2018. június 13., szerda


MEGSZÓLALOK
M.M.M. MŰVÉSZETI MAGAZIN
2018. 06. hó – nyolcadik évfolyam, hatodik szám
Kulturális és szórakoztató folyóirat
Független, és ingyenes heti lap
Alapítva : 2011 - ben , elvi síkon
Szerkesztő: Nagy Vendel magánzó, laptulajdonos
"NYIBA, KÖLTŐK IMÁI" - DÍJAS KÖLTŐ ÉS ÍRÓ

1.Évfolyam: 2011. Alkalmi megjelenések
2.Évfolyam:  2012.  (1-tól a 6. számig)
3.Évfolyam: 2013.  (1-től a 17. számig)
4.Évfolyam: 2014.  (1-től a 24. számig)
5.Évfolyam: 2015.  (1-től a 12. számig)
6.Évfolyam: 2016. (1-től a 12. számig)
7.Évfolyam: 2017. (1-től a 12. számig)
8.Évfolyam: 2018. június

 MOTTÓ: TÖREDÉKEKBŐL ÁLL ÖSSZE AZ ÉLET EGÉSZE
****************************
 1.LECTORI SALUTEM! ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!


Nagy vendel
  Hamarosan száz éve lesz a  gyalázatnak, hogy a  Trianonszaurusz mardossa, tépi a  húsunkat. Húzgálhatják a  határvonalakat a  papíron, attól az még nem megy sehová...  Akár az őskövületek.
Ajánlom a  hitetlenkedőknek a    SZENT KORONA TAN olvasását.
Tanév végén köszöntjük a  pedagógusokat, akik évezredek óta, eleinte rabszolgaként, manapság pedig kiszolgáltatottként  oktatják, nevelik a  jövő nemzedékét, akik vagy megfogadják, vagy nem a   néha értelmetlennek tűnő okításokat, vagy tanácsokat.
Aztán hétfőtől számot adhatnak az érettségi vizsgákon, hogy mi ragadt meg bennük az évek folyamán.
Már tombol a  nyár, a maga szeszélyével, tornádókat, soha nem látott, viharokat, melegrekordokat    produkálva.
S  mindenképpen köszöntenünk kell a  névnaposokat, és a  júniusban születetteket, álljon itt meglepetésként  a  magazinunk istápolójának  rádiós köszöntése, az Isten éltessen Guszti barátom.. egyebet nem mondhatok...  vendi.

NAGY VENDEL  SZÜLETÉSNAPODRA CÍMŰ VERSÉT ELMONDJA ILOSVAY EGYED KATALIN
SZÜLETÉSNAPI KÖSZÖNTŐ A  RÁDIO SYDNEY MOZAIK  2018.  JUNIUS  10. ADÁSÁBÓL,   AUSZTRÁLIA. ELŐADÓ:  ILOSVAY EGYED KATALIN
 
https://www.youtube.com/watch?v=nUZV3UsRIlA&feature=youtu.be

Köszönöm szépen.
..................................................................             


 MA VAN A  NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA..:JÚNIUS  04.

NAGY VENDEL: TRIANONSZAURUSZ

UNGVÁR
ÉRSEKÚJVÁR
SZÉKESFEHÉRVÁR
NÁNDORFEHÉRVÁR
GYULAFEHÉRVÁR
Mindegyik ősi
Magyar város,
Ma már máshol áll
Az országhatár.
Hazánk minden felől
Önmagával határos.
Hamarosan száz éve
Hallik ajkunkon siralom,
1920- ban volt a  gyászos nap,
S mégse teszünk semmit!
Csitul a fájdalom.
Vajh mikor lesz szívünkben
Újra vigalom?
Sokan kiáltják,
Vesszen Trianon!
De a dolgok lassan már
Olyan időtlennek tűnnek,
Akár a sivatagban
Az őskövület.

2018  június 04.

Megjegyzés:   Ez nem politikai vers.Csupán csak a tények megállapítása, ez idő szerint a  történelmi szempontok alapján.
Lassan az esemény száz éve történt, de a  záradék a  mai napig nincs aláírva, tehát a  diktátum nem is érvényes.  Ki  a  felelőse ennek a  ténynek?

OLVASSÁTOK  A  SZENT KORONA TANT...
2010  től  emlékezünk  az Összetartozás napjára. 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Tisztelt olvasóink!
A megújulás reményében elkészítetten egy új blogot, amely tartalmilag mindenben megegyezik a mostanival, csak külcsínben különbözik  a jelenlegítől. Talán kicsit szellősebb, olvashatóbb, nagyobban a betűk, stb. Megadom az új blog elérhetőségét, és kérem olvasóinkat, hogy véleményüket írják le. A begyűjtött információból fogom eldönteni, hogy melyik blog maradjon meg a továbbiakban! 
Még egy előnnyel rendelkezik az új változat: szinte tetszés szeint lehet változtatni a külső megjelenés formáját, mert nagyobb mozgárteret ad számomra a megújult szoftver...!
Tehát az új blog elérési linkje a következő:

http://muveszetimagazin.blogspot.com/

Véleményeket a következő e-mail címre küldjétek/küldjék:

veghelyo@t-online.hu

Kézcsókom a Hölgyeknek, üdv az Uraknak: Véghelyi József a szines magazin szerkesztője.
****************************
SZEMEZGETÉS A TARTALOMBÓL

  1.  LECTORI SALUTEM, ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK
  2.  NOVELLA
       URBANCSEKNÉ SEBESTYÉN MARIANNA:  A PIROS CIPŐ
  3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL …KORTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL                               
      TÓTH ERIKA, MÁTYÁS RITA, CSOMOR HENRIETT, NAGY CSABA,
       KALOCSA ZSUZSA
  4.  MESEVILÁG. ÁRVAY MÁRIA:  CSENGŐHANGOK VERSENGÉSE
       MEGJELENT ÁRVAY MÁRIA  HANGOSKÖNYVE
  5.  ARCKÉPCSARNOK. VÁLTOZTASSUK MEG  A  SZEMLÉLETET
       GERENCSÉR HAJNALKA   RIPORTSOROZATA : NÉMETHNÉ LENGYEL MÓNIKA
  6.  RINGAT A  TÁJ...CSOMOR HENRIETT:   PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓI TÚRÁM
  7.  REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN. KYRA ANGIE: SOHA NE MOND, HOGY SOHA
  8.  HAZAI TÁJAKRÓL... NAGY VENDEL LEGÚJABB ÍRÁSAIBÓL
  9.  HALLGASSUK EGYÜTT - DR. KOVÁTS  GYULA  ZENEI ROVATA
      JÁRTÓ RÓZA VERSE
10.  MEGJELENT A  KÖNYVHÉTRE..
       NAGY VENDEL TIZENÖTÖDIK E. KÖNYVE: SZILÁNKOK - NOVELLÁS KÖTET
11.  ÚJSÁGCIKK A  BIHARI NAPLÓBÓL.
       BERECZKI ANDRÁS: FEHÉR BOTTAL FEKETE FÉNYBEN
12.  ÍZES TÖRTÉNETEK . IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV
       NAGY VENDEL : A  FORRALTBOR
13.  MEGHÍVÓ CSOMOR HENRIETT  KÖNYVBEMUTATÓJÁRA :
       HOSSZÚHETÉNY,  KÖNYVTÁR
14.  VÁLOGATÁS VERSEINKBŐL. BURZA MÁRIA ÉS I. P. STEVE VERSEI
15.  VERSRŐL VERSRE...KORTÁRS SZERZŐKTŐL
       KUCHTA CSILLA, NAGY VENDEL, KOVÁCS TIBOR,  HAJDAN VALI,
       YLEN MORISOT
16.  MESE, MESE, MESKETE.  KELEMEN GYÖRGYNÉ: FEHÉR VIRÁG
17.  OSZTÁLYTALÁLKOZÓ. ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT VÉGZETT  A  8. C  OSZTÁLY
       RÉGI ÉS MAI TABLÓ
18.  VÉLEMÉNYEM SZERINT... OLVASÓINK ÍRTÁK 
19. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT - SOPONYAI MIHÁLY   ROVATA:  ERDEI SZEDER
20.  SZERKESZTŐI ÜZENETEK

****************************
2. NOVELLA

URBANCSEKNÉ SEBESTYÉN MARIANNA: A piros cipő

Urbancsekné Sebestyén Marianna
   Egy szerda délelőtt, lehajtott fejjel sietek a buszhoz. Éppen azon gondolkodom, hogy jobban fel kellett volna öltöznöm, mert a napsütés ellenére elég hűvös az idő, mikor cipők kopogására leszek figyelmes. Alig néhány méterre előttem gyönyörű, csillogó lakkcipőket pillantok meg. Mindig csodálattal adózom a női cipők iránt. Persze én férfi létemre soha nem tudnék ilyenben járni, de nem tudom, hogy ismerek-e ennél nőiesebb darabot. Na, jó talán mégis! – mosolyodom el, de a kopogás ismét magára vonja a figyelmemet. Valóban gyönyörű darab, fürge, nőies és persze tűz piros. Ritmikusan kopog, ahogy tulajdonosa egyik lábát a másik elé rakosgatja meglehetősen sietős tempóban. Egészen kicsi kis cipő, maximum harminchetes lehet, persze gazdája sem túl magas. A cipőtől felfelé haladva végigmérem a nőt. Formás boka és vádli, melyen selymesen csillog a harisnya, drapp színű tavaszi kabát, ami finoman követi testének vonalát. Nem tudom pontosan megállapítani, hogy mennyire vékony, de bizonyára csak csinos lehet! Vállán a cipőhöz illő piros táska. Ha a cipőt nőiesnek jellemeztem, akkor ez a táska egyenesen szívdöglesztő, ahogy a léptek ritmusára finoman leng a csípőhöz hozzáütődve. Fürtökbe rendezett szőke haja a vállát súrolja.
Sűrűsödik a tömeg és én egyre messzebb kerülök tőle. Kétségbeesetten préselődök át az emberek között, nehogy szem elől tévesszem a piros cipőket. Már régen elhagytuk a buszmegállót, de ez most nem is érdekel, csak egy dolgot szeretnék, meglátni végre a cipők tulajdonosát.
Vajon milyen lesz? Édesen mosolygó? Vagy inkább komoly és távolságtartó? Azt hiszem, én a mosolygónak jobban örülnék.
Nem tudom, hogy hova megyünk, és azt sem, hogy mennyi időm van, mielőtt odaérünk, de kezdek szorongani. Előbb – utóbb megállunk valahol és meg kell szólítanom, de mit mondjak neki? Hogy tetszik a cipője? Még azt hiszi, hogy el akarom venni tőle. Vagy, tegyek úgy, mintha ismerős lenne? Ez olyan átlátszó.
Befordul egy sarkon, és én rohanok, nehogy eltűnjön, mire utolérem.
Mikor én is befordulok, kétségbeesek, mert nem látom sehol. Kapkodom a fejem minden irányba, amikor meglátom a cipőket a túloldalon, amint egy lépcsősoron haladnak felfelé. Most nem olyan fürgék, inkább fáradtnak tűnnek, de ez nekem kapóra jön, mert így legalább utolérhetem. Átszaladok az úttesten és felrohanok a lépcsőn. Szemem sarkából látom a táblát, valamilyen művelődési ház. Feltépem az ajtót és belépek az előcsarnokba. Szembe egy nagy szalagon ünnepi felirat fogad: Szeretettel köszöntjük nyugdíjasainkat! Keresem a nőt, és hamarosan meg is találom, amint a ruhatár előtt, a tömegben várakozik. Talán ő lehet az egyik fellépő? Úgy indulok felé, mint a vadász, aki végre bekerítette az űzött vadat. Megigazítom a ruhámat és megköszörülöm a torkomat, miközben haladok felé.
A kezdeti magabiztosságom egyre jobban csökken, ahogy közeledek. Mi van, ha kinevet, vagy elküld a fenébe, vagy lekever egy maflást? Már bánom, hogy nem szólítottam meg az utcán, de nem marad más lehetőségem, itt kell megtennem!
 - Elnézést Hölgyem! – próbálok magabiztos lenni, de a hangom olyan, mint egy óvodásé.
 - Parancsoljon Fiatalember! – fordul felém a nő, és azt hiszem nem jól látok!
A szőke, piros cipős bombázó, egy legalább hetven éves nénike! Ez lehetetlen! Állok döbbenten, mintha egy pillanat alatt valami időutazáson vettem volna részt.
 - Hozzám szólt? – kérdezi a néni, miközben magára mutatva próbálja megkönnyíteni a megértést számomra. Semmi kétség, biztosan fogyatékosnak néz!
Nézem a kezét, melyen körmei gyönyörű pirosra vannak festve, és elmosolyodom. Ez itt nem egy néni, ez a hölgy egy díva!
 - Maga gyönyörű! – mosolygok tovább saját magamon.
Válaszul hangos hahotázásban tör ki.
 - Ó Fiatalember! Már megérte belepréselnem magam ebbe a kényelmetlen cipőbe! Reménykedtem, hogy lesz, akinek tetszik majd, de ekkora bókra nem számítottam! – nevet, és az egész szívemet megmelengeti a kacagása. – Maga is az ünnepségre jött? – kérdezi, miközben igyekszik levenni a kabátját. Azonnal mögé ugrok és segítséget nyújtok neki, hogy lássa, jól nevelt fiú vagyok.
 - Nem. Én csak… - mekegek zavartan
 - Hát itt vagy nagyikám! – hallok egy csilingelő hangot.
Mindketten a hang irányába fordulunk, és én megmerevedek. A leggyönyörűbb teremtés áll előttünk, akit csak el lehet képzelni. Kedvesen mosolyog, majd kérdőn néz rám és a kabátra a kezemben. Próbálok megszólalni, de az agyam felmondja a szolgálatot, csak bámulok bambán.
 - Szervusz, kicsikém! – segít ki a dívám. – Ez a fiatalember fog ma nekünk segíteni. Ismerkedjetek meg! – kéri, miközben cinkosan rám kacsint.

****************************
3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL…
KORTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

TÓTH ENIKŐ: Anyák és gyermekek

Anyák a Földön, anyák az égben,
ébred a hajnal, árnyak a réten,
Nap sugaránál nyílik a rózsa,
tétova gyermek várja azóta…

Anyák az égben, anyák a Földön,
szíve virága el sose törjön!
Gyermekét mindig tanítsa jóra,
tiszta világra, emberi szóra!

Gyermek a Földön, gyermek az égben,
anyja a sírhoz érkezik éppen,
Harmat a könnye, hull a virágra,
sebzett a lélek, hol van az álma?

Gyermek az égben, gyermek a Földön,
kis hite lángja el sose törjön!
Mindig igaznak lássa az álmot,
anyja kezébe adva virágot…
 ...................................................

Mátyás Rita: Születésnapodra szeretettel...

Ne számold korod,
szíved fiatal.
több vagy kevesebb,
mit sem számít az!

Ami ma számít,
egyedül csak az,
szívedben belül,
milyen ember vagy!

Megmondom neked
Te úgyse fogod,
szíved önzetlen,
s bizton fiatal!
 
Szemed fénytelen,
sok fontos elveszett,
de igazán jól, csak
szívvel lát az ember!

Amit szemed nem lát,
szíved azt is érzi,
érezd, szeretetünk,
mellyel körülveszünk!

Éltedben volt minden,
sok öröm, és bánat,
fény és gyötrelem
szeretet, és bánat.

Féltél, reméltél.
megtiport az élet,
pokol bugyrait,
megjártad már régen!

Nehéz elfogadni,
mit rád mért az Isten!
Gondolj arra mindig,
mi itt vagyunk veled!

Sorsunk hasonló,
megértjük lelked,
szeretünk, becsülünk,
tisztelünk téged!

Kívánok néked,
hosszú boldog éltet,
a lehető legjobb,
egészséggel éljed!

Szeretet, gazdagság
legyen részed benne,
fogadd el a jót, mit
az élet ad még neked!

Az utolsó szó jogán,
azt kívánom néked,
barátaid szeretete,
végig elkísérjen!

..............................................................

CSOMOR HENRIETT: Tengernek morajlását hallgatva

Karjaim közt aludt el édesanyám.
Végre itt vagyunk a homokos tengerparton.
Hagyom, hadd pihenjen,
édes illatát magamba szívom.
Keserű könnyeimet képtelen
vagyok előtte leplezni.
Rám néz, keblemre hajtja ősz fejét,
szemem törli kedvesen.
Lágy esti szellő szép
hosszú ruháját lengeti.
Bordó kendőjét törődve kötöm.
Hátára meleg kardigánját terítem.
Karját felém nyújtotta ébredezve.
Magával kapott a fájdalom.
bújj hozzám, Sírva kértem,
gyengéd ölelésedet érezem.
Ölelt homlokát homlokomhoz nyomta. 
Fájó szívéből nyugalmat árasztott.
Kislányom, nem szabad összetörnöd!
Hangjában bánat érződött. 
Henikém, drága Henikém, zúgó tengerhez
mért hoztál?
Erőtlen vagyok, kezedet mégis
kezembe adod.
Gyermeked vagyok, s szükségem
van rád,
hogy lássalak, s érezzelek.
Mellettem vagy, s lélegzel,
csak ez számít.
Anyám zokogva vállamra borult.
Halovány arcát szeretve csókoltam.
Feledjük életünk árnyoldalát,
érezd a tengernek sós illatát.
Zúgó hullámok kövekhez csapodnak.
Tengerre hoztalak gyógyulni,
emlékszel Csillagom,
nélküled láttam a tengert,
s nagyon hiányoztál.
Megfogadtam, egyszer elhozlak,
láthassuk hol sírnak
legkeservesebben a sirályok.
Csodálatos hogy kedvemre ölelhetlek.
Anyám gyönyörű arca sugárzott mosolyától.
Henikém, drágám, kérlek maradjunk itt,
ahol fényesebben ragyognak a csillagok.
Csak te s én, Henikém.
Megbújva csendesen, örök szeretetben,
mólón sirályokat etetve.
Anyám tengernek morajlását
hallgatja éjjelente.
Őrangyalom, drága anyám,
kezét rám téve őrzi álmomat.

2018. Május 07.
............................................................

NAGY CSABA: A csendes magány…
 
Mint fekete fátyol a hitvest, úgy fed el a magány,
rám terül és fülembe súgja: Gyenge vagy!
Viselem az életnek bőrét, rongyaimat,
közben látom, mindenki maskarában jár.

A végtelenségből lettem képtelen kivonat:
ezernyi káoszból összegyűltem,
a születés által megnemesültem,
most a magány gyermekként, egy új had.

Fonál vagyok, magamban, a mindenségben,
úgy öregszem, mintha maroknyi életemben,
át kéne vészelnem az egész világot.

Hold, föld, eső voltam, most fonál, várok:
várom szüntelen, hogy a halál kezébe vesz,
s talán rám szövi az életet.

 

..............................................................

KALOCSA ZSUZSA: A te utad

Járd az utad
fáradhatatlan,
célod vigyen előre
lankadatlan.

Ha kell harcolj,
s küzdj bátran,
egy hang hív
szakadatlan.

Emlékeid kísérnek
mely édes, mint a méz,
a holnap is szép lesz,
csak higgy és remélj!

Félúton ne állj meg
s hátra sohase nézz!
Ne törődj azzal
mit gondolnak rólad,
hagyd rájuk, a te utad
mindig egyenes marad.

A hosszú út porát
rázd le magadról,
szívedben ott a valóság,
a múlt és az igazság.

