Megszólalok Művészeti Magazin

MEGSZÓLALOK

M.M.M. MŰVÉSZETI MAGAZIN

2016. 06. hó – hatodik évfolyam, hatodik szám

Kulturális és szórakoztató folyóirat

Független, és ingyenes heti lap

Alapítva : 2011 - ben , elvi síkon

Szerkesztő: Nagy Vendel magánzó, laptulajdonos

1.Évfolyam: 2011. Alkalmi megjelenések

2.Évfolyam:  2012.  (1-tól a 6. számig)

3.Évfolyam: 2013.  (1-től a 17. számig)

4.Évfolyam: 2014.  (1-től a 24. számig)

5.Évfolyam: 2015.  (1-től a 12. számig)

6.Évfolyam: 2016. június

 MOTTÓ: TÖREDÉKEKBŐL ÁLL ÖSSZE AZ ÉLET EGÉSZE

****************************

1.LECTORI SALUTEM! ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!

  A  tavaszt átugorva újra itt van és tombol a  nyár.

  A  Balatonon sok a  vendég, a  vendéglő, és kevés a  felszolgáló.  bizony

 így van ez  mostanság minden évben.

  Vége  a  tanításnak, ünnepeljük a  pedagógusokat, megkezdődik  a  szünet,

Nagy Vendi

és a  dolgozók is elmehetnek szabadságra, aki minden évben elmegy, és aki

egyik évben sem megy el, betartja jól bevált szokását…

A  Trianoni diktátum évfordulója pedig megállíthatatlanul vágtat  a századik évfordulója felé.

Ma  mondta  a  rádió, hogy  az idei nyár olyan forró lesz, amilyen még errefelé sohasem volt.   Na  ezek mind szép kilátások.    Kéretik elolvasni a  magazint, egyebet nem mondhatok.

 A  szerkesztő...

 ...................................................

KIJELENTEM KOMOLYAN..

Az őskövület.

 (2016  június 04.)

 NAGY VENDEL: Pár szavas bölcselet...

Kijelentem komolyan,

nem vagyok én

ilyen, olyan, amolyan,

csak olyan amilyen.

senki nem olyan amilyen

szeretne lenni.

mindenki olyan amilyen

valójában, s ennyi.

csak az ami.

olvasod te,

mondom én , vendi.

2016  május  21.

..................................................

NAGY VENDEL: TRIANONSZAURUSZ

MA VAN A  NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA..

UNGVÁR

ÉRSEKÚJVÁR

SZÉKESFEHÉRVÁR

NÁNDORFEHÉRVÁR

GYULAFEHÉRVÁR

Mindegyik ősi

Magyar város,

Ma már máshol áll

Az országhatár.

Hazánk minden felől

Önmagával határos.

Hamarosan száz éve

Hallik ajkunkon siralom,

S mégse teszünk semmit!

Csitul a fájdalom.

Vajh mikor lesz szívünkben

Újra vigalom?

Sokan kiáltják,

Vesszen Trianon!

De a dolgok lassan már

Olyan időtlennek tűnnek,

Akár a sivatagban

Megjegyzés:   Ez nem politikai vers. Csupán csak a tények megállapítása, ez idő szerint. Történelmi szempontok alapján.

 Lassan az esemény száz éve történt, de a  záradék a  mai napig nincs

aláírva, tehát a  diktátum nem is érvényes.  Ki  a  felelőse ennek a

ténynek? 2010.  - től  emlékezünk  az Összetartozás napjára.

HANGOSVERS. ELMONDJA:  ILOSVAY GUSZTÁV

https://www.youtube.com/watch?v=o5R4SMsJgoo

****************************

SZEMEZGETÉS A TARTALOMBÓL

  1.  LECTORI SALUTEM, ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK

  2.  REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN.  ERDŐSNÉ ONDA MARICA:AZ ANGYAL (6.  RÉSZ)

  3  VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL.

      MIKS MÁRIA, SZÉLL MAGDOLNA, ZSIGAI KLÁRA,  FARKAS VIOLA

  4.  NOVELLÁRÓL NOVELLÁRA - ÁRVAY MÁRIA: ÚJRA ITTHON

  5. REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN - VÁRKONYI KITTY: 5. PARANCSOLAT (20.  RÉSZ)

  6.  BEMUTATJUK...  I. P. STEVE VERSEIT

  7. VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET!

     RIPORT ANJO AMIKÁVAL. A riporter: Szabó Tiborné (Gerencsér Hajnalka)

    "Azért vannak a jó barátok" 4. Riport Bartek Anna / Anjo Amika-val

  8. HAZAI TÁJAKRÓL.NAGY VENDEL VERSEI

  9. MEGJELENT...ÚJ KÖNYVEKRŐL

     NAGY VENDEL LEGÚJABB E.KÖNYVE:

     IGAZGYÖNGYÖK KAGYLÓK  REJTEKÉBEN

     BOGNÁR PAPP IRÉN: REPÜLJ ÁRVA MADÁR

     IRODALMI PÁLYÁZATOK

     MEGJELENTEK  JENEI ANDRÁS  KÖNYVEI BRAILE VÁLTOZATBAN

10. ARCKÉPCSARNOK

      BOGNÁR PAPP IRÉN  SOROZATA. IGAZ MESE EGY FÉRFI SZÉP ÉLETÉRŐL

11.  KÉPKIÁLLÍTÁS

       HELLEBRAND HENRIETT  FESTMÉNYEI. MEGHÍVÓ

12.  KÖSZÖNET AZ IMÁÉRT. WESSELYNÉ ÁBRAHÁM ERZSÉBET: HITEM

13. VERSRŐL VERSRE

      MÁTYÁS RITA,  CSOMOR HENRIETT, MIKS MÁRIA, SZÉLL MAGDOLNA,

      SCHVALM RÓZSA, ADAMECZ LÁSZLÓ

14. VÉLEMÉNYEM SZERINT...OLVASÓINK ÍRTÁK

15. BEAT MÚZEUM. KATI KELLY   DALAI - SPANYOL ZENE

16. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT. SOPONYAI MIHÁLY ROVATA

     A  GYÓGYNÖVÉNYEKRŐL

17. CSAK A  DAL...NAGY VENDEL DALAI -  ELHAGYOTT A  KEDVES

18. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

****************************

2. REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN

ERDŐSNÉ ONDA MARICA: AZ ANGYAL

  

6.  RÉSZ

Másnap reggel a három lány a megbeszélt időben találkozott a parkban. Aton

szabadon volt, amikor Marina és Szilvi megérkeztek. A kutya eléjük futott és

csóválva üdvözölte mindkettőjüket.

- Jó, hogy kicsit borongós az idő, legalább nem fogunk megsülni. Szeretném,

ha nem engednéd el Atont, nehogy utánunk jöjjön. Ha látja, hogy Rinivel

elballagok, lehet, kicsit izgatott lesz. Vicces lenne, ha megjelenne

Erdősné Onda Marica

valamelyik bolt ajtajában. Itt a hátizsákom, van benne 5 méteres flexi

póráz, víz, játék és jutalomfalat. De kérlek, utóbbit ne vidd túlzásba,

bár¬mennyire is erőszakoskodik az uraság.

- Arra gondoltam, hogy elkocognánk a kijelölt kutyafuttatóig. Az zárt hely,

ott el is engedhetném, labdázhatnánk, és maga az út is jó kis mozgás lenne

számára. Mit szólsz hozzá?

- Meglepett. Azt sem tudtam, hogy van kijelölt kutyafuttató.

- Elég messze van innen, gondolom, azért nem hallottál róla. Ha van kedved,

egyszer megmutatom. Kb. mennyi ideig fogtok vásárolni?

- Ez a legjobb kérdés. Fogalmunk sincs, de jó lenne délre végezni, mert

kettőre megyek dolgozni - válaszolta Marina.

- Rád csörgünk, ha végeztünk, és megbeszéljük, hol találkozzunk. Így jó

lesz? Aton, viselkedj rendesen! - simogatta meg Zsani a németjuhászt és

átadta a pórázt Szilvinek.

- Remélem, nem lesz semmi gond, még sosem bíztam rá senkire Atont.

- Ne parázz már! Szilvi kitűnő bébiszitter, elvégre óvónőnek tanul -

nevetett Rini - inkább azt mondd, hová menjünk?

- Ezt tőlem kérdezed? Nincs sok pénzem, így ne a legpuccosabb helyre, de

különben mindegy. Nem láttad, Aton sokszor hátrafordult, vagy simán elment

Szilvivel?

- Szándékosan nem néztem vissza rájuk. Abban biztos lehetsz, hogy Szilvi

telefonál, ha nem boldogul Atonnal. Szerintem remek ötlet volt a futás,

gondolom, ritkán mozog erőteljesebben, így örül a kocogásnak a kutyusod.

Próbálj egy kicsit a vásárlásra koncentrálni! Tegnap láttam egy nagyon szép

ruhát. Mármint nekem oltárian tetszett, csak nem volt a méretemben.

Váll-pántos, derékban szabott, narancs színű, a felső részén hímzéssel és

pici gyöngyökkel... Megmutatom, oké? De amíg odaérünk, elcsivitelhetnéd,

van-e valami elképzelésed, vagy mégis hogyan tudnék segíteni?

- Ismersz már elég régóta, valami egyszerű, mégis elegánsat szeretnék.

Olyat, amit más alkalomra is felvehetek, ha Aton nélkül megyek valahová.

Bár erre elég kicsi az esély... Konkrétabb elképzelésem nincs, ha lenne,

akkor inkább varrónőhöz mennék. Így aztán először megnézzük azt, amire te

gondoltál. Amennyiben nem felel meg, vagy nem lesz a méretemben, akkor

végigtapizom a sorokat, és aminek megtetszik az anyaga, azt közelebbről is

megszemléljük. Vagy ha te látsz meg valami érdekeset, azt is megmustráljuk.

Aztán jön a próba, és az egyeztetés, hogy te hogy látod, és én hogy érzem.

Közel két óra múlva vidáman léptek ki a Pláza egyik cipőboltjából.

- Jaj, még sosem volt ilyen szép ruhám, és annyira jó, hogy hozzáillő cipőt

is kaptunk - lelkesedett Zsanett.

- Esküszöm, ennyit még sosem nevettem. Remélem, legközelebb is engem hívsz

vásárolni!

- Mindenképp, és nagyon köszönöm a segítséged és az őszinteségedet.

- Ugyan már, semmiség. Most már csak a hajaddal kellene valamit kezdeni, ha

nem veszed zokon az észrevételezésemet.

- Ha valamilyen vágóeszközt akarsz neki bemutatni, akkor máris felejtsd el!

- Nem, inkább valami feltűzésre gondoltam. Ülj csak le ide a padra! Van

nálam néhány hajtű, mindjárt kipróbálok valamit.

Rini megkerülte a padot, és Zsani háta mögé állva ügyes mozdulatokkal

feltekerte és meg¬tűzte a hosszú, barna tincseket.

- Valami ilyesmire gondoltam, csak persze fésű és lakk sem ártana. Igaz,

ehhez jobb lenne frufrut vágni... Na, majd gondolkodom még.

- Nem is mondtad, hogy másodállásban fodrászkodsz is.

- Á, nem. Eddig még csak Felíciának csináltam frizurákat.

- Felhívom Szilvit. Vagy még akartál menni valahová?

- Ha nincs másra szükséged, akkor nem - válaszolta Rini, és leült Zsani

mellé a padra.

- Már elindultunk visszafelé, itt járunk a Lackner Kristóf úton. Ti hol

vagytok? - hallatszott a telefonban.

- Mi a Pláza előtti parkban ücsörgünk egy árnyékos padon. Gyertek ide!

Megvárunk.

Néhány perc múlva hangos lihegéssel megérkezett Aton, és kicsit lemaradva a

póráz végén Szilvi.

- Erre mondják azt, hogy ki is sétáltat kit? - mondta Zsani, miután

elhárította kutyája heves örömködését. - Jól van, Aton, nem vesztem el, de

akkor sem kultiválom az ölbemászós, mancsolós figurát.

- De jó a hajad, fodrásznál is voltatok? - érdeklődött Szilvi, amikor

kifújta magát.

A két lány összenevetett.

- Most mi olyan vicces?

- Rini dobta össze a frizurám kb. öt perc alatt itt a parkban. Csak azt

mondja, frufruval csinosabb lenne.

- Szerintem is, bár így sem rossz.

- Na de mesélj, hogy viselkedett az ebem?

- Eleinte tekergette a fejét hátrafelé, és kicsit értetlenkedett, hogy miért

nem egy irányba megyünk veletek, de amikor már nem látott titeket, könnyebb

volt meggyőznöm, hogy bízzon bennem, jó buli lesz. Eszméletlen energiája

van, én hatszor kidöglöttem, és meg kellett állnom, inni meg lihegni, őkelme

meg csak kérdőn nézett rám, hogy na, most mi van? Nagyon élveztem, annyira

beszédes a pofija, hogy ki lehet találni a gondolatait. A futtatón nem volt

senki, amikor megérkeztünk. Elvégezte a dolgát és sokat labdáztunk. Találtam

zacsit a táskádban, használtam belőle. Később jött egy társaság kicsike

kis földszintes apróságokkal, de Aton méltatlannak érezte szóba állni velük.

Szinte kérlelt a szemével, hogy na, induljunk már, ha ezek a ricsajos kis

szörnyetegek elfoglalták a játszóterünket. Akkor néztem az órámra először,

és gondoltam, hamarosan telefonáltok, tényleg jobb lesz visszajönni a

belváros közelébe. Amikor megcsörgettél, nézett fel rám a szép szemeivel, és

radarozott a füleivel. Annyira aranyos volt, fotózni kellett volna. Addig

szépen, kényelmes tempóban sétáltunk, amíg meg nem látott titeket. Viszont

itt már nem bírtam vele, úgy vontatott maga után, mint egy krumplis¬zsákot.

- Nagyon szépen köszönöm, hogy alaposan megmozgattad. Nem is tudom, hogy

hálálhatnám meg nektek a kedvességeteket.

- Mondtam már. Máskor is engem hívsz, és máskor is ennyit fogunk nevetni -

válaszolta Rini.

- Nincs mit, szívesen tettem. Aton igazán jó fej kutya, és nagy élmény vele

tölteni az időt. Remélem, ha egyszer majd kertes házba költözhetek, ilyen

okos és játékos kutyám lesz nekem is! Sikerült ruhát kapnotok? Ja, ahogy a

szatyrokat elnézem, igen. Megnézhetem?

Rini kivette a ruhát a csomagolásból és vállánál fogva Szilvi elé tartotta.

- Nagyon elegáns. Csinos leszel benne, és kellemes az anyaga is.

- És még hozzáillő cipőt is kaptunk, nem túl magas sarokkal, ami végképp

szenzációnak számít - mutatta Zsani a papírdobozt, megemelve a fedelét.

*

Richárd magas terméskő kerítés előtt állította le az autót. Felícia

elbűvölten nézte az épületet.

- Amarillisz? Találó név. Olyan elegáns és különleges.

- És akkor még nem láttad a belsejét. Ezek az emberek tudnak álmodni, és

lehengerlő a szépérzékük. Semmi túlzás, mégis mintha mesevilágba érkeznél.

Mire kikászálódtak a kocsiból, jóképű, fiatal férfi jelent meg a kapuban, és

beinvitálta őket. Richárd tárgyalópartnere épp házon kívül tartózkodott

feleségével, de fiának meghagyta, hogy vezesse körbe a fiatal párt a

földszinten és a kertben. A szobák egyszerűen, de ízlésesen voltak

berendezve. Minden szobában más szín dominált, így a színekről kapták

nevüket egy virágnévvel megtoldva.

- Még sehol sem láttam ilyen kreatív és szép megoldást, hogy nem számokkal

jelölik a szobákat - csodálkozott Felícia.

- Ez édesanyám ötlete volt. Imádja a virágokat, és ért is a nyelvükön.

Néhány évtizedig virágkertészetben dolgozott. Jöjjenek, nézzék meg az

étkezőt!

Felíciának elakadt a lélegzete, amikor a tágas terembe beléptek.

Többszögletű, karcsú oszlopok nyújtóztak a magasba. Köztük a padlótól a

mennyezetig hatalmas üvegtáblák engedtek kilátást a teraszra és azon túl a

kertre. Az egész terem szikrázott a napsugaraktól. Középen óriási

sziklakert, csodálatos növényekkel. Körötte 10 asztalt helyeztek el.

Félkörben az oszlopok között nagyobb asztalok, hat székkel, vakítóan fehér

terítőkkel. Kristóf előrement és szét¬tárta a kétszárnyas üvegajtót.

- Arra gondoltunk, hogy a teraszt rendeznénk be, mivel szeretnének a

szabadban maradni. Természetesen, itt is lehet, hiszen ha nyitva hagyjuk az

ajtókat, akkor bent is nagyon kellemes a hőmérséklet. A kert még nem mutatja

az elképzelésünket, de hiába sürgetem a fákat, nem akarnak gyorsabban nőni.

Sajnos az építkezés miatt elég sok kár keletkezett, évek kellenek, mire az

udvar olyan lesz, amilyennek megálmodtuk.

- Nincs is nyoma a felújításnak. Én azt hittem, hogy sóderkupacok,

keverőgépek, deszka¬pallók lesznek mindenfele - álmélkodott a lány.

- Néhány hete még ez a látvány fogadta volna, ezért sem nyithattunk ki

szezon elején. Azért tudtuk elég jól eltüntetni a nyomokat, mert sarki telek

révén van egy hátsó bejáratunk is. Ott a parkoló és onnan hordjuk be az

anyagokat is. Az emeleten még folyik a burkolás, ajtók beépítése, festés,

padlózás. Még a bútorok sem jöttek meg szerencsére, nem is tudnánk hová

tenni őket. Richárd azt mondta tegnap, hogy az alsó szinten lévő szobák

elegendőek lennének öltözködni, illetve egy kicsit pihenni a vidéki

rokonoknak. Az étkező 65 főre lett berendezve, sajnos ennél többre nem

tudunk teríteni.

- Nem gond, tulajdonképpen csak 42-en leszünk. Ez a végleges, illetve, ennél

csak kevesebben lehetünk, ha valakinek közbejön valami - pontosította

Richárd.

- Akkor most már csak azt kell eldönteni, hol terítsünk, illetve, hogy mi

legyen a menü.

Nyílt az étkező ajtaja, mosolygós házaspár lépett be rajta. A férfi sármos

hatvan év körüli üzlet¬ember, sötét öltönyben, felesége divatos, csinos,

vidám asszony. Bemutatkozás után azonnal elrabolta Felíciát.

- Gyere, kedvesem, hagyjuk magukra a férfiakat. Az irodába megyünk,

megbeszélni a részleteket.

- Kisasszony, ne hagyja magát, Krisztinának ugyanis energiagejzírek működnek

az elméjében, és kifogyhatatlan az ötlettára - nevetett a férfi, és homlokon

csókolta feleségét.

- Ne aggódjon, szerintem megegyezünk, hiszen ez a stílus elragadó - mutatott

körbe Felícia a sziklakertes étkezőben.

Krisztina az információs pult melletti kis szobába vezette a lányt, ami

inkább hasonlított egy virágüzlet raktárhelyiségére, mint irodára.

- Elnézést a zsúfoltságért, ezek a növények a lépcsőházat és a fenti

folyosót fogják díszíteni. Helyezd magad kényelembe! Tölthetek egy

frissítőt, ásványvizet, gyümölcslevet?

- Igen, köszönöm, egy pohár ásványvíz jólesne.

Az asszony szép metszésű poharakat tett egy kis tálcára, majd a hűtőből

kivette az ásványvizet és töltött. Felíciának megcsörrent a telefonja.

Zavartan nézett a kijelzőre.

- Vedd csak fel nyugodtan! - mosolygott Krisztina.

- A dekoratőr, még jó is, megbeszélhetjük, mikor tudna eljönni, megnézni a

helyszínt.

Felícia lenyomta a zöld gombot, bemutatkozott, aztán sokáig hallgatott és

egyre sápadtabbá vált.

- Persze, természetesen... Nagyon sajnálom... Köszönöm, hogy értesített,

mielőbbi felépülést kívánok! - mondta fátyolos hangon.

