part of the study presents the provisions and arrangements that are made for the reduction of recidivism, and also the new approach and new direction the Prison Service has set itself.
Keywords: security, unification, informatics, recidivism, reform
Röviden