 


****************************

4. MESEVILÁG

ÁRVAY MÁRIA: Csengőhangok versengése

Árvay Mária
Kis mesém a Hangok Országában játszódik, mindössze pár éve történt az az esemény, ami lázba hozta a hangok közösségét. Történt ugyanis, hogy az egyik, éppen legyártott mobiltelefonon még nem voltak csengőhangok. Igaz, akik telefont vásárolnak, saját maguk is letölthetnek csengőhangokat, mégis, hogy néz ki egy telefon csengőhangok nélkül? Legalább pár, érdekes hang legyen benne! Ezért „Hangorkán” néven versenyt írtak ki, s a legtehetségesebbek a készülék csengőhangjait képezik majd.
Izgatottan gyülekeztek a versenyzők és a közönség. Egy hajókürt jelezte, hogy most már mindenki csendesedjen el!
- Kedves versenyzők, Tisztelt közönség!
Kongó vagyok, a zsűri elnöke. Társaim: Zengő és Zsongó.
Nagy nap ez a mai, s büszkék lehetünk arra, hogy Telefónia Gyár a mi segítségünket kérte! Azért vagyunk itt, hogy a legszebb hangjainkkal biztosítsuk a mobil működését. Azt pontozzuk majd, hogy egy-egy hang mennyire hívja fel magára a figyelmet, milyen érdekességgel szolgál, mennyire emelkedik ki a szürke hétköznapok hangzavarából. Nem kell feszülten várni az eredményhirdetésig, rögtön döntünk, s senki sem megy el feladat nélkül, majd meglátjátok! Az nyer, akit a telcsi tulajdonosa elsőként kiválaszt. Szóljon, aminek szólnia kell!
Kérem az első versenyzőt!
Óceánia vagyok, ide varázsolom a tengert!
Pillanatnyi tanácskozás után Zsongó vette át a szót:
- Gyönyörű, köszönjük, máris úsznánk egyet, nem igaz?
Mégis, úgy érzem, más küldetést adunk Neked. Képernyőkímélő hangjaként csodálatos munkát kapsz!
Kérem, a következőt!
Kukori vagyok, hangommal figyelmeztetem gazdámat!
Zengő értékelte a teljesítményt:
- Remek ötlet! Kiváló, hasznos feladatot tölthetsz be a telefonon!
Fagyicsalinak hívnak, mindenki tudja, amikor megérkezem! Felcsendült a jól ismert fagyis autó kürtje.
- Ez a beszéd!
Melódia vagyok, garantálom a vidám hangulatot! Zenekarával pergős dallamot adott elő.
- Éljen, éljen, elfogadjuk – kiáltották egyöntetűen!
A nevem Hahota. Ki ne szeretné a kisbaba kacarászását, gügyögését?
- Egyetértünk, bekerültél!
Csilingelő vagyok, fém pálcikáimmal a szélcsengő kellemes hangját adom!
- Igazán gyönyörű, köszönjük! Dobogóra fel!
Így folyt a verseny, rengeteg tehetséges hang mutatkozott be. Többen kaptak munkát számítógépes játékoknál, rajz- és mesefilmek hangjai nevettették meg a gyerekeket, sokan bekerültek a rádióba is.
Vajon ki nyerte a versenyt?
A telefont egy mosolygós, középkorú nő vette meg. Első dolga volt, hogy a csengőhangok között válogasson. Felkacagott az egyik hallatán:
- Ezt pont nekem találták ki! Cukrász vagyok, Fagyicsali a nyerő!
Szükségem van azonban még egy jelzésre, hogy reggelenként el ne aludjak! Megvan, Kukorit választom!
Ha Hangorkán el nem csendesült volna, az én mesém is tovább tartott volna!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 

MEGJELENT...

Kedves Marika és Attila!
Örömmel jelzem az alábbi hangos könyv MEK-be kerülését:
Dorka-történetek [Hangos könyv] / Árvay Mária ; szerkesztő Ambrus Attila József
http://mek.oszk.hu/18100/18152
Köszönettel és üdvözlettel:
Góczán Andrea MEK-könyvtáros

****************************
5. ARCKÉPCSARNOK

GERENCSÉR HAJNALKA  RIPORTSOROZATA:
VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET!

Riport NÉMETHNÉ LENGYEL MÓNIKÁVAL

"Sosem az aranyérem hajtott, hanem, hogy magamhoz képest fejlődjek, erősödjek, önállósodjak"

- Hol születtél?
- Győrben születtem, egy városszéli csendes lakótelepen nőttem fel, és imádtam!

- Mesélj nekünk a gyermekkorodról!
- Három testvér közül én vagyok a legidősebb, úgyhogy gondolhatod, élmény dús, mégis átlagosnak mondható gyermekkorom volt.
Gerencsér Hajnalka riporter
 Szerettem vitázni és "majd mintha mi sem történt volna" tovább játszani a húgommal, gardírozni az öcsémet és együtt bandázni a barátaimmal.
Imádtam a szabadban tölteni az időmet, ahol, ha épp nem kiscsikóként nyargalásztunk, akkor a játszótéri röplabdapályáján meccseztünk. Mindig is szerettem sportolni, és ugyan gyermekkoromban nem űztem versenyszerűen semmit, de a mozgás szeretete a mai napig bennem él, így nem véletlen, hogy a balesetem után, mozgássérültként parasportoló lettem.
A fiatalkori éveimet nagyon meghatározta még a kreativitás. Kedvenc időtöltéseim közé tartozott az építőkockázás, legózás, kirakózás és persze a rajzolás.
Az ifjúkori évek ugyan elteltek és sok minden változott, de ahogy a rajz szeretete megmarad, úgy szerencsére gyermekkori barátaim közül is van ki velem tart az utamon, hogy közös emlékeinkkel fiatalon tartsuk a lelkünk. :)

- Hova jártál iskolába?
- Győrben végeztem a tanulmányaimat. Az általánost a Tulipános Általános Iskolában, a szakmunkást a Kovács Margit Általános Művelődési Központban és az érettségit a Révai Miklós Gimnázium Kihelyezett Tagozatában... ahonnét sikerült egyből nyugdíjba is mennem. 

- Szerettél iskolába járni?
- Melyik gyerek szeret?
Némethné Lengyel Mónika
Nem tartoztam azok közé, akik odáig voltak a tanulásért, de iskolába szerettem járni, hisz ott voltak a barátaim. Azért most már bevallhatom, hogy akadt olyan tanóra, amit kedveltem. Mind a mai napig szeretek olvasni. Kifejezetten büszke vagyok arra, hogy az összes kötelező olvasmányt elolvastam, és nem csak, mert muszáj volt... A verselemezés viszont kiakasztott! A történelem is érdekel, csak az évszámokat nem bírtam fejben tartani (ja, de az Aranybulla: 1222), a rokonaim születésnapját is csak a facebook emlékeztetőjéből tudom.
A testnevelést is nagyon szerettem. Azt nem mondom, hogy én voltam a legerősebb, leghajlékonyabb, legjobb ugró, vagy a leggyorsabb, de mindig becsülettel végigcsináltam a négyütemű fekvőtámaszokat és lefutottam az iskolaköröket... csak a kötélmászást próbáltam elsunnyogni. :D
A favorit, a legkedvencebb a rajzóra volt, van és lesz is, mert imádok rajzolni!

- Hány idegen nyelvet beszélsz?
- Még a magyarral is bajlódom, folyton variálják, hogy ezt így, ezt úgy írjuk, úgyhogy előbb a saját anyanyelvemet kéne megtanuljam rendesen, aztán jöhetnek az idegen nyelvek. :P

- Apropó… Mi volt a munkád?
- Nem volt munkám, mert sikerült az iskolapadból nyugdíjba mennem.

- És most? Mivel foglalkozol?
- Szerencsére azóta találtam otthon végezhető munkát. Ugyan nem keresek sokat, de az, hogy dolgozom, az is dob az ember közérzetén, hisz ez egy nagy lépés az önállóság felé.

- Hol élsz jelenleg?
- Jelenleg még a szülővárosomban élek. Sosem vágytam máshová, főleg nem a nagyvárosba (nekem az túlzsúfolt), szeretem a kisvárosi "fílinget"?. Ugyan a sport miatt külföldön is jó néhányszor megfordultam, de mind a mai napig azt vallom, hogy: "mindenhol jó, de a legjobb otthon".

- Mesélj egy kicsit Magadról és a Családodról!
- Átlagos családnak mondanám a miénket. Voltak jó idők és rosszak, öröm, bánat, vidámság és veszekedés. A szüleim keményen dolgoztak - ki-ki a saját területén -, hogy felneveljenek minket és most, hogy mind a hárman "kirepültünk", saját családunk lett, kijelenthetjük, hogy jó munkát végeztek. :)
Némethné Lengyel Mónika alkotása (1)
Sajnos már csak az apai nagyszüleim élnek, tőlük jó pár lépcső választ el, úgyhogy marad a telefon és főképp nyáron megyek, hogy az udvaron beszélgethessünk...
   A testvéreimmel jónak mondanám a kapcsolatom. A sors úgy hozta, hogy mind a hárman más városban élünk, úgyhogy nehéz összehozni a találkozásokat, de próbálkozunk. A húgom 2015-ben életet adott az unokahúgomnak, úgyhogy büszke nagynéni vagyok és bár nem lakunk közel egymáshoz, de amikor csak tehetem, meglátogatom őket. Sajnos a nem megfelelő akadálymentesítés a családommal való találkozókat sem könnyítik meg, de azért mindenki megteszi, ami tőle telik... legfeljebb ők jönnek hozzánk. :P

- Mi a horoszkópod?
- Ikrek. És bár nem követem napi szinten, hogy mit jósolnak a csillagok, de azt elismerem, hogy az ikrek kettőssége az nagyon is jellemző rám.

- Mondhatjuk, hogy a nap nagy részét egyedül töltöd?
- Szerencsére nem, amikor még a szüleimmel éltem, édesanyám otthon volt Velem... és most, a Párom is és én is otthon dolgozunk, úgyhogy ha nagyon egyedül érzem magamat, csak átgurulok a dolgozószobába egy ölelésért. :)

- Szereted-e a bizsukat? A csipkéket?
- Imádom a bizsukat! Nem a giccseket, hanem az igényes, nőies ékszereket. Gyűjtöm a fülbevalókat, abból sosem lehet elég. Szeretem a nyakláncokat is, de karkötőt ritkán, gyűrűt pedig csak egyet hordok.
Szeretem a csipkés ruhákat - bár csak mértékkel - és az egyik kedvenc nyakláncom mintája is a csipkére hajaz. 

- Inkább nőies vagy inkább kényelmes ruhákban érzed jól magadat?
- Is- is. A balesetem után sokáig inkább kényelmes ruhákat hordtam, mert se erőm, se kedvem nem volt bajlódni pl.: egy farmernadrág felvételével, de most már a kényelmest az edzések időtartalmára redukálom, míg a mindennapokra a kényelmes és nőies darabokat választom. Szeretem a színes darabokat, de persze az alap, fekete és fehér sem hiányozhat a szekrényemből. Kezdek megbarátkozni a mintás anyagokkal is, de azért csak mértékkel... ja és persze a farmernadrág már alapdarab. :)
 
Némethné Lengyel Mónika alkotása (2)
- Szereted-e a zenét? Milyen zenéket hallgatsz?
- Igen, szeretem a zenét. Tulajdonképpen nincs meghatározott zenei stílus, ami tetszik, én az a tipikus mindent meghallgatok fajta vagyok. Ha valamelyik szám nagyon bejön, azt képes vagyok ezerszer is meghallgatni, de ha valami kiidegel, arról egyszerűen elkapcsolok...

- Szeretsz sütni vagy főzni? Van-e saját recepted?
- Szeretek a konyhában tenni-venni, bár van, mikor több kedvem van hozzá és van, mikor kevésbé lelkesedem érte. Nem régóta tevékenykedem csak a konyhában, mert a szüleimnél nem volt kialakítva a hely számomra, úgyhogy mióta elköltöztem próbálkozom csak. Eddig egyik főztöm sem lett katasztrófa, úgyhogy bízom benne, hogy nem vagyok reménytelen eset, de inkább sütni szeretek, az kreatívabb. A napokban sütöttem meg életem első kenyerét, azt nem mondom, hogy tökéletes lett, de biztos fogok még sütni. :)
Saját receptem nincs, mivel még kevés tapasztalattal bírok és amúgy is szeretek biztosra menni, úgyhogy anyum és a mamám receptjeit használom.
No meg a google "jó barát", gyakran nézelődöm ott receptek után.
Azért megosztom az egyik családi receptünket, hátha vannak még olyan kezdő cukrászok, mint én. :)

Olajos Kuglóf

* 4 db tojás
* 2 pohár kristálycukor
* 1 cs. sütőpor
* 1 pohár olaj
* 1 pohár szóda/bubis ásványvíz
* 3 pohár liszt

A tojásokat a 2 pohár cukorral óvatosan kikeverjük és a sütőport is hozzádolgozzuk egy fakanál segítségével.
Ezután robotgéppel, közepes fokozaton dolgozhatunk.
Hozzáadjuk az 1 pohár olajat, az 1 pohár szódát és az 1 pohár lisztet és ezt simára kikeverjük, majd jöhet az újabb pohár liszt, keverés, liszt és ezt újra simára keverjük.
A masszát kivajazott/zsemlemorzsázott formába öntjük.
Kb. 180 fokon, 3/4 órát sütjük...

Jó étvágyat!

-  A Férjem vezet itt a Facebookon egy közösséget, a Nagy Levin konyháját, ahol recepteket osztunk meg, saját főztjeinken kívül sok érdekességet is felteszünk, ami kedvet ad a főzéshez, sütéshez. Ha gondolod, csatlakozz közénk!

- Mi a hobbid?
- Szeretek rajzolni, nagyon megnyugtat és kikapcsol. Nálam kedv kérdése az alkotás, és csak ha megihlet valami, akkor fogok ceruzát… és persze ha van jó sok időm, mert ha egyszer nekiállok, akkor addig abba se hagyom, míg nem érzem úgy, hogy tökéletes.
Az olvasást is nagyon kedvelem, szeretem, mikor a könyvek egy más világba repítenek és hagyják szárnyalni a fantáziámat.
Örömömet lelem még a sütésben, és bár még közel sem vagyok profi cukrász, de a Páromnak én vagyok a "Süti mester". :D

- Szereted-e a természetet?
- Igen. Ugyan kerekesszékben nem egyszerű a természetjárás, de azért próbálkozunk. A párommal felfedeztünk már néhány arborétumot és szeretjük a parkokat, főleg ahol hatalmas öreg fák törnek az ég felé. Szeretek kertészkedni és bár nagy kertünk nincs, de tavaly nagyon büszke voltam, mikor megértek az első epreink. :)

- Melyik évszak a kedvenced?
- Minden évszakban van valami szép, úgyhogy azt hiszem, nem tudnék választani. Tetszik, ahogy változnak az évszakok, változik a világ, ahogy virágba borulnak a mezők és ősszel aranyba a fák, kedvelem a napsütést, de elbűvöl a havas táj is... ez elég költői lett, de ez az igazság. :)

- Szereted az állatokat?
- Nagyon!
Kisgyermek koromban volt halunk, hörcsögünk, tengerimalacunk, cicánk és kutyánk... és a nagyszülőknél volt baromfiudvar mindenféle háztáji jószággal. Most csak egy kutyus van, és egy "mindenki macskája", amit mi is etetünk.
Állatkertbe is szeretek járni és szerencsére már eléggé akadálymentesek ahhoz, hogy mi is gyönyörködhessünk az egzotikus állatokban.

- Van-e kedvenc helyed?
- Ezen még így nem gondolkoztam, de ha valaki most azt mondja: "Balatonfüred", nagyot dobban a szívem, mert ott kérte meg a Párom a kezemet... de mivel szeretünk kirándulni, így relatíve sok helyhez köt valami szép emlék.

- Éltél-e át életedben valamiféle veszteséget Mónika?
- Szerintem nincs olyan ember a világon, aki még nem élt át valamiféle veszteséget: rokona, barátja vagy házi kedvence halálát... én se vagyok másképp ezzel.
Sajnos az anyai nagyszüleim már rég eltávoztak és tavaly az egyik négylábú barátunk is jobblétre szenderült. Ezek a veszteségek mindig nagyon fájnak, de én hiszek abban, hogy amíg emlékezünk, lélekben Velünk maradnak!
Az, hogy mozgássérült lettem, hááát, nem is tudom, hogy veszteségnek nevezném-e. Igaz elvesztettem a járás képességét, de az első pillanattól próbálok nem bánkódni, hanem kihozni a legtöbbet az állapotomból. Próbálom pozitívan látni a világot, elég, ha csak arra gondolok, ha nem így alakul az életem, akkor nem lennék paralimpikon evezős és valószínű nem a lelki társamhoz mennék feleségül. ^_^

- Sajnos minden embert ér valamiféle veszteség az élete során. Te hogyan dolgozod fel?
- Úgy gondolom, hogy sajnos egyszer mindenkinek eljön az ideje, hiszen senki sem él örökké. Én próbálom úgy felfogni a dolgot, hogy ha az eltávozott szerettünk betegségben hal meg, akkor már nem szenved tovább a földi kínoktól és a lelke megnyugodhat. Minden veszteség nehéz és fájdalmas, de én inkább pozitívan  próbálok hozzáállni az elmúláshoz is, hisz a sajnálkozástól nem lesz jobb, de ha a lélek békés, a szeretteinkre való emlékezés is könnyebb.

- Miben hiszel és mi ad erőt a nehéz időszakokban?
- Mindenki a saját sorsának a kovácsa, én magamban hiszek! Úgy gondolom, ha csak a csodára vártam volna, most nem paralimpikon lennék, hanem egy önállótlan lány. 
Mi ad erőt? Gondolom most azt várod, hogy a családot és a barátokat írom..? Hát persze hogy Ők! :)

- Sokaknak a vallás ad erőt ahhoz, hogy küzdjenek a gyógyulásért. Neked mi a véleményed a vallásról? Hiszel Istenben? Vagy másban hiszel?
- Senkit sem fogok győzködni arról, hogy szerintem létezik-e vagy sem egy felsőbb hatalom, de engem se győzködjenek! Mindenki abban hisz, amiben akar!

- Megfogalmaztál-e már valamiféle hitvallást?
- Nem hinném... de ha mégis, akkor nem tűnt fel. 

- Hiszel-e az angyalokban és a misztikus világban?
- Nagyon bírnám, ha léteznének sárkányok, de sajna még eggyel sem találkoztam.
Angyalok... azt mondják a kutyák négylábú, szőrös kis angyalok, bennük hiszek. :)

- Nálad mikor és hogyan alakult ki ez a betegség? Volt a betegségnek valamiféle előzménye?
- Nem vagyok beteg, én "csak" mozgássérült vagyok. Pechem volt, rosszkor voltam rossz helyen. Vétlen utasként sérültem meg egy autóbalesetben - egyik pillanatról a másikra változott meg az életem-, erre nem lehet felkészülni.

- Hiányzik a tánc, mint mozgásforma az életedből?
- Tulajdonképpen nem. Szerettem táncolni még ép koromban, de nem, nem hiányzik.

Némethné Lengyel Mónika alkotása (3)
- Mióta és milyen sportágban vagy parasportoló?
- ?2008 decemberében mentem le a győri evezős klubba, hogy megnézzem magamnak, mit is takar ez a sport. Persze télen nem lehet vízre szállni, úgyhogy sokáig elképzelni sem tudtam, hogyan fogok én belekerülni a hajóba. Aztán egyik dolog jött a másik után és 2009 őszén már a poznani Világbajnokságon találtam magam. Nagy élmény volt!
Sosem az aranyérem hajtott, hanem, hogy magamhoz képest fejlődjek, erősödjek, önállósodjak és az csak hab volt a sportkarrierem tortáján, hogy 2012-ben első női paraevezősként én képviselhettem Magyarországot a londoni Paralimpián!
Ma már nem evezek versenyszerűen, de amilyen gyakran tehetem lejárok edzeni, mert a sport "erő, egészség" és nem mellesleg "neki" köszönhetem, hogy megismerkedtem a Vőlegényemmel! :)

- Mi a véleményed arról szóról, hogy fogyatékos?
- Én nagyon nem szeretem! Szerintem negatív csengése van.