- Csak nincs valami baj? - érdeklődött az asszony, amikor Felícia

beleejtette telefonját a táskájába, és a pohár vízért nyúlt.

- Autóbaleset érte a dekoratőrt. Nem tudja vállalni az esküvőnket.

Szerencsére csak a karját törte el, de a munka szempontjából ez is elég nagy

probléma.

- Remélem, ez lesz a legnagyobb gondod egész életedben - érintette meg

Krisztina az elkeseredett lány vállát. - A csokrod és az autódíszt is ő

készítette volna?

- Nem, azokat a virágboltból rendeltük. Ő csak a terem díszítését vállalta,

meg egy speciális asztaldíszt is kértünk tőle, amiben elrejtett volna egy

webkamerát, mert Richárd húga Kanadában él, és a három hónapos picijével

nem jöhetnek haza az esküvőnkre.

- Jajj, ez nagyon izgalmas. Ilyenről még nem hallottam. Mesélj erről!

- Van egy ismerősöm, aki összeállítja a technikát, amin keresztül Kittiék is

láthatnák a szertartást. A dekoratőr pedig virágcsokornak álcázta volna,

hogy ne csak hasznos, de szép is legyen... Legalábbis így terveztük...

- Ezt el kell mesélnem Konrádnak. Ő ugyanis azt gondolja, hogy csak nekem

vannak az átlagtól eltérő, hajmeresztő ötleteim. Nagyon tetszik, hogy

tengerentúli vendégeink is lesznek. Ha megbízol az ízlésemben, megoldom a

dekorációt. A gyermekeim úgysem engedték, hogy beleszóljak az esküvőjük

szervezésébe. Bele is betegedtem - mondta Krisztina, és cinkos mosollyal

rákacsintott Felíciára. - Most legalább megvalósíthatnám az elképzeléseimet.

Milyen elvárásaitok lennének? Megbeszéltetek már valamit a dekoratőrrel?

- Mivel még nem volt helyszín, így nem sokat, csak annyit, hogy főként élő

virágokból szeretnénk a díszítést - mondta Felícia, és kezdett visszatérni

egészséges arcszíne.

- Akkor semmi baj. Itt a névjegyem, add meg az informatikusnak az

elérhetőségeimet, és mondd meg neki, hogy keressen meg a héten! A többi

miatt meg ne aggódj, minden rendben lesz!

 

A könyv borítója

Egy óra múlva a fiatalok boldogan hagyták el a panziót. Krisztinától kaptak

egy címet, ahonnan megrendelhették a tortákat és a süteményeket. Amikor

ezzel is végeztek, megkönnyebbülve hajtottak haza.

- Azt hiszem, mindennel elkészültünk, most már csak azért kell imádkoznunk,

hogy ne essen az eső, és semmi más se jöjjön közbe.

- Vagy ha mégis, akkor ilyen szerencsésen oldódjon meg az is.

*

Az esküvő előtti napon Felícia visszaköltözött Marinához, hiszen az ő lakása

lett kinevezve lányos háznak. Keveset aludtak, végigbeszélgették az

éjszakát. Rini és Szilvi virágfüzérekkel díszítették fel az ajtókat, amikor

az izgatott lányt végre ágyba tudták küldeni.

Reggel Felícia óracsörgés előtt ébredt, de barátnőjét már a konyhában

találta.

- Milyen szép a dekoráció. Ezt mikor csináltátok?

- Miután végre hajlandó voltál lefeküdni - mosolygott Rini. - Kérsz valami

könnyű reggelit?

- Nem hiszem, rettenetes hányingerem van.

- Csak nem?

- Mit csak nem? - értetlenkedett Felícia.

- Tudod, esetleg nagyon lelkesen áldoztatok a termékenység istennőjének

oltárán? - kacsintott rá Rini.

- Hagyjál már! Ha valakinek hányingere van, akkor biztos, hogy terhes?

- Kizárt? - szegezte neki a kérdést barátnője.

Felícia elgondolkozott, majd elmosolyodott és ragyogó szemekkel mondta:

- Nem. Nem kizárt, bár nem hiszem. Valószínűbbnek tűnik a gyomorideg...

- Miért idegeskedsz? Hozzámehetsz szíved választottjához, és mindent

sikerült úgy intézni, ahogyan szeretted volna. Ráadásul, holnap este már

Krétán lógatjátok a lábatokat a tengerbe.

- Igazad van. Csak tudod, ha minden ilyen tökéletes, akkor az ember lánya

attól retteg, hogy meddig tart ez, és mikor jön valami.

- Csitt, nincs idő most ilyeneken agyalni. Biztos jönnek majd problémák;

mondjuk, elkenődik a szemfestéked a sírástól, letáncolod a cipőd sarkát,

összeborzolja a szél Richárd tökéletes frizuráját, de még az is lehet, hogy

gyalogolnod kell néhány métert, mert defektes lesz a kocsi. Engem tutira

hidegen hagyna minden ilyen apróság, ha azzal a férfival köthetném össze az

életemet, akit szeretek, és aki viszontszeret. Esküvő után is lesznek

idegtépő gondjaitok; has-fájós lesz a gyerek, vagy nem kapsz olyan illatú

fürdetőt, amilyet szeretnél, csőtörés lesz, vagy elkésel a munkahelyedről.

Elszakad a kisfiad nadrágja, homokot szórnak a lányod sze¬mé¬be a

játszótéren, összetörik a legszebb étkészleted egyik tányérja és lekozmál a

férjecskéd kedvenc kajája, amiért kereken öt percig haragudni fog rád. Mit

számít ez, ha vele élheted le az életed? Ha tőle lesznek a gyermekeid? Ha

minden reggel együtt ébredtek, együtt oldjátok meg a napi gondokat és este

együtt bújtok be az ágyba. Felícia, légy boldog, és felejtsd el néhány

órára, hogy ahol kisüt a nap, ott árnyéknak is kell lennie! Örülj, hogy

megtaláltad a nagy Őt, és ma megalapozhatjátok a közös jövőtöket...

Az utolsó szavaknál Marina hangja elcsuklott, szemei teleszaladtak könnyel.

Felícia felállt, átölelte legkedvesebb barátnőjét, megsimogatta a hátát és

halkan a fülébe súgta:

- Te is meg fogod találni az igazit.

*

Richárd háza sem ásítozott üresen. Felícia távozása után fél órával

berobogott a soproni vasútállomásra a pesti gyors, mellyel megérkeztek a rég

nem látott rokonok. Richárd meg-hatottan ölelte át nagynénjét, akinek arcán

édesanyja kedves vonásait vélte felfedezni. Az asszony mosolygott, de

szomorú szemeiből tisztán kiolvasható volt az emlék fájdalma, hiszen

legutóbb húga temetésén találkozott a férfival. István, a vidám, mókára

mindig kapható nagy-bácsi, most megértően hátrébb lépett, és komoly

tekintettel nézte feleségét és unokaöccsét. Kezével próbálta csendre inteni

unokáit, de a gyerekek nem értették, vagy nem akarták figyelembe venni a

mozdulatot, és hatalmas ujjongással rohanták le Richárdot.

- Megengeded, hogy fessünk a műtermedben? - kérdezte a kisfiú.

- Itt van a kedvenc ecsetem, amit tőled kaptam, és a mappám, amiben a

rajzaim vannak. Megnézed? - paskolta meg Zsófi az apja kezében lévő

utazótáskát. - Elhoztam a bizonyítványomat is, azt is szeretném megmutatni

neked - mondta, és rajongással nézett fel a férfira.

- Fogunk festeni, beszélgetni, labdázni a kertben és meglepetés is lesz,

csak előbb érjünk haza - simogatta meg Richárd a szőke buksikat, majd

unokafivéreihez fordult, hogy üdvözölje őket és feleségeiket.

- Ennyien be sem férünk a kocsidba - közölte észrevételét a kislány.

- Nem baj, úgyis kell egy menyasszonyi baba a motorháztetőmre, te éppen jó

leszel - válaszolta Richárd nevetve, és a gyermeket felkapta, mintha rá

akarná ültetni az autóra. Zsófi kacagva sikított, és olyan szorosan ölelte

Richárd nyakát, majd megfojtotta.

- Ott jön Bence - kiáltotta Máté, és a férfi elé rohant.

- Szia, kis fickó! Mennyit nőttél tavaly nyár óta! Szép, magas srác lett

belőled.

- Mert azóta mindig megeszem a sóskafőzeléket, amióta azt mondtad, hogy

attól leszek erős és szép szál ember, mint az apukám - mondta a kisfiú olyan

komolyan, hogy mindenkinek mosolyt csalt az arcára.

- Anya, ugye mehetek Bencével?

- Én Richárddal szeretnék menni! - kiáltotta Zsófi.

- Jól van, legalább addig sem rendetlenkedtek, amíg nem vagytok együtt. De

hogy is fogunk elférni? - kérdezte Netti.

- Három felnőtt, egy gyerek mind a két autóba, és már indulhatunk is - fogta

meg Richárd a kislány kezét, és a nagyszülőket is a kocsija felé invitálta.

Unokafivérei Mátéval együtt elindultak Bence után.

- És a harmadik gyerekkel mi lesz, ha csak egy-egy mehet a felnőttekkel? -

kérdezte Janka.

Richárd megpördült, és végigmérte a kissé telt, fiatal nőt. Nem volt még

nyilvánvaló, hogy áldott állapotban van, de a kérdés erről árulkodott.

- Úgy látom, elfér még az öledben egy darabig - kacsintott rá a férfi -

Nagyon örülök, hogy végre ti is gyermekáldás elé néztek.

- Már nagyon vártuk, és boldogok vagyunk, hogy természetes úton sikerült,

nem kellett beavatkozni mégsem. Kívánom, hogy nálatok is hamarosan

kopogtasson a gólya!

Richárd lassan gördült ki a parkolóból, Bence követte, mint az árnyék. Kis

kerülőt tettek a városban, mielőtt hazaértek. Mária és István felmentek a

vendégszobába, hogy egy kicsit lepihenjenek, fárasztó volt számukra az

utazás a szokatlanul nagy melegben. A gyerekek körbe¬szaladták a nagy

udvart, majd berohantak a műterembe, de hiába iparkodtak, Richárd

elővigyázatosan elpakolt mindent, amit a két ifjú festőtanonc szeretett

volna minél hamarabb megkaparintani.

- Gyerekek, először tessék kezet mosni, átöltözni, és megvárni Richárdot és

Bencét azzal az alkotással! - lépett utánuk édesanyjuk.

Zsófi szófogadóan benyitott a fürdőszobába, ám Máté elslisszant mellettük,

és odaszaladt Bencéhez.

- Jössz velem festeni?

- Most nem érek rá, látod, kihozzuk az asztalokat, a székeket, hogy meg

tudjunk teríteni a vacsorához, mert odabent nem férnénk el ennyien. De ha

segítesz nekem, akkor hamarabb elkészülünk, és mehetünk festeni.

- Mit segítsek? - nézett körül a kisfiú.

- Gyere csak, fogd meg itt mellettem az asztal sarkát, aztán ha kivittük,

akkor ráteheted a székekre a párnákat.

- Én is akarok segíteni! - futott utánuk Zsófi.

- A kislányoknak nem szabad cipekedniük. Gyere velem, odaadom az

asztalterítőket, meg az evőeszközöket... - mosolygott rá Richárd.

A sok szorgos kéz pillanatok alatt terülj-terülj asztalkát varázsolt az

árnyas teraszon. Nettinek végül csak sikerült átöltöztetni csemetéit,

mielőtt leültek a vacsorához. Természetesen István vitte a szót, a házas

élet előnyeit és hátrányait taglaló vicces anekdotákkal szórakoztatva a

társaságot. Mivel a gyerekek koruknál fogva még nem értették a történeteket,

hamar unatkozni kezdtek. Szemmel láthatóan valami nagyon fontos dologról

diskuráltak, és egymást biztatva tekintgettek a felnőttekre. Aztán Zsófi

elmosolyodott, valamit mondott testvérének, majd odasettenkedett Richárdhoz.

- Bújócskázhatunk egy kicsit a házban? - súgta nagyon halkan, nehogy

meghallják, és megvétózzák tervét a szigorú szülők.

- De semmi rendetlenkedés, és nincs futkározás a lépcsőn! Megértettük

egymást?

A kislány igenlően bólintott. Odament öccséhez, kézen fogta, és lassan

besétáltak az épületbe. Netti fel akart állni, hogy utánuk menjen, de

Richárd intett neki, hogy megengedte, maradjon csak nyugodtan. Anett

elgondolkozva nézte férje unokatestvérét. Jólesett neki, hogy Richárd nem az

a tipikus agglegény, aki félti a szép lakását mindentől, főként a törpe

méretű vendégektől. Látszott, hogy kedveli a gyerekeket, és ért is a

nyelvükön, akárcsak Bence. Átsiklott tekintete a másik férfira. Bizonyára jó

apa válik majd mindkettőjükből. Mielőtt tovább gombolyíthatta volna

gondolatfonalát, hurrikánként söpört végig két csemetéje a teraszon.

- Na, mi van, skacok! Hamar meguntátok a bújócskát - nevetett rájuk az

apjuk, aki szintén az István nevet viselte.

- Ki az a szép néni, aki a szobádban van fent az emeleten? - buggyant ki

Mátéból a kérdés.

- Micsoda? Öcsikém, te nőket dugdosol a hálószobádban? - kiáltotta Levente.

- Ő lesz holnap a feleségem - válaszolta büszkén Richárd.

- Felícia itt van? - lepődött meg Mária.

- Ő akkor is itt van, ha távol jár. Bent a szívemben, meg fönt a vásznon...

- Ilyen nagy festmény - nyújtózott Zsófi és kezeivel hatalmas téglalapot

rajzolt a levegőbe.

- Most már lehet rajzolni?

Richárd felállt, és bement a műterembe. Rajzlapokat, zsírkrétát, ceruzát

adott két kis követőjének. A gyerekek leültek a lépcsőre, és elmélyülten

dolgozni kezdtek. A felnőttek tovább beszélgettek, viccelődtek. Röpködtek a

témák, volt mit bepótolniuk az utolsó találkozásuk óta. Ám Richárdnak nem

csak a szája, hanem a keze is járt. Grafittal megörökítette a lurkókat.

Nagyon jól sikerült a két portré. A gyerekek elragadtatva szemlélték

arcmásukat, amikor a férfi átadta nekik.

- Ez olyan, mintha tükörben nézném magam - mondta Zsófi ragyogó szemekkel.

- Nagypapa, ugye bekeretezed nekem? - kérdezte Máté, és átnyújtotta a lapot

nagyszüleinek.

Mária átvette a rajzot férjétől, hosszan nézte és szemét égetni kezdték a

könnyek. Mélyet sóhajtott.

- Miért nem adatott meg a húgomnak, hogy örülhetett volna fia tehetségének,

családjának, és majd az apróságoknak? - suttogta fátyolos hangon.

- Nem tudom, kedvesem, de az biztos, hogy Zsuzsa nagyon büszke lenne a

fiára. Amilyen nehezen találta meg önmagát, és a helyét ebben a világban,

olyan rendes, szerethető fiú vált belőle.

Másnap a gyerekek kivételével mindenki korán kelt. Janka és Levente

elkísérték Richárdot a virágüzletbe, és közben megnézték a panziót.

- Nincs messze, szerintem 20 perces séta tőled - mondta Levente.

- Ugyan már, csak nem fog gyalogolni a kismamánk ebben a hőségben -

méltatlankodott Richárd.

- Hány órától lehet idejönni? Mert ha fél háromtól már gyülekezhetnénk,

akkor elhozhatnátok bennünket, mielőtt elmentek Felíciáért - vetette fel

Janka.

- Igaz. Amíg én öltözök, te idefuvarozol mindenkit, aztán visszajössz értem,

utána megyünk Felíciáért - pillantott Richárd unokatestvérére - Bencével

úgyis azt beszéltük, hogy háromkor ott találkozunk.

*

Dél felé járt az idő, amikor Bence befuvarozta Felícia szüleit az

állomásról. Anna rögvest neki is látott a főzéshez. Felícia kérésére lánya

kedvenc ételét, ananászos csirkét készített. Szilvi és Rini elindultak

Zsanihoz, hogy segítsenek neki a készülődésben.

- Jaj, mi van ma mindenkivel? Látom, neked is világvége hangulatod van -

mondta Marina, amikor a lány ajtót nyitott.

- Kicsit ideges vagyok. Aton miatt is, meg az esküvő miatt is. Mindig

feszültebb vagyok, ha ki kell lépnem a komfortzónámból.

- A diplomaosztó után ez nem tűnt fel.

- Persze, mert Richárd háza már nem volt idegen hely, még akkor sem, ha a

bútorok kicsit elvándoroltak a helyükről. Meg Aton is ott volt, és nem

voltunk sokan.

- Most sem leszünk sokkal többen, és segíteni fogunk. Aton miatt pedig ne

izgulj, lesz neki is egy jó kis napja.

- Az is csak most jutott eszembe, hogy egy kulcscsomóm van. Ha odaadom

nektek, akkor én nem fogok tudni bezárni. Abban meg biztos vagyok, hogy Sári

néni sztrájkolni fog, ha éjszaka felcsöngetitek.

- Ne parázz már! Mi most Atonnal kimegyünk a futtatóra, aztán Zsombival is

találkozunk. Fel akarunk menni a Szalamandra tóhoz. Ne vágj ilyen arcot!

Vigyázunk rá. Délután, amikor már biztos, hogy mindenki az esküvőn lesz,

akkor hazamegyünk hozzánk és ott fogunk éjszakázni.

Zsani kérdőn nézett Rinire, Szilvi tervét hallva.

- Megbeszéltük, így lesz a legjobb. Aton már többször volt nálunk, jól fogja

magát érezni az ismerős helyen, és mi is gondoltunk arra, hogy talán jobb,

ha nem provokáljuk a házi-sárkányodat azzal, hogy ismeretlen személyek

jönnek ide, amikor te távol vagy. Na, végre, hogy mosolyogsz. Feltűzöm a

hajad, közben döntsd el, hogy felkapod a ruhádat, és eljössz velem, vagy

pihensz, amíg Bence érted nem jön. Az biztos, hogy én rohanok, mert

segítenem kell Felíciának öltözködni.

- Inkább maradok, lesz elég dolgod otthon, meg sokan is lesztek abban a kis

lakásban.

- Most máshogy tűztem. Szilvi, szerinted melyik jobb? - kérdezte Rini,

amikor elkészült Zsani frizurájával.

- Ez sokkal klasszabb, de nekem hiányzik a frufru. Nyissz-nyissz. Hidd el,

hogy nagyon jól állna! - imitálta Szilvi ujjaival a hajvágást.

- Rendben, vágjátok le. Az íróasztal legfelső fiókjában van nagy olló - adta

be derekát Zsanett.

- Komolyan? - kérdezte Marina.

Szilvi meg sem várta a választ, az asztalhoz lépett, és kivette a megjelölt

helyről az ollót. Zsani széttárta a kezét és beleegyezően bólintott. Rini

összefogta a hosszú tincseket, és határozott mozdulattal lenyisszantotta.

Majd fogta a szasszonkefét, a hajszárítót, és formára igazította.

- Profi, tényleg olyan, mintha fodrásznál jártál volna - méltatta Szilvia.

- Óvatosan megtapizhatod - mondta Rini, miután rápermetezte a lakkot.

- Nagyon tetszik. Amilyen meleg van, sokkal kényelmesebb lesz így, mint

leengedett hajjal. A frufrumat meg én is be fogom tudni szárítani,

legalábbis azt hiszem.

- Szerintem is, de ha nem, majd megmutatom, hogy csináld. Segítsek még

valamit, vagy megoldjátok, mert mennem kellene?

- Menj csak nyugodtan. Nagyon köszönöm.

- Én még maradhatok - ajánlotta Szilvi.

- Nem, nagyon kedves vagy, de jobb, ha ti is mentek. Nem lenne jó, ha

egyszerre indulnánk el, a többivel már boldogulok.

Zsani átadta a táskát, rátette Atonra a nyakörvet és a pórázt.

- Biztos, hogy jó ötlet felmenni a tóhoz?

- Csak sétálunk egyet, nem engedjük szabadon. Tisztában vagyunk vele, hogy ő

a szemed-fénye, nagyon vigyázunk rá. Ne aggódj! Érezd jól magad!