- Mi a véleményed, ha a lelkünkre vigyázunk és ápoljuk, akkor nehezebben alakulnak ki betegségek?
- Szerintem igen és ezért is szeretek segíteni.
Nem vagyok hajlandó negatív lenni, nem fogok folyton csak sajnálkozni és azon agyalni, hogy mim nincs, mit nem tudok, mert ez butaság! Ha az ember mindig csak a negatívumokra gondol a lelke szürke lesz és sivár és szerintem pont ezért kell inkább pozitívan hozzáállni az élethez és örülni kell minden kis apróságnak, mert ez visz előre, ez táplálja a lelket.
Persze azért, ha nem az időjárásnak megfelelően öltözik fel az ember, könnyen megfázhat... :)

- Mit gondolsz, a sérült embereknek mi lenne az a dolog, ami elősegítené a testi és lelki gyógyulásukat?
- A test gyógyítását inkább meghagyom az orvosoknak... de az is igaz, hogy sokat javítana, vagy segítene az állapotunk karbantartásában a rendszeres gyógytorna, a masszázs és a sport! Nem muszáj minden mozgássérültnek élsportolónak lenni, de bárminemű mozgás jót tesz, megerősít mind testileg, mind lelkileg! Sajnos a fitnesz és edzőtermek nincsenek felkészülve egy mozgássérültre és sok sportklub sem akadálymentes... de persze akad egy-két kivétel, szóval tessék keresgélni és sportra fel! ;)

- A sok lelki teher közül az egyik legfájóbb a kiszolgáltatottság. Mi módon lehet, illetve lehet-e ezt enyhíteni?
- Nehéz kérdés...
Emlékszem, hogy legelőször, amikor haza látogattam, nagyon kiszolgáltatott voltam és ez szörnyen bosszantott. Ekkor határoztam el, hogy amennyire lehet, én önálló leszek. Sokat küzdöttem, hogy meg tudjak tenni olyan dolgokat, ami régen rutin volt. Nehéz volt, de megtanultam felülni az ágyban, felvenni a ruháimat és használni a kerekes székemet. A következő emlék, ami nagy pozitív löketett adott, az a gyógytornászom volt, aki azt mondta: "ahhoz képest, hogy ilyen magasan sérült a gerincem, nagyon sokat meg tudok csinálni." ...szóval, ami az én kiszolgáltatottság érzésemet enyhítette, az az volt, hogy mindent megtettem azért, hogy önálló legyek és így sikerült elfogadnom azt is, hogyha valamit nem tudok.

- A baráti köröm nagy része mozgássérült, ezáltal sok mindenbe belelátok. Tudom, hogy egy végtag nem megfelelő működése, vagy elvesztése mennyi dolgot, képességet elvesz az illető életéből. Nagy lelki terhet tesz az emberre. Sok egészséges lenézi azokat, akikre épp fel kellene nézni. Mit tehetnénk a szemlélet jó irányú megváltoztatásáért?
- Én úgy gondolom, ez csak akkor lehet még jobb, ha minél jobban megmutatjuk magunkat és így megismerhetnek minket, mozgássérülteket.

- Azáltal is jobbá válhat a szemléletváltoztatás, hogy a mozgássérült elfogadja a segítséget. Hogyan és miben tud segíteni bárki?
- Igen, az első, amit meg kell tanulnunk, az a segítségkérés. Lehetünk önfejűek és makacsak, de ha a boltban a legfelső polcon van a tejföl, akkor nincs mit tenni... segítséget kell kérni!
Én mindig örülök, ha valaki megkérdezi, hogy segíthet-e, nem veszem tolakodásnak. Ha szükségem van rá, el is fogadom, de ha nincs, akkor is kedvesen megköszönöm a gesztust.

- A kiszolgáltatottság mellett a bezártság az, amely sokak életét megkeseríti. Vagy... nem jól gondolom?
- Ez igaz. Van, aki fizikailag, van, aki lelkileg zárkózik be, egyik sem jó! Mindenkinek kell egy kis egyedüllét, de nyitni kell a világ felé. Én azt ajánlom, hogy első lépésként, egy friss sérült ne a Plázát célozza meg, hanem keressen mozgássérült klubokat, ahol olyan emberekkel találkozhat, akik megértik.

- Mi a véleményed az esélyegyenlőségről? Ez hogy valósul meg a való életben?
- Erre csak azt tudom mondani, hogy amíg nem akadály mentesítenek minden közintézményt, kórházat, gyógyszertárat, postát, iskolát - és még sorolhatnám, hogy milyen épületet látogat egy átlagember-, addig szerintem nem beszélhetünk esélyegyenlőségről. Engem pl. a testvérem cipelt fel a kórház 1. emeletére, mert nincs lift, és még csak beteghordók sincsenek... szomorú. :/
Az evezés kapcsán sok más országba eljutottam, ahol jó példákat láttam arra, hogyan is lehet segíteni a mozgássérültek mindennapi életét... pl. egy kis odafigyeléssel sok minden megoldható!

- Szerintem sok helyen némi összefogással lehetne rámpákat építeni. Mi a véleményed erről?
- Igen, lehetne... Persze nem kell minden magánházhoz rámpát építeni, de annak nagyon örülnék, ha minden középületbe be tudnék jutni.

- Milyen a jó rámpa szakszerű meghatározással … és általad, aki felméred, hogy melyiken tudsz önerőből feljutni?
- Szakszerű meghatározással a Párom tudna szolgálni, én erre csak azt tudom mondani, hogy látásból el tudom dönteni, hogy fel tudok-e menni vagy sem, de minél meredekebb, annál esélytelenebb.

- Mi a véleményed a barátságról?
- A barátság az egyik legjelentőségteljesebb dolog az ember életében, így az én életemben is. A barátaim nagyon fontosak számomra és ugyan nincs sok barátom, de én azt vallom: a minőség fontosabb a mennyiségnél!
Igazából nehezen is barátkozom, a legjobb barátaim kiskoromból származnak, ők azok, akikben feltétlenül megbízom. De azért akad pár "újabb" barátom is, akikkel jól kijövök. ;)

- A modern kor vívmánya a számítás technika, az internet. Sokan furcsállják, főleg az idősebb korosztály, hogy barátságok köttethetnek úgy is, hogy nem is találkoztak az emberek egymással személyesen.
 Te osztod ezt a nézetet?
- Régen leveleztek az emberek, ma csetelnek, nem hinném, hogy ez akkora különbség lenne. Persze mindennek megvan a maga előnye és a hátránya is, a lényeg, hogy észnél kell lenni és ne legyünk túl naivak!

- Mi a véleményed a Facebookról?
- Nincs negatív tapasztalatom... eddig. Örülök, hogy van egy felület, ahol kapcsolatot tarthatok a távol élő barátaimmal és megoszthatjuk egymással életünk apró örömeit. Olyan felgyorsult a világ, mindenkinek annyi dolga van, hogy sajnos jó esetben, ha havi szinten összefutunk, de a Facebook-on mindig utol tudjuk érni egymást, és ha csak pár mondat erejére is, de tudathatjuk egymással, hogy mi történik velünk és így lélekben egymással lehetünk. :)

- A televízió megöli az emberek közti kommunikációt. Te ezt hogy látod?
- Nem hinném. Én szeretem a filmeket és vannak kedvenc sorozataim is és szeretek a Párommal tévézni is. És ha már kommunikáció, szeretjük megbeszélni a filmeket, a sorozatokat, a meccseket és a híreket... szerintem, aki akar, az tud kommunikálni azzal, és arról, amiről csak akar, ez nem a tévén múlik.

- A Facebookon kívül máshol is segédkezel a speciális szükségletű embereknek?
- Nemrég láttam egy felhívást, hogy kerekes székes révészeket képeznek Budapesten. Ugyan szívesen megosztanám a friss sérültekkel a tapasztalataimat, de sajnos arra nincs kapacitásom, hogy heti rendszerességgel mászkáljak fel Budapestre... ciki vagy sem, de drága a benzin a rokkant nyugdíjamhoz képest. :(
Úgyhogy segítek, ahogy tudok... ha valaki rám ír és tanácsot kér, akkor azzal szívesen beszélgetek, nekem nem ciki a mozgássérült téma.
És ha már azt kérdezted, hogy "máshol" segédkezem-e, most épp egy sérült gyerekeket nevelő iskola farsangi báljára fogok sütiket készíteni... nem nagy dolog, de jó érzéssel tölt el a gondolat, hogy a gyerekek örülnek majd! :)

- Adni és jót tenni mindig szuper érzés, függetlenül a kortól. Csak a szándék a fontos, hogy mindig a szívünkből jöjjön!
Mi az, ami életedben a legnagyobb élményt jelentette?
- Szerintem ez az esküvőnk lesz, már alig várom! ...najó, azért a 2012-es londoni Paralimpia sem volt "kutya"!

- Van olyan dolog, ami hiányzik az életedből?
- Most hirtelen semmi sem jut eszembe... és azt hiszem, ez jó.

- Milyen céljaid vannak?
Önállóság, "pipa".
Paralimpia, "pipa".
A legkedvesebb férfi menyasszonyának lenni, "pipa".
Ha nevezhető célnak, akkor azt hiszem, jó feleség szeretnék majd lenni!

- Mit jelent számodra a boldogság?
- Mindent. Boldog vagyok, hogy még élek. Boldogság, hogy van családom, hogy vannak barátaim, akikre számíthatok, és nagyon boldog vagyok a Párommal. :)

- Hiszel-e a szeretet erejében?
- Igen. 

- Ebben az érdekvilágban elsikkad a lényeg, az ember. Kihalóban van a szeretet. Neked mi a véleményed erről?
- Remélem, hogy ez nem így van. Persze, mint mindenért, a szeretetért is tenni kell, hiszen nem lehet kierőszakolni, nem lehet csak várni, mint a "sült galambot",  adni kell, őszintén és önzetlenül, mert amit adunk, azt kapjuk vissza... szerintem.

- Nemrég, nagy örömömre csatlakoztál a Gyógyító Művészetek Közösséghez, mi a véleményed az itt folyó munkáról?
- Tetszett az ötlet, hogy az oldalra "MOZGÁS,- LÁTÁS,- ÉRTELMI- ÉS HALLÁSSÉRÜLTEK, valamint AUTIZMUSSAL ÉLŐK" tehetik fel műveiket, ezáltal bemutatva, hogy bár picit különbözünk az átlagtól, mégis van, amiben átlagon felüliek vagyunk. :) 

- Mi a véleményed a Gyógyító Művészetek közösségről?
- Nagyon kedvesek a tagok és sok tehetséges ember munkájában gyönyörködhettem már az oldalon.

- Mit javítanál a közösségünk munkáján?
- Hmmm... ezen nem gondolkoztam, de ha eszembe jut valami építő kritika, jelezni fogom.  ;)

- Nagy örömmel tölt el, hogy ismerhetlek Mónika! Kívánok sok boldogságot és alkoss szépeket! Köszönöm a riportot!

****************************
6. RINGAT A  TÁJ

CSOMOR HENRIETT: Püspökszentlászlói túrám

 Alig vártam, hogy hétvége legyen. Újra hódolhassak régi hobbymnak, amitől édesanyám viszolyog, de jól tudja, nem ülhetek mindig a négy fal között. Ezért a születésnapomra közösen vettünk két akksit meggybordó mopedembe, amit én csak motornak nevezek, ez a szerkentyű számomra a szabadságot jelenti. Mozgássérült vagyok. A futás nagyon hiányzik, s a tenni-venni akarás életemből. Szeretnék világot látni, vándorlásaimat lóháton vagy gyalog megtenni. Szabad lenni, mint a madár, ott, ahol ér az éjszaka, sátrat vernék. Tábortüzet raknék, s szalonnát sütnék, madárlátta kenyeremre csöpögtetném zsírját. Vöröshagymával jóízűen megvacsoráznék. Miután eloltanám a tüzet, szememet a csillagos horizontra emelném.
Billincsbe vert lábaim nem engednek, beérem motoros száguldozásommal. Szülőfalum, Hosszúhetény, két hegy között  fekszik.  A Zengő, és Hármas öleli egymást.

Bíbor hajnallal együtt ébrednek az énekes madarak. Énekükkel üdvözlik a felkelő napot.

Izgalommal tölt el valahányszor útra kelek, csak az út menti fák kísérnek. Erdőn át járok, csörgedező kispatak hömpölyögve utat mutat. Medvehagyma illata, csiklandozza orromat. Gyerekkoromban rengeteg medvehagymát szedtünk, piros Dáciánk csomagtartója tele volt. Zsákszámra vittük haza a disznóknak féregelhajtás gyanánt. Alig vártuk, hogy hazaérjünk, émelygő fejfájás gyötört bennünket anyuval, a szagától. Ma meg már mindenki medvehagymás pogácsát sütöget.
Mennyire örülne erdész nagyapám ha hallaná, hogy szeretem. Jó pár hónapja nagypapám simogatását érzem a szívemben. Kisgyermek voltam mikor örökre elment. És most újra eljött hozzám. Átérzem a boldogságát, amikor belépek az erdőbe.
 
Csomor Henriett
Duzzadó kispatakom majdnem kilép medréből. Forróan tűz az áprilisi  napsugár. A harmadik fahídon megyek át, zöldellő lombkoronák egybeérnek, s árnyékot biztosítanak az arra járóknak.
Szűz Mária képe lepi meg az újdonsült látogatót a fák között. Mindig friss vadvirág van előtte. Végre felértem PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓBA. Már két éve nem tudtam felmenni gyenge akksim miatt. Elvarázsol ez a kis falucska, mese házaival, s fakerítéseivel, s kisebb palotáival. Van itt minden, életrendezési-ház, panzió, inkább üdülő falucskának nevezném.  Bal oldalra épültek a házak, mert jobb oldat szakadék van. Itt tényleg ég és föld között felszabadul az ember lelke, mintha gyógyítón ringatna a táj. Fehérre meszelt haranglábtól, egy meredek kavicsos domb választ el. Felérve boldogan szétnézek, a kastélytól a kitörő víz választ el, amely kútból és a vályúból folyik. Képtelenség áthajtanom, mert víz érné az akksikat.

Réges-rég, járó koromban, elfáradva, a vályú elé térdeltem, karjaimat belelógattam, úgy ittam a kútból. Mindig azt mesélték, hogy ebből a vályúból itatták a kihajtott állatokat.

Gyermekkoromban mindig ide vittük vendégeinket a látványért kirándulni. Persze, akkor csak autóval közlekedtünk, s édesanyám kezét fogva tudtam menni. Bejártuk a kastély nagy területét, akkoriban még apácák lakták, s gondozták az udvart. Virágok, s bokrok borítottak mindent, kis táblákra voltak felírva a növények nevei. Padokon pihentünk a fák árnyékában. A kis templom nagyon ritkán volt nyitva, amelyet platánfák vettek körül.

Kicsit megpihenve, jókedvűen, s elégedetten hazafelé tartottam.

Ringat a táj


Mintha ringatna a táj,
úgy ölel szépségével, elkápráztat.
Táncával magával sodor,
megérti magányos lelkemet.
Lassan táncol énvelem,
hozzám simul, simogat,
Forró könnyeimet felszárítja.
Ölébe ültet, kedvesen hagyja,
hogy elnyújtózzam kényelmesen.
Fellegekben járok vele,
gyengéden fogja kezem.
Ránk borul az esti félhomály,
ketté válik az ég,
szivárványkapu nyílik egyik oldalán.
Zöld fenyők csúcsai magaslanak
sötétkék boltozatán.
Lassan elhalkul a zene,
utolsó érzéki csókjával elenged.
Keserű sóhajjal nézek utána.

2018. május 02.

 ****************************
7. REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN

Kyra Angie: Soha ne mondd, hogy soha

- negyedik fejezet -


  Eltelt három hét anélkül, hogy akár egyszer is szóba hozták volna
Jessnek a projektet. Holott Christopher és a többiek is felváltva
szinte naponta terveztek maguknak vagy kettesben, vagy csoportos
programokat. Igaz a kis csipet csapat maguk között beszélgették,
hogyan és miként fogják rábeszélni Jessicát a megvalósításra. Kelly és
Jess Christopher irodája felé tartottak az egyik szünetben, mert a
férfi kérte, hogy keressék meg, amint lesz tíz percük. Bekopogtak.

- Tessék - szóltak ki bentről, a lányok beléptek, a férfi felnézett.
- Sziasztok, gyertek csak! Foglaljatok helyet! - kérte őket és
visszatért papírjaihoz két másodpercre, amíg leírt valamit.
- Szia - köszöntek a lányok és leültek a férfi asztalával szemben
lévő székekre. A férfi befejezte végre az írást, majd hozzájuk
fordult:
- Köszönöm türelmeteket és, hogy megkerestetek.
- Hallgatunk - mondta Kelly.
- Mivel már kitűztük a vizsga időpontját, lassan ... - ekkor Miss Marsh
lépett be kopogás nélkül.

- Sziasztok, bocsi a zavarásért.
- Gyere csak! Ott tartottam, hogy lassan a te vizsgád formájában is
dűlőre kellene jutnunk - fordult Jesshez. - Ezért kértem, hogy Cassy
is csatlakozzon, mert ő lehet a megoldás kulcsa.

- Hogy gondolod? - tudakolta Kelly.
- Úgy, hogy mi így négyen összeülünk és Cassy vizsgáztat.
- Feltéve, ha Jessica benne van - fűzte hozzá Cassandra.
- Rendben. A többiek vizsgája után? - érdeklődött Jess hidegen.
- Az mikor lesz? - lapozgatta a naptárját Cassandra.
- November 5.-én szombaton 10 órakor - válaszolt Christopher.
- Oké részemről nincs akadálya - hagyta jóvá Cassandra.
- Jess? - kérdezték szinte egyszerre.
- Rendben, köszönöm a fáradozásotokat - felelte szarkasztikusan a
lány és meg sem várva Kellyt vagy valamiféle választ távozott. Kelly
kérdőn néz a férfira, de ő nem érti a pillantást.

Horenka Erika - Írói nevén: Kyra Angie
- Jól emlékszem, hogy ma délutánra terveztük azt a megbeszélést? -
érdeklődött Cassandra.
- Igen. Christopher, hogy gondoltátok? - kérdezett vissza Kelly.
- Nem tudom, kissé tanácstalan vagyok. Javaslat esetleg?
- Össze kéne szedni a csapatot, és együtt beszélni Jesssel - kezdte Kelly.
- Hol? Itt? - tudakolta Cassandra.
- Nem, szerintem nála, akkor nem hagyhat minket faképnél - válaszolt a férfi.
- Huh, nem tudom. Az kissé veszélyes, nem? - aggályoskodott Kelly.
- Nem lesz semmi gond, ne aggódj! - mondta a férfi.
- Mikor? - tette fel az újabb kérdést Cassandra.
- Én négykor végzek - nézett az órarendjére a férfi.
- Mi kettőkor, ha minden jól megy - jegyezte meg Kelly.
- Én háromkor - mondta Cassandra.
- Akkor ti menjetek oda háromkor vagy fél négykor, én meg, majd
csatlakozom, ha végeztem! - ajánlotta a férfi.

- Rendben, négykor Jessnél! - búcsúzott Cassandra.
- Mi volt ez az egész? - kíváncsiskodott Kelly, mikor kettesben
maradt a férfival.
- Mire gondolsz?
- Nem tudom, olyan fura volt Jess.
- Reggel, mikor beszéltünk, még nem volt semmi, és most sem vettem
észre semmit.
- Na, majd én kiderítem, de készüljetek fel, lehet, hogy le kell
fújni a kis akciónkat! - mondta Kelly, és keresni kezdte a lányt az
egyetem területén.

  A büfében kezdte a kutatást, ott nem találta, a következő órájuk
terménél sem volt, az udvaron talált rá egy padon ülve:

- Téged kereslek.
- Megtaláltál - válaszolta halkan, félretéve egyre erősödő, kínzó
féltékeny gondolatait. Azon rágódott ugyanis, hogy néhány hete kering
egy pletyka Christopherről és Cassandráról, hogy félreérthetetlen
helyzetben vélte látni őket valaki. S most is csak úgy kopogás nélkül
beront az irodába. Tán van némi alapja a híresztelésnek?
- Mi a baj? Úgy éreztem, hogy ...?
- Semmi gond nincs.
- Nekem nem úgy tűnt az előbb Christophernél?
- Ne képzelődj!
- Nem képzelődöm. A vizsgával van valami gondod, vagy Cassandrával,
vagy a pasival?
- Egyikkel sem. Menjünk, mert elkésünk! - Tért ki ismét a válasz elől Jess.
- Miért van, hogy nem hiszem? - tette fel a költői kérdést Kelly.
Felsétáltak a 2. Előadóba.

*
 Jessica az utolsó órájuk végén gyorsan távozott, esze ágában sem volt
újabb kínos és kényes kérdésekre válaszolni. Hazaérve magára öltötte
kutyázós farmerjét és elment a kutyával a parkba. Szüksége volt egy
kis sétára és arra, hogy kiszellőztesse a fejét. Délelőtt az udvaron
úgysem jutott sokra, mert Kelly "megzavarta". Volt min gondolkodnia
...
    Kezdjük az elejéről. Pár napja, hogy az egyetem folyosóján
meghallottam véletlenül egy olyan pletykát, hogy Christopher és
Cassandra egy szórakozóhelyen összebújtak. Mostanáig nem igazán
foglalkoztam vele, bár ott motoszkált a kis ördög, hogy igaz-e vagy
sem. De ma, ahogy kopogás nélkül berontott és ahogy Christopher
becézte, szöget ütött a fülembe. Azóta másra sem tudok gondolni. Nem
teszek semmit és meglátom, mi sül ki a dologból.

   Kelly még beköszönt Christophernek az utolsó órájuk után és
javasolta neki, hogy keresse meg és beszéljen Jesssel. A férfi
kihasználva a fél órás szünetet, úgy is tett.

   Először a lány lakásán próbálkozott, majd a parkba ment, a lány ott
játszott a kutyával. A kutya boldogan üdvözölte az ismerőst.

- De jó, hogy megtaláltalak - lépett oda a férfi.
- Miért, mi a baj?
- Én is erre lennék kíváncsi?
- Mert, hogy?
- Feltűnt valami ott az irodámban.
- Éspedig?
- Nem igazán tudom megmagyarázni, ezért kérlek, hogy ...?
- Kelly?
- Mi van Kellyvel?
- Ő hívta fel a figyelmed.
- Nem, mint mondtam, nekem tűnt fel. De mivel nem értettem,
egyelőre félretettem.
- Mit?
- Rám haragszol vagy Cassandrára, vagy a vizsgával kapcsolatban van valami?
- Tehát mégis Kelly? Mit mondtál Cassynek, miért kéred a
segítségét? - ejtette ki némi gúnnyal a nő nevét.
- Aha, most már világos. Te féltékeny vagy Cassandrára, vagyis
hozzád is eljutott az a pletyka?
- Mivel nem barlangban élek-élünk, igen, hallottam ezt-azt.
Korábban sem foglalkoztam a szóbeszédekkel, így ... Szóval, mit
mondtál neki?
- Semmit. Csak megkértem anélkül, hogy megmagyaráztam volna.
- Neked most órád lenne, nem?
- Még addig van 10 percem - mondta a férfi és átölelte a lányt.
- Nincs köztünk semmi, nem is volt és nem is lesz - fűzte hozzá és
megcsókolta a lányt, aki viszonozta.

- Hú, de hülyén érzem most magam.
- Mikor jutott a füledbe az a bizonyos ...
- Már jó ideje.
- Miért nem beszéltük meg eddig?
- Mert a mai napig ... - hallgatott el a lány szemlesütve.
- Mi volt, ami azt a látszatot kelltette, hogy Cassy és én?
- Minden és semmi. Sajnálom, én ... - kezdte a lány bűnbánóan, de a
férfi egy csókkal félbeszakította.
- Segít, ha bizalmasan megsúgom, hogy Cassy szíve másért dobog?
- Ezen információ nélkül is elég hülyén érzem magam. Menj, mert elkésel!
- Este?
- Tanulnom kell holnapra, de csörgess meg, ha végeztél és meglátjuk.
- Akkor később beszélünk - búcsúzóul megcsókolta a lányt.
Jessica hazament és tanulni kezdett a másnapi pszichológia zh-ra.

*

 Fél négykor csöngettek. A kis csapat volt.

- Sziasztok, gyertek beljebb!
- Szia - tódult be a kis csapat.
- Foglaljatok helyet! Minek köszönhetem ezt a váratlan rajtaütést?
- Kaphatnánk néhány poharat? - tudakolta Brandon mit sem törődve
Jessica kérdésével és elővett egy üveg üdítőt és egy üveg bort a
táskájából.
- Kelly? - kért segítséget a lánytól Jess, jelezve, hogy váltana
pár szót vele a konyhában.
- Megyek - válaszolta Kelly és becsukódott a konyhaajtó mögöttük.
- Mi ez már megint? Először Christopher, most meg ez a kis
rögtönzött buli? - mérgelődött Jess.
- Vagyis megbeszéltétek végre?
- Igen. Szóval?
- Ez nem egy ...
- Nem érdekel. Bocsi, de megkérlek, hogy vidd át máshova ezt a kis
murit! Nekem most nincs se időm, se kedvem ehhez.
- Ez nem buli . - védekezett volna Kelly, de csengettek.
- Kinyitnád? - kérte Jess valamivel barátságosabban.

Kelly beengedte Christophert és közben, odasúgta neki:

- Épp jókor, kicsit mérges lett.
- Hol van?
- A konyhában - felelte Kelly és bekísérte a férfit.
- Így legyen ötösöm. Biztos voltam benne, hogy ... - fogadta kicsit
lenyugodva, de még élcelődve Jess a férfit.
- Szia - szakította félbe a lányt és megcsókolta. Kelly addig a
poharakkal babrált, majd Cassandra lépett be a helyiségbe:
- Segíthetek valamiben ...? - akadt el a szava a csókolózó pár
láttán, akik ijedten rebbentek szét a nő hangjára.
- A francba, még ez is - hadarta halkan a lány és a szekrényekhez
fordult háttal a többieknek.
- Igen, például kivihetnéd ezt - kérte udvariasan Kelly a nőt,
próbálva menteni a kínos szituációt és vele tartott.
- Nyugi, legalább akkor előtte se kell ... - lépett a lány háta
mögé és átkarolta.
- Mit? Mit nem kell? Tudod mit, most nem érdekel. Vigyétek innen a
bulit! Fáradt vagyok, és tanulnom kell még! - fakadt ki a lány és
kiviharzott a helyiségből. Mit sem törődve a többiek kérdő
pillantásával, amit magán érzett, a számítógéphez ült és hallgatta
tovább a jegyzeteit. A többiek halkan beszélgettek tovább. Pár percnyi
hallgatás után mérge párologni látszott.

- Sziasztok - csatlakozott Christopher is a szobában lévőkhöz,
miután lebonyolított egy telefonhívást.

Kelly, Lucy, Stefanny és Cassandra az ágyon ülve, halkan
sutyorogtak, Alex és Brandon a fotelekbe vackolták be magukat és a
kutyát simogatták.

- Találd fel magad, kérlek! - mondta Jess békülékenyen az ajtóban
álldogáló Christophernek, aki leült az ágyra Kelly mellé. - Nos, bár
elég alkalmatlan az időzítés, de hallgatlak titeket. Mi szél fújta
erre a kis bulit?
- Jess, ez nem egy buli - ellenkezett Kelly.
- Szeretnénk beszélni veled.
- Miről?
- Arról a kísérleti ... - kezdte Alex, mert a többiek csak egymásra néztek.
- Nem kísérleti, hanem tapasztalat szerzési projektről - szakította
félbe Christopher, kijavítva Alexet. Erre Jessica az ablakhoz lépett
és kinyitotta. Majd visszaült a számítógép előtti forgószékbe.
- Azt hittem, lezártuk ezt az ügyet. Egészen pontosan mit is
akartok/vártok tőlem? Miért?
- Mi szeretnénk életre kelteni egy projektet, valami hasonlót vagy
ugyanolyat, mint amit te mutattál nekünk, egyfajta érzékenyítő nap
keretében - vázolta Cassandra.
- Na látod. Itt vagytok ennyien, az ötlet már megvan, tettre készek
vagytok, akkor valósítsátok meg! - jegyezte meg Jess szárazon.
- De mi nélküled ezt nem tudjuk megcsinálni - folytatta Cassandra.
- Miért is nem?
- Mert nekünk nincs rálátásunk ezekre a dolgokra, és tapasztalatunk
sincs! - érvelt tovább Cassandra.
- Internet - javasolta kissé gúnyosan Jess.
- Lehetne kicsivel több komolyságot! - kérte Christopher.
- Lucy, hogy kerültél be ebbe a csapatba? Miért szeretnél részt
venni egy ilyen, hogy is nevezted érzékenyítő programban? - tette fel
váratlanul a kérdést Jess.
- Kíváncsivá tett, ahogy Kelly és Brandon beszéltek a parkban
szerzett élményeikről.
- Tehát kíváncsiság. Alex?
- Őszintén szólva a kíváncsiság nálam is erős. De kicsit
praktikusabb indok vezérel. Szeretnék némi gyakorlati tapasztalatot
szerezni és egy kevés rálátást megkönnyítve ezzel a szakosodást.
- Ötletes - szaladt ki Cassandra száján.
- Te miért szeretnéd életre kelteni ezt a programot? - faggatta
tovább Jess a csapat tagjait és most Cassandrára került a sor.
- Nos, szociális munkásként szembesülök ugyan a problémakör egy-egy
szeletkéjével, de őszintén szólva nem sokat tudok, sem az okokról, sem
a megoldási lehetőségekről, sem pedig a segítségnyújtás mikéntjéről.
Tehát abban reménykedem, hogy tanulhatok egy kicsit.
- Christopher? - folytatta Jess a kérdezősködést.
- Cassandrához hasonlóan gyakorló szociális munkásként információ
gyűjtés és a területtel kapcsolatos hiányosságaim orvoslása a cél.
- Mi a helyzet veled, Stefanny? - fordult most Jess a fotelban kucorgókhoz.
- A kíváncsiságon kívül nekem családi személyes indokaim is vannak.
- Mennyire közeli családtag?
- Másod uncsi tesó és nagyszülő.
- Sajnálom. Ha esetleg segíthetek valamiben, fordulj hozzám
nyugodtan! - mondta halkan Jess. - Kelly, nálad az empátia és a
segítőkészség a domináns. De téged Brandon mi hajt?
- Az elhangzottak, mind.
- Most halljuk a te érveidet! - kérdezett most vissza Christopher.
- Bocsássatok meg egy percre. Rögtön jövök - mondta Jess és kiment
a konyhába, Christopher és Cassandra követte. A lány a poharával és az
almaleves üveggel babrált idegesen. Szép kis kalamajkába keveredtem
megint. Ebből most hogy mászok ki? Mit csináljak? Segítenék is meg nem
is. Húzom az időt és kitalálom hogyan tovább.
- Javasolhatnám, hogy tegyétek/ tegyük félre egyelőre azt, ami
zavar minket és próbáljuk meg civilizáltan megbeszélni a tervünket és
mindenki megelégedését szolgáló megoldásra jutni? - tanácsolta
Cassandra.
- Nincs itt semmi probléma. Csupán, mivel úgy gondoltam, hogy
korábbi kérésemnek eleget tesztek és letesztek erről a tervről, így
váratlanul ért a dolog. Pillanatnyilag nem tudok/fogok védekezni és
érvelni, hisz ti akartok tőlem akármit is. Meghallgatlak titeket s
meglátjuk - mondta határozottan Jess.
- Nem kell védekezned. Senki nem támad vagy bánt téged! De érvelned
kéne, hogy miért nem akarsz részt venni benne! - jegyezte meg most
Christopher.
- Mi érvelünk mellette, te pedig ... - folytatta Cassandra.
- No, látod, épp most mondtad ki a védekezésem fő okát. Ti
akárhányan, én pedig egyedül és nem szorulok védekezésre? Szerintetek
ez így fer?
- De Jess, ez csak egy program, amiben a segítséged kérjük, nem
pedig egy várostrom! - váltott taktikát Christopher.
- De minket a jó szándék vezet! Nem bántani akarunk téged -
jelentette ki Cassandra.
- A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve - vetette ellen Jess.
- De legalább mondj három olyan elfogadható ... - engedte el a füle
mellett Jess megjegyzését a férfi.
- Minek mondjak bármit is? Ha egyszer ti rá akartok beszélni erre
az akármire, úgysem fogadjátok el bármit is mondanék? Azon kívül
fáradt vagyok, tanulnom kell még holnapra, vagyis sem időm, sem kedvem
ehhez az értelmetlen ...
- Ez nem zagyvaság! Csak három dolgot mondj, amiért ... - faggatta
tovább a férfi.
- Hát rendben. Nem tetszik a szürke kisegér szerep s szívesen
kilépnék belőle, de nem akarok a rivaldafénybe kerülni! Márpedig ezzel
igencsak a figyelem középpontjába kerülnék és, ha olyan nagymértékben
gondolkodtok, ahogy gondolom, nem csak az egyetemen. Nem leszek gonosz
nyelvek céltáblája. Nem akarok és tudok még egy ilyen kis csoport
vezetője sem lenni! Márpedig úgy fest, hogy ezt a szerepet szántátok
nekem. Harmadszor pedig vizsgaidőszak van, mint tudjátok, tényleg
nincs időm most erre! Folytassuk odabent, kérlek! - sorolta Jess
higgadtan és visszament a szobába a többiekhez.
- Érvelhetek az érveid ellen? - kérdezte Cassandra.
- Ha azt mondom, hogy nem, lezárjátok? Nem, tehát csak rajta! -
biztatta Jess.
- Ha nem akarsz, nem kerülsz a középpontba. Segíthetsz nekünk
amolyan csendestársként, mint tanácsadó. De igen is tudnál a kis
csapat vezetője lenni. A parkbeli részvétellel bizonyítottad a vezetői
rátermettséged. Harmadszor pedig, ha sikerül megszervezni és
megvalósítani ezt a programot és mégis igent mondasz ...
- Amit nem fogok - vetette közbe Jess.
- Mire elkezdjük szervezni és esetleg az első nem is, tudom, órára
vagy előadásra kerülne a sor, addigra vége a vizsgaidőszaknak!
- Meglehet, de jön a következő! - ellenkezett tovább Jess.
- Megkérdezhetem, az elhangzottakon kívül, miért nem szeretnél
részt venni ebben a ...? - tudakolta Brandon.
- Miért kéne? Vagy úgy is kérdezhetném, hogy ti miért szeretnétek
annyira, hogy benne legyek? - nézett a fiúra Jess.
- Mert mi amatőr, tapasztalatlan kívülállók vagyunk, hogyan
mutathatnánk be, dumálhatnánk akármiről is reálisan, hitelesen, hisz
"As far as back of Bourke" (olyan messze vagyunk az egésztől, mint
Makó Jeruzsálemtől értelemben).
- Ezt most vegyem megtiszteltetésnek? - gúnyolódott Jessica. - Mit
is akartok egészen pontosan? Mi a kitűzött cél?
- Szeretnénk úgy megmutatni a nagyvilágnak a látássérültek
mindennapjait, ahogy te megmutattad nekünk - mondta Stefanny.
- Vagyis?
- Vagyis mi? - kérdezett vissza Stefanny.
- Közlekedés, tanulás, sport esetleg munka és ... - sorolta Cassandra.
- Esetleg munka? - kukacoskodott gúnyosan, hitetlenkedve Jess.
- Úgy értette az esetleget, hogyha találunk olyan munkát, amit be
tudnánk mutatni. Nem pedig úgy, hogy kételkedik abban, hogy el tudtok
látni valamilyen munkát - vette gyorsan védelmébe Kelly a nőt.
- Természetesen úgy értettem, ahogy Kelly mondja. A bemutathatóság
miatt volt az esetleg, nem pedig ... Ez a része még nincs részleteiben
kidolgozva.
- Cél? - tette fel az újabb kérdést Jess, mit sem törődve a nő
magyarázkodásával.
- A helyzetetek bemutatása, figyelemfelhívás, segítségnyújtás -
felelte Kelly.
- Kinek? - érdeklődött Jess.
- Kinek nyújtanánk segítséget? - pontosította a kérdést Kelly.
- Igen, arra voltam kíváncsi.
- Elsősorban nekünk, egészségeseknek, hogy megtanulhassuk, hogy
tudunk bármiben is segíteni. Megkereshetjük továbbá a helyi
látássérült szervezetet s, ha nincs náluk ilyesmi, akkor nekik is
segíthetnénk - válogatta meg gondosan a szavait Kelly.
- Ez utóbbi elismerem, nem rossz ötlet. Még mindig nem igazán
értem, hogy jövök én a képbe? Tudjátok, mit akartok, a cél is világos,
még talán kivitelezhető is, szervezzétek meg és valósítsátok meg!
Ehhez nincs szükségetek rám.
- De igen, mert ... - nézett tanácstalanul a többiekre Christopher.
- Hol és miből szeretnétek megvalósítani? - szakította félbe Jess
az újabb kérdéssel.
- Ennyire még nem szaladtunk előre, mert legfontosabb az volt, hogy
téged megnyerjünk az ügynek - vallotta be Christopher.
- Okos és ravasz, de tudhatnád, hogy hízelgéssel nálam semmire nem
mész. Most szerda van, holnap, mint tudjátok, vizsgáznék, tehát
robbantanám ezt a kis kupaktanácsot!
- De ... - ellenkezett Brandon.
- Nincs de. Szombaton reggel választ adok, feltéve, ha ... - nézett
Kellyre és Christopherre.
- Köszönjük. Senki nem fog próbálkozni ez ügyben! - jelentette ki
Cassandra nehogy Jessica meggondolja magát és elkezdte kiterelgetni a
fiatalokat.

*

   Kelly, Christopher és Cassandra még maradtak, Jess a konyhába ment,
hogy elmossa a poharakat, a többiek követték:

- Kávét, teát? - érdeklődött Jess.
- Nem köszönjük - válaszolták, Christopher átölelte a mosogató
Jesst, aki kibújt az ölelésből.
- Ne most, kérlek!
- Szóval, Christopher, akkor a nem publikus kapcsolatotok miatt
kérted a segítségem Jessica vizsgájához? - vágott egyenesen a közepébe
Cassandra.
- Igen. Ne haragudj, hogy nem avattalak be még, de annyira új,
friss a kapcsolat.
- Megértem. Te pedig az a bizonyos pletyka miatt vagy olyan furcsa
velem kb. egy hónapja? - fordult most Jesshez Cassandra.
- Nem szoktam szóbeszédekkel foglalkozni - válaszolta halkan a lány
anélkül, hogy a nőre nézett volna.
- Miből vizsgáztok holnap? - kérdezte a férfi.
- Pszichológia - válaszolta Kelly.
- Egészen pontosan, személyiség-lélektan - pontosította Jessica.
- Kivel? - tette fel az újabb kérdést most a nő.
- Lucasszal - felelte ismét Kelly.
- Hogy álltok? - puhatolózott újra a férfi.
- Gondolod, itt lennék, ha nem tudnék már mindent? - vágott vissza Kelly.
- És te? - nézett kérdőn most Jessre a férfi.
- Két lábon, de holnap hasalok, ha ... - válaszolta Jess.
- Segíthetünk valamiben? - szakította félbe Cassandra.
- Például abban, hogy hagytok végre tanulni.
- Jess! - szólt rá kedvesen a férfi.
- Nincs Jess. Tudtátok nagyon jól, ahogy a többieknek, nekem is
készülnöm kell holnapra, mégis elraboltatok két órát.
- Nyugodj meg! Igen, igazad van, de ne aggódj már annyira -
csendesítette Kelly. - Ne parázz már, átvettük az egészet! Tudsz
mindent!
- Jól értem, érzem, hogy van itt valami a háttérben? - tudakolta a férfi.
- Igen - válaszolta Kelly.
- Nem - vágta rá szinte egyszerre Kellyvel Jess. - Most bocsássatok
meg, de ...
- Már itt sem vagyunk! - mondta Cassandra és Kellyvel kifelé indult.
- Chris gyere te is! - javasolta Cassandra, a férfi a lányra
nézett, aki bólintott, így ő is távozott.