- Oké, de ha bármi gond van, hívj fel!

- Biztos lehetsz benne, hogy telefonálok, ha végképp nem boldogulunk vele.

Napközben nem lesz gond, egy kicsit az éjszakától én is tartok, bár Zsombor

szerint a túra után örülni fog az uraság, ha megkapja a vacsiját és végre

aludhat.

Zsanett nyugtalanul járkált fel s alá a lakásban, miután egyedül maradt.

Harmadjára tapintotta meg Braille óráját, de a mutatók alig mozdultak.

Rengeteg ideje volt még Bence érkezéséig. Kiment a konyhába. Kiszedte a

serpenyőből a makarónit egy tányérba, amit még kora reggel, fürdés előtt

főzött. Kicsit rámelegített a mikróban és leült ebédelni. Kávét készített,

úgy, ahogy szerette: tejszínhabbal és fahéjjal. Elmosogatott, elpakolt, de

még mindig iszonyatosan sok ideje maradt indulásig. Nem akart hamar

felöltözni, nehogy valami baj érje a ruháját. Azt nem élte volna túl. Az

elmúlt napokban gyakran végigsimított a lágy anyagon és elmosolyodott.

Amióta elvesztette látását, a célszerűség határozta meg életét,

öltözködését, és a jövedelmét is eléggé be kellett osztania. Igaz, alkalom

sem adódott, aminek a kedvéért meg-engedett volna magának ekkora luxust. A

pénztárcájához mérten drága volt a ruha és a cipő is, és nem fukarkodott az

ajándék vásárlásánál sem. Csodálatosan szép talpas pohár készletet

választott, amilyen neki talán sosem lesz, amit használni sem merne, mert

mindig attól rettegne, hogy megcsorbul, összetörik. Bekapcsolta laptopját,

kiválasztott egy MP3-as formátumú hangos könyvet, és elindította a felvételt.

Hamarosan megfeledkezett az idegtépő várakozásról, és elmerült a krimi

szövevényes cselekményében.

Negyed háromkor a telefonja csörgése riasztotta.

- Tessék - szólt bele a készülékbe, miközben próbálta összeszedni

gondolatait.

- Szia, Bence vagyok. Aludtál? Olyan fura a hangod.

- Nem, egy izgalmas könyvet olvastam, és megijedtem, amikor megszólalt a

mobilom. Rögtön összekapom magam...

- Ne aggódj, nem vagy elkésve. Csak azért hívtalak, hogy megkérdezzem: jó,

ha félre megyek? Mert ha segítségre van szükséged, indulhatok hamarabb is.

- Hú, egy szikla esett le a szívemről. Kedves vagy, de mindennel

elkészültem, épp csak a ruhámba meg a cipőmbe kell beleugranom, és mehetünk

is. Szerintem tíz perc elegendő.

- Rendben, akkor mindjárt ott vagyok.

Letették a telefont. Zsanett bezárta a médialejátszót és kikapcsolta

laptopját. Vett egy nagy levegőt, majd lassan kifújta. Most nem szabad

kapkodni és bepánikolni. A barátai segítik, szeretik és elfogadják őt

fogyatékosságával együtt, a többi meg nem számít. Senki sem vár el tőle

olyan dolgot, amire nem képes, még akkor sem, ha az adott helyzetben illendő

lenne. Nem fog tudni odamenni hozzájuk gratulálni, vagy felkérni a

menyasszonyt táncolni. Még az is előfordulhat, hogy esetleg nem a megfelelő

irányba néz, vagy nem reagál, amikor valaki rámosolyog. Na, ebből szoktak

keletkezni a félreértések. Sokat gondolkozott a napszemüvegen, mely ápol,

eltakar, és nyilvánvalóvá teszi vakságát. De aztán elvetette, mert ami az

utcán, buszon természetes, az egy épületen belül, főleg a barátai esküvőjén

nagyon rendellenesen hatna.

Óvatosan bújt bele az orgona lila ruhába, melyet apró fehér virágok

díszítettek. Felhúzta a harisnyát, és belelépett a fehér szandálcipőbe,

amelynek a lábfején masniszerűen volt megcsavarva az anyag, és a lábujjait

nem fedte. Szellős és kényelmes volt, stabilan tudott benne járni. Elővette

szekrényéből az ünnepi alkalmakra tartogatott parfümjét és magára

permetezte. Ivott egy pohár vizet, vállára vette a kis táskát, kezébe fogta

az ajándékot tartalmazó dobozt és kilépett az ajtón. Amikor elfordította a

zárban a kulcsot, akkor állította le Bence az autóját a ház előtt. Kiszállt,

de nem csengetett, nem akarta sürgetni a lányt. Zsani kinyitotta a kaput.

- Jó napot kívánok, kisasszony! Rédei Zsanettet keresem - mondta Bence

mosolyogva.

- Megtalálta, kedves uram.

- Nem, itt valami tévedés lehet, a személyleírás nem stimmel... - vette el

Bence a dobozt a lánytól, és betette a csomagtartóba.

- Nos, kénytelen lesz beérni velem, mert a másik énemet szabadságoltam.

- Nem sértem meg kegyedet, ha azt javaslom, gyakrabban tegye meg? - kérdezte

a férfi, miközben jobbról átkarolta Zsani vállát, és a kocsi nyitott

ajtajához vezette. Megfogta a lány jobb kezét, és az ajtó felső élére tette.

Megvárta, míg kényelmesen elhelyezkedett, és csak utána csukta be az ajtót.

Ezt egy korábbi alkalommal már átbeszélték, és Bence nagyon odafigyelt arra,

hogy ne sértse meg Zsanit túlzott segíteni akarásával. Tudta, hogy ennyi épp

elég ahhoz, hogy a lány amennyire csak lehet, megőrizze önállóságát, és ne

érezze úgy, hogy magatehetetlen sérültként kezelik.

Folytatjuk.

****************************

3.VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL

MIKS MÁRIA: ÖNIRÓNIA

Ha olykor megbántasz,

s csak foggal-körömmel

védhetném meg éppen

fegyvertelen magam;

nem tehetek semmit,

mert tövéig rágott

a körmöm

és erősen híjas

a fogam.

Vérserkentő kővel

dobok inkább vissza

mindent megbocsátó

meleg kenyér helyett;

s ha téves az irány,

a bűnre még több bűnt

halmozok,

s vétekre válaszul

vétkezek.

Térdre borulhatnék

megbánó-vezeklőn,

vagy még elfoghatnám

búvó tekinteted...

Jaj, büszkeség-átok:

Hajlatában gyulladt

a térdem,

és kár, hogy  szemedig

sem látok.

........................................

Széll Magdolna: Tavaszi capriccio

Tél nyög a kutya szájában,

tavasz riszál muszlinjában.

Rigó füttyös zsongó nóta,

kéjt korbácsol dús avarba.

Ha Isten végre félrenéz,

kacérkodik a szentfazék.

Dicsekvések kocsmahangja,

Bősz hullámon ringatózva,

kikúszik az ablakon át,

nagyítva az idők szavát.

Ropognak az ízületek,

sajognak az elnyűtt testek,

idős szívek ábrándozva,

készülnek a randevúra.

A járdán tűsarkam zenél,

szoknyavágás combtövig ér,

hulljon ki a protkótok,

ha nem engem bámultok!

2016.  Üdvözlettel Széll Magdolna

Verseim:

https://m.facebook.com/profile.php?id=1611506625770170&v=feed&_rdr

.....................................

ZSIGAI KLÁRA : Hazaérek!

                (fohász)

Valahol távol kék az ég,

tenger smaragd hulláma simogat

felhő szeretőn átkarol

szellő hárfája dalra fakad

álomba ringatja hegyet

vágyaimról énekel

bánatom lelkek éledő jászlába

fűszálak tövébe dúdolom

mert rám szakadt az ég

dacosan, erejét fitogtatva

zavaros lett minden,

tenger, az ég szürkesége

paplanom a nagyvilág

álmot sző a félelem

Hazám,

Otthonom csak itthon lehet!

hűvös az éj

opálos fátylát teríti reszkető testemre

halánték lüktet

remények hajtanak

hangok keverednek,

lélek arany szálán vágyak ölelések

csodát ígérnek

szeretet nesztelen

nemsokára

Én is

Hazaérek!

"Adni úgy kell tudni, hogy el is lehessen fogadni.

Elfogadni, pedig csak azt lehet, amit úgy adnak!"

(Zsigai Klára)

.....................................................

FARKAS VIOLA: Föld felett

Ha megindulsz célod felé,

Nem biztos, hogy odaérsz!

Bármi jöhet mindig közbe,

Nincs tovább! És ezzel kész!

Lelked készületlen érte,

Nem találja a helyét!

Föld felett fog bolyongani,

Nem ismeri helyzetét!

Nagy forgalom van odaát,

Sok tévelygő szellemmel!

Sokan fel sem tudják fogni,

Nem rendelkeznek testtel!

Ó, mily okos minden ember,

Tudnak tudományokat,

Hisznek összevissza mindent,

Legfontosabb lemaradt!

Átutazó földi pálya

Tudhatjuk, hogy véget ér!

A sok eszes balga ember,

Mért nem tesz a Jövőér?

Kíváncsisága végtelen,

De csak egyoldalúan!

Akkor lesz a nagy döbbenet,

Ha élete, odavan!

Életünk a legdrágább kincs,

Óvjuk, vigyázunk-e rá?

Szeretjük-e családunkat?

Örök otthon haza vár!

Budapest, 2016. május 28.

****************************

4. NOVELLÁRÓL NOVELLÁRA

ÁRVAY MÁRIA: Újra itthon

"Mindannyian tudjuk, hogy az otthon nemcsak négy falat, tárgyakat jelent, az

otthon menedék. Az az ember, akinek van hová - és van kihez - hazamenni,

mindenkor könnyebben viseli az élet konfliktusait, csapásait. Az otthon számomra azt is jelenti, hogy valaki meghallgat, valaki megvigasztal."

 (Szabó Magda)

 .........................................................

Dóra kimerülten tette meg házukig az utolsó pár lépést. A szél erősen fújt,

az esernyőnek nem sok hasznát vette. Érezte, mennyire átázott ebben a

szakadó esőben. Mintha dézsából öntötték volna, úgy zuhogott. Kegyetlenül

fázott. Alig várta, hogy egy jó meleg fürdőt vegyen. Nagyon éhes is volt

már. Tegnapról maradt rakott krumpli, milyen jól fog ez most esni!

Férje, Zoli már nyitotta is az ajtót.

Árvay Mária

- Édesem, hál’ Istennek, hogy újra itthon vagy!

Látta, hogy felesége csurom víz. Nem is faggatta hát, máris ment elkészíteni

a meleg fürdőt.

Tíz éve éltek már együtt. Zoli, azóta is gondos figyelemmel és gyengédséggel

vette körül nejét. A házimunkából is kivette részét, minden zokszó nélkül.

Gyermekkorában arra nevelték, hogy ne csak a kinti munkálatoknál segítsen,

hanem a konyhában is. Soha sem lehet tudni, mit hoz az élet!

Dóra a kellemes meleg fürdő után, száraz ruhában, már sokkal jobban érezte

magát.

A konyhában várta a rakott krumpli és egy csésze jó meleg, citromos tea.

- Hálásan köszönöm! – mosolygott férjére.

- Egyél csak, utána majd elmondod, mi történt.

Egy pár SMS-t váltottak a nap folyamán, ami pont arra volt jó, hogy Zoli

tudta, felesége jól van, csak később jön haza.

Aki könyvel, többször előfordul ilyesmi.

Ma, azonban, nem dolgozott, ezért is volt furcsa a hosszas távolmaradás.

Vacsora után a nappaliban ültek, kezük összekulcsolódott. Majd hosszasan

átölelték egymást, a csók sem maradt el. A rendszeres érintés, s a napi

program megbeszélése sokat jelentett mindkettejük számára.

- Mesélj, drágám! Mi volt a munkaalkalmasságin?

- Azt hittem, ennek a napnak már soha sem lesz vége! – sóhajtott egy nagyot

Dóra.

- Hogyhogy? Hiszen egy egyszerű rutinvizsgálatról volt szó, nem?

- Az egész rosszul indult. Hiába mentem ki időben a megállóhoz, egyszerűen

ott hagyott a busz!

- Ez nem lehet igaz!

- Hiába integettem, úgy elhúzott, mintha ott sem lettem volna. Olyan

szerencsések azok, akik Pesten laknak. Bezzeg a járatokat ott sűrűbben

indítják! Nekem várnom kellett a következőre, ami csak egy óra múlva jött!

Mondanom sem kell, rengetegen voltak rajta. Így végig állnom kellett. Már

majdnem odaértünk a kórházhoz, amikor egy nagy durranásra lettem figyelmes.

- Csak nem defekt?

- De bizony az. Lerobbantunk. Leszállítottak.

- Ez úgy látszik, nem a te napod, szívem!

- Ez még csak a kezdet.

A kórház két megállónyira volt, így odasétáltam. Már sokan várakoztunk. Az

orvos csak nem jött. Kiderült, lerobbant a kocsija, jön, amint tud. Jól

megvárakoztatott.

A várakozók között volt egy nő, aki állandóan jajveszékelt. Egyfolytában

panaszkodott a társának. Az embernek teljesen leszívta az energiáját.

Utána pedig egy kisgyerekes anyuka jött. A kicsi szüntelenül visított, mint

akit nyúznak. Nem lehetett lecsendesíteni. Már a fejem is megfájdult.

Mire bejutottam, a vérnyomásom sem volt tökéletes, de ez nem meglepő.

A doki megvizsgált, mindent rendben talált, alkalmasnak nyilvánított.

Gondoltam, beviszem a papírt a munkahelyemre, leadom, s nincs rá gond.

- Sikerült leadnod?

- Igen, de hosszas tortúrával.

Amikor beértem, azt láttam, hogy nagy csoport áll a bejáratnál. Megdöbbenve

érdeklődtem. Kiderült, bombariadó van. Ácsoroghatunk kint. Közben eleredt az

eső. Először csak szitált, majd egyre jobban hozzáfogott.

Itt is jól megvárakoztattak. Végre bejutottam, leadtam, amit kellett.

Gondoltam, végre mehetek haza, hiszen elvileg mára szabadnapot kaptam a

sok-sok túlóra miatt.

Már éppen el akartam menni, amikor a főnököm megszólított.

- Dórika! De jó, hogy itt talállak! Most kaptunk egy határidős munkát, már

tegnapelőttre kellett volna! Muszáj segítened!

Ilyenkor nincs mit tenni. A határidő, az határidő. Én voltam a hunyó. Minek

vittem be a papíromat? Egy napot igazán várhatott volna!

- Tehát benntartottak!

- Igen. Közben áramszünetünk is volt, elveszett pár adat, amit pótolni

kellett.

- Azért ettél tán valamit?

- Nem sokat. Ha dolgozni kell, méghozzá, ilyen határidők mellett, nem sok

falat megy le a torkomon.

Mire végeztünk, igen csak beesteledett.

A buszt pedig lekéstem. Hiába mondtam bent, hogy megy a buszom, ez senkit

sem érdekelt.

Az orrom előtt ment el, így megint várhattam a szakadó esőben.

- Látom rajtad, még nem mondtál el mindent!

- Igen. Majdnem tragédia történt. A sofőr megcsúszott valami vizes folton, s

kis híján átszakította a szalagkorlátot a hídon!

- Te jó ég!

- Szerencsére időben félrekapta a kormányt, s visszahúzta a buszt!

Dóra szeme könnybe lábadt. Tudod, az egész életem lepergett előttem!

Rettenetesen féltem! Aztán, olyan őrületes honvágyam lett! Otthon, édes

otthon, s Te, aki mindig tárt karokkal vársz! Zoli szorosan magához ölelte.

- Ha lezajlanak a határidős sürgős feladataid, vegyél ki pár nap szabit,

igazán rád fér!

- Igazad van. Mostanában fáradtnak érzem magam. Kell egy kicsit pihenni.

Tudod, olyan jó volt tudni, hogy Te itt vagy Nekem. Vársz rám, törődsz

velem.

- Ez mindig így lesz, ugye tudod?

- A kényelmes fotelom is úgy hiányzott. Még az óra ketyegése is.

Nevettek.

Dóra kisvártatva megszólalt:

- Most te jössz, meséld el, milyen napod volt!

- Szerencsére egész jó.

- Sok kocsit hoztak be?

- Nem többet, mint máskor. Olyan jó, amikor segíthetek, több ügyfelem is

kifejezte már háláját. Nézd csak, ezt neked hoztam!

Dóra odapillantott.

- A kedvencem, konyakos meggy!

- Amikor megkaptam, Rád gondoltam.

- Hiába, nagyon szerencsés vagyok, hogy itt vagy Nekem! – pillantott rá

hálásan Dóra.

- Én is!

Ma nem kapcsoltak tévét. Még sokáig beszélgettek. Élvezték egymás

társaságát, és az otthon melegét.

..............................................................

Felhívás! Gyógyítani szavakkal is lehet!

Kedves Olvasók!

Egy kis játékra invitálok mindenkit! Lelki feltöltődésre!

Amikor írok, mindig egy cél függ szemem előtt: segíteni másokon, mosolyt

csalni az arcokra, üzenni valami fontosat stb. Vajon sikerül-e mindezt

megvalósítanom, Kedves Olvasók? Megtörtént-e már Önökkel, hogy valamelyik

írásomra pont akkor bukkantak rá, amikor a legnagyobb szükségük volt rá?

Előfordult-e, hogy pár szó, mondat, gondolat, esetleg egy-egy történet után

hangulatuk, közérzetük jobbra fordult?

Kérem, írják meg Nekem véleményüket, hogy tevékenységemet még hatékonyabban

végezhessem!

Elérhetőségem: arvay.marika@gmail.com

Hálás szívvel fogadok olyan visszajelzéseket is, ahol csupán néhány szóval

jelzik, miért olvassák szívesen írásaimat!

Segítsenek, hogy segíthessek!

Végül, de nem utolsósorban, köszönetemet szeretném kifejezni a Megszólalok

Művészeti Magazin szerkesztőjének, Nagy Vendelnek, aki lehetővé teszi, hogy

írásaim rendszeresen megjelenhessenek!

 Árvay Mária

Köszönettel: Marika

****************************

5. REGÉNY  FOLYTATÁSOKBAN

VÁRKONYI KITTY: 5.  PARANCSOLAT

(III. fejezet  20. rész)

Marika nehezen viselte a terhességgel járó megpróbáltatásokat. Tíz ágyas

kórteremben kapott ágyat, ahol bentlakók és alkalmanként,

terhesség megszakításra érkezők is kaptak helyet. Növekedő hasa már gátolta a

mozgásban, kedvetlenné vált. Fogalma se volt arról, mit fog kezdeni magával

és a kicsivel, aki már erősen helyezkedett a szülőcsatorna felé, kívánkozva

arra a világra, ami Marinak csak fájdalmakat és keserűséget okozott. A lelki

fájdalmakhoz csatlakozott immár a vajúdás kínja is. Öt percenként húzta

össze a görcs, hajolt le percekre, és a tanult légvétel szerint próbált

szabadulni a testét összerántó fájásoktól. Eleinte sikerült fél óráig is,

majd negyed órára, de a végén már csupán egy-két percig tartott a

felszabadulás érzete.

– Mi van, Marikám? Fájásaid vannak? – Kapta el a folyosón az egyik

szülésznő.

Mari hétrét görnyedve állt, szólni nem bírt. Ahogy ott állva kínlódott,

hirtelen langyos rózsaszín folyadék csurgott végig a lábán, egész helyes kis

tócsát hagyva a folyosó kövén.

– Na gyere csak! Megyünk a szülőszobára – karolt bele a bába a következő

fájásszünet elején.

Életében nem félt még ennyire. A szülőszoba rideg fénye, az ágy, a műszerek,

a szagok, olyan félelemmel töltötte el, hogy szólni se bírt.

– Ne féj Marika! Pár óra és itt lesz a babád, majd meglátod. Minden rendben

lesz.