*

   Jess, hogy lehiggadjon, kiszellőztesse, felfrissítse kavargó
gondolatait egy kicsit, levitte sétálni a kutyát. Hogy akar ez a
széthúzó csapat egy ekkora volumenű programot összehozni? Mikor jutna
rá idejük, hisz mindig mindenkinek ezer a dolga? A fiuknak első a
bicikli és a kosárlabda, Kellynek az egészséges életmód és a futás,
Stefannynak a tánc Lucynak pedig a könyvtár körül forognak gondolatai.
Cassandrát és Christophert még nem sikerült ennyire megismernem. Hol
jövök én a képbe? Hol a kapocs s az a valami, ami biztosítaná, ha
belekezdünk sikerre visszük a tervet-programot? Maga az ötlet nem
rossz, de van jogalapunk ilyesmihez? Érdekli egyáltalán az embereket?
A megvalósítás mellett szól, hogy összehozná kicsit a csapatot s
megszűnne végre a széthúzás. Nem mellékesen sokat tanulhatunk belőle
mindannyian. Ez ugye sűrű kapcsolattartást igényel a csapattal, ami
magával hozhatja Christopherhez fűződő kapcsolatom napvilágra
kerülését. Aminek lássuk be nem nagyon örülnék. Na várjunk csak!
Egyszerre csak egyet, koncentráljunk a kezünk ügyében lévő problémára
azaz a holnapi vizsgára! Ideje visszatérni a jegyzeteimhez.

   Hazaérve felhívta Kellyt, de nem érte el. Visszaült a számítógéphez
és tanult, nyolc óra körül már nem bírta tovább, ágynak dőlt,
csakhamar el is aludt. Fél tíz körül csengetésre ébredt, félálomban,
csapzottan nyitott ajtót, Christopher volt.

- Te vagy? Már aludni sem hagyod az embert? - engedte be a férfit.
- Felkeltettelek? - kérdezte mosolyogva. - Azt hittem tanulsz még.
- Fárasztó napom volt. Mond, kérlek!
- Szerettem volna ...
- Mit?
- Segíteni, tanulni, vagy együtt vacsorázni, vagy ...
- Segíteni akarsz?
- Igen!
- Csak nem rossz a lelkiismeretünk? Levihetnéd például az ebecskét!
- De egy kicsit, viszont nem azért, amiért gondolod - vallotta be a
férfi. - Add ide a kulcsod, leviszem az ebet s utána, hazamegyek. Bújj
vissza az ágyba! - javasolta a férfi miközben átölelte a lányt.
- Köszönöm - felelte a lány kedvesebben, mint korábban. Mikor
kiengedte őket, visszabújt az ágyba. Nagyjából fél órával később a
férfi csöndesen visszaengedte a kutyát és megcsókolta a lány arcát,
aki feléledve átölelte a férfi nyakát, és csókolni kezdte.

- Maradhatok? - puhatolta halkan a férfi.
- Mikor kezdesz holnap?
- Nyolckor.
- Én csak 10-re megyek, de korán kelek.
- Akkor hagylak aludni! Megsúgod még mi volt az, amire délután Kelly célzott?
- Ne foglalkozz vele, kérlek!
- Biztos, hogy nem akarjuk megbeszélni?
- Nincs miről beszélni.
- Tényleg?
- Tényleg.
- De, ha ...
- Te tudod meg elsőként - szakította félbe a lány és ismét
megcsókolta a férfit, aki a játékosan kiharcolt búcsúcsók után kicsit
csalódottan távozott. Titkon abban reménykedett ugyanis, hogy meghatja
a lányt az a gesztus, hogy visszajött és segíteni szeretett volna,
vagy csak együtt lenni vele s nála/vele töltheti az éjszakát.

   Másnap Jess ahogy számította is, sikeresen elhasalt, azaz megbukott
a vizsgán. Mérges és csalódott volt, de nem akart mások azon hibájába
esni, hogy mást hibáztat a saját kudarcáért, ezért otthoni
elfoglaltságaira hivatkozva elköszönt Kellyéktől.

Folytatjuk
A regény könyvborítója

 ****************************
8. HAZAI TÁJAKRÓL…
NAGY VENDEL LEGÚJABB ÍRÁSAIBÓL


NAGY VENDEL: VAKON IS ÁTLÁTOK RAJTATOK...

(HANGULATI ELEMEK )

Vakon is átlátok rajtatok,
mint oly sok más sem,
Röntgen gép sem vagyok,
legyen szép Májusotok.
A  májatokba, vesétekbe látok,
 azok pucolják ki belőletek a sok koszt,
a  bugyuta gondolatot,
s  nyitott előttem agyatok.
Néha előkerülnek
gerinctelen alakok.
Vajdának és  bankárnak nem hiszek,
s hamis embereknek sem.
Mikor összekerültünk
nem vetett fel a  pénz minket,
csak kettő pusztánk volt,
meg nadrágunkon a  folt.
Adjatok egy pohár vizet,
mert olyan éhes vagyok,
hogy azt sem tudom hol alszom.
Szekszárd a hazám,
rosseb vicsorítson rám.
Gazdagnak és bolondnak ne higgyél,
bevisz az erdőbe egy forintért.
Felkapja fejét,
akár egy  terhét vesztett repülőgép,
vagy egy tüzérló,
ha szól a  trombita szó.
Azt az idegbajos hétszázát,
hogy hány szentség    van,rátalálsz.                                     
virágzik a krumplivirág.
Azt gondoljátok más vagyok?
A magamfajta vagy alkot, vagy agy halott.
Megdicsér e  a  kritikus féle?
Ő adja e a pénzt a versemre?
Hát  nem, na ugye hogy ugye?
Végül is  mi végre...
a  magam féle vagy ír vagy vége,
s  végül is folytathatnám a  sort,
csak el ne verjék rajtam a  port.
Egyre több lelkemen a  folt,
megismernek engem hátulról,
elölről melegem van,
hátul vacog a  fogam.
Vendi vagyok a  rosseb sarokból,
néha visítok, akár az ártány,
pakolj cigány, múlik a  vásár.
Köszönettel vagyok,
akár a Nagyok.               
Így, vagy úgy,
élni hagyjatok,
mert muszályozva vagyok.

2018.májusán

~~~~~~~~~~~~~~~

Nagy Vendel:  A kígyó csókja



Felkapaszkodok egy kósza felhőre,
alattam a világ vége,
lógatom lábamat a semmibe.
engem is elvarázsol még
a kígyó ölelése.
nyakánál fogva fejét messze eltartom magamtól,
ő mélyen a szemembe néz,
hogy belém lásson.
az eredendő bűnnek,
a kígyó csábításának
erővel ellenállj,
testeddel, lelkeddel,
a kígyó csókja
látom elbódított már.
tiltott gyümölcsöt kínál,
mézes, mázas bókkal,
Lucifer hízelgő hangján.
miközben melegre vár
a kígyó fészke,
a tiltott fa alatt.
a kígyó tojás
kikelni készül
s még vackán kell eltaposni
a mérges viperát,
hogy ne burjánzón el a gonosz.
óvatlanul ha nem vigyázol,
lángpallossal űzetel ki a paradicsomból.
Ezek után
Most már semmi
Nem számít.
Már semmi nem hiányzik.
A lényeg az, hogy
A gyerekek a
Napon legyenek,
Éretlen gyümölcsöt
Ne egyenek,
egymásra kést ne emeljenek,
Káin és Ábel példáján,
Hogy bárányokat
Ne öljenek le
áldozatként az Úr oltárán,
És hogy az Éva
Cipót süt.
Ha én nem lennék,
Meg a penész,
Ki enné meg
A kenyeret?
ha még egyszer övön alá ütsz,
fuccs a kistestvérnek.
Isten veletek.
utolsó kérdésem
a végére maradt,
hogy miért nem vadásznak a nőkre a férfiak?
mert csupán tenyérnyi prémük van,
s az is lyukas.
ihaj, csuhaj, rókaprém,
más is kurvul nemcsak én...


Megjegyzés: 2016.03.28

~~~~~~~~~~~~~~

 NAGY VENDEL: SÖVÉNYKERÍTÉSNÉL

(LEÁNYSZÖKTETÉS)

Sövénykerítésnél
ugat a kutya,
messziről meghallja
kopog a csizma.

Ritka a kerítés
nagy a rés rajta,
vigyázz fürge lábom
nehogy elkapja.

Cifra kocsim zörög
napos hajnalon,
csárdás kiskalapban
ülök a bakon.

Visszafelé jövet
mátkámat hozom,
ostorpattogásra
nótám dalolom.

Sárga lovam fejét
büszkén felkapja,
sallangos szerszámját
szalag borítja.

Gyöngyvirág a kézben
illat mámora,
jegykendő négy sarka
lobog utána.


Nászágya fehérlik
keményen ropogva,
dunna alatt boldog
az ősi nyoszolya.

2018.06.11.
Dal...

 ****************************
9. HALLGASSUK EGYÜTT

DR.  KOVÁTS  GYULA ZENEI ROVATA
- Zenei rovat 18 - 

ÁRVASÁG
Dr. Kováts Gyula
Az idős emberekre való odafigyelés mindig aktuális.
Hiszen akár idős szüleink, akár más idős ismerős személyével, gondjaival nap, mint nap találkozhatunk. Az egyedül maradt idősök legnagyobb lelki gondja lehet a magára maradottság, amit némileg fel lehet oldani egy hű társnak bizonyuló állatkával is. A pillanatkép ebben a versben, zenében, videóban itt is erről szól.
Az Árvaság az Örökbecsűek / Dallamokkal ölelt rímek című CD albumunk egyik kedves, eddig még alig publikált darabja. A verset először Jártó Róza: Anya! nézd egy szép virág… című verseskötetében jelentettük meg. A fenti CD album és verseskötet ikertestvérek.  A verset a szerző kedves hangjával hallhatjuk, amelyet egy klasszikus zenedarab ölel át.
A cseh L. Janacek szimfoniettájából átírt zenemű modern hangvételben próbálja visszaadni az egyedüllét szorongása mellett azt a nyugtató érzést, amelyet,? mint ahogyan a versben is ? a közös sorsban társra találás kedves, simogató, becéző megjelenése jelenthet.

Jártó Róza: Árvaság

Anyám kapott egy cicát,
Olyan édes kis szőrmókot…
 
Ő is egy árva volt,
Ki vad kutyáktól,
S emberfiától űzve,
A kertek alatt kóborolt.
Kutyák kergették,
Ág szaggatta,
Kicsiny kis életét,
Pedig csak egy bűne volt,
Árva lett, kinek életében,
Nem volt menedék.

Összebújnak, együtt várnak,
Mint védtelen gyermekek,
Együtt várják a világ véget,
Még az élet lepereg.

Könnyes szemmel nézegetem,
Esténként a két árvát,
Ahogy egymást dédelgetve,
Oldják szívük magányát.

Megtekintést, meghallgatást szeretettel ajánljuk, Róza és Gyula


 ****************************
10. MEGJELENT

NAGY VENDEL  TIZENÖTÖDIK E. KÖNYVE: SZILÁNKOK
- novellás kötet - 

A 89. - ik KÖNYVHÉT ALKALMÁBÓL MEGJELENT  NAGY VENDEL 15. -IK E KÖNYVE A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN.  SZILÁNKOK,  RIPORTOK, NOVELLÁK ÉS EGYÉB APRÓSÁGOK CÍMMEL.
Szilánkok : Riportok, novellák, és egyéb apróságok / Nagy Vendel
http://mek.oszk.hu/18200/18258

NEM LÁTÓK ÍGY OLVASHATJÁK.
NAGY VENDEL: MAGÁNZÓ. NYIBA, KÖLTŐK IMÁI DÍJAS ÍRÓ, KÖLTŐ

A könyv borítója
****************************
11. ÚJSÁGCIKK A  BIHARI NAPLÓBÓL


Fehér bottal fekete fényben
Bereczki András, nyug. paptamási lelkipásztor


Nagyváradon, május 15-én, ünnepélyes keretek között kerül sor a román és magyar vakok és látássérültek irodalmi pályázatának ismertetésére. Eddig egyszerű
tudósítás lehetne a számtalan rendezvény között, de olvasóként érezhetjük, most éppen kicsivel többről van szó.

Megtiszteltetésként fogadtam el a Bihari és Szilágy megyei Vakok Szövetségének felkérését az idei, A próféta léptei címmel meghirdetett
irodalmi pályázatukra beérkezett, 15 jeligés jelentkező mintegy 60 versének és több prózai írásának elbírálására. Mint lenni szokott, a sorrendet meg kellett
állapítani és egyszemélyes zsűriként nem kis terhet vettem a vállamra. De tálentumos képességeim mellett testvéri jó szándékom vezetett.

A jeligék felbontása után lepődtem meg igazán, hiszen legtöbben az anyaországból jelentkeztek és néhányan éppen Váradról. Az első négy helyezett pályázó
is jól példázza ezt: Vargáné Kapa Veronika – Budapest, Gergye Imre-Bátaszék, Nagy Vendel – Szekszárd, Kovács József – Nagyvárad. Valójában minden jelentkező
megérdemelné nevének feltüntetését, hiszen olyan felebarátaink vallomásaival találkoztam, akikről legtöbben úgy véljük, nem tudják milyen a felkelő nap,
a zöld mező és piros pipacs. Bár vannak közöttük, akik korábban látták a színes világot. Ők azok, akiket illik átsegíteni a zöld lámpánál és valamely utcakereszteződésben.
Ők azok, akikről aligha gondolja a siető halandó, hogy tele van a lelkük színekkel, bár fekete-fehérben látják, s tele van a lelkük meleg érzésekkel, az
életbe kapaszkodás reménységével.

Verseik ezekről vallanak. S arról, hogy egyesek a klasszikus rímek mellett remekül eligazodnak a modern verselés világában. Olykor az volt az érzésem,
Kányádi Sándor vagy Farkas Árpád rangos költőink ösvényein járok. A prózai témákban meghatóan emlékeztek Braille-re, a pontírás feltalálójára, de mesteri
elbeszélést olvashattam A sólyi keresztségben az első csatájába induló István királyról. Rangos meséskönyvbe is bekerülhetne a Fehér virág. Megható a természethez
való kötődésük.

A szépség, a világért, a keresztyénségért érzett felelősség, a szerelem és Istenhit csörgedez a szívekben és rímekben. Minden tisztelet megilleti őket,
akik a múzsák világában vezetik az olvasókat. Mi pedig csak a 4-es villamosra segíthetjük fel őket. Tegyük testvéri együttérzéssel.

A megtisztelő feladatért köszönettel tartozom  a szövetség vezetőségének és Kovács József vak barátomnak, aki pár héttel súlyos szívműtétje előtt és után
 is verseket ír, szervez, – a barátaiért, sorstársaiért.

****************************
12.ÍZES TÖRTÉNETEK...IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV. 
A FORRALT BOR

Hogyan beszéljük le feleségünket arról, hogy mi férfiak mosogassunk,
avagy a fagyi visszanyal ELSŐ KÖTET. ÖTÖDIK RÉSZ

NAGY VENDEL:  ÍZES TÖRTÉNETEK
A MEKEN EZEN A LINKEN OLVASHATÓ

NEM LÁTÓK ÍGY OLVASHATJÁK.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 5. Fejezet
A FORRALT BOR

Hogyan beszéljük le feleségünket arról, hogy mi férfiak mosogassunk,
avagy a fagyi visszanyal
Nemrégiben egy nyilvános luxus illemhelyen láttam egy bekeretezett, humoros, színes fénykép plakátot.
Egy aranyos majom letolt nadrággal ült a WC-n és kezében a toalettpapírral játszott, tekergette, és alatta a szöveg: a dolognak akkor van vége, hogyha a papírmunkát is elvégeztük.
Ez a sokatmondóan ötletes fotó sokféle gondolatot indított el bennem.
Minden döntésnek, munkának akkor van vége, ha dokumentáltuk és úgymond lepapíroztuk és véglegesítettük. Némi kis képzavarral, ha főzünk és étkezünk, akkor annak akkor van vége, ha el is mosogattunk.
Ezt a fontos és szükséges, de utálatos munkát általában nők végzik, de néha elnyerjük a lehetőséget és a jogot arra, hogy besegítsünk ebbe a házimunkába.
A közmondás szerint mosogatni este örömmel, reggel pedig csak körömmel lehet. Tehát mindent a maga idejében.
Elmesélek most egy történetet egy rafináltnak vélt praktikáról, mielőtt elnyernénk méltó jutalmunkat, a finom forralt bort.
 
Nagy Vendel
Hogyan beszéljük le feleségünket arról, hogy mi férfiak mosogassunk?

Úgy, hogy egyáltalán nem beszéljük le őket róla. Sőt! Kissé álszentnek tűnően, de kellő elővigyázatossággal, hogy gyanút ne fogjon a nej, önfeláldozóan magunkra vállaljuk, mintegy mártírként, a konyhai munka eme utálatos melléktevékenységét. Ha már elvállaltuk, mint már említettem, önként a hivatalt, minden valószínűség szerint el is nyerjük a megbízatást.
S mint egy felelősségteljes komoly férfiemberhez méltó, egy darabig hősiesen végezzük a feladatot. Küzdünk, mint a gepárd. Mikor már kezd terhessé válni a dolog, úgy egy-két nap múlva: cselhez folyamodunk. Véletlenszerűen s kellő megbánást tanúsítva, elejtjük a feleség kedvenc bögréjét, ami ripityára törik. Persze megpróbáljuk elkapni, de előbb megvárjuk, míg egyet pattan. De persze nem sikerül..

No, ekkor minket nagyon elmarasztalnak ügyetlenségünkért, de újra bizalmat kapunk, s egy újabb bizonyítási lehetőséget, mert újra megígértünk mindent..

Másnap az új étkészleten, a tányér szélén, keskeny, de jól látható pörkölttől származó zsíros, paprikás csíkokat hagyunk. Amikor életünk párja bejön, s ezt a szörnyű jelenséget meglátja, fennhangon bennünket kétbalkezes, ügyetlen fajankóként lebarmol, s egyetlen félreérthetetlen mozdulattal végleg kiparancsol bennünket a konyhából.
Igaz, hogy így ismét megtépázza amúgy is ingatag férfiúi becsületünket, de ez még mindig jobb, mint nap mint nap mosogatni.
Tudom, hogy ez a történet most kissé negatív színben tüntet fel, de a cél szentesíti az eszközt.

Nos, akkor térjünk rá a mai, kissé lazábbnak tűnő receptünkre. Miután már elmúlott Márton-nap, kóstolgathatjuk az új bort, de az még nyers, nincsenek összeérve az ízei, és a hordókban érlelnünk kell még egy bizonyos ideig és a régi óborokat kell még előtérbe helyeznünk. Persze a tüzes szekszárdi bort önmagában is lehet élvezni, sőt, de azért vannak még praktikák, hogy a borfogyasztást is kissé változatosabbá tegyük.

A legegyszerűbb, ha a borhoz szódavizet teszünk, ami egyébként is magyar találmány, és üdítő, frissítő szénsavas italt kapunk.
A spriccer elnevezést magyarosítva fröccsnek nevezték el elődeink, ami igen találó név. De vannak, akik vallják, hogy aki borhoz vizet tesz, az egyéb gazemberségre is képes.
Azért mégiscsak vannak olyan alkalmak, amikor kissé más, érdekesebb, fűszeresebb, melegebb italra van szükségünk.