Várkonyi Kity

De nem így történt. Még másnap is a szülőágyon vajúdva találta a reggel és a

pokoli kínok hadjáratától teljesen elgyengülve sírt. Végre fájásgyorsítót is

adtak neki, amitől még jobban megrémült, ahogy meghallotta. Hiszen már azt

is nehezen viselte, ami a fájáserősítő nélkül kínozta.

Viszont valóban megkezdődött a szülés, és a tolófájások erőlködésre

késztették.

– Csukd be a szemed Marika! Úgy nyomjál. Rajta! Még egy kicsit, még! –

vezényeltek körülötte, mire végre, félig felülve sikerült kipréselnie a

gyermek fejét. Iszonyú éles fájdalom érte a gátmetszéssel, amitől

felsikoltott, azt hitte nyomban elájul, de szinte azonnal megszületett a

pici és ordítva kapkodott levegő után.

Mari kimerülten hanyatlott vissza a szülőágyra, felszabadulva minden

fájdalom alól. Remegő teste ernyedten pihent, idegszála pattanásig feszült,

és riadtan nézte, mi fog még történni vele.

– Kislányod van Marika. Mondasz neki nevet? – szólt a lába között ülő orvos.

– Fatime – mondta rekedt, elhaló hangon.

– Jól van. Akkor most Fatimét elviszik fürödni, szép, egészséges baba. Addig

   összevarrjuk a gátat is, csak előbb még megszülöd a placentát.

– Mit csinálok? –fakadt sírva Mari. – Én már nem bírom ezt tovább – zokogta.

– Segítek Marikám, ne sírjál! Ezt muszáj. Na, gyerünk! Nézd, én nyomom itt a

hasad, ne félj, nem lesz semmi baj, csak ne feszítsél. Rendben? Mindjárt

vége is lesz.

A placenta épségben megszületett, kezdődött a varrás, ami a zsibbasztó

injekciók dacára, külön-külön is fájtak a lánynak.

Alig hitte, hogy végre az ágyára kerülhet, amit annyira utált eddig és

annyira elkívánkozott belőle. Most mégis örömmel nyújtózott végig, és szinte

azonnal elaludt.

Az első szoptatásra másnap került sor. Mari mellei fájdalmasan keménnyé

váltak, a belőtt tej pangott az emlőiben. Oly feszessé duzzadt, hogy a bébi

szája megkapaszkodni képtelenül próbálta szívni, majd heves sírással jelezte

a kudarcot. Mari tartotta lányát a karjában és tehetetlenül nézte ahogy

üvöltve sír.

– Jaj, te lány! – fordult hozzá Éva, aki mellette feküdt. – Add ide azt a

gyereket és kezdj el fejni, te! Amíg így tele a melled, nem fog tudni szopni

az a szerencsétlen.

Felkelt, elvette Mari kezéből a csecsemőt és saját mellére tette. Az ő

gyereke halva született. Mari képzeletét felülmúlta a dolog, soha nem

hallott arról, hogy embereket is fejni lehet. Ő csak tehenet látott még,

amik fejésre vártak. Tehetetlenül ült az ágyon, nézte saját melleit és sírt.

– Ne bőgj már! – Szólt rá Éva, miközben ölelve szoptatta Mari gyerekét –

Szólok a nővérnek, majd az segít neked.

Megnyomta a nővérhívót, és a pici arcát cirógatva szoptatott tovább.

A belépő nővér azonnal megértette a helyzetet, ahogy Marira nézett. Szó

nélkül kifordult az ajtón és egy mellszívóval tért vissza. Leült a lány

ágyára és masszírozni kezdte elébb az egyik, majd a másik mellét, bár Mari

jajgatott a fájdalomtól. Végre spriccelni kezdett a tej mindkét emlőből és a

szívóval egész szép mennyiséget sikerült lefejni.

– Jól van, Marika. Tanuld ezt meg kérlek, mert fejni kell minden szoptatás

után. Érted? Különben ugyanígy fog fájni és a kicsinek is jó, ha sok a

tejed. Érted? Na, majd próbáld meg és segítek újra, ha nem megy. Éva, add

vissza neki a gyereket, most már itt is fog tudni szopizni! – fordult a

másik ágy felé, ahol Mari ágyszomszédja meghitten etette a picit.

– De kár! – sóhajtott fel a nő és szomorúan nyújtotta Fatimét, hogy a nővér,

Mari mellére tegye.

A pici mohón kapott anyja melle után, és rácsatlakozva nyelte, csak nyelte

az életet adó tejét. Mari nézte, és valahogy hihetetlen volt számára, hogy

az az övé. Az ő gyereke. Minden féle érzések rohanták meg, köztük a félelem,

hogy mit is kezd majd magával és az apró kislánnyal, ha innen kimehet.

Kimehet. Ugyan, hová mehet ő, aki soha senkinek nem kell, nincs semmije, még

egy hajlék se, ahol meghúzhatná magát a gyerekkel. A baba jóllakva ernyedt

el az ölében, szájacskája elengedte a mellét. Édesdeden aludt, tejszagával

megtöltve Mari orrát. Közel emelte magához, megcsókolta az apró arcocskát, a

pinduri kezet, ami picit megrebbenve markolt össze. Mosolygott rá, azzal a

mosollyal, ami minden anya sajátja, amikor a gyermekére néz. Biztos volt

benne, hogy nem fogja itt hagyni és nem adja senki másnak.

Két hetes volt már Fatime, amikor elvihette. Karjára ölelte és kilépett

vele a kapun. Nylon szatyrokban pár pelenka, és bébiholmi, cumisüveg , no

meg egyéb apróságok, amik ajándékként vele voltak. Anyjához indult. Szirmay

Klári eszébe sem jutott.  Ismeretlen érzés volt ami rátört újra és újra,

amikor a kicsire nézett. A kislány aludt. Karján az angyali ártatlanság

tiszta szépségével utazott, miközben elképzelése sem volt a másnapról, a

holnapok hogyanjáról, de még az elkövetkező óráról sem. Mikor Pali meglátta

az ajtóban, a döbbenettől se szólni, se mozdulni nem tudott. Eltelt pár tíz

másodperc, mire kitárta az ajtót és némaságba burkolózva beengedte. Mari

bement, a szobában letette kicsinyét és a szatyrait végre, mert kezén mély

barázdákat vágott már a súlytól elvékonyodott nylontáska.

– Anyu? Hol van? – Fordult Palihoz.

– Na, azt én is szeretném tudni. Azt hittem te is vele vagy.

– Igen? De hát, mikor ment el?

– Már több hónapja. Fogalmam sincs hol van. Éppen válunk.

   Mari zavarba jött.

– Figyelj! Megszoptatom a kicsit és elmegyünk. Jó?

Pali nem szólt semmit. Kiült a konyhába és rágyújtott.

– Adsz egy hátizsákot? – Kiáltott ki neki Mari, miközben melléből

erőteljesen szopott Fatime.

– Vigyed – fújta messze a füstöt Pál, miközben egyre csak a saját lábát

nézte, ahogy keresztbe vetve puposodtak a térdei.

– Visszajössz?

Mari nem válaszolt. A férfi nem szólt többet. Felnézett, amikor a lány,

karján a csecsemővel, hátán a hátizsákjával kiment az ajtón. Még, csak nem

is köszönt.

Pali megvárta , hogy csukódjon az ajtó Mari után, aztán szólt.

– Szia Marika.

Folytatjuk.

 ****************************

6. BEMUTATJUK...

I. P. STEVE: ÉLETRAJZ

Névjegy.

Rímben ringatott létem, lelkem, itt hagyom versben.

Bemutatkozás

Budapesten születtem a többszörösen meghamisított történelemben, 1950

augusztusában. Én is  Ratkó Anna  szigorú abortusz tilalma miatt

ajándékoztam  meg a világot létemmel. Nehéz  kinőni a  tudatot, hogy senki

sem akarta a világra jöttemet, de a beletörődés csillapítja azt a  lelki

hatást, amit kifejezni oly nehéz. Talán ez a hátterem késztetett arra, hogy

a  szürkeségben is mindenkor megtaláljam az apró csillogó pontokat,

melyeket, ha sokáig nézem, akkor csodás ragyogást pompáznak.

Nem az irodalom volt  a pályám célja, ha szerettem is olvasni. Sok  mindent

megpróbáltam, sok irányba megindultam, hol sikerrel, hol kudarccal. Az

utóbbiakat mindig  elvidámkodtam, viccekkel elütve belső feszültségemet.

Talán ennek köszönhetem, hogy némi humorérzékem kifejlődött s még hasznát

vehetem napjainkban is, ha bántódás ér.

Műszaki  emberként hamar beilleszkedtem az áruforgalomba, kereskedelembe,

kitartóan viseltem évekig a tiszthelyettesi harci-egyenruhát, boldogan

csákányoztam a sziklát, mint disszidens, vagy mai szóval kifejezve,

menekült....

Majd  Ausztráliában az autó  gyártás örömeit élhettem meg gyári éveimben,

míg fel nem cserélhettem a munkám magas  csúcsához  vezető területre a

szépségiparhoz.

Ma már a megérdemelt pihenést nyugdíjasként élem és a  jó pár éve ismét

elkezdett  versíráshoz  több időm adódik. Valamikor még fiatalon, otthon,

sok verset írtam, nagy füzetben összegyűjtve. Hazámtól elindulva ott

maradt, mikor hazalátogathattam már, a tűz  martaléka lett. Sebaj, egyszeri

melegedést nem lélek, hanem test felé adta.

Kiadott könyvem még nincs. A világhálón a Facebook, Poet hu és a G+ oldalain

publikálom legtöbb versemet.

Köszönöm, hogy felkerested oldalamat! Bízom benne, hogy máskor is olvasóm

leszel.

I.P.Steve

..............................................................

A lelkemet átadom neked egy csokor virágban

Éjszaka bölcsőjében ring a tovahaladás,

libbenésben, hogy felcseperedjen, mint virradás,

hogy fel-feltörő sírása mosollyá ébredjen

s mint megkeresztelt holnap ragyogjon az életben.

Álmok vagy csendesen szálló nappalok,

köztük elmélázva egy helyben vagyok,

s hol az álmok vesznek a végtelenbe,

hol a nappalok tűnnek elfeledve.

Apróka bimbók lelkemen

s mint rétről, úgy korán reggel

szívemről szedek érzelmet,

virágként átnyújtom neked.

Egy érző csokorban,

vidáman, boldogan,

úgy, ahogy gondoltam

s egy kicsit ott voltam.

..............................................

Minden út csak felé visz

A gesztenyefa széles árnya ma sem libben,

mozdulatlan a gyermekkor képe Enyingen.

Lombja közt sötéten súg a múlt,

bár az sok őszben sárba hullt,

csak a homokóra

vetít képeket homlokomra.

Anyám sírkövéről a betű már pereg,

még ölelő mosolya bennem ténfereg,

néha a könnycseppek csengettyűje szélhárfa,

mikor szívemet az emlék átjárja.

Száll a sóhaj, suhan ezüsthídon,

álomszárnyon, mint varázs-virágszirom.

Öreg Szuli, neve sincs már,

valahol őrzi a Kőrős menti gát,

nem horgássza a törpeharcsákat,

nem eteti a szentmártoni apró macskákat.

Elköltözött sok, sok barát,

nem ismerném a divat új dalát.

Talán már- már ott nincs is ház,

hol valaki évekig várt.

A régi szerelem szívemben már nem dereng,

pedig az első csók íze, azóta is valahol ott lapul meg édesen.

Valami mégis visszahív, visszahúz,

bárhová indulnék, minden út, vezetni csak oda tud.

 ****************************

7. VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET!

RIPORT ANJO AMIKÁVAL. 

A riporter: Szabó Tiborné (Gerencsér Hajnalka)

"Azért vannak a jó barátok"

4. Riport Bartek Anna / Anjo Amika-val

- Mesélj egy kicsit a gyermekkorodról!

- Árva voltam 4 és féléves koromig. Nevelőszülőkhöz kerültem Agárdra, a

Velencei tó partára.

A gondok akkor kezdődtek, amikor elkezdtem iskolába járni. Csak az első

három tanévben látogattam az agárdi Általános Iskolát. Amikor jött egy

inspektor, aki az iskola igazgatóját értesítette, hogy a következő tanévet

Budapesten a Magyar Rádió és Televízió gyermek kórusában fogom kezdeni.

Erről engem és a nevelőszülőket hivatalosan értesített az agárdi iskola

igazgatója.

Gerencsér Hajnalka

- Én nem vagyok anya, de sohasem értettem azokat az embereket, akik gyermeket

vállalnak, s aztán lemondanak róla. Számomra ez érthetetlen. Azt gondolom,

hogy minden ember az édesanyjához kötődik a legjobban, és ha az anya lemond

a gyermekéről, ezáltal egy életen át kiheverhetetlen sebet okoz. Kedves volt

a nevelő anyád?

- A nevelő anyám a negyedik osztály kezdéséig is már nagyon sokszor megvert,

vulgáris szavakkal beszélt velem. Tanulás helyett tavasszal és ősszel és a

nyári szünetek idején kemény fizikai munkát kellett végeznem. Ha valamit nem

jól csináltam rögtön nagyon kikaptam, vagy a büntetésem az volt, hogy nem

kaptam enni. Erre felfigyeltek akkori tanítóim és osztálytársaim is.

   10 éves voltam, amikor nyári szünidőben egy takarítás után úgy ütötte meg a

csuklómat a nevelőanyám, hogy az eltört. Össze kellett rakni a csuklómat,

egy hónapig gipszben volt az alsókarom. Amíg Pesten voltam, addig voltak

nyugodt napjaim. A tanulmányi átlagom kitűnő volt.

   A következő nagy verés a Japán turné után következett, 1965-ben. Nem

tetszett a nevelőanyámnak, hogy abban az egy hónapban nem dolgoztam. Nyár

volt. A kórussal voltam, semmi rosszat nem csináltam. Aztán jött a tragikus

nap, amikor nevelőanyám bejelentette „te nem az én gyerekem vagy, zabi

gyerek vagy” olyan stílusban, hogy zokogva rohantam a szomszédos Gárdonyba

az anyakönyvvezetőhöz. Nagy nehezen a sírástól, sikerült elmondanom, hogy mi

történt. A hölgy rögtön kocsiba ültetett, s már mentünk is vissza a házba,

amit többet nem tudok otthonomnak nevezni. A nevelőanyám az anyakönyv

vezetőnőnek is elmondta ugyan azt, amit nekem, ugyanolyan stílusban, ahogy

nekem. Akkor a Gyámhatóság el akart venni tőlük. A nevelőapám addig járt

hozzájuk, míg végül náluk maradtam 16 éves koromig. De minek? 1971 nyarán rá

pár napra, hogy volt az egész napos Eszperantó-rendezvény, egy hétköznapon,

munka után, amikor hazaértem, kértem a nevelőanyámat, hogy menjünk együtt,

venni nekem legalább egy nyári otthonkát, meg egy strandpapucsot, mert nekem

semmi olyan ruhám nem volt, amit használni tudtam volna. Akkor egy nagy

ütést éreztem az államon, s utána csak elmondások alapján tudom, hogy mi

történt. Én hat napig eszméletlenül kórházban voltam, a nevelőanyámat

gyorsított eljárással öt év börtönbüntetésre ítélték, amit le kellett

töltenie. Ezután a baleset után végleg elvett a gyámhatóság a házaspártól. A

hat napos eszméletlen állapot nyoma a nagyon érzékeny idegrendszerem lett.

  Miért nincs erre törvény, hogy nevelőszülő nem lehet az az ember, aki

agresszív, brutális? Ha nem szereti a gyereket, akkor miért fogad örökbe

valakit, akinek éppen elég seb van a lelkén. Nem verésre, sokkal inkább

szeretetre van szüksége.

- Vannak testvéreid?

- Mivel nem ismerten a szüleimet, nem tudni, hogy vannak-e testvéreim, s ha

igen, hányan. Örökbefogadott gyerekként, hiába próbáltam keresni a családot,

ahonnan származok. Aki megszült, a kaposvári kórházban hagyott. Az

örökbefogadási szerződés az Állam és a nevelőszüleim között jött létre.

- Éltél-e át életedben valamiféle veszteséget?

- Sajnos többet is, de csak kettőt említenék meg. Az egyik, hogy nem

válhattam anyává, mert az első férjem nem akart gyermeket. A másik

veszteségem a második férjem elvesztése. Bartek István nagyon jó férjem

volt. Annyira egyek voltak a gondolataink, tudtuk, hogy mit szeretne a

másik, hogy elég volt csak egymásra néznünk. Sokat segített nekem István

abban, hogy velem volt Eszperantó-rendezvényeken, nem csak Magyarországon.

- Én is elveszítettem 2006 – ban a Barátomat… és az űrt hosszú ideig nem

voltam képes betölteni. Amikor két embert a halál és nem a közös akarat

választ el, sokkal nehezebb újra párt találni, mert azt az embert keressük a

jövendőbelinkben, akit szerettünk, de örökre elveszítettünk. Hogyan

dolgoztad fel a veszteséget?

- A férjem elvesztése után nagyon nehéz napjaim voltak, hogy feldolgozzam, a

feldolgozhatatlant. Van Csepelen egy nagyon kedves barátnőm, aki családjába

Piros pólóban Anjo Amika

fogadott mindkettőnket. Vele beszélgettem nagyon sokat, azokról a helyekről,

ahol együtt voltunk Istvánnal. Elmentem a helyekre, visszaemlékezni az ott

töltött nagyon jó órákra, napokra.

Az eljegyzésem helyszínén vagyok most, ugyan is István eljött hozzám ide La

Chaux-de-Fondsba, meglepetésként hozta az ékszeres dobozkában a

karikagyűrűket, s két tanú jelenlétében kérte meg a kezem, s utána húztuk

egymás ujjára a gyűrűket. Itt is vannak olyan helyek, ahova sokszor elmegyek

visszaemlékezni a boldog órákra, amelyeket együtt töltöttünk. Sokszor azon

kapom magam, hogy beszélek Hozzá, elmondok Neki dolgokat.

- Úgy emlékszem, hogy volt valamiféle gondod, ami miatt kórházban is voltál

hosszabb ideig. Ugye ez nem zavar az éneklésben?

-A gond most is megvan, de már régóta megtanultam vele élni. Nevezzük nevén

a gondot: hörgő asthma. Soha nem felejtem el, mikor 1988-ban egy orvos

eltiltott az énekléstől, milyen pszichikai hatása volt. 1992-ben

Kékestetőre, szanatóriumba kerültem, ahol cirkulált egy gyakorló kazettám. A

kezelőorvosnőmhöz került ez a kazetta, s amikor beszélgettünk elmondtam,

hogy tiltás ellenére próbálok énekelni. A kezelő orvosnőm, aki egyben az

intézmény főorvosnője is volt, azt kérdezte tőlem, hogy ki volt az, aki

megtiltotta magának az éneklést. Nem mondtam meg a nevét annak az orvosnak,

hogy ne legyen később kellemetlenség. Ez a főorvosnő azt mondta nekem: Anna,

magának énekelni kell. Az éneklés jó hatással van a hörgőkre. Kár, hogy nem

írhatom fel receptre. Az asthmát én sosem kezeltem betegségként, hanem más

állapotként. Ott a szanatóriumban bevezettem a kifejezést „beutaltak”.

Ugyanis énekeltem a beutaltaknak, akik nagyon megszerettek.

- Ha a lelkünket ápoljuk, akkor nehezebben alakulnak ki betegségek?

- A lélek egészsége nagyban rajtunk múlik. Többféleképpen tudjuk ápolni

lelkünket. Természetes módszerek a legjobbak. Egészséges életmód,

sportolással, olyan közösségek látogatása, ahol szeretetről, békességről,

egymás elfogadása olyannak, amilyenek vagyunk. Becsületesség, őszinteség,

bizalom másokkal szemben. A pozitív gondolkodásmód is nagyon sokat segít,

hogy lelkünk egészséges legyen. Ha mindezek megvannak, nehezebben alakulnak

ki betegségek. Sokszor kerülünk nehéz helyzetekbe, amikor nem szabad, hogy

elveszítsük a fejünket, hanem megpróbálni megmaradni higgadtnak, s józanul

átgondolni, mi lehet a megoldás. Ez is egy formája lelkünk ápolásának.

- Mi a véleményed arról szóról, hogy fogyatékos?

- Nekem nincs a szótáramban ez a kifejezés. Bántónak, sértőnek tartom. Ha

valaki használja ezt a szót, megkérem arra, hogy legyen szíves mellőzni e

szó használatát. Bármilyen betegsége legyen valakinek, hiányzik a keze, vagy

a lába, vagy szellemileg nem erős. Sohase mondjuk Rájuk, hogy fogyatékos.

Így nem alázzuk meg Őket, s pszichikailag sem teszünk rosszat Nekik.

- Hiszel-e a szeretet erejében?

- Igen, hiszek. A szeretet nagyon nagyban segít, hogy meg tudjunk bocsájtani,

ha valaki valamilyen módon megbánt, vagy olyan helyzetbe hoz, amit meg kell

tudni oldani anélkül, hogy haragudnánk a másikra. Szeretet nem irigy, hanem

ingyenes.

- Jó pár évvel ezelőtt munkahelyi baleset ért. Mesélnél róla?

- A volt munkahelyemen történt 1985-ben. Vegyészként dolgoztam egy

vízlágyítóban. Megkért a főnöknőm, hogy menjek ki megnézni, hogy a tömény

sósav rendben megy-e át a tartálykocsiból a munkahelyem tartályaiba. Először

is maszkot kértem, amit többszöri kérésre sem kaptam meg. Így kellett

ellenőriznem, amit kértek tőlem. Sajnos beszippantottam a tömény sósavgőzt,

ami a hörgőimet támadta meg. Öt hétig voltam emiatt kórházban.

- Ez rettenetes, hiszen emberi mulasztás miatt történt a baj. Ugye nem

hagyott maradandó nyomot ez a baleset?

- Teljesen nem tudták rendbe hozni a sérülést. Nem fogyaszthatok ecettel

készült salátákat, jégbe hűtött élelmiszereket, erős paprikával, borssal

fűszerezett ételeket. Szerencsére a hangszalagjaim nem károsultak.

- Szereted-e a természetet?

- Igen, nagyon szeretem. Tagja vagyok a Greenpeace magyarországi

szervezetének. Tagja vagyok az Esperanta Naturamikaro-nak (Eszperantó

Természetbarát Szövetség). Amellett, hogy járom a természetet, védem is azt.

Küzdök azért társaimmal, hogy ne legyenek újabb olyan tevékenységek,

amelyekkel tönkre lehet tenni a környezetünket és a bolygónkat.

- Mi a hobbid?

- Több hobbim is van. Nagyon szeretek olvasni, nagyon szeretem a komolyzenét,

a folklórt, a musicalt, a rockoperát. Szeretek sokat kirándulni a

természetben. Nyáron szeretek úszni, télen korcsolyázni. A szabadidőm kevés,

de igyekszem valamelyik hobbimat élvezni. A legtöbb időmet az olvasással

töltöm.

- A világban sok ember él, sokan sokféle nyelvet beszélnek, épp azért, hogy

könnyebben tudjanak egymással kommunikálni, Ludoviko Lazaro Zamenhof létre

hozott egy „mesterséges” nyelvet az Eszperantót. A szó maga azt jelenti,

remélni. Szerinted sokan ismerik ezt a nyelvet?

- Az Eszperantó nyelvet, mint élő nyelvet, sokan ismerik, de még mindig nem

elég sokan. Én magam pont azért nem használom a „mesterséges” kifejezést,

amikor beszélek a nyelvről, mert negatív hatást vált ki abban, akinek

tájékoztatást adok róla. Én inkább a „tervezett” nyelvet említem, ami a

használata során ugyanolyan élő nyelvvé vált, mint bármely másik idegen

nyelv. Márcsak azért is, mert irodalma, zenekultúrája, színháza, tudományos

könyvek eszperantónyelven, egyre több tankönyv, különböző nyelvtanítási

módszerekkel, megtalálhatóak. Az Eszperantó nyelvet nem csak kommunikációra

használjuk. Az Eszperantó művészetközvetítő és identitás kialakító is. Ez a

három fő szerepe a nyelvnek. Azt, hogy könnyen megtanulható, én könnyebben

megtanulhatóval fejezem ki.

- Hány idegen nyelvet beszélsz?

- Az eszperantó a fő nyelvem, amit nem nevezek idegennek. Mellette alapfokon

beszélem a francia nyelvet, az olasz nyelvet és a németet. Szégyellem, de az

orosz nyelvet majdnem elfelejtettem, mert egyáltalán nem használom.

- 20 éves lehettem, mikor megismertelek egy Eszperantó-rendezvényen

iskolánkban. Gyönyörű hangod van. Eszperantó dalokkal léptél fel. Azóta

őrzöm az akkor vásárolt kazettát. Az Ave Maria a kedvencem.

- Én is nagyon szeretem ezt a dalt. Perlo Miela (Mézes Gyöngyi) fordította

eszperantóra a dal szövegét. Van egy érdekes esemény ezzel a dallal

kapcsolatban. Barátnőm Perlo és én találkoztunk a szerzőpárossal, engedélyt

kérni a dal eszperantó nyelvű előadásához. Wolf Péter és Fülöp Kálmán

megadták az engedélyt. Meg is hallgatták előadásomban a dalt.

Mindkettőjüknek nagyon tetszett. Fülöp Kálmán elmondta nekünk, hogyan

született a dal. Feleségemnek írtam a dalt, amelynek szövegét a Szerzői

Jogvédő Hivatal abban a formában nem fogadott el. Átírtam a szöveget arra,

amely most már eszperantó nyelven is hallható lesz Ön által. Sok sikert

kívánok. Ennél nagyobb megtiszteltetésben nem részesülhettem volna.

- Gyakran lépsz fel?

- Azt nem mondhatnám, hogy gyakran. Legalábbis nem itthon. Sokkal több

lehetőséget kapok külföldön. Európában már csak néhány ország van, ahol még

nem énekeltem. De ismerik a dalaimat, Japánban, Ausztráliában, Brazíliában,

Anjo Amika

Argentínában és Kubában is, hála a YouTube-nak és a brazil Music Expressnek,

ahol négy dalom lett nagy sikerű a Bela Revocímű CD-émről. Ha azt mondom,

hogy a turnék nagy része Svájcban, Olaszországban kerül megrendezésre, ezt a

kiadómnak a Kooperativo de Literura Foiro-nak köszönhetem.

- Ahogy énekelsz lelkünket melegség járja át és megtelik szeretettel. Köszönjük, hogy vagy nekünk!

- Örömmel tölt el, hogy ez a véleményed, s köszönöm a sorsnak, hogy vagytok nekem. Nem tudnám másképp csinálni!

- Járod a világot, sok ismerősöd lehet. Mi a véleményed kedves Anjo a barátságról?

- Az igazi barát jóban - rosszban együtt van valakivel. Az én esetemben sok

ilyen barátság szövődött. Nem létezik jó vagy rossz barát. Egyszer azt

mondta nekem valaki várakozás közben, hogy olyan kisugárzásom van, hogy

muszáj szóba elegyedni velem. A hölgy félév múlva megjelent egy

Eszperantó-rendezvényen és azóta is tart a barátság, bár külföldön

tartózkodásom miatt keveset tudunk találkozni. Van olyan barátság is, amely

összeköt embereket, akik sosem tudnak találkozni személyesen a nagyon nagy

távolságok miatt. A technika lehetőséget ad erre. Van egy kivétel: egy

brazil eszperantista barátommal találkoztam Lille-ben a 100. Eszperantó

Világkongresszuson.

- Hol élsz jelenleg?

- Kétlaki életem van. 1995 márciusa óta járok Svájcba az Eszperantó

Kulturális Centrumba, mint önkéntes, ahol mint ügyeletes teljesítek

adminisztratív feladatokat. Évente két-három alkalommal két és fél-három

hónapig tartó periódusokban vagyok távol Magyarországtól.

- Van olyan dolog, ami hiányzik az életedből?

- Igen van. A gyermek. Nagyon szeretem a gyerekeket. Afrikában, Lome-ban

működik egy magániskola, ahol tanítják az Eszperantó nyelvet. Addig, amíg

nem változtatott az iskola vezetősége, két kis tanulónak pénzutalással

segítettem a költségek fedezését, mert a szüleik nagyon szegények voltak. A

módosítás után, tanszereket küldtem az iskolának, amíg igény volt rá.

A másik nagy hiány a férjem Bartek István, akit hordozok magamban.

- Miben hiszel és mi ad erőt a nehéz időszakokban?

- Hiszek abban, hogy pozitív gondolkodással nagyon sok minden megoldható.

Ugyan ez ad erőt is a nehéz időszakokban. Ha segítségre van szükségem,

bizalommal fordulhatok barátaimhoz. Az önzetlen segítség sokat számít a

bajban lévőnek.

- Milyen céljaid vannak?

- Céljaim a következők: Minél jobban teljesíteni minden meghívást az éneklés

területén. Van egy eszperantó újság, amelynek főszerkesztője vagyok. Ez a

Heroldo de Esperanto. Számról- számra magasabb színvonalú újságot adni az

olvasóknak. Az Eszperantó Kulturális Centrumban is mindig kicsit jobban

teljesíteni.

- Nemrég, nagy örömömre csatlakoztál a Gyógyító Művészetek Közösséghez, mi a

véleményed az itt folyó munkáról?

- Elsősorban itt is szeretném megköszönni, hogy a közösség tagja lehetek. Még

ha sokszor nem is szólok hozzá megjelentetett versekhez, képekhez, nem

jelenti azt, hogy nem tetszenek, hiszen lájkolom őket. A versek, képek

tartalma, mind azt mutatja, hogy művészetek találkoznak, melyekkel lelkeket

gyógyítunk.

  Az nagyon jó, hogy riportok készülnek a közösségi tagokkal, mert így is

gyógyítunk. Senki nem érezheti magát egyedül, mert itt mindenki, mindenkiért

van. Növeljük kis hazánk kultúrájának értékét is a Gyógyító Művészetekkel,

embereket hozunk közel egymáshoz. Neked, Hajnalka, köszönöm azt az áldozatos

munkát, amellyel ezt nagyszerű közösséget létrehoztad és vezeted. Ehhez

kívánok Neked nagyon sok erőt, jó egészséget!

- Nagyon szépen köszönöm a riportot kedves Anjo Amika! Kívánom, hogy sok

örömed legyen ebben a közösségben! Jó egészséget kívánok és azt, hogy

életedből soha többé ne hiányozzon a szeretet!

- Én is köszönöm a lehetőséget, hogy riportalany lehetek!

 ****************************

8. HAZAI TÁJAKRÓL...NAGY VENDEL VERSEI

ÖRDÖGLAPTIKA

Ördöglaptika,

gurul mint a karika..

jobbra dől és balra dől,

két picike nyuszifül.

kergeti a  gyomot a  szél,

mint  megannyi ördögszekér

ingó,ringó iringó.

ma épp hatvankét éves vagyok

játszadozok mint a  nagyok.

Füstszagú kocsmában

A vizelde kövén

Fekszik egy görény.

Alkoholtól és dohánytól

Bűzösen, nyűgösen

És hány!

Fekve, mint az ökör

Ha kérődzik,

És évődik,

Hogy az idő, az idő

Hogy száguld el vele,

S visz egy-egy darabot

Az életéből.

A becsületsüllyesztő koszos,

A tükörgömb forog.

Pofon csattan a ruhatárban,

Ha nem adod oda a kabátod,

csapos vére fröccsen a  pultra,

az úri közönség imígyen mulat,

S meglátod:

Ki marad végül a barátod.

engemet is felkap a  szél,

forgok mint az ördögszekér,

én sem vagyok különb ennél,

nincs ebben semmi praktika,

pattogok mint az ördöglaptika.

kiteheted az égő gyertyát

s  bájaidat  csalfán

ablakodba,szerenádom után.

2016.05.07.  születésem napján,

kifordulok magam magamból magamra hagyatva.

magam után  sután.

......................................................

TOLVAJ

Mond csak, mitől vagy te olyan nagymenő

szakmád toll és vajkereskedő

röviden csak tolvaj..

én gondolkodásból élek

senkitől és semmitől nem félek.

meggyötört már  a  halál,

és a  zord élet.

jégcsappal szúrták át szívemet,

éles jégdarabbal

vágtam fel eremet,

s  elolvasztotta a  Nap  a  bűnjelet.

felöltöm magamra az Úr  fegyverzetét,

s  harcba szállok a  gonosz ellen,

ki elsőbb rejtőzködve,

majd megbátorodva nyíltan támad

erre az árnyékvilágra,

csontos kezével nyúlva

remegőn felém

hogy a  későbbiekben

pajzsra emeltessen.

vagy rajta, vagy alatta.

én szembemegyek mindeneknek,

galád módon nyaralok

minden karácsonykor

a  Húsvét szigeteken.

s  hogy  mi jár mindezekért?

öt év  vagy kötél.

a  dolgozó mindig többet remél

sohasem emelkedik az órabér.

ha jön a  pallér,

kiürül a  munkatér.

egy nagy pofon után

orrodból fröccsen a  vér.

rátesznek a  lepedőre,

ami  lehetne lepel vagy szemfedél.

több mint amit egy tolvaj megér

Élni rossz,

Vagy

Élni jó.

Ez a kettő verzió,

Életminőségtől függ talán.

Materialista szemlélet:

Élni csak egyszer lehet.

Ámbár minden egyház

Hirdeti az örök életet.

Borzasztó, őrület.

Vajon ki akarhat

Örökké élni?

Keresve keresem.

De a csúcsok csúcsa,

Egy másik elmélet.

S ez elgondolkodtató.

Más alakban visszatérni:

A reinkarnáció.

új éltedben kígyó leszel,

egeret és békát eszel

végül beléd szakad a  szó,

hamis, csalfa illúzió.

Azért a dologban

Valami mégiscsak lehet,

Miért ragaszkodik

Mindenki annyira

Ehhez a .....

Élethez?

a  pontozott  vonalra

írd a  véleményedet,

vagy csak gondold oda.

írjunk közösen verset.

az lesz ám a  nagy csoda,

a  várva várt élvezet.

Ha süt a Nap,

Vagy dörögnek az egek,

sötétülnek a  fellegek,

Az életet úgy vegyed

Ahogyan jó Neked.

kérdik lopsz e  még

mondjad hogy igen.

s  rázd a  fejed.

vakvarjú a  vakvarjúnak

nem vájja ki a  szemét.

Ha dől a fal,

Nehogy alatta maradj.

Mindig csak azt tegyed,

Ahogyan  akartad.

ne tégy ellenedre  semmit,

A nagyobbat

Vedd ki sokszor, ha tudod.

Ha nem így teszel gyakran,

Az életet elbukod.

nem vesznek el semmit

a  vakondokoktól.

Hogy önző vagy,

Nem is olyan nagy hiba.

Erre tanított mindig

Az életiskola.

A  közelharc

Mindennapos, nem csoda.

Sorsod ezért mostoha

Nem Te vagy az ostoba.

s  mindezektől undorodva

nyelni vagy köpni tudnál,

érlelődik benned a  gondolat,

s  kibuggyan belőled

a  torokgurgulászati

hosszú köplottyanat.

2016.    május  16.

.......................................................

TÖVISKOSZORÚK......HANGULATVERS

Ha már tollat ragadtál,

hogy magadat megmutathasd,

előbb, utóbb jussot tartasz

egy babérkoszorúra

amely dicstelen homlokod

bőszen megkoszorúzza.

bár talán néhány levélke

belehull a krumplifőzelékbe,

Hogy legyen némi haszna,

de akár ha ennyi sem jutna,

megkaphatod a töviskoszorút,

kirakhatod mustrára,

egy kirakat ablakába.

ékesítheti fejedet

Tövisvirágok sora,

Gazok között virít

A kóró, s a boróka.

Hogy szaga legyen

A kutya megcsúfolta.

Hogy a kecske

Le ne legelje,

Tövist nevel az

Illatos rózsa.

A virágos kertben

Ha valaki megsérti kezét,

Azért forog az

Imamalom, és a

Mókuskerék,

Ütik hozzá a lármafát.

Elhangzik néhány érvelés,

Hogy a harangot félreverjék.

S morzsolja a rózsafüzért

Anyám a kézfején.

Mert nem használják

Sok évek óta,

Kirügyezik, és

Bimbót hajt a

Börtön udvarán a

Vén akasztófa.

Nem gyalázzák az

Élő fát mostanság,

Ritkán húznak manapság

karóba poétát.

Töviskoszorúval fejeden

Vár Rád a Golgota.

S a tömeg kiáltja:

Feszítsd meg Őt!

ezt a verselőt,

s tompán zuhog a keresztfa

ha a szög kezedet átlyukasztja.

úgy élj nehogy kitüntessenek,

a jutalmat úgyis azok kapják,

akiknek adják,

s ők büszkén fogadják,

írásaik mutogatják.

néha olvassák verseim az elől járósságok,

ejha, nahát, az ta....

halkan mondogatják,

és senki nem lehet próféta idehaza,

saját hazájában,

ebben az irigy, gonosz,belterjes

pitiáner művészvilágban.

egyesek éljeneznek,

mások rosszallásuk kiabálják.

víz fejüket vakargatják

mert ez egy ilyen ország,

úristen, atyaisten, atyaúristen....

hallatszik ajkukon.

erre csak egy a kérésem,

Isten nevét hiába ne vegyétek,

pláne háromszor.

ha belép a kritikusom

ki verseim sanyargatja,

egyezzünk ki abban,

én írom, ő nem olvassa.

s ha mégiscsak véletlen

sokak kezébe jutnak verseim,

örülök nagyon

talán valamit magamból adok,

s ezt hinni akarom,

mert hát ripacs vagyok,

büszkén vállalom.

2016. május 20.

...................................................

HÓBELEVANC

Nem kell örülni,

nincs semmi flanc,

rád szakad az egész

hóbelevanc

mostanság már ennyi az élvezet,

mióta védelme alá vett

a  Műemlék-felügyelet.

s  többen is mondják

baja van a  fejemnek.

egyre kevesebben keresnek

s  nem tudom eldönteni hogy  ezután

most egy húron pendülünk,

vagy egy pendelyen húrolunk.

mert vannak valóban

Görögök a  falóban.

és eszembe jut néha

egy katyvasz versike

itt is van íme...

A házasság,

A válás,

A bő gyermekáldás.

A hess,

A fess,

Itt szörnyű ricsaj lesz.

Az állomás,

A látomás,

Valami nagy változás jön,

Jön a Makaróni, Makaróni bíró.

A kutya a hájjal,

A macska a májjal.

A pék a péklapáttal,

A kovács a kalapáccsal,

A kőműves a kanalával.

A költő a pennájával,

A strici egy lánnyal.

Egy tiszt a puccerjával,

Katona a puskájával.

mérnök a  plajbászával,

festő a  pemzlijével,

De hová lettek

A vitézek?

Közöttünk elvegyültek.

Útkeresztben bádog Krisztus,

Hová lett a Magyar virtus?

a  gemenci erdőben vár

vértes csapatával

a  Centrum királylány.

ma megint húzós volt a  napom,

megtanultam vitus  táncot járni a  parázson,

majd talpamat hűteni a  havon.

sohase ülj hintaszékbe a  Napon.

talán meg is hülyülök,

ha a  Napra kiülök.

öreg leszek és béna,

szántszándékkal néma,

számba pipát teszek,

de csak ha majd öreg leszek.

S  hajolj meg egy ősz ember előtt

ki akkor is szeret,

ha te nem is szereted őt.

s  fittyet hányok arra

az egész hóbelevancra.

ami nyakamba szakadna.

Kedvesem,

tudod , sötétségben élek,

neked bevallom,

nagyon, nagyon félek.

fogjad a kezemet  kérlek,

s  ha itt az idő

indulj velem,

vezess az örök fényesség ismeretlenségébe.

ahol már vár

s  kezét fejemre teszi,

én térden állva

hódolok neki,

dicsősége teljességében

Babba Mária

mindannyiunk Nagyasszonya,

elesettek gyámolítója.

2016.  május  22.

....................................................