Amikor hideg van és fázunk vagy fáj a torkunk, akkor akár gyógyszerként is készíthetünk néhány bögre forralt bort. Persze ennek az italnak is megvan az időszaka: a tél, mert nyáron nemigen iszunk meleg bort. Alkalmak is adottak lehetnek, pl. disznóölések alkalmával reggeli előtt, de feltétlenül a pálinka után, amit fogópálinkának is hívhatunk.
Vagy borfejtéskor a hideg tanyában, de akár esti italként lefekvés előtt, vagy szilveszter éjjelén, mikor az utcán bulizunk és várjuk az éjfélt.
De én mikor beteg voltam és reggelre kellett a hangom, akkor este megittam egy nagy bögre forralt bort, és reggelre mintha elvágták volna.
És van még egy fontos esemény, a csak úgy!

Gyurka barátom, mikor házunk előtt ment a tanyába, bezörgetett, hogy menjek vele, mert leakasztott egy karika frissen füstölt húsos hurkát, és kint megesszük hagymával és friss kenyérrel a présházban, s iszunk rá néhány bögre forralt bort. Kétféle borból készülhet a nemes ital. A férfiak inkább a vöröset kedvelik, a hölgyek pedig az édesebb fehéret. Az tévhit, hogy a forralt bort lehet gyengébb minőségű alapanyagból is készíteni, úgyis elnyomja a fűszerezés, de ez nem igaz. Itt is fontos a minőség és a mennyiség is.
A legjobb évjáratokból készül a jó forralt bor, és legalább 1/2 liternyi mennyiség kell ahhoz, hogy érdemes legyen nekiállni a feladatnak.
Öntsünk egy kis lábasba fél liter bort, jelen esetben kadarkát.
Kezdjük el melegíteni, de már mindjárt elkezdhetjük a fűszerezést is, mert ez a kis mennyiség hamar felforr.
Tegyünk bele kettő evőkanál kristálycukrot, de aki ezt nem akarja, akkor legalább négy-öt szem édesítő tablettát.
Fakanállal kissé elkeverjük, és mindjárt tehetjük bele a kb. tíz szem szegfűszeget, vagy/és szegfűborsot. Hasonló az ízhatásuk, de azért mégis kissé más.
Néha megkeverjük és teszünk bele darabos fahéjat és némi őrölt fahéjat is, amit mi régiesen cimetnek is hívunk. Volt mellettünk egy kis fűszerbolt, és ha cimetet kértem, akkor a fiatal eladó nem tudta mit is kérek, az idősebb pedig azonnal tudta, miről is van szó.
Lassan már kezd gyöngyözni a borunk. Azt jelenti, hogy kezd felforrni. De ne forraljuk túl, mert akkor minden alkohol kimegy belőle. Az ínyencek tesznek bele egy csipetnyi fehér borsot, és a még ínyencebbek pedig egy késhegynyi erős törött paprikát. Ettől lesz ám igazán pikáns az italunk. Mikor isszuk, hoz is, visz is, mondják az öregek. Mikor már felforrt, akkor egy kanálnyit megkóstolunk, hogy kell-e még bele valami fűszer, vagy kell-e még pótolni valamelyikből, és ha jónak találjuk, akkor tulajdonképpen kész is a forró, illatozó nemes ital, ami minden fűszert egyesítve, egyneművé válva forrón fogyasztható.
Merőkanállal bögrékbe merjük, mert erre az üvegpohár nem alkalmas, és ez a fél liter éppen kettő embernek elég. A bögrét két kézbe fogva, ujjainkat melegítve, óvatosan forrón kóstolgatva, élvezettel isszuk ezt a fűszeres csodát. Aki még nem próbálta, nem is tudja, hogy mit veszített, és mint mindenben, itt is a mértékletesség a mérvadó. Az ízek kavalkádja és harmóniája árad ebből az italból, nem is beszélve a fantasztikus illatáról, és hidegben felmelegíti a testet és a lelket.
Utóirat: Végezetül engedtessék meg nekem, hogy leüssem a feldobott slusszpoént.
Miszerint a vörösbornak igen élénk festő színe van, és ha megszárad, akkor igencsak nehéz elmosni, kimosni.
 
Forralt bor
Javaslom, hogy a főző- és ivóedényeket használat után lehetőleg hamar öblítsük el, mert időt és energiát takarítunk meg a szorgalmunkkal.
Mindenki kedves egészségére.
Egyebet nem mondhatok.

****************************
13. MEGHÍVÓ

CSOMOR HENRIETT   KÖNYVBEMUTATÓJÁRA
Nemes János Művelődési Központ Hosszúhetény

május 9., 15:23 · M e g h í v ó
Csomor Henriett hosszúhetényi alkotó novelláskötetének bemutatójára


2018. május 15-én, kedden 17 órakor  a könyvtárba (Verseny u. 9.)

A szerzővel egykori tanára, Nádor Rudolfné beszélget a műveiről.
Fuvolán közreműködnek Kozmáry Kamilla és Jánosi Emőke a Hosszúhetényi Alapfokú Művészeti Iskola növendékei.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk

...........................................

A  KÖNYVBEMUTATÓ FOTÓI


.........................................



MEGVÁSÁROLHATÓ...

A 89. könyvhét alkalmából nyomtatott formában megjelent a REMÉNYT HOZTÁL című könyvem. Ára: 2.500 ft plusz postaköltség. E-mail címem:

****************************
14. VÁLOGATÁS VERSEINKBŐL

BURZA MÁRIA és I. P. STEVE verseiből
 …………………………………..

BURZA MÁRIA verseiből

ÁLOMFÁM ARANYÁGÁN

Volt idő, hogy sírtam,
zokogva a földre hulltam-
értetlenül látva,
mennyi fájdalom van
a világban.

Maradék erőmmel felállva
újra akarva,
fejemet falakba zúzva,
tompa kábulattal mondva:

Hiába minden! Betegség,
fájdalom, erőszak,
megannyi keserűség,
sok kérdést szült bennem:
Miért? Miért most? Mit , mikor,
hogyan rontottam el?
Ezt értenem kell!

Befelé nézve, még
homályosan látva,
de lassan megértve
a derengő fényben,
- milyen is az Élet!

Álmaim , vágyaim aranyágán
új gyümölcsök teremnek,
van ott piros és sárga,
kinek a piros szép,
kinek a sárga....

S a két szín lassan eggyé olvad,
nem piros, nem is sárga,
a két színből lett a narancssárga!
Mint az összekapcsolt
ÉSZ és ÉRZELEM a TUDÁSBAN!?


~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 

ÁLMOD VIDD TOVÁBB

Az ünnep az éjszakához hajlott,
úgy ölelte át, mint szerető karok,
még elnéztem a csillagos eget
az emlékezés messzire vitt el,
távolról egy csodás dal csendült fel.

Majd egyre halkabb lett az az ének,
szemem lecsukódott, pihenni tértem,
lassan az álmok szép földjére értem,
miközben a dal elkísért csendben.

Arany-köd felfénylett előttem, néztem,
ott álltál mosolyogva előttem,
két karod szélesre tárva magadhoz
öleltél, s átéltem valóságként.

Jött a reggel, mely még mindig ünnep,
sűrű könny pergett le szívemen,
arcomon mosoly, álmomra gondolok,
tudom , ez a nap is éjszakához fut.


Napközben felcseng a feledhetetlen dal,
szavakká állnak össze a hangjegyek,
ne csak álmodban, a nappalokban
is lásd meg a csodát és gyönyörű
álmod szívedben vigyed tovább. 

 ~~~~~~~~~~~~~~~~

A SZERETET TANÍTÁSA

Mennyi mindent tanított meg nekem
az igaz, soha el nem múló Szeretet.:
Mérhetetlen fájdalmat érezni,
s ezzel a fájdalommal tovább élni,
megtanultam befelé könnyezni,
egyedül lenni, s a csendben
Téged magamhoz ölelni.

Mi volt, csak egy gyönyörű kép,
szívemben élő feledhetetlen emlék,
melyből felcseng ahogyan nevettél,
s ilyenkor szívem ejt könnycseppeket.

Csukott szemmel ölelhet karom,
nehéz kinyitnom szemem, s ha
megteszem egy pillanatra ott állsz
előttem, ilyenkor könnyezem, majd
csodát érezhetek.


Szívem legmélyén mint különös
gyertyaláng, mely finom meleget ád,
e lángocskában szerelmünk él tovább,
megrendülten gondolok a múló napokban
Rád, és nem hiszem, hogy nincs tovább,
mert a Szeretet él, ezért nincsen vég,
s tudom, hogy olyan, mint Te nekem
nincs senki más,
Egyetlenem voltál és örökre maradtál. 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

ADD MEG ISTENEM

Mennyi balsors sújtja sötétbe borult világunk,
szenvedéseink okát tisztán mégsem látjuk.

Szeretet Fénye juss el minden szívbe ,
Fényt vigyél a mély sötétség helyére,
sugározd az Égi Tisztaságot, hogy
az ember EMBERRÉ váljon.

Adj erőt azoknak , akik élik és tanítják
az önzetlen Szeretetet, hogy minden
ember békességben élhessen.


Add meg Istenem, hogy a Szeretetedből
született ember, maga is SZERETETTÉ legyen. 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 

ÁLMODJ VELEM KEDVESEM

Álmodj velem kedvesem,
lelkünk szabad s végtelen,
álmodjunk viruló tavaszt,
s örökkön tartó nyarat.

Álmodj velem ösvényt, szelídet,
mely Hozzád elvezet,
álmod tedd szívembe,
hogy együtt álmodhassak veled.

Benne kéklő eget, hol a Napot
nem takarják zord fellegek, s
együtt álmodjunk fenséges bérceket,
hullámzó kék vizű tengereket.

Mosoly-rózsát minden arcra
és csendet, bársonyost
minden sértő zajra.


Álmodj velem Kedvesem,
álmaimban is taníts engemet,
tudásod végtelen, álmodjunk
együtt zöld ligetet, hol a Szeretet
fűzi össze a szíveket, és a hazugságok
fekete vászna a világból eltűnt lesz.





 ………………………………

 I. P. STEVE verseiből


Egy lépés

Kikövezett úton haladsz,
a cél felé lépsz, vagy szaladsz,
de soha nincs odaérés,
elválaszt mindig egy lépés.

A boldogságért elindulsz
s a hosszú úton elcsitulsz,
elmerengsz és már megfáradsz,
de egy lépés, még elválaszt.

Küzdened kell a holnapért,
a reményben, hogy jobbra térsz
s ha nem bírod már, megállhatsz,
mert még egy lépés elválaszt.

Űzöd a gondod a mától,
közel jársz a megoldáshoz
s a gondjaidtól megválhatsz,
de egy lépés, mi elválaszt.

Ott élsz, hol szíved is maradt
s az egész világ elakadt,
magad fiatalnak láttad,
de egy lépés már elválaszt.

Megállíthatatlan múlás,
rohan az év, évek után.
Élnél még. Volna rá vágyad
s a lépés, ettől elválaszt.

 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Ha meg is van írva

Néha megszólal a szelíd önmagad
míg a bánat lelkedhez hozzátapad.
Arcodra vetítesz egy kényszermosolyt
s nem érted, a léttől mért veszed zokon.
Toporogsz a jelen cifra tornácán,
így halmozódik a perc, a perc hátán.

Suttog a belső hangod, mégis lázít,
szembeállít magaddal, de nincs másik,
egyedül kell döntened, hogyan tovább,
hogyan kovácsold az életed sorsát.
Kiáltod, hogy egy könyvben meg van írva,
s az égre nézve térdre roskadsz, sírva.


Remény csupán, hogy hátha mégis te vagy,
ki formál és irányt a jövődnek ad,
ki álmaid, egy nap, életre hozza
s a boldogság virul, mint egy szál rózsa.
Jól tudod, nehéz marad a kereszted,
de mit elbírsz, attól nem lesz nehezebb.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 

Lehet, mást vársz

A ma sarába süllyedő tegnap
mozdulatlan, mint ami már elhalt.
Sápadt, sárga, lüktetése halkul,
majd elfekszik mélán, ott lent, alul.

A lelkem csendben hevül, majd megül,
mégis zakatol valami belül.
Börtönéből szabadul a gátlás
s a könnyeken ragyog a szivárvány.

Nem arattam megértést vitában
és nem sírtam sohasem vidáman,
szemeidnek olvasom sugarát,
minden gondolatodnak tudatát.


A holnap épül porból és könnyből,
bánatból és csupa báj örömből.
Lélekre sár, alakká vált áldás,
mégis lehet, hogy merőben mást vársz.

~~~~~~~~~~~

Csak legyints

Hogyha már nehezedre esik a szó,
a tekintet, a szemmel simogató,
ha már nincs ellenkezésed, sem vágyad
és nincs egy ellenérv, mit odavághatsz,
csendes, ölelés helyetti eltolás
a kedves szeretetteljes bókolás,
akkor már csupán egy gyűrött érzelem,
amitől könnyezel, fájó lélekkel.

Száraz üvöltést szaggat és tép a szél,
mint mikor szívedben újra vihar kél
és olyan a világ, mint egy látomás,
mint egy hirtelen, villámló távozás,
miben hervad a mező, a lét, a fű,
ahol így lesz egy nap, minden tovatűnt.
Ha már nehéz neked, akár egy szó is,
akkor csak ints, avagy legyints és volt, nincs.

a kedves, szeretetteljes bókolás

~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Már halovány a fénye

A semmiből jött, segítette szikra
és az lett izzó életének nyitja.
Született szolgalélek a világnak,
égett, vagy hevült, tett, amit kívántak.

Világított a sötétben kéklően,
hidegben tőle fűtött a fűtőtest.
Megesett, hogy néha perzselt, mint átok,
de ki nem piszkálta, olyat nem bántott.


Csillogva, ragyogva, ékesen lángolt
mindenkor egy forró, tűztáncot táncolt.
Most halovány a fénye, csak pislákol
s majd elfújja a szél a gyújtólángot.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

MINIATŰR ÉLETBÖLCSESSÉGEKI.P.STEVE GONDOLATAIBÓL:

1. elveszteni csak azt lehet, akit megtartani szerettünk volna
2.  megtartani, csak szeretve, nem uralva, nem rabnak és megmarad a boldog tudatnak...
3.  néha az volt csak a mienk , amit elvesztettünk
4. nehéz, bármiből is úgy elvenni, hogy az ne legyen kevesebb
5. a hatalmi szó, hatalom nélküli emberektől is szól
6. van aki olyan hihetően tud hazudni, hogy önmaga is elhiszi
7. akiben késve hiszel, azt mindenhogy elveszíted

****************************
15. VERSRŐL VERSRE - KORTÁRS SZERZŐKTŐL                                               

Kuchta Csilla: KÉZFOGÁS

A kézfogás jelenti nekem
a mindent: békét, szeretetet,
bizalmat, nyugalmat, jóságot,
egészséget és boldogságot.

Gyermekeim megérintették
az anyaság bársonyos kezét.
Lépéseiket gyakorolták,
s ezt kezeim bátorították.

Kis betegeim kapaszkodtak
tenyereimbe, mely magasra
emelték lelküket. Jelezték
az öröm gyógyító erejét.

Kéz-kézzel való érintése:
nagyrabecsülés és tisztelet,
valamint erősebb vonzódás,
rokonszenv egymáshoz, mely csodás.

Nő s férfi között az egymásba
simuló kezek összezárják
e szép világot, eget s földet.
Tehát, fogd meg kezem csöndesen!.
 .............................................

NAGY VENDEL: SÁROS AZ ÚT...

(PÜNKÖSDI KÖSZÖNTŐ SZERENÁD)

Nagy Vendel - Mátyás Rita grafikája
Sáros az út
Két oldala
Hát középen
Járok.

Zápor esett
Az éjszaka
Megtellett az
Árok.

Útközepén
Megyek Hozzád
Kerülöm a
Tócsát,

Nen sáros a
Csizmám talpa,
Amin járok
Hozzád.

Kivikszolom
Minden este
Fényesre a
Csizmám,

Olyan fényes,
Hogy tükrében
Meglátom az
Orcád.
 
Ablakodnál
Eldalolok
Egy szerelmes
Nótát.
 
Fogadd tőlem
Ezt a csokor
Szép Pünkösdi

Rózsát.

2018.  Pünkösdjén
 
Megjegyzés:   Csárdás  Pünkösd ünnepét köszöntöm.

Az éjszaka  hatalmas zápor öntötte el Szekszárdot, így most aktuális  is a dalom.
Minden hölgynek szóljon este ez a szerenád.
Ablakban a gyertyák mellőzését kérem.
Nehogy a  függöny megégjen.
De ha a dalt fogadta, és  a  gyertyát kitette, megadózok érte.
  ................................

KÉRTEK RÁ   DIÓT?
HANGOSVERS, MEGHALLGATHATÓ A  JUTUBON IS.
PÜNKÖSDI ZÁPOR
ELMONDJA.... ILOSVAY EGYED KATALIN
A  GUSZTI RÁDIÓ ADÁSÁBÓL,   AUSZTRÁLIA
https://www.youtube.com/watch?v=UEZEl7PrWig

KÖSZÖNÖM.  V.
.........................................

A  SÁROS AZ ÚT C. VERS HANGOS  LINKJE.. 
ELMONDJA...  ILOSVAY EGYED KATALIN...
https://www.youtube.com/watch?v=euTpG4wi4QA&t=8s

..........................................


Kovács Tibor:  Örökön örökké Veled

Szerető szívemben Te élsz,

Rád vár szerető lelkem,
kiállt, hogy lágy simogató
érintésedre vágy,
Szerető lelkem.


Szívem szerelemre lobban, 

Sugárzó lágy szerető mosolyod,
beragyogja szerető lényem,
Angyali érintésedre vár.


Lelkem, lényem, szívem

érted kiált, vágyom lágy
szerető érintésedre,
Angyali szerető érintésedre.


2018. Március

...............................................

Hajdan Vali: Napos gondolatok

Lehet, hogy valami van abba,
mért vagyok szalma, kalapba?
Nem tudok nézni a napba,
itt ülök szalmakalapba!
A 45 fok alap ma,
vagy még azt is meghaladja?
Budapest ez vagy Havanna?
kérdezi tőlem az Anna.
Milyen lehet a szavanna,
és ott egy forró lasagna?
Az Anyja..!
Hőgutát kapok nyaranta,
lábamon olvad a gyanta.
Az a gyanúm és nem sanda,
nem jeges maci a panda.
Elég a napból a francba,
ne őrülj bele a flancba!
Ne vágj folyton a szavamba,
van vigasz vígasztalanba!
Nem is leszek már ma bamba,
jégakkut töltök magamba.
Friss szellemet a palackba,
hideg vizet a nyakamba.
Pólóm is rám van tapadva,
gyerünk ki gyorsan a szabadba!
Ne gyere ellenem ma hadba,
csobbanjunk bele a patakba!
Ne legyél velem ma haragba,
s ne ragadj bele a hajamba!
Én sem leszek majd goromba,
125 éves koromba!
Gyere most már a karomba,
hadd mondjam azt, hogy
Caramba!

.....................................................

Ylen Morisot: Cseresznyézők

Morgolódik a has,
szalad utána
két nyakigláb nyikhaj
lóhalálába’.
Cseresznye-kajálda
ezennel bezárva,
öreg fa zöld ágát
már csak a szél rázza.
Fütyüli a rigó,
zajos seregélyek,
kópékon nevetnek
verebek is régen.
Pirosló ágakat
csupaszra leszedték,
az összes gyümölcsét
hasukba mentették.
Nyögnek is szuszogva
bozótban guggolva,
jaj lesz, ha anyjuk a
tettüket megtudja!



****************************
16. MESE, MESE, MESKETE

KELEMEN GYÖRGYNÉ: Fehér Virág 

Gábor egy picinyke faluban élt az idős szüleivel. A tizenhét éves legényke igen dolgos volt, egész nap a földet művelte. A család nagyon nehezen tudott megélni. Egyszer a kis földet jégeső elverte, a szél pedig jócskán megtörte a fákat. Nagy szomorúság lett úrrá a kicsi családon, amikor odalett a szép termés, mint például a cseresznye meg a barack.