MA REGGEL

Ma  reggel meglestem

A  Napot, mikor felkelt.

meztelen és sápadt volt,

felállt és mosakodott,

teste gyöngyként sorolt

s  vigyorgott,

akár  a  telihold.

ma reggel mintha én is

halványabb lennék  kicsinykét,

fáradtabb a  szokottnál

s  két dolgot félek,

a  csendet, és a  sötétséget.

mikor este kijöttem a  Gyógy gödörből

fejem meghajtottam hogy kiférjek,

úgy működtem  akár a  közlekedő edények.

ne féljetek,

örökké élek,

akár  a  Cicelle.

de  kopik ajkamról a  szó.

még csak tizennégy éves voltam,

már a  lányok után nyúltam.

ha a  cigány asztalomnál játszott,

az  ötszázast a  vonójába vontam.

mikor  a  vonaton szorongtam

a  kupéban  még húzattam.

két forint volt egy deci féldeci...

s  játszott a  Budi Franci...

haverem meg aludt a  csomagtartóban.

nem vagyok én részeg csak boros,

nem keskeny az utca csak szoros.

nem tántorgom, csak a lépést cifrázom,

ez nékem egy régi szokásom.

ha a  menyasszony apja az örömapa,

az anya az örömanya,

akkor a  lány az örömlány?

éjfélkor lesz a  menyasszonytánc,

hadd teljen  a  tál.

a  pletyka csak két verekedésről szólt,

mondják, jó lakodalom volt.

nem mindegy hogymondod,

ku...ra elfoglalt vagyok,

vagy fordítva.

s  ilyenkor  szégyenkezve

a  távozás hímes mezejére lépek

mert az ilyenek  megölnének

egy Nobel békedíjért  cserébe.

PVC  a  házunk   teteje,

PVC vel van minden tele,

PVC az asztal lapja, meg  a szék,

PVC a  WC vezeték.

olyan bonyolult vagy, akár az ék.

s  néha megkacagtattál

ha volt időd rám.

nem akarnék olcsó

tanácsokat adni,

disznó ganéból is lehet

karikás ostort fonni,

csak nem lehet vele durrogtatni.

 2016. június  06.

 ****************************

9. MEGJELENT...

ÚJ KÖNYVEKRŐL...KEDVES OLVASÓK...

Örömmel értesítek mindenkit,hogy megjelent legújabb e. könyvem  a  MEK

oldalain. A kötet címe,  IGAZGYÖNGYÖK KAGYLÓK REJTEKÉBEN.

A  könyv az alábbi linken letölthető és elolvasható.

Örömmel értesítem, hogy az "Igazgyöngyök kagylók rejtekében" c. életrajzi

történetek kötete - kérésére a mai napon - felkerült a Magyar Elektronikus

Könyvtár (MEK) állományába.

Igazgyöngyök kagylók rejtekében : Életrajzi történetek / Nagy Vendel ;

riporter: Gerencsér Hajnalka

http://mek.oszk.hu/15400/15454

 Hamarosan egy újabb kötet jelenik majd meg,  LILA MADONNA CIMMEL, amelyik

egy verseskönyv lesz.  Az  idei évben még több kötet is előkészületben

van,ha megjelenik,akkor ez egyjó év lesz.

Szeretettel vendi.

 ...........................................

Bognár Papp Irén

MEGJELENT..   BOGNÁR PAPP IRÉN LEGÚJABB KÖTETE, MEGVÁSÁROLHATÓ  EZER FORINTOS ÁRON A SZERZŐNÉL.

iren.bognarpapp@gmail.com

A kötet címe..Repülj árva madár

 AJÁNLÁS

Mottó:

"   Mindent megadnak a végtelen istenek kedvenceiknek egészen,

minden örömöket, a végtelen kínt is egészen "

A Geöthe idézet költői üzenete e kötet szerzőjének változatos életét és

irodalmi munkásságának eddigi értékét, mivel neki - valóban - megadták a

"végtelen istenek ", hogy az igazság keresésének, az átélt fájdalmak és

boldogságok meglátásának a titkát - lírai érzékenységgel - hagyja ránk.

   E bevezető után mit is írjak Bognár Papp Irén "Repülj árva madár" című

szép könyvébe? Oh, Istenem, hisz "egy napsugár fényű, törékeny virág-lélek"

képét kell megfestenem, s ezt már szívesen teszem.. Igen, mert ő olyan, "

mint a kék katáng virág: kemény, erős kóró", ..."tündöklő" selyemszirmokkal.

Ilyen fenségesen ellentétes írói-költői tevékenysége és egész lénye. Ősi

lélek, akinek sok élete volt már, és aki mindent, - jót és rosszat látott,

tapasztalt a világból.

   Ez a kis kötet az író negyedik könyve. Az első a "Sírnak a vadvirágok", a

második "Ezer fokon", a harmadik pedig "Ha megszólal a pacsirta..." címmel

jelent meg. A beszélő címek mély érzésű tartalommal és egy elégikus

optimizmussal elmélkedő nőre utalnak, aki szívébe zárta a "gyenge" fények

ragyogását, az évszakok - állandó változásainak- színét és illatát, a boldog

gyermek és ifjúkor tündérvilágát, a szülői ház melegét, és az édesanya

földi - angyali voltát, "hózsenge"  testét.

E szép könyv lírai hangulatú prózai "Morzsák", elbeszélések is versek

gyűjteménye. Olyan alkotói versek válogatás, amelyben az írónő "szelíd és

bölcs" szenvedéllyel tűnődik a megélt pillanatokon. Nagy erénye a megértés ,

a türelem. hisz lelkének dallamaival azt hirdeti, hogy barátság és a "világ

szeretete" él benne. Majdnem mindent megtudhatunk róla, mivel - kendőzés

nélküli -  intim, bizalmas megnyilatkozással fogalmaz a mindennapok öröméről

és csalódásairól. Szinte személyes tanúként vehetünk részt az életében, s

együtt "jövünk, megyünk a Hold alatt,  / s hajnalig beszélgetünk" vele.

Elénk áll "mindent elsöprő, szikrázó géniuszi" érzésű vágyaival, majd ex

szerelmének küldött utolsó üzenetével:   " Elvetted tőlem a szíved,  /kaptam

helyette lehetőséget, /hogy fájdalmam nemesítsen."

"Az író dolga, hogy meséljen, de az igazat írni ne féljen"

   Bognár Papp Irén ilyen tollforgató, őszinte ember, akinek tiszta hitű

gondolatai, behatárolt álmai-vágyai és zengő rímű szavai a szívéből

fakadnak:  "Istentől vártam társam a magányban, /s égbe szálltam,

virágsziromból szárnyam"  - dalolja az "Őszi csend" című versében.

   Lírai csengésű megszólalását  - szerintem-  édesanyjától örökölhette,

akiről a legnagyobb tisztelettel ír: "Rajongásig szeretett csöndes, szelíd

asszony, kitűnő memóriával és zenetudással megáldva."

   Önmagát pedig így jellemzi: "Titkok titka, nő vagyok, / kire Nap, Csillag

/együtt ragyog. /Ne fejts meg engem,  /csak szeress, /s minden ami szép,

/abban keress! / Virágban, zenében, /elsuhanó vágyban." ...és e kis könyv

lapjainak minden sorában.

   S ezek után az írónő "az árva madár", - ahogy művének metaforikus címével

jelezte, -  hisz mi olvasók- ,akik kézbe vesszük a könyvét, varázslatos

örömmel szárnyalunk, repülünk Vele gondolatban, mint a szabadsággal telt

madár, akit nekünk ő küldött.

.............................................

IRODALMI PÁLYÁZAT

PÁLYÁZAT : ÖTVENHATOS VERS.

Szeretettel küldöm, kérve népszerűsítését, hogy minél szélesebb kőrben

ismertté váljon a sorstársak köreiben.

Köszönettel és Tisztelettel: Adamecz László

Pályázati kiírás: 1956

A Magyar Művelődési Társaság, a TIT Stúdió Egyesület, a Magyar Újságírók

Országos Szövetsége (MÚOSZ) Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztálya és

a Komárom-Esztergom Megyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány az

1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójához

kapcsolódóan nyílt pályázatot hirdet fogyatékossággal élő személyek számára

új irodalmi alkotások létrehozására.

A pályázatot támogatja a Magyar Írószövetség és a MÚOSZ Fogyatékossággal

Élők a Médiában Szakosztálya. Szándékaink szerint a Magyar Művelődési

Társaság a legjobb pályaműveket saját kiadásában, nyomtatott formában is

megjelenteti.

1. A kiíró célja A pályázatot kiírók e pályázattal is emléket kívánnak

állítani az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeinek 60.

évfordulójának. Fogyatékossággal élő társainktól várunk irodalmi

alkotásokat, amelyekben megfogalmazzák érzéseiket, gondolataikat. Mit jelent

nekik 2016-ban a magyar forradalom, mit tudnak erről, mennyire érinti,

foglalkoztatja őket annak előzménye, következménye népünk életében.

A kiíró célja olyan irodalmi alkotások kiadványban történő megjelentetése,

amelyeken keresztül a fiatal nemzedék is minél több ismeretet szerezhet 1956

szellemiségéről. A pályázatot kiírók célja hogy további lehetőségekkel,

elismerésekkel serkentse a fogyatékossággal élők alkotói kedvét.

2. A pályázók köre Kizárólag természetes személy nyújthat be pályaművet. A

pályázat jeligés. A benyújtott pályaműveken csak egy, az alkotó által

választott jelige és születési éve szerepelhet. Lezárt borítékon a jeligét,

benne újra mellékelni kell a jeligét, az alkotó nevét, elérhetőségét. Online

pályázásnál külön mellékletben kérjük megadni a jeligét, pályázó nevét,

születési évét, címét, elérhetőségét, e-mail címét.

3. A pályázati időszak, a díjazás formája és mértéke Pályázni lehet

novellával – maximum 4 oldal A/4 oldal terjedelemben, valamint verssel,

versekkel is, maximum 50 sor terjedelemben. A beérkezett pályaművekből

novella és vers kategóriában összesen 1 első (bruttó 20.000 Ft), 1 második

(bruttó 15.000 Ft), 1 harmadik díjat (bruttó 10.000 Ft) adományoznak a

kiírók. Ezen túl a Magyar Írószövetség, valamint a MÚOSZ Fogyatékossággal

Élők a Médiában Szakosztálya könyvjutalmakat ajánlott fel. A felhívás

kiírója a döntéshozók számára fenntartja azt a jogot, hogy több díjat

javasolhat, a díjakat megoszthatja, vagy azokat nem adja ki. A beérkező

pályamunkákat a kiírókból összehívott zsűri értékeli.

4. A pályaművek benyújtásának módja, helye és határideje · A pályaművek

beadási határideje 2016. augusztus 31. · A pályamunkákat az alábbi módon

lehet benyújtani: O postai úton nyomtatott formában, jeligével ellátva 2

példányban az alábbi címre kérjük megküldeni: Magyar Művelődési Társaság

2067 Szárliget, József Attila u. 18. O Online pályázás esetén a

pályaműveket, a mellékletet az mmt98hu@gmail.com címre kérjük elküldeni Az

eredményhirdetésre 2016. októberében kerül sor.

Szárliget, 2016. május 20.

---------------------------------

Adamecz László

+36/70- 235- 2733

http://lelekmuzsikusok.googlepages.com

Tatabánya, Léleksegítő alapítvány

www.leleksegito.hu

......................................................

MEGJELENT  JENEI ANDRÁS KÖTETEINEK BRAILES VÁLTOZATA...

Szia Vendi!

Most olvastam az alábbi hírt a MVGYOSZ hírlevelében:

Megjelent Braille változatban!!!!

Szórakoztató irodalom( fantasy)  a Braille-könyvtárban.

J. A. A. Donath   : A Triannita- A kettős küldetés

(3 kötet a terjedelme )

Ismertető

Valamikor, mikoron nem számolták még az időt, illatokkal tele

érezhette az ember a levegőt, ihatta a jéghideg patakok vizét, s

ehette a fák-bokrok gyümölcseit.

  Valahol, egy helyen, ami soha nem létezett és mégis mintha ismernénk

valahonnan, ám hiába kutatjuk a legkorábbi térképeket, nincs rajtuk

egyik hegy se,

vagy folyó, se tenger.

  Egy békés és segítő, szerény szerzetesvilág és a hozzájuk tartozó

lovagrend, melyet összetart az eskü, meg a soha meg nem íródott

szentírás, ami mindent

ad, de semmit nem kíván.

Egy történelem, amit megéltek valakik valahol keleten-nyugaton, távol

innen és mégis itt, ám sosem lett belőle krónika.

  Storm Bringe, az egykoron volt molnárlegény azon veszi észre magát,

hogy neve elé már odabiggyesztik a "Sir" megszólítást és eltelik egy

újabb pillanat, egy felkérés máris küldetéssé válik számára.

  A Védelmezők-szigetének alapítólevelét elveszik a folyton betörő

vadak, kegyetlen módon megölik a főszerzetest és mivel a feladatot be

kell végezni, társával útra kel a messzi Sulei felé, hogy visszaszerezze a tekercset.

S lehet, hogy ez a kezdet?

Hit, tisztesség, harc és remény, amely erőt ad a tájakon, népeken

átjutni a távoli célért, akár az életük árán is.

Mindezt a jelként hordott fekete köpeny és a Triannita-kereszt oltalma

alatt...

A Braille-könyvtár aktuális katalógusa az alábbi linken letölthető:

http://www.mvgyosz.hu/braille-konyvtar-katalogus

Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár Páll Erika a Braille-könyvtár

nyitvatartási idejében:

kedd és csütörtök 10.00-18.00

péntek: 8.30-12.00

Érdeklődni telefonon, munkanapokon a 06 (1) 384-8440/120. melléken lehet.

András

..............................................................

Köszönöm a lehetőséget, s ha betennéd a magazinba, hálás lennék. Ki

tudja, hová jut el így a híre.

S ma reggel az alábbi sorokat kaptam a Braille könyvtárból:

"A Triannitán kívül A nyeregben a Konstantín-kereszt című könyv is

elkészült braille-ben. Ezt a könyvet nagyon kedvelik az olvasók."

Ez is kellemesen érintett...

András

****************************

10. ARCKÉPCSARNOK

BOGNÁR PAPP IRÉN -  Igaz mese egy férfi szép életéről :

BERGHAUER TIBOR

Igaz történet Tiborról, aki egy életen át titokban írta szebbnél-szebb

verseit, hogy aztán idős korára egyetlen vastag kötetbe kiadja azokat, nagy

meglepetést szerezve az embereknek.

  Amikor bekopogtam hozzá, nem győztem kifejezni, milyen mesés környezetben

él, nem csoda, hogy ihletét olyan gyakran a természetből merítette.

- Pécs városában sem tudják sokan, hogy az ország egyetlen magán arborétumában

él Tibor. Fák közé elrejtve. Közel a városhoz, mégis szinte paradicsomi

szépségű környezetben.

- Nem magától nőtt ide az arborétum, hosszú évtizedek munkájának eredménye.

Még feleségével, Klárikával kezdték el gyűjteni a ritka növényeket,

palántákat, magokat hozatott Tibor egzotikus országokból. Az egy hektárnyi

területen 245 ország növényei teszik különlegessé a kertet., melyek zömében

örökzöldek.

Bognár Papp Irén

A nyugdíjas tanár úr sosem tétlenkedett. De honnan is indult el, erre a

termékeny és megrendítően érdekes életútra?

- Hetedik osztályos voltam, amikor öcsémmel üvegházat készítettünk. Édesanyám kertjéből kerültek ki az első virágok, melyeket itt ápolgattunk.

- Ez is egy szerelem volt a költészet mellett. Csakhogy erről sokan tudtak,

de az írás, és amit még nem is említetem, a festészet sokáig , mint egy

búvópatak rejtőzködött az életedben.

- Ó, igen, a festészet! Mindig jó voltam rajzból. Nyolcadikban már vehettem

olajfestéket. A rajztanár magyarázta el, mivel vászonra akkor még nem

tellett, a a kartont le kellett enyvezni, s így folytatni tovább a

képet.Később vásznat is szereztem. A katonaságnál is rajzoltam. Sokan kértek

meg, hogy az emlékkönyvükbe, amelyik akkor divatos volt, írjak verset,

rajzoljak képet,  s ezt gyakran a tisztek is kértk tőlem.

- S a verseid?

- Azokat senkinek sem mutattam meg. Kis cetlikre, fecnikre írtam, ahogy jött

az ihlet. Ezeknek jó részét megőriztem.

- Visszatérve a rajzokra. Biológia, rajz, földrajz szakos tanár lettél, így

alkalmad volt rajzot tanulni és tanítani is.

 

Berghauer Tíbor

- A főiskolán sokat kellett rajzolni, és mint tanár, a későbbiekben

rajz-szakkört vezettem. Témáim közt volt csendélet, de leginkább tájképek és

portrék is. Szívesen gondolok vissza a pécsváradi évekre, mint fiatal tanár

nagyon sokat dolgoztam. Kreatívak voltunk, mert sok ügyes gyerek tanult

nálam. Volt a tanítványaim közt több tehetséges is. Egyikre különösképp

emlékszem, mert igazi tehetségnek indult,....aztán zenész lett belőle,

talán, mert volt a családban zenész.

  Akkoriban, amikor Pécsváradon tanítani kezdtem, akkor épült ott az iskola,

még az építési romokat mi takarítottuk el, melegházat, botanikus kertet

építettünk a gyerekek segítségével. Égett bennem a munka szenvedélye, az

elhivatottság. Rendeztük a terepet, majd felástuk, csemetéket ültettünk,

sziklakertet építettünk. Amikor eljöttem, minden elpusztult. Persze a pályám

nem volt ilyen egyenes, annak ellenére, hogy eminens tanuló voltam.

Kezdetben dolgoztam a bányában csillésként, majd kitanultam a szobafestő-és

mázoló szakmát, Pécsett kaptam állást, Kati volt a feleségem Bár a pesti

kislánnyal szerelmi házasságot kötöttünk, mégis vállás lett a vége. Hozzá is

írtam verseket. Klárikával, második feleségemmel 43 évet éltünk együtt.

Klárika magyar-testnevelés szakos tanár volt.

- A könyved 2014-ben jelent meg, kevés példányszámban, 370 oldalon, Bimbóban

meghalt szerelem címmel.

Vajon melyik volt az a szerelem, amelyik már bimbóban meghalt? Erre Tibor

nem válaszolt.

Viszont a könyvének előszavában sokkal gazdagabb életútról olvashatunk, mint

gondolnánk. Pedig az is csak vázlata igen fordulatos és értelmes életének.

Elárulja milyen családból jött, ki volt az édesapja, s hogy négyen vannak

testvérek, mind fiúk. S édesanyjától örökölte a művészi hajlamát, s

édesapjától rendkívüli alkotó készségét. Versei, ahogy képei is a

környezettel, természettel, városával, Péccsel, azon belül is Pécsbánya

városrésszel, filozófiával, s a szerelemmel foglalkoznak.

Ahogy ő mondja, a legtöbb vers le sem íródott. Éjszaka, amikor igen gyakran

gyalogolt akár azért, mert őrségben volt, mint katona, vagy mert a

munkájából gyalogosan ment haza a természetben, akkor jöttek a különös

gondolatai. A legszebb verseket , melyek ilyen sétákon születtek

gondolatban, le sem írtam.

  Talán Mária volt az első plátói szerelem, a beteljesületlen, az álmodozásra

késztető? Magas, vékony, szőke, kékszemű lány volt-emlékezik vissza Tibor

rá. A hozzá írt verssel kezdődik a kötet.

Eképpen emlékszik az idilli lányra Máriához című versében:

Óh! Égi nő, kinek a szeme kék,

Mint az opálszínű köd reggel a völgyben,

Kinek fürtjei, mint sápadt arany szőkék,

S mély tüzek égnek szemében.

Hogyan is ír a rejtőzködő poéta sorsról?

Élte borongós, mint az ősz.

Ködként borul rá a sors.

Bujdosik, mint a megriadt őz,

Kit megsebzett a sors.

Kezdetben az ifjúság minden vágyával, álmával, romantikus igazság-és

útkeresésével nyílik ki szíve a versekben.

Ír a városáról, a hajdan közlekedő villamosról, a pécsi utcák hangulatáról.

Minden évszak felvillan a költeményeiben, de legszebben talán már érett

fővel az őszről ír.

  Csodálatos képeket villant fel az Ősz van című versében. Megemlíti a

csipkebogyó harsogó pirosát, a kökény hamvas kék bogyóit, a fekete

gyalogbodza és a ligusztrum terméseit, a s a „Nyári napsugár asszimilált

tüze hordókban bizsereg.” És kinek ne szorulna ösze a szíve e gyönyörű sorok

olvastán: „Anyám gangján rózsafüzérként lóg cinóber vörössel a

fűszerpaprika,”

  Nem  posztom leírni az itt felsorolt természeti képeket, de zárjuk ezt a

befejező sorokkal:”Ősz van. Piros és kék bogyókkal arany levelekkel ékes ősz

és a veresgyűrűs som felvette a bíbor lombruháját.”

  Felesége elvesztése sok szomorú versre ihlette. „Minden pillangóban téged

látlak.” írja, s még sok vallomás szól az eltűnt közel ötven együtt leélt

évről. „ Csillagokkal néztél vissza rám, talán hallhattad is könyörgő imám.”

  Ám ne gondoljuk, hogy a költő csak a szépről és jóról zengett, nagyon is

keményen bírálja az elkorcsosult világot, a túl sok autót, a

környezetkárosító hatásokat, az ember erkölcstelenségét, a kábítószerezést,

a szerelem nélküli sexet, a korrupciót.

  Aztán mintha újra felragyogna valamilyen remény az emberi alkonyat

 idejében.”  Hazafelé májusi alkonyatban, körülöttünk hömpölygő akácillatban

száz és száz tücsök hegedült.....A völgy alját, már hűvös ülte meg. A

lelkedből, lelkembe áradt a meleg. Hazaérve itt a dombtetőn, házunkban a

meleg fogadott szeretőn. S karom átölelt, el nem engedőn.”

Bognár Papp Irén

****************************

11. KÉPKIÁLLÍTÁS

HELLEBRAND HENRIETT   FESTMÉNYEIBŐL

Hellebrand Henriett

MEGHÍVÓ

Drága Barátaim!

Nagy szeretettel meghívlak Benneteket a júliusi kiállításomra, mely akárcsak

tavaly, ugyanabban a szép környezetben lesz.

A kiállítás időtartama: júl. 12-júl 16 - ig.

Megnyitó: júl. 12-én 14 órakor.

Helyszín: Szilvásvárad, Szilvaház, Egri út. 70.

Igyekszem több témában is elétek tárni új alkotásaimat, mint:

- Magyarság,

- tájkép

- csendéletek

- portrék, stb..

Szeretettel látlak Benneteket, barátaitokat.

Áldás legyen Rajtatok::

Hellebrand Henriett

www.henigalaeria.hu

IMA

Csonkig égő fájdalmak lángja,

Sírkövek fedelét izzó fénybe mártja...

Lerogyok magam is e könny áztatta földre,

Ősök lépte nyomát fogadva örökre..

Köszönöm a színeket, az erőt, mellyel festhetek,

köszönöm Édesanyám a legszentebbet: az Életet!

Tündéráldás

****************************

12. KÖSZÖNET AZ IMÁÉRT

WESSELYNÉ ÁBRAHÁM ERZSÉBET: HITEM

Kedveseim!

Szeretettel küldöm számotokra ezt a kis verset, mint megköszönést, mint  imáitokért hálámat.

Wesselyné Ábrahám Erzsébet

.....................

HITEM

Jönnek fekete évek,

s az Isten szívétől hófehérek,

az Ő igazsága érleli erőssé lelkem,

s szeretetgyökerűként,

áll hazám csonka földjén keresztem.

S mit tőlünk ordasan elraboltak,

keménységükre váltságul,

kegyesen ráborulhat.

Most fűszálak karja ringat,

sorsomon reménység virrad,

mert úgy mondják; ez hal meg utoljára,

árnyékommá ne legyen a bánat.

Látom szeges kezed kinyújtod felém,

s én reszketőn érzem,

az Irgalom szívlüktetését.

Most csend van,

égi feltámadás,

utolsót zeng a harang,

elbújik ostoba harag.

Az este bársony,

égselymén angyallábnyom,

s minden jóságban meglelem Tested,

mert kicsinyek bölcsességét kerestem,

s e szépség Fény, megfoghatatlan,

mint gyermeki álmot,

hordom önmagamban.

****************************

13. VERSRŐL VERSRE

MÁTYÁS RITA: Alkony a vízparton...

Az alkonyi égbolton felhőrózsák gyúlnak,

aranyló folyó két oldalán,smaragd,s olajzöld

fáknak lombjai,sűrű, sátrat alkotnak.

Fáknak törzsét Napnak, vöröslő vére festi,

Az aranyló folyóba, fáradt fejét ejti.

Átveszi helyét a Holdnak halvány fénye,

ezüsthidat építve,a folyó felszínére.

Huhogó hangok, susogó, zúgó levelek,

teszik sejtelmessé, az éjszakai csendet.

Tücsök cirpelésre reszkető csillagok,

mondjátok el, milyen boldogtalan vagyok,

ülök a vízparton, hű társam a magány,

magamat ringatom,sorsom nékem talány.

Felállok a csendben, megrázom magamat,

folyó tükrében mosolyra húzom a számat,

a holdfényes úton magam elindulok,

miközben emlékedbe beburkolózok.

Magammal viszlek, itt laksz a szívemben,

míg utol nem ér az utolsó ítélet!

2016. 05.06.

.....................................................

CSOMOR HENRIETT: Egy szebb világ

Sátán világát magam mögött hagytam.

Egy teljesen új világba érkeztem.

Hagytam magam teljesen elvarázsolni.

Szívem nyugodtan vert, félelmet,

s szorongást itt nem ismertek.

De láttak rajtam e-féle nyomokat.

Egy idős úr, talpig úriember,

szeretet árad belőle;

felém nyújtotta kicsi kezét

szét áradó melegségét éreztem.

Lassan felállított, s magához ölelt,

oly szorosan, ahogy én akartam,

s el sem engedet.

Törölte könnyeimet,

s kapaszkodtam belé miközben zokogtam.

Ringatott, s simogatott, akár

egy kisgyermeket, míg megnyugodtam.

Miközben rendbe szedett, mesélt, annyira

közel állt hozzám, s nagyon szerettem.

Kézen  fogott, kisétáltunk a tengerpartra,

szűk kis utcák vérvörös rózsákkal voltak teli.

Forró homokban lépkedtünk, a  tenger halkan morajlott,

leültünk, s  örült, milyen nyugodt vagyok.

Hirtelen felé fordultam, nem akarok

többé elmenni tőled, itt akarok veled

maradni örökre, hogy ölelj még,

s kapaszkodhassak beléd.

Pszt, tette ráncos ujját szám elé.

Itt maradsz velem, a tükröt,

eléd kellett volna tennem,

mikor megérkeztél de összetörtem.

Szemeid fényében fájdalmat,

s szeretetéhséget láttam.

Felejtsd hát el a te általad nevezett

sátán világodat.

S éld az életet velem,

melletted leszek, őrizve

ölellek még szükséged lesz rám mellé bújtam,

s ölelve suttogtam:

mindig szükségem lesz rád!

Szemei könnytől csillogtak,

percekig nem beszélt, csak

kezemet fogta, ami nekem egy

boldog világot jelent.

Átdolgozva: 2016.

.............................................

MIKS MÁRIA: SZÍVED VAGYOK

                    Szíved vagyok. Dobogok.

                    Ütemedre gyorsulok.

                    Bánatodtól remegek.

                    Magányodhoz csevegek.

                    Gondjaidban tobzódom.

                    Szerelmek közt osztódom.

                    Álmaidon őrködök.

                    Örömödért röpdösök.

                    Nyugalmadban csitulok.

                    Megbocsátasz, tisztulok.

                    Izgatott vagy, lüktetek.

                    Félelmeket szüntetek.

                    Idő múltán lassulok.

                    Rémülettől  kihagyok.

                    Jóságodban  megnövök.

                    Csalódáskor széttörök.

                    Szorongatnak, szurkálok,

                    Végezetül megállok.

.......................................................

SZÉLL MAGDOLNA: Horoszkóp

Míg feketémet iszogatom,

jövőm homályát kutatom,

mit hozhat a holnapom,

lapozgatom horoszkópom.

Jót írnak a látnok sorok,

nekem állnak a csillagok,

gonoszságok elkerülnek,

visszhang szól a hiszékenynek.

Jobb, ha jövőm rejtély, titok,

mi mögé nem láthatok,

kotta nélkül fejből játszom,

ha tévedek, nem bánkódom.

A váratlan és véletlen,

jöjjön mindig kéretlen,

meglepetés kopogjon be,

jó vendég lesz reggelente.

2016.

................................................

SCHVALM RÓZSA: Júniusi nyár

Azúrkék égboltja a júniusi nyárnak,

tarka színű leple, réten a sok virágnak.

Fénygömb a nap, kibocsát égő aranyszálat,

sugárzón áraszt magából tűzlángokat.

Bársonyos ég alatt meleg szellő lengedez,

rózsás jókedvével, képzeletet megszínez.

Szellőivel kényeztet, lágyan simogat,

amikor bíbor fénnyel eljön az alkonyat.

Álomra hajtom fáradt ősz fejemet én is,

minden oly megnyugtatóan békés és mégis,

Megidéz sok-sok régi emléket és magányt,

feltolul a múlt, mely messze távolodott már.

................................................

ADAMECZ LÁSZLÓ: Olga üzenete  / Szász Olga/

Szivárványos színekben,

mosollyal telítve,

mindennap, új ruhában,

fotózva, mókázva,

üzen nekünk- áhítatot,

lélek zendült- pillanatot,

reményt adva - olvasónak,

reményt adva - kíváncsinak,

szép az élet barátom,-

az Isten is megáldjon!

 ****************************

14. VÉLEMÉNYEM SZERINT...OLVASÓINK ÍRTÁK

Kedves Vendi!

A személyes ismeretség hiányában,

De a lelki azonosság tudatában

Kívánok neked születés napod alkalmával

Remények, álmok beteljesedésével

Hosszú és boldog életet

Szeretteid körében.

Legyen az életed olyan, amilyennek te szeretnéd,

Fújjon mögötted a szél,

Süssön arcodba a nap.

Hited segítsen győzelemre téged

Minden csatában és harcban.

Isten szeretete boruljon rád

Oltalommal, védelemmel

És soha el nem múló szeretettel.

Ezt kívánja neked szívbéli barátod.

Feri

 ...............................................

Szia Vendi!

Mint mindig, ha elolvasom a magazint, jelentkezem. Megint pozitívan,

de nyugodtan mondja más rám, hogy elfogult vagyok...

A magazin most megint és még jobban elvitt magával. A novellák, a

riportok, s a folytatásos írások hozták a varázslatot.

S bizony a Próféta helyezettjei sokan itt is írnak, hát mindenkinek

nagy gratuláció!

Várjuk a következő számot!

András

...............................................

Mátyás Rita: A 605-es lapszámú Megszólalok Magazin képeinek leírása, nem látó barátaim részére:

1. Lektori Salutem:Üdvözlet az olvasónak!

Vendi barátunk egy zöld tábla előtt, és egy élénkebb zöld asztal mögött

ülve, a bal kezével tartja az állát. A ruházatából egy világos szürke póló

látszik csak, a mellkasán sötét szürke csíkkal.

2. Regény folytatásokban:

Marica kissé teltkarcsú, fiatal hölgy. Egy széken ülve, kissé előrehajolva,

állát a kezére támasztva, a szék karfájára könyökölve ül. Nem szembenéz

velünk, hanem bal oldal felé, előre, de kinéz a képből. Kis, fekete felső,

és világos, acélkék színű. kissé fénylő anyagú kardigán van rajta. Hosszú,

sötétbarna haja középen van elválasztva, homlokát laza frufru takarja.

Ennek a résznek vége felé levő képen, mely a könyv első borítóképe, egy

szakállas festőlegény, elmélyülten fest, egy festőállványon lévő képet. A

kép régies hatású , barna színű.

3. Versek a nagyvilágból:

A versem mellett az én fotóm látható, melyen egy fehér kalap van a fejemen,

mely alól kilátszik a rövid, sötétbarna hajam. Egy lila- fehér felső van

rajtam, és a szememen az olvasó szemüvegem van.

A következő képen Kovács József látható. Ő pirospozsgás arcú, vidéki

úriembernek néz ki,aki kedvesen mosolyog az olvasókra, ősz hajával, szürke

öltönyében, sötétkék nyakkendőben.

Csomor Heni rövid, fekete hajú, fiatal hölgy, farmerkabátban, kék kockás

ingben.

Most Zsigai Klára következik. Ő 50 év körüli fekete, félhosszú, göndör hajú,

fekete szemű, csinos, szemüveges hölgy, aki kissé félrehajtott fejjel,

felfelé néz. Vörös pulóvert visel, fehér gyöngysor van a nyakában, míg a

fülében szintén fehér a fülbevalója.

Szentesi Horváth Gyöngyi rövid, fekete hajú, szemüveges, kedves arcú hölgy,

rózsaszín blúzban.

4. Novelláról novellára:

Régi ismerősünk Árvay Marika rövid, dús, világosbarna hajú hölgy, fehér

felsőben, átszellemült kifejezéssel az arcán.

5. Regény folytatásokban:

Várkonyi Kitty csinos, fiatal 35-40 éves körül lehet. Hosszú vörös haja, kék

szeme van . Arcát a kezeire támasztva ül az asztalnál fehér blúzban kedves

zárt mosollyal néz az olvasó szemébe.

A következő kép a könyv borítója szétnyitva. Az első borítón vörös háttér

előtt egy vörössel megrajzolt női mellkép látható, mögötte egy rácsba

kapaszkodó kisgyerek van. A nő szeme csukva van. A hátsó borító narancssárga

színű, a könyv címe, írója, és a rövid tartalom jegyzék olvasható.

6. Nyári előzetes:

Annának nincs fotója, de az írása közbeni fotón egy tizenéves fiú, kis

hálóval a kezében próbál egy kis patakból  halat fogni. Szürke rövid nadrág,

rózsaszínű pólóban, mezítláb áll a vízben.

7. Változtassuk meg a szemléletet:

Gerencsér Hajnalka a képen negyven év körüli  hölgy. Haja vállig érő,

középen elválasztott, kissé hullámos. Dús ajkú, szemüveget viselő hölgy,

fehér blúzban.

Rajnai Tamás Csaba  a hatvanas éveit taposó fehér hajú, fehér szakállú és

bajszú úriember, aki két könyökmankóval jár. Fehér pólóban,és ingben, keki

színű halásznadrágban, és keki színű, sokzsebes mellényben áll a képen egy

ház bejáratánál.

A következő képen Magyarország térképén bejelölve látható, az országos

kék-túra útvonala, mely Írottkőtől - Hollóházáig tart.

8. Hazai tájakról- Nagy Vendel versei:

Vendi barátunk szerintem, a szekszárdi vakodában, éppen verset mond. Bordó

zakóban,fehér ingben van.

9. Anyák napi novella:

Véghelyi József ovális arcú, ősz hajú, idősödő úriember, sötétkék

öltönyben, halványrózsaszín ingben, csíkos nyakkendővel.

A következő képen egy egész sokszínű virágtenger látható.

10. Bemutatjuk:

A képen egy összetett kézzel imádkozó királylány látható. Fején, a díszes,

nagy korona alatt, fehér, csipkés fátyolt visel. Hosszú. barna haja látszik

a fátyol alatt, keretezve, finom vonású arcát. Nagy, csipke gallérja,és

mandzsettájú sötétszürke ruhája van. a kép háttere barna.

A következő képen vízben álló, kopasz fákat láthatunk.

A harmadik képen egy pipacsos rétet láthatunk.

11. Arcképcsarnok:

Bognár Papp Irén 40-es éveiben járó, rövid, szőke hajú hölgy, aki lila színű

felsőben, állát a kezére támasztva ül.

A következő képen egy világos színű galambot látunk, amint a földön állva,

két szárnyát felemelve, és széttárva áll. két rózsaszín csíkon látható az

író neve,és a könyv címe.

Ezen a képen, az írónő a könyvbemutatóján ül egy asztal ,és egy fiatalember

mellett.

Egy hölgy a kép jobb oldalán valamit mond.

12. Májusi ünnepeim:

Vendi a könyvespolca mellett áll.

13.Versről-versre:

A következő képen Kovács József látható. Ő pirospozsgás arcú, vidéki

úriembernek néz ki,aki kedvesen mosolyog az olvasókra, ősz hajával, szürke

öltönyében, sötétkék nyakkendőben.

Tóth Katalin a 60-as éveiben járó,fiatalos, szőke,hosszú, hullámos hajú

hölgy frufrus hölgy. Kék szemeivel derűsen néz előre, miközben zárt szájjal

mosolyog. Piros ruha van rajta, és hosszú, lelógó fülbevalók lógnak a

füleiben.

Szentesi Horváth Gyöngyi rövid, fekete hajú, szemüveges, kedves arcú hölgy,

rózsaszín blúzban.

A következő képen egy vesszőkosár félében, egy tojás látható.

Ylen Morisot szemből látható. Hosszú, vöröses haja össze van fogva hátul.

Szemöldökéig érő frufruja van. Barna szeme derűsen néz ránk.Sötétkék

pulóverben látható a hölgy.

14. Olvasóink írják:

Ez a rovat képtelen.

15. Füstölgéseim:

Kanczler Anna 60 körüli, teltkarcsú hölgy,. Barna haja hátul össze van

fogva. Kockás blúz, és szürke kötényruha van rajta, és derüsen mosolyog

ránk.

16. Életrajz:

Farkas Violáról nincs fotó.

17. Természetgyógyászat:

Soponyai Mihály, aki ezt a rovatot írja,széles arcú, szőke, ötvenes éveiben

járó úriember, aki széles mosollyal néz az olvasóra.

18. Szerkesztői üzenetek:

Ez is egy képtelen rovat.

SZERETETTEL  RITA...

..........................................

KÖNYVKIADÁS

Nagy Vendel e könyvei az alábbi linken érhetők el

Ízes történetek

http://www.mek.oszk.hu/13500/13542/

----------------

Lila Madonna

http://mek.oszk.hu/15500/15565/

--------------------

Igazgyöngyök kagylók rejtekében

http://mek.oszk.hu/15400/15454/

A  MAGAZIN TOVÁBBI KIADÁSA ÉS A  KÖNYVEK ÍRÁSA ÉS TERJESZTÉSE ÉRDEKÉBEN A

SZERZŐ AZ ARRA  TEHETSÉGET ÉRZŐ OLVASÓKTÓL ADOMÁNYOKAT FOGAD EL, ELŐZETES

MEGBESZÉLÉS ALAPJÁN.

A  SZERZŐ.

Elérhetőségek a  magazin fejlécében megtalálhatóak.

........................................

 Kedves Vendi!

Gratulálok parádés versedhez! A végén tanácsot vélek de belefér e létbe.

Alkoss, sokat és szépet,magad s mi örömünkre, s ahogy Te fújod a sípot,

úgy hangulattal véled, jó hangokat fúj,hogy az ügyek előre menjenek.

Öleléssel Laci

..........................................

Szia Vendi!

Sok Versedet olvastam már, de ezzzzz a legjobb!!! Na ebben minden benne

van és szívemből szóltál!!

Áldás Rád!

H.

 ............................................

AUSZTRÁLIÁBÓL JELENTKEZEM

www.ilosvay.net

Ezt a honlap címet tedd be a keresőbe

  Mikor mi elkezdtünk rádiózni sok-sok évvel ezelőtt ( pontosan 24 éve) az

volt az elképzelésünk, hogy kutassuk fel azokat a tehetséges embereket, akik

köztünk élnek. Szólaltassuk meg őket, hogy okítsanak, szórakoztassanak

minket és mondanivalóikkal gondolatot ébresszenek bennünk. Ezt a sok évvel

ezelőtti elgondolást a mai program szerintem tökéletesen követi - igazi

magazin jellegű rádióműsort állítottunk össze, vagy ahogy a mi Csibink

mondja: színes mint a mozaik!. Kezdő humoristától kezdve itt minden, ami

csicsereg, mozog és megszólal az megjelenik a mai adásban. Kattints rá.!!!