Bizony nem volt mit tenni más munka után kellett nézni. Gábor fogta a nagy táskáját és bánatosan bepakolta azt, amire szüksége lehetett az úton. Anyukája pogácsát sütőt neki, hogy legyen mit ennie, mégis legyen nála valami otthoni. Nekik sem volt nagyon mit enniük de szeretet fiáról gondoskodni akart, még akkor is ha nekik nem marad.

Edés fiam, járj szerencsével, mert benned van minden reményünk – mondta szomorú hangon az édesanya, miközben gyengéden megpuszilta egyetlen fia homlokát.
 

Kelemen Györgyné Editke
Az út során a legényke keresztül haladt egy sűrű és sötét erdőn is. A fák komoran magasodtak a borongós égbolt felé. Az erdő mélyét sötét, tüskés és félelmetes növények meg bokrok lepték el. Milyen barátságtalan ez az erdő, gondolta magában, miközben szüntelen s gyorsan vitte előre a lába. Egyszer csak furcsa hangot hallott meg, olyan volt mintha nyöszörgött volna valaki. Gábor néhány pillanatig tétovázott, majd lassú és halk léptekkel a nyöszörgő hang irányába indult el.

A bokrok mélyén egy csapdába szorult, keservesen nyöszörgő medvét pillantott meg. Barna szemei szánakozva néztek az állatra. Vajon mióta szenvedhet már ez a szegény pára, kérdezte magában. Látszott a medvén, hogy az ereje igencsak fogytán volt. Gábor először tovább akart menni, ugyanis félt, hogy megtámadja a kínjai közepette vergődő állat, ha segítene neki. Végül mégis visszafordult. Nem hagyhatja így szegény párát, mert nem szerette volna, ha elpusztulna.

Gábor nagyon lassan és óvatosan közelítette meg a sebzett medvét. Közelebb érve, meglátta, hogy az állat lába csapdába szorult.

Nyugodt hangon beszélt hozzá, próbálta elnyerni a bizalmát A medve figyelt, rájött nem bántja és segíteni akar. Gábor óvatosan közelebb és közelebb ment, időnként megállt szíve hangosan vert, de nyugodtan beszélt a hatalmas állathoz. A vadállat felmérte, egyetlen csapással végezhetne vele. Nem morgott csak vészjóslóan figyelt, ha kell támadásra készen. A fiú érezte magán a medve tekintetét, bűzös leheletét. A fiú csapdához nyúlt, erős kézzel szétfeszítette, kivette belőle a medve lábát. A vadállat támadni már nem akart, de figyelt, felmérte a helyzetet egyetlen csapással végezhet a fiúval. Elég egy rossz mozdulat, támad egyelőre vészjóslóan tartotta rajta szemét. Mivel úgy érezte veszély nem fenyegeti, komótosan elcammog a sűrű, erdő melyére, időnként azért hátra nézet megmentőjére .

Az erdő mellett egy kis falucska állt. Szállást keresett, mondták neki az emberek itt kiadó szoba nincs. Egy kis nádfedeles házban viszont idős házaspár lakott, szívesen fogadták.

- Nálunk ellakhatsz.- mondta a bácsika. Fizetned sem kell. Sok munka lenne a ház körül és bizony én már nem bírom , elkél egy erős kéz.
- Ahol jut étek két főre az asztalra, jut a harmadiknak is. Maradj itt fiam- mondta a nénike.

Gábor örült, lesz fedél a feje felett és még ennivaló is kerül az asztalra.

- Szívesen maradók és jóságotokat meghálálom - válaszolta kedvesen mosolyogva.
- Egyet tudnod kell fiam, itt nálunk a polgármester az úr. Ő ad munkát mindenkinek és fizetséget is. Szűk markú az isten adta, és gőgös. Nem is lehet másképp szólítani, mint hogy polgármester. A nevét lehet rég elfelejtette - mondta a kis öreg miközben a pipáján pöfékelt.
- Úgy van az fiacskám és gazdag nagyon gazdag, még a bőre alatt is pénz van. Mi meg csak megvagyunk valahogy . - helyeselt néne.

Másnap Gábor munka után nézett, tudja vele támogatni idős szüleit. A polgármesternél jelentkezett, adna-e neki.
A polgármester meglátta rögtön gondolta, jó képű legény ez és erős is, jó lenne a lányom mellé párnak. Nem mondta de úgy intézte, hogy a lánya közelében legyen dolga.
A lányának tetszett is nagyon Gábor. A legény viszont megállapította, hí de csúf teremtés és ráadásul még lusta is az isten adta.

Elemben egy kislányon igen csak megakadt a szeme. Szép hosszú a haja és igen csinoska, dolgos szorgos teremtés. A baj csak az volt, nem csak neki tetszett, hanem az öreg képviselőnek is. A két fiatal meg igen csak szemezett egymással. Titkon találkoztak is és szerelmük egyre csak nőt. A polgármester ezt látván igyekezett eltávolítani egymástól a szerelmeseket, Mérges is volt nagyon, az ő lánya nem kellett, más lányra kacsingat a fiú. Na azt már nem ! El is tervezte a szép lány a barátjáé lesz a közjegyzőé, a fiú meg vesszen ha már a lánya nem kell neki. Hívatta is menten, miután egy lehetetlen munkát kitalált neki.

- Te aztán erős ember vagy. Lenne egy feladat számodra. Itt ez a torony dísz, fel kéne tenni a házam csúcsának tetejére . Bizony sokan próbálták, de nem sikerült.
- Rendben. Én felrakom .- mondta a fiú nagy bátran.

Gábor felkapaszkodott, mászót mint egy született macska odarakta a helyére a csúcsdíszt. Kézzel akkorát ütött rá hogy azt onnét senki emberfia le nem vette volna. A szép lány remegve nézte Gábort, ahogy mászik a többi ember is magában imádkozott, jaj csak le ne essen. Mikor leért, nézték egymást nagyon, a leány meg Gábor. Bizony ezt észrevette a polgármester is. Vakarta is a fejét hinnye, ezt nem hagyhatom, ilyen semmirekellő, –Ej nem jól van ez így!Gondolkodott, hogy kéne eltávolítani a fiút ? Félt is tőle, mert látta milyen erős. Kitalálta mit is tehet. A felesége gyermeket vár, megkérte Gábort menjen a sűrű erdőbe, mert ott van szamóca amit a felesége nagyon szeretne enni. Onnét még úgysem tért vissza senki a medvék miatt. Gábor elment szamócáért, mert a polgármester megígérte utána, találkozhat a szép lánnyal megengedi. Ment hát Gábor az erdőbe. Az erdő hatalmas nagy volt, a madarak vígan csiviteltek. Meglátott egy nagy rétet telin- tele szép szamócával. Viszont tudva levő a medvék is szeretik ezt a finom csemegét. Egyszer csak hatalmas medve nézet vele farkasszemet, szét akarta tépni már támadni készült. Morgott, vicsorgott két lábra állt, hatalmas fogait villantotta, óriási mancsát felemelte, hatalmas karmai meredtek. Hirtelen előkerült egy másik medve, ez még nagyobb volt. A támadó ellen fordult, vicsorgót a száját nagyra nyitotta. Morgásától visszhangzott az erdő. A madarak nem énekeltek, riadtan menekültek. A két medve egymásra nézett, szinte tapintani lehetett a feszültséget a két állat közt. Mind a két állat a hátsó lábán állt hatalmas mancsukat emelték, óriási karmok vészjóslóan meredeztek. A kisebbik medve hirtelen négy lábra állt és menekülni kezdet. A nagyobbik kicsit üldözte, majd vissza cammogott Gáborhoz.

A fiú remegő lábakkal állt. Na hiszen most én leszek a fő fogás a szamóca után gondolta. Félelem hatására mozdulni sem tudott, szíve hangosan zakatolt. Menekülni már nem tud, úgy is utoléri, várta a vad, kegyetlen halált. A hatalmas medve nyugodtan cammogva közeledett hozzá, mikor alig volt köztük két méter megállt. Egymásra néztek , a medve szemében nem volt semmi vadság, inkább szelíd barna szemmel nézet Gáborra. A fiú felismerte, igen ez az a medve akit kiszabadított. A medve morgott egyet és megfordult, tovább ment még egyszer megfordult és mint aki elköszön morgott egyet.

A szamócával Gábor visszament. A polgármester nem gondolt rá, hogy visszatér és a képviselő sem. Gyors lagzit akartak csapni míg odavan. A szép lányt erőnek erejével ráncigálták, cibálták a pap elé hogy férjhez menjen . Képviselő örült végre megszerzi övé lesz. A polgármester is hiszi, akkor talán Gábor elveszi a lányát, ha élve esetleg megúszná az erdőben.

Nem így történt, a lány lépten-nyomon elájult, tervük így kudarcot vallott, az esküvőt nem tudták megtartani.

Mikor Gábort megláttak alig hittek a szemüknek, még él és szamócát is hozott. Biztattak benne, a medvék széttépték. Nagyon megijedtek mikor rájöttek tervük nem sikerült. Sápadtan és félve néztek rá és fejüket azon törték vajon, hogy kéne megszabadulni tőle.

Gábor haza ment az idős házaspárhoz és elmesélte nekik a medve kalandját. A két öreg hüledezve hallgatta.

– Tudod fiam óriási szerencséd volt .- mondta a bácsika mert te nem mással találkoztál, mint az erdő gonosz szellemével. Mesélik nem is olyan régen belehetett menni az erdőbe. Élt ott egy medve a párjával, és ez egy igen ritka dolog, mert a medvék magányos állatok. Viszont ezek nagyon szerették egymást. Történt a nőstény medve lába csapdába szorult és elpusztult. Párja akkora haragra gerjedt, hogy minden embert megtámad. A többi meg követte példáját, nincs is olyan ember aki oda a medvék birodalmába merészkedne. A nagy medvét a fene vadat meg csak úgy hívják, gonosz szellem .

Elmesélték azt is milyen hirtelen lakodalmat akartak csapni míg távol volt. Nevetve mondták az elképzelése a képviselőnek, és hogy fúlt kudarcba tervük. A lánykát nem véletlenül hívják Fehér Virágnak, mert amint egy férfi hozzá ér elájult.

A fiú nem mondta, de bizony ő ezt nem tapasztalta. Mikor titkon a falu végén álló nagy tölgy fa alatt találkoztak, nem csak a kezük ért össze, hanem édesen csókolóztak. Ájulásnak bizony a nyomát sem tapasztalta, inkább azt, hogy szívük egyszerre dobban, és egymás nélkül meglenni nem tudnak. Úgy szerette a lányt, tán még az életénél is jobban . Viszonyukat titkolni ne keljen, vállalta szamócát hoz az erdőből. A hírt viszont hogy hallotta, tudta nincs mit tenni ha együtt akarnak maradni, menekülniük kell.

A lány szülei nagyon szerették volna, hogy lányuk gazdag ember felesége legyen. .Biztatták is menjen hozzá a képviselőhöz, akkor meglesz mindene, amit csak szeme szája kíván. Ők is gazdagok lesznek akkor lesz csak a jó világ. A lány nem akart , még a gondolattól is irtózott.

Este mikor eljött titkon találkoztak. A csillaggal teli ég alatt egymásnak örök hűséget fogadtak .Tanúik voltak a csillagok a hold az ég végtelen sötétsége. Esküvői zenét a tücskök húzták szépen ciripelve. A bagoly mondta ki az áldást rájuk, így lettek férj és feleség. Nem volt nagy pompa ,dínom-dánom ,de ők boldogak voltak . Sok idejük nem volt ,hisz menekülniük kellett, de tudták közösen minden bajt leküzdenek. Nem volt nekik semmijük csak a hatalmas szerelmük egymás iránt.

Vándoroltak, hogy a feldühödött polgármester és a képviselő rájuk ne találjon. Gábor alkalmi munkákat vállalt, hogy valahogy megéljenek. Felesége meg szépen vart és hímzett. Sokáig egy helyen nem maradtak, mert hallották keresik őket, idővel viszont keresésük abba maradt. Végre hazamentek Gábor szüleihez, Ideje volt már nagyon, mert a fiatal asszonynak igen csak kerekedet a hasa.

Gábort igen kedvesen fogadták, hát még a feleségét., épenhogy megérkeztek pár nap elteltével szaladni kellett a bábáért.Szerelmük gyümölcse születőbe volt. Gábor és apja idegesen járkáltak odakint, mert kizavarták őket. Asszony dolog ez férfinak nincs bent keresni valója .Órákon át vajúdott az asszonyka. Férfiakban remény és tehetetlen kétségbe esés, hogy ők segíteni nem tudnak. Igaz bemenni sem lett volna merszük.

Egyszer csak gyermek sírás ütötte meg a fülüket.

– Megszületett, meg van! Kiabáltak hangos őrjöngő örömmel.
– Apuka lettem!
– Nagypapa lettem!

Várták nyíljon az ajtó ! Végre kinyílt. Kisfiú – szólt ki a bába asszony! Mind ketten jól vannak .
A két férfi egymásra borult, örömtől sírva. Aztán rohantak befelé. Gábor a feleségéhez.

– Jól vagy? Minden rendben? - kérdezte aggódva.
– Minden rendben - volt a halk válasz. A szüléstől kimerülve, de boldogan.

Gábor ölelte csókolta feleségét. Kis fiához fordult és mint valami törékeny kincset vette fel.
– Én pici fiacskám- mondta elcsukló hangon.

A kis házba nagy öröm költözött. Szegényen éltek de boldogságban, szeretetben. A kicsi fiú szépen fejlődőt szülei és nagy szülei örömére. A házacska megtelt élettel. A kicsi ház mellé másikat is építettek, jobban elférjenek. A kert meg tele lett zöldséggel , gyümölccsel .
Virág egy nap megbetegedett, titkolta mennyire, de a betegség úrrá lett rajta. Testét forró láz kínozta. Orvost hívtak hozzá. Az egész család aggódva nézet rá .Csepp gyermeke halkan sírdogált. A világ minden kincse nem lett volna elég ahhoz, hogy elmozduljon anyukája beteg ágya mellől.

– Ne félj, anya meggyógyul meglásd.- biztatta apja.

Az orvos és a gyógyszerek sok pénzbe kerültek, de akadt az orvosok közt egy kijelentette. Mit sem ér az esküje ha egy ilyen szép fiatal asszonyon nem tud segíteni. Minden nap többször jött hozzájuk, nem engedem, hogy a fiatal asszony feladja ne gyógyuljon meg. Virág talpra állt meggyógyult, ennél nagyobb megkönnyebbülés a családnak nem is kellett, hála az orvosának a gondos ápolásnak köszönhetően. Viszont úsztak az adósságban éppen csak megtudtak élni nagy nehezen. Virág túlélte a betegséget de szeme világát elvesztette.

– Nem baj mondta párja és a kisfia, de legalább vagy nekünk.
– Virág szép szeme könnyben úszott, soha többé nem láthatlak bennetek.
– Itt vagyunk veled, segítünk amibe csak kell - ölelték, csókolták ne keseredjen el.

Adósságból, hogy kikászálódjanak Gábor külföldre ment dolgozni. Vak feleségét és kisfiát nehezen hagyta ott. Sírva az elválás miatt, de reménnyel tele indult az útnak. Erős is ügyes is, majd csak boldogul és tud segíteni a családjának . Egy galambot vitt magával, mondván ha hazaindul a galambot előre küldi, hogy tudják nemsokára otthon lesz. Kicsi fiát nagy feladattal bízta meg. Segítsd édesanyádnak mindenben amiben csak tudsz, vigyáz rá. A pénzt, amit keresett hazaküldte. Minden munkát elvállalt a legkeményebb fizikai munkát is, a családjára gondolt, vajon, hogy boldogulnak, hogy élnek? Minden perc mit távol töltött óráknak tűntek csak a legszükségesebb dolgokat vette meg magának, otthon minden fillére szükség van. Viszont az időjárás csak nem olyan volt mint otthon,és nagyon megbetegedett. Érezte haza már nem tud menni. Elküldte a galambot a lábán kis üzenettel. Szeretlek benneteket de mire ez a kis levél oda ér én már nem leszek. Könnyes szemmel indította útnak a kis galambot. Soha többé nem láthatja kicsi fiacskáját, szerető feleségét mi lesz velük ha ő már nem lesz? A galambot a fiacskája vette észre és a lábán lévő üzenetet. Szomorúan olvasta ami benne állt .A levelet eldugta, Anyja ne találja meg . Viszont a galambot az anyja észrevette. De jó, jön haza a kedves férje! Gyorsan kirakott még egy tányért az asztalra, hogy lássa a párja, mennyire várták már haza. Persze nem jött se az nap, se másnap. Fehér Virág meg csak várta és sírdogált . Mindig tálalt az urának . A sok sírás megviselte. de nem adta fel, hazajön az én párom emlegette. Gábort haza rajta kívül már senki nem várta .Reménykedve várta haza férjét és mikor megreccsent valami,vagy kis neszt hallót, rögtön ment az ajtóhoz.  Biztos az ő férje jött haza kedves kis párja. Reccsen viszont csak régi bútoruk zaja volt a fa ágnak mi a házhoz csapódott ahogy a szél fújta. Remény, hit már csak Fehér Virágban élt jön-jön az ő kedves férje míg él haza várja. Egy nap kopogtak az ajtón és két férfi várt hogy beengedjék. Gábor volt az meg egy idegen idős úriember. Hej lett nagy vígság mikor meglátták össze - vissza csókolták . Gábor meg bemutatta az idős urat. Ő itt Ödi bácsi, neki köszönhetem hogy élek . Kórházban voltam és lemondtak rólam. Viszont ő nem, hazavitt magához és gondosan ápolt. A nagy odaadásának köszönhetően elkezdtem jobban lenni . Szépen kezdtem talpra állni . Sokat beszélgettünk és megkedveltük egymást . Második apám lett ő nekem.

–  Nekem nincs gyermekem , de a sors őt hozta nekem. Fiam helyett, fiam lett. Mesélte Ödi bácsi, viszont alig várta talpra álljon, húzta haza a szíve. Én meg eljöttem vele. Mert sokat mesélt magukról és engem is hazahozott a honvágy . Mert akár, hogy is vesszük itt még a kutya is magyarul ugat. A kis házba újra vidámság költözött az asztalra meg több teríték. Ízlett is a hazai étek a messzi tájról hazaérkezőknek. Vézna soványka fiát az anyja is szomorúan nézte . – Nem baj fiam , majd itthon megerősödsz . Biztatta Gábort az Anyja. Egyben mindenki egyetértett, soha többé messzire el nem mehet . Nem is akart. Mert oly boldog ember a földön nem volt mint ő akkor . Örömmel ölelte szerető feleségét , és fiacskáját . Ödi bácsi a faluban nyitott rendelőt .Örültek neki nagyon , mert a falunak már rég nem volt orvosa. Iparkodtak is a kedvébe járni ,ki ezzel, ki azzal . Gábor meg a feleségével szépen él .A fia nagy lett megnősült, feleségével szépen élnek . Fehér Virág haja hófehér lett Az unokái nyújtanak neki . nagy boldogságot . Mondja fia meg a fiú unokája szakasztott a párja . Viszont azt nagyon sajnálja ,hogy nem láthatja őket . Viszont hogy néha jobban lát egy vak mint egy látó , mert az aki lát, a külsőséget látja milyen színű a haja , hogy néz ki .Valódi mivoltát , hogy milyen ember , milyen a lelke aki nem lát, ezt jobban érzékeli .Jobban hallja a hangokat, a madarak énekét . A kis kertje tele virággal , csodálják is az emberek . Nem lát , de mégis kis paradicsom a kertje . Fehér bottal , tapogatva rendez maga körül mindent . Segítsége is van , ott van fia , menye ,na meg a kis unoka . A férje meg még a széltől is óvja .A kis ház tele boldogsággal és jó kedvvel . Hűséges kutyája is segít neki . Mindent tud kávét viszont nem főz, mondja nagy nevetve . A történetet tőle ,halottam Virágtól , Ő mesélte el nekem ,kedves öreg hölgy még ma is szép, csak az idő szállt el felette .