Hallgass bele az adásba élvezni fogod. Igyekszünk mindent, amit mi látunk

úgy elmondani, bemutatni, ahogy az mi megtapasztaltuk.

Ki ne hagyd a másik felét ott jön a java!!!!!!!!!!!!!!!!!

Év folyamán, kapcsolódj be, adj véleményt, kritikát - legyen része

életednek ez a műsor. Mi igyekszünk helytállni. Nélküled, a hallgató nélkül

nem ér egy fabatkát sem az erőlködésünk. Legyen gyümölcsöző ez a kapcsolat

mindnyájunk számára.

Hallgasd meg!  Jó szórakozást ......Gyere tekints előre ebben az évben ,

megígérhetem .......érdekes  lesz.

...............................................

EREDMÉNYHIRDETÉS

MEGHÍVÓ

Tisztelt Nagy Vendel!

Örömmel értesítjük, hogy az idei Életmese pályázatunkon a 4. korcsoportban

különdíjban részesült.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Mosolyvirág

Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete ÉLETMESE pályázat díjkiosztó ünnepségére

ezennel  tisztelettel meghívjuk.

Díjkiosztó ünnepségünk időpontja: 2016. június 17. 14.00

Helyszíne: a Parlament Vadász terme.

Kérjük, feltétlenül jelezzen vissza, hogy részt vesz-e a díjkiosztón, ill.

max. 2 fő vendéget hozni szeretne-e.

A parlamenti beléptetéshez kérnénk a résztvevők nevét és személyigazolvány

számát.

Tisztelettel:  Radnainé Filep Ildikó, elnök.

Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete

Debrecen, 2016. június 7.

 ****************************

15. BEAT MÚZEUM

KATI KELLY  DALAI

EGY KIS SPANYOL ZENE

KEDVES BARÁTAIM..Egyik nagy kedvencem, KATI KELLY dalait hoztam el nektek.

    Ki  ne ismerné a  KELLY FAMILY  csak csupán családtagokból álló zenekart?

Ennek az együttesnek talán legkiválóbb énekese Kati, aki szólókarrierbe

kezdett, és nemcsak angolul, hanem spanyolul is énekel.

Hallgassuk meg a  kiváló énekes, az  egzotikus szépség, és a  csodálatos családanya dalait.

 www.youtube.com/watch?v=QP_rde4M57M

Köszönjük a közös élményt.

Kelle Family

**************************** 

16. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT

SOPONYAI MIHÁLY ROVATA A  GYÓGYNÖVÉNYEKRŐL..

Csalán

(Urtica dioica)

Gyógyhatásai

Felsorolni is sok számos gyógyhatását. Egyik legjobb vértisztító növény,

feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, eltávolítja a

szervezetből a mérgeket. A vesét fokozottabb vízkiválasztásra serkenti,

csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért hatékonyan alkalmazható köszvény,

Soponyi Mihály

ízületi gyulladások, reumatikus megbetegedés kezelésére. A régi módszert,

hogy a fájdalmas végtagokat a csalán friss hajtásaival csapkodják meg, ma is

alkalmazzák. Lázcsillapításra, vérszegénységre és kiütésekre is használjuk.

A vese- és hólyagkő képződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát

fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok.

Tisztító, összehúzó hatásának gyomor- és bélhurut esetén is hasznát

vehetjük. Teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (pl. vasat)

tartalmaz.

  A gyökeréből készült tea megakadályozza a prosztata rendellenes növekedését,

növeli a vizelet mennyiségét, felére csökkenti a vizelési ingert, gyorsítja

a vizeletáramlást. Vércukor szintet csökkentő tulajdonsága is van. Fokozza a

szervezet ellenálló képességét. Allergiás betegségeknél is hatásos.

Felhasználása belsőleg

Gyógyteát forrázással készítünk a levélből, főzéssel a gyökérből.

Tavasszal és ősszel végezzenek 6 hetes vértisztító csalántea kúrát napi egy

csészével reggel. Vese- és hólyaghomok hajtásra egy liter csalánteát egy óra

alatt meg kell inni (egy liter víz + egy púpozott evőkanál teafű).

Vízhajtásra reggel igyanak egy csészével, ha intenzívebb kúrára van szükség,

egy hétig minden délelőtt igyanak meg egy fél liter teát. Az első csészével

reggel, étkezés előtt egyszerre, a második csészével a délelőtt folyamán

elkortyolgatva.

  Nem alkalmas szívelégtelenség vagy vesebetegség következtében létrejött

ödéma elmulasztására. 6 hétnél tovább ne igyák, utána iktassanak be egy

szintén hathetes szünetet. Kovasav hatóanyaga lerakódik a vesében és

homokot, követ okozhat, ezért ne igyák folyamatosan. Húgyúti tisztításra 10

napon keresztül napi 2 csészével étkezések között.

  Lázcsillapításra naponta 3 csészével étkezések között. Gyomor- és bélhurut

esetén, gyulladáscsökkentésre naponta egy csészével 3-4 napon keresztül.

Vérképzésre naponta egy csészével éhgyomorra. Prosztata megnagyobbodásra

napi egy csészével a reggeli órákban.  Székrekedésre este egy csészével.

Emésztésjavításra egy hónapig minden reggel egy csészével. Máj és

epebántalmakra reggel éhgyomorra minden másnap egy csészével egy hónapon

keresztül. A lép betegségeire egy hétig minden nap egy csészével.

  Csalánlé: gyümölcscentrifugában préseljék ki egy tálkányi friss csalánhajtás

levét, keverjék össze egy pohár vízzel. Naponta kétszerre igyák meg étkezés

előtt. Ekcéma, pikkelysömör gyógyítható vele. Ezekre még ihatják a csalán,

orvosi veronika, zsálya, zsurló egyenlő arányú keverékéből készült teát napi

egy csészével.

Felhasználása külsőleg

Torokgyulladás esetén gargarizálásra (fél liter víz, egy púpos evőkanál

szárított csalánlevél és egy evőkanálnyi szederlevél) többször a nap

folyamán. Igen jó köptető is.

Ülőfürdőként aranyérre vagy reumára, borogatóként pedig bőrkiütésekre

használhatják. Lemosóként hajhullás és korpásodás megelőzésére, valamint

hajzsírosodás ellen. Kovasav tartalma erősíti a hajhagymákat, a

kötőszöveteket, a körmöket. A fiatal leveleit pattanásos arcgőzöléséhez

használják. Friss leve csillapítja a viszketést, rovarcsípésre

csaláncsípést.

Csalán

Csalánmező

A csalán szúrós levelei

Csaláncsípés

Egyike azon növényeknek, melyet szívesen nyilvánítunk haszontalan

gyomnövénynek, haragszunk rá, mert összecsípi kezünket, lábunk szárát

kirándulás közben. A veteményes kertben is szívesen megtelepszik, elágazó

gyökere szívósan kapaszkodik a földbe, ki sem lehet irtani, mérgelődünk.

Pedig ez a növény évezredek óta gyógyít is bennünket.

  A csalánnak kb. 80 faja ismert szerte a világon, Magyarországon a

legismertebb a nagycsalán. Méter magasra is megnő, lágyszárú, évelő, a

csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó növény. A leveleken és a száron

sajátos mirigyszőr, az ún. csalánszőr fejlődik. Ennek feji része törik le és

fúródik a bőrbe és okoz égető, csípő fájdalmat, bőrpírt, hólyagokat.

A cukorbetegség szövődményei (2016.03.22.)

…………………………….

Szív- és érrendszeri betegségek, diabéteszes láb, veseelégtelenség,

retinopátia: ezek a cukorbetegség leggyakoribb, legsúlyosabb szövődményei.

Hívjuk segítségül a gyógynövényeket, melyek közül több is alkalmas a

szövődmények megelőzésére.

A nagy verőerek, az artériák károsodása vezet szívinfarktushoz,

agyvérzéshez. A kis verőereké és a hajszálereké okozza a veseelégtelenséget,

a látás romlását, az idegkárosodást, a diabéteszes láb kialakulását.

…………………………

Szív- és érrendszeri betegségek

  Ezek a legsúlyosabb szövődményei a diabétesznek. Ha a sejtekbe nem tud

bejutni az inzulin, hogy megnyissa az utat a glükóz, azaz a cukor

felszívódáshoz, az a vérben marad, és emeli a vércukorszintet. A vérben

keringő, feldolgozatlan cukor tönkreteszi az ereket, plakkok (összetapadt

lemezkék) keletkeznek, amik lerakódnak az érfalon. Ennek eredménye az

érelmeszesedés, majd az érszűkület, ami először a végtagokban jelentkezhet.

A rossz vérkeringés, az elégtelen vérellátás megfosztja a sejteket az éltető

tápláléktól és oxigéntől, így azok elhalnak. Ezeknek a szövődményeknek az

elkerülése a legfontosabb dolga a cukorbetegnek.

Elsősorban a jól karban tartott cukorszinttel előzhető meg vagy

késleltethető a kialakulásuk.

  A gyógyteák itt is segítenek. Az erek tisztán tartása a galagonya

gyógyteával érhető el, mely rugalmasan tartja az erek falát, a szívizmokat

és a koszorúeret, szabályozza a szívritmust. Megakadályozza az

érelmeszesedést, segíti a szív munkáját. Értágító, vérnyomáscsökkentő hatása

van. Folyamatos, napi fogyasztása ajánlott az esti órákban Másik, erre a

célra eredményesen használható gyógytea a csipkebogyó. Optimalizálja az erek

áteresztő képességét, erősíti az érfalakat, és gyorsítja a véráramot, ennél

fogva érszűkület, érelmeszesedés megelőzésére, kezelésére használható.

Naponta több csészével is ihatnak belőle. 3-4 órás hideg áztatással kell

elkészíteni, hogy értékes C-vitamin-tartalma megmaradjon.

........................................

Diabéteszes láb

  A diabéteszes láb az egyik leggyakoribb neuropátiás szövődmény. A világon

minden harmincadik másodpercben lábcsonkolást végeznek egy cukorbetegen,

pedig a tájékoztatás és a korai diagnózis 85 százalékkal csökkenthetné az

amputációk számát. Az elégtelen vérkeringés sérülékennyé teszi a végtagokat.

A lábon keletkezett aprócska sebek nem gyógyulnak, kifekélyesednek, egyre

nagyobbak lesznek. Kezeljék a sebet diólevéllel: mosogassák a fekélyes lábat

térdtől lefelé diólevélből készült jó erős teával, naponta 3-4 alkalommal,

illetve dörzsöljék bele a bőrbe.

Elkészítése: egy púpozott evőkanál diólevelet leforrázunk 2,5 dl vízzel, és

letakarva állni hagyjuk 15-20 percig. Naponta friss főzetet készítsünk. Egy

másik módszer: a leforrázott diólevelet tegyék a nyílt sebre. Napi 3-4-szeri

kezelés már egy pár héten belül látványos eredményt hoz.

Szintén ajánlom külsőleg a gyulladáscsökkentő, antiszeptikus hatású orbáncfű

olajat.

………………………..

Neuropátia

  A neuropátia, azaz idegkárosodás a mozgató, érző és vegetatív idegeket

egyaránt érintheti. Ha az emésztő idegek érintettek, akkor kialakul a

puffadás, hányinger, hasmenés esetleg székrekedés. Inkontinencia is

előfordulhat.

A gyógynövények közül az orbáncfű teát vagy alkoholos kivonatát ajánlom erre

az összetett betegségre, mivel az orbáncfű kiváló idegnyugtató és

emésztésjavító. Napi egy csészével kell inni a teáját az esti órákban.

Ellenjavallat: vérhígítókkal, antidepresszánsokkal, szívgyógyszerekkel és

fogamzásgátlókkal együtt alkalmazása nem ajánlott, epekő esetén nem szabad

fogyasztani. Ha külsőleg is kezelhető a probléma, akkor itt is az orbáncfű

olaját ajánlom.

…………………………

Veseelégtelenség

A veseelégtelenség kialakulhat a magas vérnyomás miatt, ezt a szakember

állapíthatja csak meg. Veseműködést javító gyógynövények a tejoltó galaj, a

zsurló, a csalán, a nyírfa, a tyúkhúr és az aranyvessző.

………………………

Retinopátia

  A retinopátia a szem betegsége. A retina hajszálerein átszivárog a

testfolyadék és a zsírsav, apró vízhólyagok (ödémák) keletkeznek a

szemfenéken. Más erek eltömődnek, ennek következtében a retina nem kap

elegendő oxigént, ezért új erek alakulnak ki, mely az ún. üvegtest

vérzéséhez és jelentős látásromláshoz vezet. A diabéteszes retinopátia ma is

a vakság leggyakoribb oka, és bár a szemsebészeti technika fejlődésének

köszönhetően nőttek a gyógyulás esélyei, mégis sokan vesztik el látásukat e

szembetegség következtében. Kezelése a vércukor karbantartása mellett a fent

említett gyógyteák fogyasztásával lehetséges.

A gyógynövények közül Gyuri bácsi a diólevél teával való mosogatást ajánlja:

erősre főzött teába mártjuk az ujjunkat, a becsukott szemet kívülről lágyan

megnedvesítjük naponta többször. Ne kerüljön a szembe.

A szövődmények csökkentése egyetlen gyógyteakeverékkel: a

Diabess-Györgyteával

   De van egy speciális összetételű gyógytea is, amit Gyuri bácsi a

cukorbetegeknek ajánl. Biztosan sokan ismerik az olvasók közül a

Diabess-Györgytea történetét. Gyuri bácsi egy gyerekkori, cukorbeteg barátja

miatt kezdte el annak idején, húsz éve kutatni, hogy segíthetne a cukorbeteg

embereken. A bükki füves ember legendás, sokat emlegetett javasasszony

nagymamájától sok receptet örökölt, köztük cukorbetegségre valót is. Az

összetételt saját tapasztalatai alapján még tovább javította, fejlesztette.

Gyuri bácsi teakeverékét 1999-ben bejegyezte a Szabadalmi Hivatal, 2006-ban

pedig OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) engedélyes termék lett a

füvesember cukorbetegeknek ajánlott gyógyteája.

A Diabess-Györgytea hozzájárul a vércukorszint kiegyensúlyozásához, enyhíti

a legtöbb tipikus cukorbeteg-tünetet (testsúly-növekedés ill. -csökkenés,

végtagzsibbadás, neuropátia, stb.) és késlelteti a súlyos szövődmények, mint

például a keringési problémák, magas vérnyomás, érelmeszesedés vagy

veseelégtelenség kialakulását.

A cukorbetegség elleni gyógytea keverék összetétele: gyermekláncfű gyökér

(Taraxaci radix), csalánlevél (Urticae folium), közönséges orbáncfű virágos

hajtás (Hyperici herba), fekete áfonyalevél (Myrtilli folium) és mezei

katáng gyökér (Cichorii radix). Az összes benne található gyógynövényt

régóta ismeri a népi gyógyászat.

**************************** 

17. CSAK A  DAL - NAGY VENDEL DALAI

ELHAGYOTT A  KEDVES

Elhagyott a  kedves

messze költözött.

hű szívem azóta

gyászba öltözött.

mondtam neki még

maradj kicsinykét

nem is figyelt énrám

felveté fejét.

Minden bánat nálam

három napig tart

nem szakad utánad

tovább majd a  part

azt mondják rajtam

sokat nevettél

szíved udvarából

gyorsan kivertél.

Hazajött  a  kedves

Visszalődörgött

Bánatát meséli

Könnyei között

Azt szipogja, hogy

Itthon sokkal jobb

Árnyas kertek alján

lassan elosont.

2016.  május  27

(andalgó)

**************************** 

 18. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Kedves olvasó!   
Ön a Megszólalok Művészeti Magazin legújabb számát olvassa.
Jelentkezését, hozzászólását a következő elérhetőségekre várjuk.
Postacím: MMM szerkesztősége 7100 Szekszárd József Attila u. 3
Telefon: 06 30 550 51 06   8-tól  20- ig.
e-mail:

nagy.vendi54@gmail.com

Levelek, írások fogadása

skype címem  nagy.vendi54

Új email címem: nagy.vendi54@gmail.com

Magazinok küldése
MINDENKI MEGKAPHATJA SAJÁT EMAIL CÍMÉRE.

……………………………………………………

Továbbá tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Művészeti Magazint teljes tartalmát feltettük a Netre. Ez az új megjelenési forma a látók

számára készült, amely formázott betűket, színeket és képeket is tartalmaz. Ennek elérhetősége a következő linken lehetséges:

http://megszolalok.blogspot.hu/
Tehát az eddig  megjelent összes számot  visszamenőleg is elérhetővé tettük a fenti blogoldalon!

………………………………………………

A lap ingyenes, kérje a szerkesztőtől. Írásaink tartalmáért az adott írás szerzője felelős.

Köszönjük a külső munkatársak közreműködését.

A szerzői jogokat fenntartjuk.

Kérjük jelezze, ha megkapta, vagy azt is, ha nem kapta meg az újságot. Ha elmenti, megmenti, bármikor előveheti.

Van olyan olvasó, aki kinyomtatta több oldalra a szöveget, és összekapcsozva, lapozható olvasmányt kapott.  Így sem rossz!
Az oldal akadálymentes, olvasó programmal a vakok is elolvashatják.

Az esetleges sajtóhubákért elnézést kérünk.

Írott műveim megtekintése:

AZ ÖSSZES ELÉRHETŐSÉGEM..

gmail: nagy.vendi54@gmail.com
skype: nagy.vendi54

Megszólalok Művészeti Magazin
http://megszolalok.blogspot.hu/
www.megszolalok.blogspot.hu/

weboldal:

http://nagyvendel.comxa.com
www.nagyvendel.comxa.com

Facebook: csak beírod a facebook keresőbe mindhármat külön- külön és meg is

találtad az oldalaimat.

Megszólalok Nagy Vendel

…………………

Nagy Vendel Írásai

megszolalok művészeti magazin  szerkesztő nagy vendel

………......……

Könyvtár:

E. könyvek a MEK- en

Magyar Elektronikus Könyvtár

http://mek.oszk.hu/13500/13542/#

www.mek.oszk.hu/13500/13542/#

.............................

Ez a  verses oldalam címe... www.pieris.hu
http://www.pieris.hu/szerzo/nagyvendel

...............................

KÜLFÖLDI ELÉRHETŐSÉGEK..

www.canadahun.com irodalom fórum

http://canadahun.com/forum/showthread.php?34311-Nagy-Vendel-Megsz%C3%B3lalok&p=3650150#post3650150

________________________________________________

Az Amerikai Egyesült Államok - beli  egyik link, ahol elérhetik magazinunkat.

A link: minnesotahungarians.com

.........................................

Kedves olvasóink!

Néhány operatív információt kell megosztani Önökkel. Sokan jelezték, hogy a színes magazin blogoldalán mindig csak a legújabban feltett újság jelenik meg, pedig a régebbieket is szeretnék olvasni. Ennek semmi akadálya nincs, ugyanis ugyanazon az oldalon elérhető az összes többi is!

A megoldás a következő: a képernyő jobb felső részén látható a "Blogarchívum" felírat. Ez alatt

különböző dátumok és hónapok vannak, amelyek mellett láthatók kis fekete háromszögek. Ezek tartalmazzák a régebbi számokat. A háromszögekre kattintva "legördülnek" azok az újságok, amelyeket abban a hónapban tettünk fel. Most már csak ki kell választani kattintással a kívánt újságpéldányt. A háromszögre újból rákattintva bezáródik az az év, vagy hónap, s újabb újságot lehet kiválasztani olvasásra!

Még egy nagyon fontos információ! Mivel a memóriaterületünk véges, ezért takarékossági szempontból összevontuk azokat az újságokat, amelyek azonos hónapban jelentek meg. Általában kettő számot  jelent egy hónapban, ezért ezeket egy blogba vontuk össze. Az összevonással még nem végeztünk, egyenlőre csak a januárban és februárban íródottak kerültek egy blogba. Az összevonást folyamatosan végezzük...A blogon belül két újságot vastag piros csíkkal választottuk el!

MINDENKINEK JÓ OLVASÁST, ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK.  AZ ÚJSÁG KÜLSŐ, ÉS BELSŐ MUNKATÁRSAI.

........................................

VÉGE-ENDE-KONYEC-FIN-END-FINÍTÓ