 ****************************
17. OSZTÁLYTALÁLKOZÓ

ÖTVEN ÉVE VÉGZETT  A  8. C  OSZTÁLY - EMLÉKEZTETŐ TUDÓSÍTÁS

Kedves 1968-ban a Babics M. ált. isk.-ban végzett 8/c-s osztálytársaim!
   Szeretnélek emlékeztetni Benneteket, hogy 50 éves osztálytalálkozót tartunk 2018. jún. 2.-án Szekszárdon.
A találkozó helyszíne Sörös Kláriék gyönyörű otthona. Étel ital a helyszínen biztosítva lesz! Gyülekezés a Kórház parkolójában délután 2.-kor!!! Onnan autóval, helyi busszal jutunk el Kláriékhoz. Aki az elmúlt találkozón jelen volt, tudja milyen szép, kellemes hely, és milyen jól éreztük magunkat!

Aki nem volt ott, jöjjön, tapasztalja meg, ígérem nem fog csalódni!!!

BUDAVÁRI SÁRI



S  valóban....

A  kedves meghívásra, és az öt évvel ezelőtti meghívásra emlékezve, tizenöten az osztályból, megjelentünk a  találkozón, visszaidézve a  régi emlékeket, s  megemlékezve az azóta elhunytakról.

Osztályfőnökünk,igazgatónk, és tanáraink legtöbbje sincs már köztünk.
A  kellemes, és meghitt osztályfőnöki óra közben mindenki elmondta a  vele történteket, a  jó, és rossz eseményeket, felidézve a  régi , eddig még csak sejtés szintű történéseket.  néha bekapcsolódtak telefonon az egészségügyi és  családi okokból otthon maradottak is, hogy legalább hangban velünk legyenek pár pillanatra.


Közben fogyott a  háziasszony által főzött , remekbe szabott vegyes pörkölt, és  a  házigazdát dicsérő kitűnő borok is növelték a  jó hangulatot.

A  pincék látogatása után, már messziről hallottuk hogy meglepetésként, már visszatérve, harmonika zene várt mindannyiónkat,  ha lehet,még jobban fokozva a  hangulatot.
Néhányan belefeledkeztünk a  tánc és az ének örömeibe, néha ámulatba ejtve egymást.


Sajnos az osztály negyede már nem él, sokan távoztak közülünk, s  elhatároztuk, hogy ezentúl nem várjuk meg a  következő öt évet, előbb is tudunk találkozni..
HÁLÁS szívvel köszönjük meg a  háziaknak a  kedves fogadtatást, Misi, és Klári mindent megtettek hogy jól érezzük magunkat.
EGY nagyszerű, és feledhetetlen élménnyel lettünk gazdagabbak,  szinte hihetetlen, hogy ötven évvel ezelőtt végeztünk az általános iskolában.
Mindenkinek más sors adódott, de élünk, és ez a  fontos.
Alább találhattok kettő képet, az első a  korabeli tabló, fiatal korunkból, a  másik a  mostani résztvevőket ábrázolja, fiatalosan, és üdén, amennyire csak lehet....

NAGY VENDEL  osztálytárs

TABLÓ KÉPEK...

A 8C osztály ballagási képe...

...és a mostani, az 50 éves osztálytalálkozó
****************************
18. VÉLEMÉNYEM SZERINT …OLVASÓINK ÍRTÁK

A  MEGSZOLALOK 805. SZÁM KÉPEINEK LEÍRÁSA

1.LECTORI SALUTEM! ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!
NAGY VENDEL kék ingben  szürke zakójában szelíd mosolyával ül egy széken kezei térdén pihennek.
Tóth Enikő szőkés barna hosszúhaja van mosolygós asztalnál ül.  fekete fehér mintás blúz s fekete kardigán van rajta.

2. NOVELLA ANYÁK NAPJÁRA
VÉGHELYI JÓZSEF: Anyák Napja
Józsi bácsi kék rövid ujjú ingben, s fehér kalap van rajta. komoly tekintetű..
novellájánál szerető anya karjaiban altatja kisbabáját.

3,VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL …KORTÁRSAINK ÍRTÁK
Csomor Henriett rövid fekete hajú, fekete szemű bal fülében van egy lila nagy fülbevaló amely kiemeli mosolygós arcát. rózsaszín kockás ingben és farmerkabátban van.
Hajdan Vali szőke hajában ciklámen színű virág van. ciklámen felsőben van széles mosolyú kék szemű..
Vali virágos pántos ruhában s fehér kalapban van. kék szemű széles mosolyú.
Nagy Csaba fekete rövid göndör haja van. jobb kezével könyököl térdén kézfeje álla alatt. gondolkodó tekintetű fekete szemű.

4,  MESEVILÁG
ÁRVAY MÁRIA:  Játék a betűkkel
Marika rövid barna hajú. Egy szürke bordós kőoszlopnak támaszkodik.

5,  ARCKÉPCSARNOK
GERENCSÉR HAJNALKA RIPORTSOROZATA
VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET!
Riport Szigeti Gyuláné Irénkével
AZ ÉLET, AMIT VÁLASZTOTTAM…
SZIGETI GYULÁNÉ: AZ ÉLET, AMIT VÁLASZTOTTAM
GERENCSÉR HAJNALKA: Egy árnyas lombú fa alatt áll. szemüveges kissé mosolyog. fekete hajú fehér rövid  ujjú blúzban van.
Szigeti Gyuláné szőke rövid hajú szemüveges kissé mosolygós.

6, VERSEIMBŐL  - YLEN MORISOT
YLEN MORISOT barna hajú mosolygós fekete szemű. fehér blúzban s fekete kardigánban van.

7,  ELBESZÉLÉS
CSOMOR HENRIETT:  Icipici gomb csodákra képes
Csomor Henriett fűzfa árnyékában ül a motorján. világoskék farmer szoknyájában rózsaszin kockás ing és farmer sapi van fején. mellette két szál vörös  rózsa látható.

8. HAZAI TÁJAKRÓL ...
NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI
Nagy Vendel szelíd mosolyával áll a könyvespolca előtt kék atlétában szemén szemüveg.

/ 9. REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN
Kyra Angie: Soha ne mond, hogy soha
(harmadik fejezet)
Horenka Erika barna haja válláig ér. mosolygós arcú piros blúzban van.
Halvány barna könnyborítóján egy szőkés barna hajú nő ül karjait összefonja a térdén fejét gondolkodón ráhajtja.

10. RÁDIÓ RIPORT  NAGY VENDELLEL
Ilosvay Gusztáv fekete rövid  hajú szemüveges komoly tekintetű. fehér inget fekete csokor nyakkendőt és fekete zakót visel. egy régi antennás telefont tart kezében. 

11. HALLGASSUK EGYÜTT...!
Dr. KOVÁTS GYULA ZENEI ROVATA , JÁRTÓ RÓZA  VERSÉVEL
(Zenei rovat 17)
IMA SZENT RITÁHOZ
Dr..Kováts Gyula összes fekete hajú szemüveges komoly arcú.
Jártó Róza őszes fekete rövid hajú mosolygós.

13. VERSVÁLOGATÁSOK …
BURZA MÁRIA ÉS I. P. STEVE ÍRÁSAIBÓL.   
Burza Mária áll egy zöld levelű fa mellett haja ősz fekete szemű kék hosszú ujjú blúzt visel.
I.P. STEVE VERSEIBŐL
I.P.Steve. ősz hajú barna  szemű szemüveges. fekete ingben van   oda van  a kép bal alsó sarkába kék betűkkel I.P.STEVE

14. MEGHÍVÓ  KIÁLLÍTÁSRA !                                                        
STEKLY ZSUZSA  TŰZZOMÁNC  KÉPEIHEZ
STEKLY ZSUZSA. Szőke rövid hajú, mosolygós lila blúzban van.                                                              
Szárnyas oltárt láthatjuk. barna zsalukban jobb és bal oldalt angyalkák láthatók. középen pedig a szent család látható glóriával a fejük felett.
Bordó képkeretben kék vázában nárciszok tündökölnek. fehér asztalterítőn sárga csíkok. váza jobb oldalán egy sárga karóra látható.

15. VERSRŐL VERSRE …KORTÁRS SZERZŐKTŐL 
Nagy Csaba fekete rövid göndör haja van.
Jobb kezével könyököl térdén kézfeje álla alatt. gondolkodó tekintetű fekete szemű.
Csomor Henriett rövid fekete hajú, fekete szemű bal fülében van egy lila nagy fülbevaló amely kiemeli mosolygós arcát. rózsaszín kockás ingben és farmerkabátban van.
TÓTH ENIKŐ : Enikő szőke hosszú hajú. mosolygós, lila pántos ruhában van.
Nagy Vendel az asztal mögött sárga zakójában állva mikrofonnal a kezében szavalja csodás versét.
Mátyás Rita barna rövid hajú, barna szemű. fehér kalap fején lila rövid blézer van rajta.

17.  MESE ANYÁK NAPJÁRA
KELEMEN GYÖRGYNÉ: Álomiskola tündérei
„Tudod-e, hogy kik azok, akik a csepp gyermeket látogatják?”
A mese közepén kék szemű baba "kukucssol" a takaró alól.

18. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT - SOPONYAI MIHÁLY   ROVATA
A  HAGYMA  JÓTÉKONY HATÁSAI  
SOPONYAI MIHÁLY  mosolygós vörös hajú szürke zakóban van.
Lila és fehérhagymát láthatunk a képeken.

............................................

MEGJELENT ...
Kedves Marika és Attila,
Örömmel jelzem az alábbi hangos könyv MEK-be kerülését:
Dorka-történetek [Hangos könyv] / Árvay Mária ; szerkesztő Ambrus Attila József 


Köszönettel és üdvözlettel:

Góczán Andrea - 
MEK-könyvtáros

 ...................................................

A  VAKON IS ÁTLÁTOK  RAJTATOK... VERSEMHEZ
Vox_humana 2018, május 30. Idő: 20:52:42Osztályzat: nincs 

Huh ezt jól megmondtad Vendi. Az összes dühöd, fájdalmad, muszájod beleírtad ebbe a versbe...
... nekem mégis Antoine de Saint-Exupéry jutott eszembe: jól csak a szívével lát az ember...
Szeretettel olvastalak. Jó a versed. Nagyon. 
Vox

......................................................

MEGVÁSÁROLHATÓ
A 89. könyvhét alkalmából nyomtatott formában megjelent a REMÉNYT HOZTÁL című könyvem. Ára: 2.500 Ft plusz postaköltség.
...............................................

Kedves Vendi,

Örömmel jelzem, hogy az alábbi kötete ma elérhető lett a MEK-ben:
Szilánkok : Riportok, novellák, és egyéb apróságok / Nagy Vendel


Köszönettel és üdvözlettel: Andi

 .............................................
Kedves Vendi! Tiszta szívemből gratulálok. További munkádhoz nagyon sok erőt és ISTEN gazdag áldását kérem. szeretettel Erzsike
REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOR                                                      

****************************
19. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT

 SOPONYAI MIHÁLY  ROVATA

Erdei szeder (Rubus fruticosus)

Gyógyhatásai:
Soponyai Mihály
Igen jóízű tea készíthető belőle. Planta tea néven a 60-as évekig volt forgalomban egy, a fekete teát helyettesítő készítmény, mely szederlevélből készült. Az erdei szederlevél forrázata leginkább az ízületi betegségekre (reuma, köszvény) és a cukorbetegségre ajánlott. Hatásos az immunrendszer hibás működése ellen, és vérszegénységet, fogínyvérzést, lázat, bőrkiütést, menstruációs rendellenességeket is kezelhetünk vele. Tonizáló és méregtelenítő hatása egyaránt van. Utóbbi teszi alkalmassá köszvény gyógyítására.
Antibakteriális tulajdonsága miatt húgyúti betegségeket, fehérfolyást kezelhetünk vele. Tannintartalma miatt összehúzó hatású, ezért hasmenés ellen eredményes. Izzasztásra és vizelethajtásra is használják.

Elkészítés:
Egy csapott evőkanál (3 g) teafüvet 2,5 dl vízzel forrázzon le, 15 perc után szűrje le. Ne használjon fémszűrőt.

Felhasználása belsőleg:
Erdei szeder
Kezdődő cukorbetegségre napi 1-2 csészével közvetlenül főétkezés(ek) után, köszvényre napi 1 csészével kell inni bármikor a nap folyamán. Hasmenésre napi 3 csészével fogyasszunk étkezések között (ilyenkor néhány perc főzéssel készítjük a teát, mert az összehúzó hatású cserzőanyagok így jobban kioldódnak). Vizelethajtásra reggel egy csészével ajánlott. Immunrendszer erősítésre, vérszegénységre, méregtelenítésre napi egy csészével igyuk bármikor a nap folyamán. Gyulladásokra naponta 3 csészével kell fogyasztani étkezés előtt. Köszvényre napi egy csészével ajánlott, málnalevél teával 1-1 arányban összekeverve. Lehetőleg ízesítés nélkül fogyassza. Napi egy-két csészével korlátlan ideig iható.
Fogínyvérzés esetén rágjunk össze néhány nyers szederlevelet.

Gyermekeknek 6 éves kortól hígítva adható (egy teáskanál teafű, 2,5 dl vízhez).

Felhasználása külsőleg:
Bőrirritáció esetén lemosóként lehet használni bőrlágyító, hámlasztó tulajdonsága miatt. Halványítja a pigmentfontokat. Nyálkahártya-gyulladásra, mandulagyulladásra öblögetőként használjuk. Gargarizálni torokfájás, afta, torokfekély, szájgyulladás esetén kell vele. Levelének főzete sebek tisztítására és gyógyítására is alkalmas. Ha szétmorzsoljuk friss leveleit az ujjaink között, elállítja a vérzést, amit a tüskéi okoztak.

Erdei szeder

A rózsafélék családjába tartozó évelő, tüskés félcserje, mely erdőszéleken, megműveletlen területeken, árokparton vadon nő. Európában és Ázsiában őshonos, de a világon mindenhol megtalálható a mérsékelt égöv alatt. Sövényként is ültetik, mert tüskéi hatékonyan tartják távol a betolakodókat.
Rózsaszínes-fehéres virágait május-júniusban hozza, kékesfekete termését a virágzás után. Virága is, levele is szagtalan. 
A vadszeder botanikailag gyűjtőfaj, a hazánkban előforduló vadszeder fajok gyűjtőneve. Nemesített fajtáit ültetvényeken közismert gyümölcséért termesztik. Hajtásai ívesen lehajlók, földön terülők. Levelei összetettek, 3-5 levélkéből állnak, fűrészes szélűek. A hamvas szeder (Rubus caesius L.) termései – nevéből eredően – hamvas felületűek.

Soponyai Mihály

****************************

20. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Kedves belső- és külső munkatársaink!

Az lenne a kérésem, hogy akinek még nincs fényképe a magazin számára, vagy pedig meglehetősen régi, nos azok - ha mód van rá - küldjenek képet, vagy frissítsék a régit! Már nyolc éves  az MMM újság, s azóta a munkatársaink is megváltoztak ugyebár...!?  
😏
A fényképeket a következő e-mail címre küldjék - küldjétek: veghelyo@t-online.hu
Kézcsókom a Hölgyeknek, üdv az Uraknak: Véghelyi József a színes változat szerkesztője.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Kedves olvasó!
Ön a Megszólalok Művészeti Magazin legújabb számát olvassa.
Jelentkezését, hozzászólását a következő elérhetőségekre várjuk.
Postacím: MMM szerkesztősége 7100 Szekszárd József Attila u. 3
Telefon: 06 30 550 51 06   8-tól  20- ig.
e-mail: nagy.vendi54@gmail.com
Levelek, írások fogadása: skype címem  nagy.vendi54
Új email címem: nagy.vendi54@gmail.com

Magazinok küldése:
MINDENKI MEGKAPHATJA SAJÁT E-MAIL CÍMÉRE.
………………................……
Továbbá tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Művészeti Magazint teljes
tartalmát feltettük a Netre. Ez az új megjelenési forma a látók
számára készült, amely formázott betűket, színeket és képeket is tartalmaz.
Ennek elérhetősége a következő linken lehetséges:
http://megszolalok.blogspot.hu/
Tehát az eddig  megjelent összes számot  visszamenőleg is elérhetővé tettük
a fenti blogoldalon!
………………..............……
A lap ingyenes, kérje a szerkesztőtől. Írásaink tartalmáért az adott írás
szerzője felelős.
Köszönjük a külső munkatársak közreműködését.
A szerzői jogokat fenntartjuk.
Kérjük jelezze, ha megkapta, vagy azt is, ha nem kapta meg az újságot. Ha
elmenti, megmenti, bármikor előveheti.
Van olyan olvasó, aki kinyomtatta több oldalra a szöveget, és
összekapcsozva, lapozható olvasmányt kapott.  Így sem rossz!
Az oldal akadálymentes, olvasó programmal a vakok is elolvashatják.
Az esetleges sajtóhubákért elnézést kérünk.
Írott műveim megtekintése:
………………………………..
AZ ÖSSZES ELÉRHETŐSÉGEM..
gmail: nagy.vendi54@gmail.com
skype: nagy.vendi54

Megszólalok Művészeti Magazin
http://megszolalok.blogspot.hu/
www.megszolalok.blogspot.hu/
weboldal: http://nagyvendel.comxa.com
www.nagyvendel.comxa.com
………………........……….
Facebook: csak beírod a facebook keresőbe mindhármat külön-  külön és meg is
találtad az oldalaimat: Megszolalok Nagy Vendel
…………………............……
Nagy Vendel Írásai:
Megszólalok művészeti magazin  szerkesztő nagy vendel
……………….............……..

Könyvtár:
E. könyvek a  MEK- en
Magyar Elektronikus Könyvtár
http://mek.oszk.hu/13500/13542/#
www.mek.oszk.hu/13500/13542/#
......................................
Ez a  verses oldalam címe... www.pieris.hu
http://www.pieris.hu/szerzo/nagyvendel
....................................

KÜLFÖLDI ELÉRHETŐSÉGEK:
www.canadahun.com irodalom fórum
http://canadahun.com/forum/showthread.php?34311-Nagy-Vendel-Megsz%C3%B3lalok&p=3650150#post3650150
________________________________________________

Az Amerikai Egyesült Államokbeli  egyik link, ahol elérhetik magazinunkat.
A link: minnesotahungarians.com
.........................................
Kedves olvasóink!
Néhány operatív információt kell megosztani Önökkel. Sokan jelezték, hogy a
színes magazin blogoldalán mindig csak a legújabban feltett újság jelenik
meg, pedig a régebbieket is szeretnék olvasni. Ennek semmi akadálya nincs,
ugyanis ugyanazon az oldalon elérhető az összes többi is!
A megoldás a következő: a képernyő jobb felső részén látható a
"Blogarchívum" felírat. Ez alatt különböző dátumok és hónapok vannak,
amelyek mellett láthatók kis fekete háromszögek. Ezek tartalmazzák a régebbi számokat.
A háromszögekre kattintva  "legördülnek" azok az újságok, amelyeket abban a hónapban tettünk fel.
Most már csak ki kell választani kattintással a kívánt újságpéldányt. A
háromszögre újból rákattintva bezáródik az az év, vagy hónap, s újabb
újságot lehet kiválasztani olvasásra!

Még egy nagyon fontos információ! Mivel a memóriaterületünk véges, ezért
takarékossági szempontból összevontuk azokat az újságokat, amelyek azonos
hónapban jelentek meg. Általában kettő számot  jelent egy hónapban, ezért
ezeket egy blogba vontuk össze. Az összevonással még nem végeztünk,
egyenlőre csak a januárban és februárban íródottak kerültek egy blogba. Az
összevonást folyamatosan végezzük...A blogon belül két újságot vastag piros
csíkkal választottuk el! Így valahogy:

MINDENKINEK JÓ OLVASÁST, ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK.
AZ ÚJSÁG KÜLSŐ, ÉS BELSŐ MUNKATÁRSAI.
............
VÉGE-ENDE-KONYEC-FIN-END-FINÍTÓ
..............
MEGSZÓLALOK MAGAZIN 806